Nyelvtudományi Közlemények 1. kötet (1862)

Tanulmányok - Budenz József: Csuvas közlések és tanulmányok - 200

CSUVAS KÖZLÉSEK ÉS TANULMÁNYOK. 247 3. szem nom. v'il, vul ö, az vul vul gen. oriin oriin onen v. onn dat. acc. ona' ona' ona' instr. ónba' ónba (onbav.omba)*) ablat. onda'n Többes-szám : 1. szem nom. ábi'r mi a'bir e'bir gen. piri'n pi'rin pi'rin dat. acc. pira' pire' pire' instr. pirinb'á' pi'rinba ' • ablat. pirinbe'n 2. szem. nom. azi'r ti a'zir v. e'z'ir e'zir gen. sire'n si'rin si'rin dat. acc. sird' sire' sire' instr. sirinba', sirinbd' si'rinba ablat. sirinde'n 3. szem. nom. volza'm, v'ilza'mok vulza'm vulza'm gen. vílzami'n vulza'm'in vulze'Xí dat. acc. v'ihama' vnlzane' vulzene' instr. v'ilzamba' vu'lzamba ablat. vulzeme'n Első tekintetre is szembetűnő, hogy a nominativusi alakok (kivéve vuham-ot) nem egyezők a több Casusokban felmerülő töalakokkal; jelesen az 1. és 2. személyek, a miről különösen a többesszámi abir, ebir, azir, ejsir-alakokból meggyőződhetünk, egy a tulajdonképen való névmástő eleibe ragasztott a vagy e-vel képezik nominativusaikat: a-bir, e-bir, a-zir, e-zir}

mert

pir-in, sir-in-h'ól pir, sir jönek ki tökül, melyek a vagy e-hez csatolva a szó elején kedvelt kemény mássalhangzójukat (p, s) meglágyítják, mi azért lehet is, mert még utánok is marad önhangzó. Hasonlóképen az abe, ebe, aze eze-t a-be v. e-be, a-ze v. e-ze-re kell taglalnunk, csak hogy az így kikerülő elöragaszték nélkül való nominativusok : be, ze vagy (a *) Máshelyről ide beiktatva.