Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

A NÓGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2000. OKTÓBER 7. | Nem fújta el a szél a kohász zenekart! 122 éves az országban is sok tekintetben egyedülálló együttes A salgótarjáni Kohász Fúvószenekar egyik előadásán történt: a neves műsorvezető megkérdezte Boros Sándort, a karmes­tert, hogy hány éves a zenekar? Boros odasúgja: 122. A műsor­vezető ezután elismerően bólintott: -Ezigen,már22!? Sokak számára valóban hihetetlenül hangzik, hogy Nógrád megyé­ben, de az országban is sok tekintetben egyedülálló muzsikus alakulat ilyen matuzsálemi kort élt meg. Pedig a mi „Matuzsálemünk­nek” egyáltalán nem kedvezett az elmúlt tíz év. Sokkal nehezeb­bé vált létének biztosítása, mint a korábbi évtizedekben. Az, hogy éveinek számát feltehető­leg még sokáig gyarapíthatja, el­sősorban a Salgótarjáni Acéláru­gyár Rt. vezetésének és Gálné Horváth Máriának, a zenekari próbáknak helyet adó Kohász Művelődési Központ igazgatójá­nak köszönheti. Boros Sándor karmester szin­tén a köszönet gondolatával kez­di beszélgetésünket. A jó nevű karmester, - mert a millenniumi ünnepségek kapcsán kétszer-há- romszor annyit igényelték az együttest, mint az elmúlt évek­ben.- Hol jártak eddig a jubileumi évben?- Nógrád számos településén megfordultunk, legutóbb példá­ul Pásztó és Tar millenniumi zászlajának átadásánál léptünk fel, de a helyi önkormányzat ál­tal rendezett ünnepségek állan­dó szereplőjének is mondhatjuk magunkat, a rengeteg térzenélés­ről már nem is beszélve. Rögtönzött koncert a Kohász Művelődési Központ előtt „pálcás ember” egyébként im­már 25. éve dirigálja a fúvósze­nekart.- Ez évben szerencsésnek mondhatjuk magunkat - kezdi a- Nehéz eleget tenni az elvárá­soknak?- Bár az utánpótlás akadozik, a zenészek szakmai felkészültsé­ge, repertoárunk széles skálája úgy érzem a minőségi elváráso­kat is kielégíti. Taron például „ré­gi magyarost” kértek, s ennek megfelelően eljátszottuk Farkas Antal „Régi magyar táncok” cí­mű művét.- Milyen „sarokszámok" jel­lemzik a zenekart?- Általában 30 körüli a létszá­munk. Ebből csupán hárman dolgoznak az acélgyárban, a töb­biek úgynevezett „külsősek”. Ré­gen ez pont fordítva volt. A zene­karban a 15 évestől a 70 éves ko­rúig találhatók tagok. Két legré­gebbi törzsgárdistánk Harmos Valentin és Válóczi János. Ők 1945 óta állandó tagjai az alaku­latnak. Jól jellemzi a muzsikusok hozzáállását az is, hogy sokan vidékről járnak be a kedd-csütör- töki próbanapokra, még Nagybátonyból, sőt Petőfi- bányáról is.- Fellépti díj, próbadíj?- Egészen minimális, de hi­szen nem is ezért csináljuk, ha­nem a zene szeretete miatt, egy­más és az emberek megbecsülé­séért, a kulturális élményszerzés érdekében.- Milyen terveik vannak?- Reméljük, hogy fő támoga­tónknak köszönhetően szó sze­rint túl éljük a 125. évünket is, tovább folytatva a zenekaron kí­vülállók, a közönség számára is az örömzenélést.- Sajnos nemzetközi szereplé­sekre nem gondolhatunk, mint ahogy az országos fúvószeneka­ri találkozókból szintén egyre kevesebb van. Az elhangzottak alapján úgy éreztük, hogy a Kohász Fúvósze­nekar életregénye folytatásának nyugodtan adhattuk a fenü cí­met: Nem fújta el a szél! B. M. NÓGRÁD SZÉPE 2000. Határtalan szépségverseny A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ, a DAKX Produkciós és Reklámiroda, va­lamint a Nógrád Megyei Hírlap az idén is megrendezi a nógrádi hölgyek szépségversenyét. Várjuk azoknak a lányoknak és asszonyoknak a jelentkezését, akik 2000. november 25-ig betöl­tik a 16. életévüket, illetve ezen időpontig nem töltik be 26. élet­évüket, valamint az országhatáron is átnyúló történelmi Nógrád me­gye területén állandó vagy ideigle­nes lakcímmel rendelkeznek. A jelentkezés további feltételei: A Nógrád Megyei Hírlapban - elő­ször október 10-én, kedden - meg­jelenő személyi adaüap kitöltése, beküldése. Egészalakos, színes fénykép, amelyen az arcvonások is kivehetők. Ezer forintos nevezé­si díj befizetése postai utalványon a Nógrád Megyei Hírlap (3100 Sal­gótarján, Erzsébet tér) címére. Azoknak, akik nem töltötték be a 18. életévüket, mellékelniük kell a jelentkezéshez a szülők hozzájá­rulását a részvételhez. A jelentkezések beérkezésének határideje: 2000. november 6-án (hétfőn) 16 óra. A jelentkezéseket - személye­sen, vagy postán, az alábbi címre várjuk: József Attila Művelődési Központ, 3100 Salgótarján, Fő tér 5. A versennyel kapcsolatban részletes felvilágosítás kérhető a József Attila Művelődési Köz­pontban személyesen, valamint a 32/310-503-as, vagy a 06-20 35- 88-227-es telefonon Mezei Ist­vántól. Felkészítés ideje: 2000. novem­ber 20-tól. A döntő időpontja: 2000. november 25. A válogatóra - nagyszámú je­lentkező esetén - 2000. november 12-éig kerül sor. Szolzsenyicin összes kisregénye és elbeszélése egy kötetben Az oroszországi könyvesbolt­okban már kapható az Alekszandr Szolzsenyicin összes kisregényét és elbeszélését tartal­mazó első gyűjteményes kötet. A könyvben az 1970-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író vala­mennyi 1959 és 1966 között írt, szám szerint 16 elbeszélése és kisregénye megtalálható, köztük az „Iván Gyenyiszovics egy nap­ja”, a „Matrjona háza”, de olvas­hatók az 1993 és 1998 között szü­letett, kevésbé ismert alkotásai is, mint az „Ego” vagy az „Ifjúság”. A volt ellenzéki író elbeszélései mára kötelező olvasmányok az orosz iskolások számára. A gyűj­teményes kötetet 5000 példány­ban jelentette meg a Vagrius ki­adó. A 81 éves Szolzsenyicin újra ellenőrizte az összes szöveget a megjelenés előtt. „Múltnak dicsősége, jelenünk öröme, jövőnk reménysége” Jókai Mór Vörösmarty Mihály művei alap­ján írta le a fenti sorokat. E címül választott gondolat több szempontból is a csesztvei programelőzetesünk elé kívánkozik. Vörösmarty és Jókai életműve - Madách Imre szellemi öröksége mellett - az irodalmi előadások központí témája. S nem csupán az irodalomtörténeti évfordulós naptár jeles ün­nepei teszik azzá, vagyis az, hogy Vörösmar­ty 200, Jókai 175 éve született. A Madách iro­dalmi nap rendezvényét 1983 óta tudatosan az irodalmi kultikus ünnepek rendszerébe el­helyezve szervezzük meg. Balassi Bálint, Kármán József, Mikszáth Kálmán - hogy csak a legnagyobb „nógrádi” alkotókat említ­sük - vagy legutóbb Petőfi Sándor évfordulói a csesztvei napok emlékezetes eseményei voltak. Ebben az évben sincs ez másként, sőt ép­pen ezért - az országos irodalmi naptárhoz és ennek kiemelt ünnepéhez, az október 7-8-i fóti Vörösmarty-emléknaphoz igazodva vá­lasztottuk dátumul október 14-ét. 2000-ben, évszázadok fordulóján, a magyar évezred ün­nepén, amikor számba vesszük eredménye­inket, vitathatatlan tény, hogy a magyar szel­lem óriásai - köztük Madách Imre -, a magyar irodalom alkotói és alkotásaik maradandó ér­téket képviselnek. Az irodalmi nap nyitóelő­adása végigtekintve „Örömünnepek évszáza­dain” meggyőzően bizonyítani fogja ezt. Jó­kai Mór és Vörösmarty Mihály évfordulója mellé 2000-ben még egy évforduló kívánko­zik: 100 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor Kassán. A korszak egyik legna­gyobb hatású prózaírójának az évfordulón túl Madách miatt is természetes helye van Csesztvén. Irodalmi programunkból fény de­rül Madách és Márai „kapcsolatának” titkára, arra, hogy milyen családi szálakon fűzhető össze életútjuk és Csesztvének mindebben mi a szerepe. Csesztve a hely szelleme, a volt Madách kúria - a benne élő állandó kiállítás - mind­mind Madáchtól szól. Emberi és művészi ha­gyatéka az a kristályosodó erő, amely prog­ramjaink sokféleségét összerendezi. Madách máig ható szellemét tanúsítja az a különleges esemény, hogy először kerülnek nagyközön­ség elé Fejér László Madách-gyűjteményének darabjai. A magyar irodalom századokon át­ívelő szelleme Vörösmarty nemzetszemléle­te, Jókai népszerűsége Madách Imre etikai korszerűsége, Mária gondolati és művészi modernsége - ez 2000-ben az irodalmi nap tartalma. Az az izgalmas kínálat, amely re­mélhetőleg Csesztvére vonzza közönségün­ket. Azért a közös célért, amit a szebben és ál­talánosabb érvénnyel szóló Jókai idézet alap­ján így fogalmazhatunk meg: „A múltra te­kintve emlékezni, a jövőre figyelve építkezni, s mindezt örömmel tenni, jó szívvel együtt lenni.” __________________________Mt Karte» «m* ir odalomtörténész muzeológus •k A csesztvei Madách irodalmi nap október 14-én, szombaton 9.30 órakor Praznovszky Mihály „ Örömünnepek évszázadai” című előadásával kezdődik a művelődési házban. 10.15 órakor Kerényi Ferenc „Mit csinálnak Magyarhonban? Vörösmarty Mihály nemzet­fogalma”, 11 órakor: Kovács Anna „Fiatal de­mokraták erkölcsi katekizmusa - Madách Tragédiája”, 12.15 órakor: Fábri Anna Jókai Mór népszerűségének titka”, 13 órakor Jákiné István Erzsébet „Emlékeink - Madách és Márai” című előadása hangzik el. 13.30 órakor a múzeumban Fejér László Madách- gyűjteményét bemutatja ifj. Fejér László. A ró­mai katolikus templom „Pódium”-án 14 órakor Márai Enikő „Egy polgár vallo­másai”. Válogatás Márai Sándor műveiből cí­mű programra kerül sor. 15.30 órakor a Ma- dách-szobomál tartandó koszorúzási ünnep­ségen emlékbeszédet mond Kovács Tibor, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium igazga­tója. Emlékműsorral közreműködnek az iskola tanulói, Radnai Zsuzsa és H. Szabó Ágnes ve­zetésével. Magukénak érzik a falubeliek Karancslapujtőn avatták fel Szabó Noémi első köztéri alkotását A Salgótarjáni Televízióban láttam részleteket Karancslapujtő ünnepi programsorozatából, a Morgenstern Ferenc polgármesterrel és Szabó Noémi szobrásznővel készült interjúból. Megtudhattuk, hogy a millen­niumi ünnepségen adta át a falunak a Magyar Köztársaság emlékzász­laját dr. Skultéty Sándor közigazgatási államtitkár. E kiemelkedő ese­mény után avatták fel a Karancslapujtőért Alapítvány kezdeményezésé­re és támogatásával létrehozott emlékhelyet a községháza előtti park­ban. A kompozíciót Szabó Noémi szobrászművész készítette a honfogla­lás és a magyar állam megalapításának 1000 éves évfordulójára. Avatóbeszédet Pál József, a Palóc­föld főszerkesztője mondott, aki elis­merő szavakkal méltatta a község ösz- szefogását, azt hogy anyagi támogatá­sukkal is hozzájárultak az emlékhely kialakításához. Sokrétűen értelmezte a szoborkompozíció jelentéstartal­mát, honfoglaló néphitünk és a meg­alakuló keresztény állam jelképeinek - kettős kereszt, országalma - szer­ves egybekomponálását, mintegy a történelmi esemény plasztikai meg­jelenítését a formák ötvözése által. Másnap hazamentem szülőfa­lumba, családi házunkba és elhatá­roztam, hogy az egész filmtekercset a szobor és település megörökítésére használom fel. Ugyanis az alkotó nem egy szokványos 'emlékművet készített, hanem egy, a hely szelle­mének megfelelő a falu kő-, bronz- és honfoglalás korára utaló kultikus helyet képzett több ezer éves múltat felidézve. Úgy éreztem, hogy meg kell vele ismerkednem a művésszel, hogy be­szélgethessek a szoborról, a falu tör­ténetéről. Felkerestem Szabó Noémi szobrászt és családját salgóbányai otthonukban, műhelyét is megszem­lélve. Megnéztük a sok-sok fotót, amit a szoboravatásról készítettek és az álta­lam készített sorozatot is. így elmond­hattam én is élményemet a szoborral kapcsolatban és saját „magánmitológi­ámat” a szobor jelentéstartalmára vo­natkozóan. Szabó Noémi alaposan át­tanulmányozta László Gyula .Árpád népe” című gazdagon illusztrált köny­vét, ami a honfoglaló magyarok életére vonatkozóan szinte teljes körű képet ad múltunkról. Ebből a könyvből vette át az övveret rajzolatát, motívumkin­csét. A csaknem háromórás együttlét alatt a művész életrajzi vonatkozásai­ról alig esett szó. Egerben végezte a ta­nárképző főiskolát, földrajz-rajz sza­kot. Közben férjhez ment, 1997-ben diplomázott a Magyar Képzőművésze­ti Főiskola szobrász szakán, Kő Pál szobrászművész tanítványaként. Két kisgyermek édesanyja, férjével együtt dolgoztak a szobor megmunkálásá­ban, aki elsősorban az elsődleges nagy kőtömb alakításának nehéz, fizikai munkájának elvégzésében segítette. Láttam a fehér márványból készült szobrot, ami diplomamunkája volt. Szabó Noémi, a finom, míves meg­munkálás mestere, tökéletesre csiszolt felülete elfeledteti az anyag keménysé­gét, elővarázsolja lágy, csillogó szépsé­gét, ami ha akarjuk egy női test, egy természeti forma, egy hullámzó hegyvonulat, dombjaival. Az alkotó kőbe és a bronzba álmodja azt a hi­tét, hogy a világ szép, az élet csodá­latos, örömmel teli, harmóniája megteremthető a kezünkben „for­málható” sorsunk. Pozitív életérzést szeretne kiváltani nézőiben, hatni akar szobraival. Az Ő esetében még korai lenne kiforrott, saját művészetfilozófiáról beszélni, hiszen az még alakul, for­málódik. A lapujtői szobor az első köztéri munkája, amiről már is tud­ni, hogy a falubeliek megszerették, magukénak érzik. Reméljük, hogy „az alma nem esik messze a fájától”, azaz a tanítvány, kiváló mes­terétől. Visszatérve szobrához, mit is kér­hetnénk mást a közvetítő, őrző, szár­nyas lénytől - az angyaltól? Ady End­re szép versében megfogalmazott gondolatból merítve: ... „Új, s új lovat!"/ Riadó, szennyes, kerge nyá­jak / Ne állítsák meg új bvát / Embe­rednek, hogy hadd nyargaljon/Előbbre és tovább. / A nagy Nyű útján, meg nem állva." Segítsd meg Isten, új lovaddal né­pünket, a falut, az alkotót! ______________ _____ LORINCZ GÉZÁMÉ Z enekari próba a patinás anyaintézmény színpadán Nem egy szokványos emlékmű, inkább egy kultikus hely...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom