Nógrád Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2000. OKTÓBER 7., SZOMBAT Irodalmi emlékhelyek A magyar novella- és regény- irodalom nagy művészének, a Pa­lócföld mindennapjait bemutató Mikszáth Kálmánnak állít emlé­ket az 1997-ben Horpácson meg­nyílt állandó kiállítás. A népies-ro­mantikus idillt, de ugyanakkor az átfogó igényű kritikai realista gon­dolatokat is megjelenítő író a Nógrád megyei Szklabonyán 1847-ben látta meg a napvilágot. 1904-ben Szontagh Antaltól - Szontagh Pál örökösétől - vásárolt földet, amit kiegészített a Nagy Iván tulajdonában lévő birtoktest­tel. Az előbb említett szép úrilak egykori házigazdája az ügyvéd­ként és országgyűlési követként működő Szontagh Pál volt, aki 1853-ban a közszereplés elől vo­nult vissza ebbe a picinyke falu­ba. Ezt .követően egy ideig a kép­viselőház és a Szabadelvű Párt el­nöki tisztét is betöltötte. Gyer­mekkorában megismerkedett és összebarátkozott Madách Imré­vel, nem véletlen hát, hogy né­hány irodalomtörténész Szontagh Pált véli felismerni az Ember tragédiája című drámai költeményben megformált Luci­fer alakjában. Nagy Iván történész 1878-ban költözött a településre, az ő nevé­hez köthető többek között a 13 kötetes. Magyarország családjai címerekkel és nemzedékbeli táb­lákkal c. jelentős történeti munka. A tudós akadémikus három évig a falu bírójaként is tevékenykedett. 1898-ban hunyt el, Horpácson ta­láljuk a sírját. Mikszáth Kálmán kúriája fia tervei alapján készült, 1906-ra va­lósult meg. Úgy tűnt, hogy a kas­tély és a birtok sorsa Mikszáth ha­lála után (1910) egy időre megpe­csételődött: Az író felesége, Mauks Ilona végleg Horpácsra költözött, 1926-ban itt talált végső nyugalmat. A család ugyan 1950- ig rendelkezett még a birtok felett, ám a korábban történt 1945-ös földosztás teljesen szétzilálta a Mikszáth-örökséget. Miután a család Budapestre költözött, a kastély egyre romosabb állapotba került, már-már a lebontás veszé­lyeztette. A viszontagságos törté­net ellenére az ötvenes években műemlékké nyilvánították a kúri­át, parkja azóta védett, az épület falain belül emlékszobát rendez­tek be. Az évek óta zárva tartó műemlék épület nevelőotthon számára biztosított teret, majd 1997-ben egy felújítást követően a Mikszáth-évre való tekintettel az író tiszteletére állandó kiállítás nyitotta meg a kapuit. Ez a 207 lel­ket számláló kicsiny település bo­csátotta útjára Széchenyi István bátyját, Széchenyi Lajost (1781- 1855), valamint Szentirmai Ele­mérzeneszerzőt (1830-1903) is. Magyarország egyedüli Ma­dách emlékhelye, a Madách Imre Emlékmúzeum Csesztve telepü­lésünknek az elsődleges turiszti­kai vonzereje. Az 1770-es évek során a falu egyik birtokosa Majthényi Károly volt. Lányának, Majthényi Annának, valamint Madách Imrének az élete 1810- ben fonódott össze, házasságuk­ból öt gyermek születet. Az első­szülött fiú, Imre az, akinek az itt tartózkodásával magyarázható, hogy a községet már a múlt szá­zadban nagy figyelem övezte. A Madáchok Nógrád megye legősibb nemesi családjai közé sorolhatók, tagjai mindig is aktív közéleti szerepet vállaltak. Birto­kuk a XIX. század derekán 8586 holdat számlált, amiből a csesztvei birtokrész 500-600 holdnyi lehetett: A család kúriája egy hatalmas „anglus park” köze­pén állt, amelynek égetik ékessége a ma is látható krími hársfa. Mindezek magyarázatául szolgál, hogy a Madáchok nagyon lelkes kertészek, kitűnő gazdák voltak, s a korabeli divatos szórakozás, a vadászat helyett is a természeti környezethez harmonikusan il­leszkedő kertek felépítése volt kedvelt időtöltésük. A díszpark közepén elénk táruló épület késő klasszicista stílusban épült, egy­emeletes, egy szobasoros beosz­tású, ezen túlmenően két elő- reugró szárnnyal, valamint a homlokzat előtt végigfutó tornác­cal rendelkezik. A kúria jelenlegi formája az 1864-es átépítés ered­ménye, valószínűleg egyszerűbb és kisebb lehetett abban az idő­ben, amikor a költő Madách Imre Csesztvén élt (1844-1853). A ko­rábban aktív politikusként ismert költő a csaknem egy évtizedes csesztvei magányban a nagy alko­tói feladatokra készült elő. 1862-ben a csesztvei kúria ne­vezetes találkozó színhelye volt (Erre a ház falán elhelyezett em­léktábla is bizonyíték): Madách itt fogadta Arany Jánost, a Tragédia jelentőségének első számú felis­merőjét és sajtó alá rendezőjét. A település 1983 óta minden év ok­tóberének első szombatján a Ma­dách Irodalmi Nap színhelye (Ma­dách halálának évfordulójához kapcsolódóan), amely megyei és országos érdeklődésre is számot tart. TÖZSÉR ANETT A 21 éves főiskolás leány ked­velt folyóiratából vett rövidke idézet szolgált az elemzés alap­jául. A levélíró a tanult mintákat, szabályokat követve igyekezett betölteni a rendelkezésre álló papírfelületet. írása önmaga, cselekedetei,, végzett feladatai feletti hosszas, alapos ellenőr­zésről árulkodik. Reális gondol­kodás, pontosság, jó önkontroll képesség jellemzi, de csak az esetek egy részében, mert bi­zony gyakorta megesik, hogy előbb cselekszik, s csak késve ellenőrzi, gondolja át a végrehaj- tottakat. Pénzügyeit illetően el­mondható, hogy bár nem taka­rékos, de magát arra erőltető ember, aki eleinte takarékosko­dik, majd költekezni kezd, és ezek a szakaszok váltogatják egymást. Gondolatai ügyes összefogla­lására képes, összeszedett, vilá­gos, egyértelmű megnyilatko­zásra kész egyén. A gyakorlat­ban, a kivitelezésben nagyobb örömét leli, mint a tervezésben. Az elgondolásra, az elméletre nem mindig fordít kellő időt, fi­gyelmet. Munkájában követke­zetes, kitartó, de feladataihoz többnyire egyféle oldalról köze­lít, egy nézőpontból való szem­lélődésre hajlandó. Nem kíván a már jól kitaposott útról letérni, kísérletezni, tevékenységét vál­tozatosabbá tenni. Mindez el­mondható életének más terüle­téről is. Tehát a jól megszokott­hoz, a már ismerthez való ra­gaszkodás. Csak ritkán mutat mást, mint amit megszoktak, amit várnak tőle. Ehhez párosu­ló őszintesége, nyitottsága, a megbízható, objektív ember ké­pét formázza elénk. Ami problé­maként jelentkezhet, az a nem kellő rugalmasság, a könnyed­ség, az oldottság hiánya. Önállóságra törekszik; kiví­vott függetlenségét erősen védi. Alapvetően nem közvetlen, de annak mutatkozik, így kapcso­latokat gyorsan és könnyen te­remt, de azt követően elszigete­lődik; nem igazán engedi magá­hoz közel embertársait. Szíve­sebben húzódik vissza önmaga belső érzelmi világába. Soha nem válik fecsegővé vagy meg­gondolatlanul kitárulkozóvá. Ó az, aki mindenkor uralkodni ké­pes önmagán. Nem ragadja el a határtalan lelkesedés, vagy a féktelen indulat. Ura és nem rabja ösztöneinek. Tudja s érzi határait, lehetőségeit, s még gondolatban sem hágja át azo­kat, még az ábrándjaiban is reá­lis. ____________________________QODÓ KRI12TINA o kleveles grafológus ö ^ * A 3 5- , JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Érdekli egy belvárosi lakás potom nyolcmillióért? Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: özv. Galgóczi Andomé, Bátonyterenye, Vasút u. 20. sz. 1/1. sz. Mai rejtvényünk megfejtését október 12-éig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Jövedelemadó: Megválasztásakor a kormány alacsony adókat, egyszerű és igazságos adórendszert ígért. Ma már világos, hogy ennek megvalósítása az SzDSz-re vár. Mi már döntöttünk: ha kormányra kerülünk, egysé­gesen 20%-ra csökkentjük a személyi jövedelemadót. A cél világos: azt akarjuk, hogy kivétel nélkül minden polgár zsebében több pénz maradjon. Akarjuk azt is, hogy a besze­dett adóból több maradjon helyben, az önkormányza­toknál. Magyarországnak igazságos adórendszerre van szüksége. Ez szakmailag megvalósít­ható - mindössze belátás, tisztesség és elhatározás kér­dése. Ha Ön is úgy akarja, az eredmény nem maradhat el. Ez ilyen egyszerű. SZDSZ / ÓDON www.szdsz.hu A Mikszáth-kúria Horpácson, ma emlékház ___________________fotó; bigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom