Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-26 / 250. szám

6 2011. OKTÓBER 26., SZERDA ORSZÁG-VILÁG NAGYVILÁG ORSZÁGJÁRÓ Visszakapcsolták a gázt Budapest. A péceli Fáy And­rás iskolában és kollégium­ban is visszakapcsolta a gázt a szolgáltató, így most már mind a tizennyolc, ko­rábban fűtetlen Pest me­gyei oktatási intézmény­ben melegek a radiátorok - közölte Ambrus András, a megyeháza sajtófőnöke kedden az MTI-vel. Az érintett iskolákban a megyei önkormányzat tete­mes tartozása miatt zárta el a gázcsapokat még tavasz- szal a Tigáz és a Főgáz, s mi­vel az adósságot forráshiány miatt a fűtési idény kezdeté­ig sem sikerült rendezni, na­pokon át fagyoskodtak a di­ákok. FIárom középiskolá­ban rendkívüli tanítási szü­netet rendeltek el, a többi helyen általában rövidített órákkal, a diákok átmozga- tásával, meleg takarókkal és forró teával igyekeztek eny­híteni a gondon. A Belügyminisztérium, a szolgáltató és a megyei ön- kormányzat múlt csütörtö­ki megegyezését követően a Tigáz azonnal megkezdte az intézmények fűtési rend­szerének „élesítését”, hétfő­re szinte mindenütt felme­legedtek a radiátorok - mondta korábban Ambrus András. Hozzátette: mivel a péceli Fáy András Mezőgaz­dasági, Közgazdasági Szak- középiskola, Szakiskola és Kollégium fűtéséről a Főgáz gondoskodik, a hosszabb „technikai átfutási idő” mi­att ebben az intézményben a leghamarabb keddre áll­hat helyre a szolgáltatás. A sajtófőnök keddi közlé­se szerint a kollégiumban már van fűtés, az iskola épületében pedig most fűti fel a rendszert a Főgáz. Ez azt jelenti, hogy mind a 18 érintett iskolában megin­dult a fűtés - hangsúlyozta Ambrus András. Szijjártó Péter miniszter- elnöki szóvivő közlése sze­rint a kormány garanciát vállalt arra, hogy rendezi az érintett iskolák októberi, novemberi és decemberi gázszámláját. Az eddig fel­gyülemlett tartozás ki- egyenlítéséről az önkor­mányzat és a gázszolgáltató cég fog egyeztetni - mond­ta a kormányfő szóvivője. Nagy pénzeket szereznek Brüsszel. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyomo­zásainak köszönhetően ta­valy 68 millió eurót szerzett vissza végérvényesen az unió, a csalókat pedig össze­sen 125 évi börtönbüntetés­sel sújtották. Az OLAF 2010-es eredmé­nyeiről közzétett jelentésből kiderül, hogy a hivatal a tárgyévben mintegy ötszáz esettel foglalkozott - köztük összetett külső vizsgálati ügyekkel, érzékeny belső vizsgálati ügyekkel, valamint több országot érintő ügyekkel is, ahol az OLAF koordinátori szerepet töltött be. A hivatal 2010-ben 225 új ügyet indí­tott és 189 ügyet zárt le. „A jelenlegi gazdasági lég­körben még nagyobb súlya van annak, ha garantáljuk, hogy az uniós forrásokat tény­leges céljuknak megfelelően használják fel” - hangsúlyoz­ta a jelentés közreadása kap­csán tett nyilatkozatában Giovanni Kessler, az OLAF fő­igazgatója. A jelentésből kiderül, hogy gyorsul az OLAF munkatem­pója: a vizsgálatok és művele­tek teljes időtartama - az ér­tékelési szakasszal együtt - tavaly áüagosan 27,9 hónap volt, rövidebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. A csalás elleni hivatalhoz beérkező információk 46 szá­zaléka a közszférából - uniós vagy tagállami szintről - szár­mazott, 52 százaléka a polgá­roktól, illetve a magánszférá­ból érkezett. A tavaly végérvényesen visszafizettetett közel 68 mil­lió euróból a legnagyobb tételt - 33 millió eurót - a struktu­rális alapok területe adja. A mezőgazdasági területről 33, a közvetlen kiadások terüle­téről 10 és fél millió eurót haj­tottak be. Ebben a 68 millió­ban azonban nincsenek ben­ne azok a pénzek, amelyeket az egyelőre még lezáratlan „pénzügyi nyomon követési” ügyekben fizettettek vissza 2010 folyamán. A kiszabott büntetéseknek ennél is jelen­tősebb pénzügyi vonzata van: a nemzeti bíróságok az OLAF által feltárt ügyekben a 125 évnyi szabadságvesztés mel­lett közel 1,47 milliárd eurót kitevő összegben róttak ki pénzbírságot. Függőben a függővasút? Heves tiltakozást váltott ki a Lengyel-Tátra őslakói, a gorálok és környezetvédők körében egyaránt a lengyel államvasutaknak (PKP) az a szándéka, hogy eladja egy szlovák magáncégnek a híres kabinos függőfelvo­nót, a magyar turisták körében is népszerű Kasprowy-csúcsra vezető „kolejka linowát”. Kovács Péter (MTI) Varsó. A környezetvédők a Len­gyel-Tátra természeti értékeit fél­tik, a gorálok (hegylakók) pedig fi­gyelmeztettek, hogy amennyiben a függővasút privatizációja bekö­vetkezik, azon nyomban gyűjtő­keresetet nyújtanak be a kincstár­ügyi minisztérium ellen a Kasprowy-csúcs környékén fek­vő, évtizedekkel ezelőtt államosí­tott hegyi rétjeik, legelőik vissza­szerzése érdekében - írta a Gazeta Wyborcza. A felvonó privatizációja prece­densértékű döntés, mert a 75 éve működő gépezet - a német meg­szállás éveit leszámítva - mindig is állami tulajdonban volt Ez volt a Tátra történetének első függőfelvo­nója. A függővasutat üzemeltető PKP pénzügyi helyzetének javítá­sa miatt szánta el magát a tranzak­cióra, a lengyel kincstárügyi mi­nisztérium pedig rábólintott az ügyletre. A vételre a legnagyobb szlovák turisztikai cég, a Tátra déli oldalán található sípályák és szállodák tu­lajdonosa, a Tatry Mountain Resorts (TMR) tett ajánlatot. Nem­csak megvásárolná a felvonót, ha­nem új sípálya-infrastruktúrát épí­tene ki a Lengyel-Tátra kiterjedt részein, Zakopanéban, Koscieliskóban, Krynica- Zdrójban, Szczawnicában, Zawojában és Czernichówban. A tervezett tranzakció értékét egyik fél sem hozta eddig nyil­vánosságra, de hírek szerint több tízmillió eurós nagyság­rendről van szó. Lukasz Kurpiewski, a PKP szóvivője szerint szándékaik szerint a privatizáció az idei év végén, a jövő év elején be­fejeződik. Bohus Hlavaty, a TMR el­nöke azzal indokolta a szlo­vák turisztikai cég nagysza­bású befektetési terveit, hogy a Tátra egyetlen régió, ezért a szlovákoknak és lengyeleknek közösen kell küzdeniük a ven­dégekért, akik az elmúlt évek­ben mind nagyobb számban hagyták el a Tátrát, és választ­ják helyette az Alpokot. A szlo­vák cég nagy lehetőséget lát a lengyel-tátrai régióban és a többi lengyelországi hegyvidéki körzet­ben. Ez viszont mély aggodalommal tölti el a környezetvédőket, mert a Tátra szlovák oldala a nagyarányú fejlesztések következményekép­pen az elmúlt néhány évben alapo­san átalakult. A Csorbai-tó, Tátralomnic, Zár (Zdziar), Ótát- rafüred és Úr-völgy (Spálená Doli­na) környékén gombamód nőttek ki az új sífelvonók, szállodák, mo­telek. Zbigniew Mirek, a Lengyel Tüdományos Akadémia termé­szetvédelmi bizottságának elnö­ke és a Tátrai Nemzeti Park len­gyel tudományos tanácsának tagja szerint a szlovákok a Tátra nagyobbik, a maguk területére eső részét egyet­len nagy sípályává vál­toztatják. A 83 országot tömörítő Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) szerint ha folytató­dik ez a folyamat, a terület elve­szítheti a nem­zeti park stá­tusát. „Ha a szlo­vákok engedélyt kapnak arra, hogy hasonló be­fektetéseket eszközöl­jenek a lengyel oldalon is, az egész tátrai ökorend­szer ve­szélybe ke­rül. Nem lesz hol megcso­dálnia va­don élő ál­latokat, amelyek számára ma a Tátrai Nemzeti Park még menedé­ket jelent” - mondta a lap­nak Radoslaw Slusarczyk len­gyel állatvédő. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) hatóságai szintén aggódnak. Pawel Skawinski, a TPN igazgatója hangsúlyozta, hogy lengyel nem­zeti kincsről van szó. Minden jel ar­ra mutat azonban, hogy a figyel­meztetések és aggodalmak elkés­tek, a privatizációra hamarosan sor kerül. Magyarigazolványok kiadásáról Budapest. A magyarigazolványok kiadásával kapcsolatos vizsgálat eredményével kapcsolatban - az elkészített anyag minősített voltá­ra tekintettel - a külügyminisz­ter nem hozhat nyüvánosságra adatokat, annyit azonban közölt, hogy az eredmények alátámaszt­ják azon döntésüket, miszerint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség felelősségvállalási nyi­latkozatát nem fogadják el - de­rül ki Martonyi Jánosnak a szoci­alista Szabó Vilmos írásbeli vá­laszt igénylő kérdésére adott vá­laszából. A diplomácia vezetője a parla­menti honlapon elérhető tájékoz­tatásában emlékeztet: a Külügy­minisztérium 2010. október 8-án adta ki közleményét arra vonatko­zóan, hogy a magyarigazolványok­kal kapcsolatos rendezetlen körül­mények miatt felfüggeszti az Uk­rajnai Magyar Demokrata Szövet­ség (UMDSZ) jogát a vízumok be­szerzéséhez szükséges támogató nyilatkozatok kiadására. Ezt megelőzően, júliusban rendelkeztek arról, hogy meg kell szüntetni az UMDSZ jogát a magyarigazolványok kiadására - folytatja, kitérve arra, hogy a vizsgálat lefolytatását Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kezde­ményezte ezzel egy időben an­nak kiderítése érdekében, hogy kit terhel a politikai felelősség, amiért valószínűsíthetően jogo­sulatlanok is hozzájutottak ma­gyarigazolványokhoz. Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes még tavaly július ele­jén döntött arról, hogy Kárpátal­ján csak a beregszászi és az ung­vári magyar konzulátusok ad­hatnak ki magyarigazolványo­kat, mert az arra jogosultaknál jóval többen kaptak igazolványt. A döntés előtt Németh Zsolt 2010. június 30-án, Ungváron folytatott mégbeszélést mások mellett Olekszandr Ledidával, Kárpátalja megye kormányzójá­val és Kovács Miklóssal, a Kár­pátalja Magyar Kulturális Szö­vetség elnökével. Ekkor „meg­döbbenve tapasztalta”, hogy 165 ezer körüli magyarigazolványt adtak már ki Kárpátalján. Ez a szám jóval több, mint az igazol­vány kiváltására jogosult 14 év­nél idősebb kárpátaljai magya­rok száma, hiszen ők nagyjából 100-120 ezren lehetnek. Gyermekeket a gyerekülésbe palántaültetés Kevesen ismerik pontosan az előírásokat Aki gyermeket visz magával az autójában, köteles betartani bizo nyos szabályokat. Megválaszol­juk a legfontosabb kérdéseket. Gyermekülésben azokat a fia talokat kell utaztatni, akik még nem töltötték be a 12. életévüket és alacsonyabbak 150 centimé­ternél. A 12 évnél idősebb, de 150 centinél kisebb gyerek, illet­ve az, aki magasabb, de még nincs 12 éves, már nem „kény­szeríthető” a gyermekülésbe, de a hárompontos biztonsági öv be­csatolása számukra is kötelező. Ha nem valamilyen előírásos gyermekülésben foglal helyet a kicsi, cikkor bizony bírság ese­dékes, több gyerek esetén vas­kosabb csekkel. Ha még bekötve sincs a gyerek, természetesen többet kell kicsengetni. Az előírás a taxikra is érvé­nyes, azzal a megkötéssel, hogy ott csak egy darab, 1 os csoport­nak megfelelő ülést kell készen­létben tartani. Szabálysértés esetén a vezető felel. Ha a szülő biztosra akar menni, vigye ma­gával saját gyermekülését, vagy taxihíváskor jelezze igényét a diszpécsernek. A gyermekülés az autó műiden ülésén használható, de az elöl, menetilánynak háttal elhelyezett típusok csak akkor, ha ott kikapj csolták a légzsákot. Negyedik gyermek pedig csak akkor utaz­hat, ha a negyedik babaülés sza bályosan rögzíthető az autóban. ■ A három üléscsoport 0/0+ CSOPORT • 0-13 kg, kb. 15 hónapos korig. A babaülést csak menetiránynak háttal sza­bad elhelyezni. 1. CSOPORT • 9-18 kg, kb. 9 hónaptól 4 évig Rendszerint „nadrág tartó övvel” mgzítik a gyere­ket. A metlkastámaszos tí­pusok a biztonságosabbak. 2/3 CSOPORT • 15-36 kg, 3-tól 12 évig. Ezeket az üléseket a há­lom pontos biztonság övvel együtt használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom