Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-26 / 250. szám

2011. OKTOBER 26., SZERDA Egészségügy 7 Funkciót vált közel húsz kórház Az államtitkár nullszaldós államosítást ígér az egészségügyben Januártól 40-45 kórház kerül állami kézbe. A tulajdo­nosváltással együtt megkezdődik az intézményrend­szer átalakítása, szükség szerint, pályáztatással ke­rülnek új vezetők a kórházak élére. A változásoknak zöld utat adó jogszabály-módosítások hamarosan a parlament elé kerülnek. Nógrádi Tóth Erzsébet Kész az egészségügy átala­kításának alapelve, a január­ban induló kórház-államosítás­hoz szükséges törvényi háttér­ről azonban még döntenie kell a parlamentnek. Ugyan a kor­mányfő már megállapodott a megyei önkormányzatok veze­tőivel a kórházaik állami kézbe adásáról, ám szükséges a tör­vényi megerősítés. Rövid időn belül zöld utat kaphat az ön- kormányzati és az egészség- ügyi törvény módosítása, még­is sok még a bizonytalanság az egészségügyben. Szócska Mik­lós egészségügyért felelős ál­lamtitkár ezért fogott hozzá idei, második országjárásához. Először az év elején járta a kórházakat, ennek eredménye­ként született meg a Semmel- weis-terv, amely az alapja az intézményi struktúra átalakí­tásának, a kórházak feladatvál­tásának és a megyehatárokon túlnyúló betegellátás átalakítá­sának. Ám ezeket a változtatá­sokat csak központilag lehet le­vezényelni, amit igazol az is, hogy a korábbi években a tulaj­donos önkormányzatok ellen­állása miatt többször beletört már a£, egészségügy irányítói­nak bicskája a kórház-átalakí­tásokba és bezárásokba. A kormányzati logika szerint azonban egyrészt luxus fönn­tartani három, egymástól 15- 20 kilométeres távolságban lé­vő aktív kórházat, ráadásul a betegek kerülhetnek veszély­be, ha nem a legjobban felsze­relt intézménybe és a legtöbb gyakorlattal rendelkező szak­orvosok kezébe kerülnek. Ezek alapján logikusnak tűnik, ha a három kórház közül a legjobb minőséget nyújtó marad fönn, a másik kettő feladatot vált, például ott oldják meg az ápo­lásra, szociális ellátásra szoru­lók gondját. A tervek szerint 17-19 kórház vált funkciót, de az ott dolgozóknak az ígéretek szerint helyük lesz az ágazat­ban. Komoly dilemmát okoz azon­ban az önkormányzati vagyon sorsa. Több önkormányzat in­vesztált százmilliókat kórházá­ba, s most ingyen kellene átad­nia az államnak. Ám az is tény, hogy a kormány döntése sze­rint az állam átvállalja a kórhá­zak banki hitelállományát és a szállítói tartozásait is. Az elő­zőről egyelőre nincs pontos adat, az utóbbi 120 milliárd fo­rint, ebből a januárban állami kézbe kerülő 45 intézményé 40-50 milliárd. Ezért is fogal­mazott úgy Szócska Miklós, hogy ha tételesen elszámolnak az önkormányzatok az állam­mal, egyensúlyba kerül a mér­leg. A 45 kórház között vannak a 12 fővárosi, a megyei, vala­mint az előző kormányzati cik­lusban felszereltségük, elhe­lyezkedésük miatt súlyponti­nak minősített intézmények. A többi kórház 2013-tól kerül ál­lami kézbe. Ami a főigazgatók sorsát ille­ti: a törvényjavaslat szerint ja­nuár 1-je és március 31-e kö­zött kell kötelezően elvégezni a pályáztatást. Szócska Miklós azt mondta, nem lesz boszor­kányüldözés, de leváltásra szá­míthat például az a kórház- igazgató, aki értesülvén az ál­lamosításról, 800 millió forin­Komoly viták a tárca és a kormányhivatal között az irányításról Országvédelmi költségvetést nyújtott be a kor­mány az Országgyűlésnek, nincs ez másként az Egészségbiztosítási Alap jövő évi keretszámainál sem - mondta lapunknak Kovács József. Az egész­ségügyi bizottság elnöke úgy látja: csupán techni­kai kérdés, hogy honnan fizetik a rokkantnyugdí­jat A kórházak államosításával pedig tisztul az ön­kormányzatok profilja. Úgy tudjuk: komoly csörte zajlik a fővárosi kormányhivatal vezetője és az egészségügyért felelős minisztérium között, hogy ki irányítsa a kórházakat. Vélhetően a minisztérium szakmai érve dönt, így a felügyelete alá tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szer­vezetfejlesztési Intézet kapja meg a feladatot tos kötelezettségvállalást tett. A pozíciójukat vesztő vezetők közalkalmazotti státusa a többi dolgozóéhoz hasonlóan meg­marad. Az államosítás mellett szól­hat, hogy ezáltal optimalizál­hatok a közbeszerzések. A 12 fővárosi kórház gyógyszerki­adása ló milliárd forint évente, ennek tizede megtakarítható. Jelentős tétel a víz-, csatorna-, gáz-, elektromosenergia- és az élelmiszer-beszerzés. Ha eze­ket egyetlen társaság vásárolja meg, sokmilliárdos árkedvez­ményt érhet el. Elhalt szívizomsejt pótlása őssejttel Az Egészségügyi Világszerve­zet statisztikája szerint világ­szerte legalább 20 millió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször továbbra is rossz. Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejte­ket pótolni, a szívgyógyászati el­látás lehetőségei alapvetően megváltoznának. Ha valamelyik koszorúérág el- ' záródik, az általa vérrel, oxigén­nel ellátott szívizom terület el­hal. Ha ilyenkor a beteg rövid időn belül megfelelő szakintézet­be kerül, jó esélye van arra, hogy túléli ezt az eseményt, és a ké­sőbbi kilátásai is sokkalta job­bak. Nem megfelelő ellátás ese­tén azonban a szív teljesítménye az elhalt szívizomszövet nélkül jelentősen romlik, szívelégtelen­ség alakul ki, mely folyamatos gyógyszerelést, gondozást igé­nyel és a betegek gyakran kerül­nek vissza a kórházba. A kuta­tók már régen keresik a lehető­séget az elhalt szívizomsejtek pótlására. Legígéretesebbnek az őssejtkezelés tűnik, ám minded­dig megbízható megoldás nem született. A brit Bristol Heart Institute kutatója, Raimondo Ascione és munkacsoportja a Stem Cell Reviews & Reports cí­mű folyóiratban közölt vizsgála­tában egy ritka őssejtet, a CD133+ jelzésűt tanulmányoz­ták, mely a köldökzsinórvérben található. Laboratóriumi körül­mények között megtalálták azt a módszert, amellyel az őssejt szívizomsejtté alakítható. A kutatók korábban a saját csontvelőből származó CD 133+ őssejteket használták, de ezek a betegeknek visszaadva az örege­dés és kockázati tényezők miatt kisebb mértékben tudnak a szív- izomzatba beilleszkedni, mint a magzati őssejtek. Laboratóriu­muk 2013-ig kapott engedélyt és megfelelő anyagi támogatást a kutatómunka folytatására. Életmóddal is kezelhető a magas vérnyomás Kapszulák vagy tabletták rendszeres szedése helyett so­kan választanak természetes gyógymódokat és elméletileg igyekeznek úgy élni, hogy ne legyenek betegek, de ezt keve­sen hajlandók megtenni. Neves amerikai kardiológusok össze­foglalták azokat az életmód­szempontokat, amelyek figye­lembe vételével a leggyakoribb szív-és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás jórészt meg­előzhető és kezelhető. A vérnyomás gyakran már gyermekkorban emelkedni kezd, a felnőtteknek pedig az életkor előrehaladásával mind nagyobb hányada szenved ma­gas vérnyomásban. A megfo­galmazás pontatlan, mert a vérnyomás emelkedése leg­többször szenvedéssel nem jár és ha nem mérik, a magas ér­ték ki sem derül, csak amikor infarktus vagy agyi katasztró­fa döbbent rá erre a súlyos kockázati tényezőre. Előbb- utóbb minden harmadik-ne­gyedik embernek magas lesz a vérnyomása. A média is sokat foglalkozott az általános gonddal: túl sok konyhasót fogyasztunk. Az egészségügy törvényi szabá­lyozása szinte mindenütt ma­gas adókkal igyekszik az élel­miszeripart rászorítani arra, hogy kisebb mértékben sóz­zák az ételt, de célszerű az en­nivalók csomagolásán meg­nézni a sótartalmat. Napi 2-3 gramm só volna a legjobb, de ennek többszörösét, esszük meg naponta. Javasolt a káli­um bőséges bevitele. A súly­többlet emeli a vérnyomást ezért,a testsúly megfelelő hatá­rok között tartása igen fontos. A rendszeres fizikai terhelés, a mozgás ugyancsak lényeges az egészség megtartása érdeké­ben. Sportolni jó, de a naponta fél-egy órányi bármilyen test­mozgás is elég. Sokféle diétát is ajánlanak. Ilyen a világszer­te sokat emlegetett, angol nevé­nek kezdőbetűi alapján elne­vezett DASH diéta, melyről ösz- szeállítói már a könyv borító­ján azt állították, hogy „csök­kenti a vérnyomást 14 nap alatt - gyógyszer nélkül”. Lé­nyege naponta négyszer gyü­mölcs, zöldség, két-három al­kalommal sovány tejtermék, rendszeres halevés, baromfi­hús. Ez az étrend leszorítja vi­szont a telített zsírok, a vörös hús és a cukrozott ételek-ita- lok fogyasztását. Alkohol, első­sorban bor mérsékelt fogyasz­tása és a fekete csokoládé evé­se csökkenti a vérnyomást, de a hízás veszélyére figyelni kell. Az orvosok száma Magyarországoj 1991-2010 a dolgozó orvosok --------1 sz áma L összesen ebből: a háziorvosok, házi gyermek- orvosok száma 1991 1995 Forrás: KSH IMTVA ■ Sajtóadatbank / MTI 1999 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 mtí) www.mti.hu Az immunrendszer lehet a „hibás” Norvég kutatók úgy vé­lik, tiogy az immunrend­szer hibája okozhatja a krónikus fájdalom szind­rómát (CFS), és egyes pá­ciensek tüneteit enyhít­heti egy, a saját test ellen forduló immunrendszer működését gátló rákszer. A BBC hírportáljának tudó­sítása szerint a norvég orvo­sok egy fehérvérűségben és CFS-ben szenvedő nő kezelése során 2004-ben véletlenszerű­en találkoztak azzal az ered­ménnyel, hogy a páciens fá­radtsági tünetei hónapokra el­múltak. A CFS az immunrendszert gyengíti meg, és munkaképte­lenné tévő fáradtságot okoz. A szindróma áldozatai emléke­zetkiesésről, összpontosítási problémákról, ízületi és izom- fájdalmakról, fejfájásról, érzé­keny nyirokcsomókról és to­rokfájásról számolnak be. Az állapotra jelenleg nincs haté­kony gyógymód. A most közzétett tanul­mányhoz harminc' CFS-ben szenvedő páciensnél tesztel­ték a rákszerrel való kezelést a bergeni Haukeland Egyete­mi Kórház munkatársai. A csoport egyik fele két adag rituximab elnevezésű, B- sejteket gátló biológiai rákte­rápiás szert kapott, míg a má­sik fele csupán álkezelést. A valódi szerrel kezelt emberek fáradtságszintje 67 százalék­kal javult a méréséhez hasz­nált pontrendszer szerint, mi­közben a placebót kapott páci­enseknél 13 százalékos javu­lást tapasztaltak. Az eredmény arra utal, hogy a krónikus fáradtság szindróma kialakulásának hátterében az immunrendszer hibás működése állhat. A rész­letek megismerése érdekében a norvég kutatócsoport továb­bi vizsgálatokat tervez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom