Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-05 / 104. szám
2004. MÁJUS 5., SZERDA Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP 55 éves a kollégium Egykori és jelenlegi kollégisták is meghívást kaptak az ünnepségre FOtó! oy. t. Csongrády Béla Jókai Nógrádban „...Petőfi, Arany, Jókai. Most az utolsó is eltűnik, árnyéka elvonult a halhatatlanság fönséges boltívei alá, ahová csak azok léphetnek, aldk vagy olyat cselekedtek, amit érdemes megírni, vagy olyat írtak, amit érdemes elolvasni” - írta Mikszáth Kálmán száz évvel ezelőtt, Jókai Mór 1904. május 5-én bekövetkezett halálakor. A mi Mikszáthunk - a nógrádiaké - méltatta így a magyar nemzet írófejedelmét, a romantika atyját, a nagy mesemondót. S miután Révai Mór azzal az ajánlattal kereste fel, hogy írja meg Jókai életrajzát, tüstént neki is látott az anyaggyűjtésnek. 1906 végén jelent meg a „Jókai Mór élete és kora” című kétkötetes mű, amely - Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Mikszáth- kutató megállapítása szerint - mindmáig egyike minden idők legjobb magyar írói életrajzának. Kapott is érte a szerző tisztességes honoráriumot, amelyet jórészt a horpácsi kastély építési költségeire fordított. Ennélfogva az épület bejárati falában Jókai mellszobra nemcsak a jó barát, az elismert, nagyra becsült pályatárs, hanem az akaratlan, síron túli mecénás emléke előtti tisztelgés jele is. Azt nyilván nem mindenki tudja, hogy ma van Jókai halálának centenáriuma, viszont kevés az olyan magyarul beszélő, gondolkodó ember, aki ne lenne képes a sokból legalább egy regényének címét megemlíteni. Ha más nem, „Az arany ember”, az „És még- í is mozog a föld!” vagy „A kőszívű emb.er fiai” bizonyára felidéző- dik az általános és középiskolai tanulmányok időszakából. Nehéz eldönteni, hogy jót tesz-e a mindenkori oktatási kormányzat, amikor kötelező olvasmánynak minősíti Jókai egyik-másik könyvét. A „muszáj” kategória ugyanis - finoman szólva - nem vonzó a diákok körében, viszont így legalább tetszik-nem tetszik alapon megismerkednek Jókai csodálatos írásművészetével, a Senki szigetének hőseivel, a reformkor előkészítőinek sorsával vagy a dicső szabadságharcban példát adó Baradlay család históriájával. Számunkra, nógrádiak, Salgótarján környékiek számára „A fekete gyémánt” is az ismertebb Jókai-művek közé tartozik, hiszen harminc évvel ezelőtt a legendás Várkonyi Zoltán a megyeszékhelyhez közeli Inászó bányatelepen forgatta a regényből készült filmet mások mellett Koncz Gábor és Szombathy Gyula főszereplésével. A színészek itt éltek a városban, a film emlékezetes díszbemutatója a József Attila Művelődési Központban volt. Köztudott: felettébb gyors ritmusú, agyontechnicizált, pénzorientált, valóságshow-kat premizáló korunk nem kedvez az olvasásnak, s különösen nem a nagyregények - mint amilyen Jókai műveinek legtöbbje - kézbe vételének. Nem jut rá idő, s ami nagyobb baj, igény sincs iránta. Pedig az erkölcs formálásában éppúgy nélkülözhetetlen az igényes szépirodalom, mint az általános műveltség, a történeti tudat, a nyelvkultúra, a kifejezőkészség vagy éppen a szókincs fejlesztésében. Most, Jókai halálának századik évfordulója ismét jó alkalom arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a klasszikus művekre, a felmérhetetlenül gazdag magyar irodalom örökbecsű értékeire, az olvasás semmi mással nem pótolható emberformáló erejére. Kiss Árpád-napok Hírek Rétság KIÁLLÍTÁS. A mai napon délután öt órától a Városi Művelődési Központban rendezik meg Baumgarten Karola festőművész reprodukciós kiállítását, amelyet Végh József, az intézmény igazgatója nyit meg. Salgótarján GAZDIKERESŐ. Labradornak, németjuhásznak, tacskónak, nagy testű kölyöknek, valamint egyéb felnőtt és kölyökkutyáknak keresünk gazdikat. Érdeklődni a 32/311-840-es telefonszámon lehet. FOGADÓSZOBA. Boldvai László országgyűlési képviselő május 7-én (pénteken) 15 órától tartja fogadónapját az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.). MÉHÉSZKLUB. Az anyanevelésről lesz szó a méhészklub május 7-ei, pénteki, a TIT megyei székházában 15 órától tartandó összejövetelén. A résztvevőknek Kiss Sándor, az ipolyszakállosi méhészegyesület elnöke tart előadást. NYÍLT ÓRÁK. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlései képviselője, Becsó Zsolt nyilvános fogadóórát és nemzeti petíció aláírásgyűjtést tart Nagykeresztúrban május 5-én 13.30 és 15, Márkházán 16.30 és 18 óra közt. A honatya május 6- án Nagybárkányban 10 és 12, Kisbárkányban 13 és 15 óra között lesz megtalálható. KERESHETIK. A városházán május 12-én 8 és 12 óra között Óvári Péter címzetes főjegyző helyett dr. Varga Tamás aljegyző tart fogadónapot. ___________■ G itárfesztivál Érsekvadkert Európai, amerikai és magyar előadókkal rendezik meg a III. nemzetközi akusztikusgitár- fesztivált, melynek első állomása az érsekvadkerti Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézményben lesz május 8-án, szombaton. A kilencnapos rendezvény főszervezője az Akusztikus Gitárzene Közhasznú Egyesület, amelynek fővédnöke Molnár Gyula Budapest XI. kerületi önkormányzatának polgármestere. A rendezvényen olyan hírességek vesznek részt, mint Via. Genfan és Teja Gerken az USA-ból, Ian Melrose Skóciából, valamint hazánkat Szabó Sándor képviseli majd. Bővebb információért keressen rá az interneten a www. acoustic-gui- tar.hu-ra. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Kossuth Zsuzsanna Középiskolás Leány Diákotthon lesz a neve, egyúttal a Bartók Béla útra költözik rövid időre, hogy néhány hónap múlva már a Felszabadulás úton kapjon helyet: 1961-től Furák Teréz Leánykollégium a neve. 1977-ben költözik a jelenlegi, kimondottan kollégiumi célra épített épületbe. 1981-től Gecse Gabriella az igazgató. Lorántffy Zsuzsanna nevet 1992-ben vették fel. A következő nagy változás 1999: ekkor- Az önkormányzat az illetékes minisztériumokhoz többszöri, sőt állandó beadványokkal fordul az ügy kapcsán, miszerint a város mihamarabb szeretné volt laktanyáját hasznossá tenni a város és a térség számára - kezdte a városvezető. - Leveleinkre mindeddig nem érkeztek válaszok. Két és fél évig érvényes a már említett tilalom, azt szeretnénk, hogy ez lekerüljön a földhivatali tulajdoni lapról. Ez a két és fél év tökéletesen alkalmas arra Mezőfi Zoltán szerint, hogy egy ilyen megpecsételt tulajdoni lappal pályázni nem lehet, s a magántőkével való közös együttműködést is hasonlóan hátráltatja az elidegenítési tilalom. Pedig már több érdeklődő is felvette a kapcsolatot a polgármesterrel. Legutóbb egy magas komfortfokozatú nyugdíjas otthonokat működtető cég érdeklődött befektetőként a lakmár fiúk is beköltözhettek, a kollégium koedukálttá vált, helyet kaptak az érettségizettek is: jelenleg 13-24 éves korig minden korosztály megtalálható.- Meg kell állni a hétköznapok sűrű sorában egy pillanatra és ünnepelni kell - mondta megnyitójában Gecse Gabriella igazgató. - A múltból a szépet, a jót, az értéket át kell menekítenünk. Hétszer költözött a kollégium, sokszor változtatott nevet, de 1992 óta ismét viseli Lorántffy nevét. Akkor alakítottuk ki a hatanya iránt. De az előzőekhez hasonlóan itt is zsákutcába futnak a tárgyalások, tekintettel a pecsétes föld- hivatali iratra. Az átépítés költségei - tekintve a funkcióváltást - elérhetik az újonnan építés költségeit. Fontos még, hogy a szóban forgó terület a lakóterület része, valamint, hogy egy patinás épületegyüttes várja az illetékesek döntését. Az önkormányzat jelen pillanatban a szakhatósági együttműködéssel tudja segíteni a leendő befektetők munkáját, ami ugyancsak lényeges egy körülbelül három- milliárd forintos beruházásnál. Eddig valamennyi ajánlattevő hozzávetőlegesen száz fő számára ígért munkahelyet. Az ilyen elidegenítési tilalomra számos hasonló példa van az országban. Ezek állami megoldásokra várnak, hiszen komoly gyományrendszert, amely februárban Zsuzsanna-napkor kezdődik, s erre kezdtük felépíteni azt a tevékenységi rendszert, amivel szeretnénk örömet szerezni kollégistáinkat. Az elmúlt több mint fél évszázadot idézi fel képekben az a kiállítás, amelyet erre az alkalomra készítettünk. Ezt követően Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke mondott köszöntőt, majd az ünnepség végén megkoszorúzták a Lorántffy-falat. értékekről van szó. A rétsági ön- kormányzat semmi esetre sem kíván vagyonvesztéssel járó döntést hozni, ugyanakkor az érdeklődőket sem akarja elriasztani. Értesüléseink szerint saját erejéből képtelen még az állag- megóvásra is, hiszen a város költségvetésében erre nincs fedezet.- Az önkormányzat képes lenne megoldani a laktanyahasznosítás feladatát, de a labda nem a mi térfelünkön van, hanem a Pénzügyminisztériumén. Ugyanis itt járhatnak el az elidegenítési tilalom megszűntetésében. Mi nem pénzt, hanem lehetőséget kérünk - szögezte le Mezőfi Zoltán. Az akkori, laktanyákat átadó országos döntés hasonló ahhoz, mikor ünnepélyes keretek között átadják az autópályát, amelynek első száz métere után egy betonfalba ütköznek az utazók. Legfrissebb információink szerint az idei pályázati lehetőségek számos hasonló sorsú településen jelentenek majd komoly problémát. Ugyanis a hasznosításra váró laktanyák pályázati kiírásai ötezer főt meghaladó lélekszámú és negyven hektárnál nagyobb területtel rendelkező településeknek kedveznek csupán. SZÁVAI ATTILA Balassagyarmat Nagy sikerű rendezvénysorozatot tartott a Kiss Árpád Általános Iskola április 28-30. között. A változatos rendezvények többek között „Az erdő és ember” című kiállítást, népdaléneklési versenyt, Föld napja és városi helyismereti vetélkedőt, a balasPásztó A pásztói nyugdíjasklub a városi művelődési központban rendezi május 8-án a nyugdíjasklubok megyei művészeti találsagyarmati Kamaraegyüttes és a Varietas Színpad műsorát foglalták magukba. „ Humor az irodalomban” címmel megyei vers- és prózamondóversenyen mérhették össze tudásukat a tanulók. A programok között kézilabda, mezei futás és sakk is szerepelt. kozóját. Délután két órától fellépnek Kisterenye, Bércéi, Szécsény, Rimóc, Karancsalja és Nógrádsipek népdalkörei és szólistái. Mint betonfal az autópályán A rétsági laktanya különös öröksége a valamivel több mint háromezer fős városnak. Az örökös annak idején egyforintos, jelképes összeget fizetett a hajdan szebb időket látott épületegyüttesért. Tulajdonképpen ugyanennyibe került az az elidegenítési tilalom is, aminek következtében igen nehéz helyzetbe került a terület hasznosítása. Az ügy jelenlegi fejleményeiről kérdeztük Mezőfi Zoltánt, Rétság polgár- mesterét. Rétság Nyugdíjasklubok találkozója Erdélyi lélekkel és európai szemmel Illyés Kinga Széchenyi-díjas marosvásárhelyi színésznő április 27-én először szerepelt Salgótarjánban San Gennaro vére című önálló estjével a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban. Pályáját a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban kezdte. Játszott többek között Robert Thomas: Nyolc nő, Tolsztoj: A sötétség hatalma című darabokban. Több évtizede önálló esteken szerepel. Műsort adott - hazai és erdélyi irodalomból válogatva - mindenütt a világban, Ausztráliától Amerikáig, ahol magyarok élnek. NMH-információ- A színi akadémia elvégzése után a marosvásárhelyi székely színházhoz kerültem, ahová Tolsztoj: A sötétség hatalma című darabjára szerződtettek, amire két évet kellett várnom - elevenítette fel pályáját a salgótarjáni fellépése után a művésznő. - A színházi munkám mellett 1969-től önálló estekkel jelentkeztem, majd egy idő után inkább csak az egyéni fellépésekre koncentráltam. Volt néhány nagyon kedves színpadi szerepem is, de ahogyan telt az idő , egyre inkább az egyszemélyes műfaj vonzott. Az elmúlt 35 évben 14 előadást készítettem el, ebből szinte a fele 100-150 alkalommal került közönség elé.- Melyik volt a legkedvesebb előadása?- Minden színész azt mondja, az a legkedvesebb darabja, amit éppen játszik, de számomra a Kisherceg a legkedvesebb. Egyedül egy személyben játszottam el Kisherceget, Pilótát, Királyt, részeg embert, kígyót, virágot, amely egy nagyon érdekes feladat volt. Legalább ennyire komplex előadói feladat volt a Szent Erzsébet előadásom Az élet kenyere címmel, ahol legalább húsz személyt kellett megszólaltatnom.- Köztudott, hogy sokat utazik és a számos helyen tart önálló esteket a világban...- 1970-től szinte rendszeresen részt vettem a nyugat-európai művelődési társaságok rendezvényein, ahová a világ minden részéről érkeztek vendégek. így például szerepeltem a hollandiai Mikes Kelemen Kör, az ausztriai Bornemissza Társaság, a svájci Protestáns Magyar Szabadegyetem rendezvényein. Sok lehetőségem volt a világ különböző részein élő magyarok előtt fellépni, versekkel, verses műsorokkal, például a Szent Erzsébet legendájával, vagy a San Gennaro vére című előadással, amellyel itt, Salgótarjánban szerepeltem.- Milyen rendszerességgel lép fel?- Most már nem túl gyakran, egy évben 20-25 előadásom van, hiszen betegségem miatt sokat vagyok kórházban. De eddig úgy tűnik, hogy a betegség és a munka egyensúlyban van.- Mennyi időt vesz igénybe a felkészülés egy-egy előadásra?- Hónapokba telik a felkészülés, de ha a szöveget is nekem kell megszerkeszteni, akkor több időt vesz igénybe.- Van szerepálma?- T. Pataki László két monodrámájából állítottam össze egy előadásanyagot, egy egyszemélyes, kétrészes előadást. Á szöveget már tudom, rendező és támogatóim is vannak, de sajnos, nem tudom elképzelni, hogy meg tudom csinálni. Egy évvel ezelőtt fogtam hozzá az anyag rövidítéséhez és ez lenne az, amit igazán szeretnék eljátszani. Rendkívül izgalmasnak tartom Madách anyját és feleségét eljátszani egy este egy színésznek.- Tudomásom szerint a lánya is színésznő...- Orsolya lányom - aki Budapesten él - egy egészen más alkat, a filmezés áll hozzá sokkal közelebb. Érdekes színészegyéniség, inkább furcsa, fanyar, groteszk dolgokra fogékony.- Van művészi ars poeticája?- Zsida Jenő szövegét venném kölcsön: „Erdélyi lélekkel és európai szemmel” tekinteni a világra és ennek megfelelni. SZ. E. Illyés Kinga előadás közben
