Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-04 / 53. szám

1999. március 4., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Március 10-éig lehet nevezni a versenyre Idén is lesz Kihívás Napja A mezőgazdaság állt tegnap a parlament érdeklődésének homlokterében A termőföld védelmében Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter négy törvénytervezetet terjesztett elő tegnap a parlament­ben: az általános mezőgazdasági összeírásról, a borgazdál­kodásról, a termőföldről, valamint a földrendező- és földki­adó bizottságokról szóló jogszabálytervezetet. Jövőre, 2000 áprilisában álta­lános mezőgazdasági össze­írás lesz, mert az agrárszféra helyzetének pontos ismerete elengedhetetlen az országos irányításhoz és az Európai Unió követelményeinek telje­sítéséhez. Az összeírás szük­ségességével minden párt egyetértett. A műbőrgyártók és borha­misítók elleni szigorúbb fellé­pést szolgálja, hogy ezentúl nyilvánosságra hozzák a ha­misítók nevét, és bevezetik az úgynevezett pincekönyvet. A termőföldről szóló tör­vényt a zsebszerződések látha­tóvá tétele és a földhasználat megbízható nyilvántartásának létrehozása érdekében akarja módosítani az agrártárca. A javaslat szerint a földhi­vataloknak földhasználati nyilvántartást kell vezetniük, ami elkülönül az ingatlannyil­vántartástól, és ahová kötelező lesz bejelenteni minden egy hektáron felüli termőföldet. A törvényjavaslat semmis­nek nyilvánítja azokat a szer­ződéseket, amelyek termő­földtulajdon megszerzésére irányulnak egy tulajdonszer­zési tilalom alatt álló személy részéről, még akkor is, ha a ti­lalom később megszűnik. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy külföldiek az illegális szerződésekkel „bérbe vett” földeket még ak­kor sem kaphatják meg tulaj­donként, ha elővásárlási jogu­kat kikötötték. Az alapelvvel minden fel­szólaló egyetértett, a szocialis­ták csupán azt vitatták, hogy eléri-e a javaslat a célját. A kormánypártiak szerint vi­szont hiteles termőföld-hasz­nálati nyilvántartásra az Euró­pai Unió előírásai miatt min­denképpen szükség van. S. Á. A céltartalékok befagyasztása szűkíti az önkormányzatok mozgásterét A kisebb városok járnak rosszul Összességében 8,4 milliárd forinttal jut kevesebb az önkor­mányzatoknak a központi költségvetés 40 milliárdos céltar­talékának befagyasztásáról született kormánydöntés nyo­mán. A kabinet abból a pénzből vesz vissza, amire a helyha­tóságok - a területükön befolyó szja részeként, havi bontás­ban - eddig bizton számíthattak, s amit kötelezően előre el kellett különíteniük. A kormány gazdasági szükségszerűsé­get, az ellenzék alkotmánysértést emleget. Mint megtudtuk, a gazdasági mutatók kedvezőtlen alaku­lása miatt hirtelen befagyasz­tott céltartalék a kis- és köze­pes méretű városokat érinti a legsúlyosabban. A nagyobb te­lepülések vastagabb pénztár­cájukból valahogy pótolni tud­ják a kiesett bevételt, az apró- falvakban pedig oly csekély az Szja-befizetés, hogy a saját, 15 százalékos rész központi megkurtítását alig érzékelik. Információink szerint Deb­recennek például 180, Pécsnek 155,5, Kaposvárnak 62, Hód­mezővásárhelynek 35 millió forinttól kell elbúcsúznia (a főváros 2,7 milliárdot veszít). Lamperth Mónika (MSZP), az Országgyűlés önkormány­zati bizottságának alelnöke ja­nuári beadványában a kor­mánydöntés alkotmányelle­nességének kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól, de ­mint az a kérdésünkre adott válaszából kiderült - nemcsak a helyhatóságok szabad gaz­dálkodásának korlátozását sé­relmezi, hanem azt is, hogy a megvonás tetézi az egyéb kedvezőtlen intézkedéseket. Szerinte a településüzemelte­tési normatíva felére csökken­tése, valamint az a tény, hogy a kormány „megfeledkezett” a pedagógusbér-emelés fedeze­tének átutalásáról, a céltarta­lék befagyasztását is figye­lembe véve jó néhány önkor­mányzatot „küldhet padlóra”. Lamperth elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a kabinet az önkormányzatokra kívánja há­rítani a rosszul elkészített ál­lami költségvetés következ­ményeit. Takács Mariann Sikert aratott az üdülésicsekk-rendszer A szociálturizmus új formája Nagy várakozás előzte meg a szociálturizmus fejlesztésére kialakított új rendszer tavalyi bevezetését, az üdülésicsekk­rendszert. A tapasztalatokról kérdeztük Nyirádi Ágnest, a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) ügyvezető igazgatóját. Május 26-án éjfélkor kezdő­dik a Kihívás Napja, amikor az ország apraja-nagyja is­mét versenyre kelhet a „Leg- sportosabb település” címért - jelentette be az eseményt beharangozó sajtótájékozta­tón a Magyar Szabadidősport Szövetség. Az évente megrendezésre ke­rülő országos sportesemény célja: felhívni a lakosság fi­gyelmét a sportra, az egészsé­ges életmódra. A rendezvényen minden korosztály - az óvodás­tól a nyugdíjasig - részt vehet. Külön programmal készülnek a testi fogyatékosok is. Az eredeti tervektől eltérően a jövőben nem kötik kötelező orvos-beteg találkozóhoz a háziorvosok kártyapénzének kifizetését. Tehát a doktor akkor is megkapja a járandó­ságát, ha akár évekig nem látja nyilvántartott páciensét. Az Egészségügyi Minisztéri­umtól megtudtuk, hogy eredeti elképzeléseiket szakmai szem­pontból továbbra is helyesnek tartják, de a bevezetést ké­sőbbre halasztották - főleg a háziorvosok ellenállása miatt. A kormány által a napokban elfogadott, új egészségfinanszí­rozási rendelet más területen sem hoz forradalmi változáso­kat, csak néhány szabály módo­Több ügyfélnek is aggodal­mat okozott az elmúlt napok­ban, hogy a Reálbankban be­fagyott pénze után járó kárta­lanításról szóló értesítésben nem szerepelt minden betétje. Az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) jelenleg követett kifizetési gyakorlata az, hogy miközben megkezdi a már el­lenőrzött betétek után járó kár­talanítást, folytatja a többi betét ellenőrzését. Tehát, ha egy ügy­félnek több betétje is volt, való­színűleg több részletben kap majd értesítést is - nyilatkozta lapunknak Jánossy Dániel. Az ÓBA ügyvezető igazga­tója mindehhez hozzátette: természetesen ebben az esetben az ügyfeleknek nincs okuk az aggodalomra, bizonyos, hogy mindannyian megkapják, ami az érvényben lévő rendelkezé­sek szerint jár nekik. Néhány esetben félreértést okozott a ki­A települések, lélekszámtól függően, hét kategóriában mér­kőznek meg egymással. A ver­senyeket a helyi szervezők írják ki. A résztvevőket sorsolással párosítják, hogy aztán sport­párbajt vívjanak egymással. A párviadal győztese az a község lesz, ahol a 15 perces regisztrált sportesemények aránya a la­kosság lélekszámához viszo­nyítva a legmagasabb. A fődíj a „Legsportosabb te­lepülés” címmel járó serleg, míg az egyes kategóriák győz­tesei pénzjutalomban részesül­nek. Az országos eseményre március 10-éig lehet bene­vezni. - ug ­sül. A minisztérium szakembe­rei a finanszírozás eszközeivel ösztönözni kívánják, hogy 1500 ellátandó fő alá csökkenjenek a háziorvosi körzetek. A jelenlegi 6700-ról legalább 8000-re kel­lene, hogy növekedjen a praxi­sok száma. így lehetne ugyanis elérni azt, hogy az orvosok na­gyobb energiát fordíthassanak a szűrővizsgálatok elvégzésére, vagy a krónikus betegek gon­dozására. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár kasszájából 37,1 milliárd forint jut a háziorvosi ellátásra. Újdonság, hogy a vé­dőnők - az általuk ellátott tele­pülés jellegétől függően - 3-10 ezer forintos bérpótlékot kapnak. N. Zs. fizetésről szóló közleménynek az a mondata is, amely szerint az ÓBA a betétek befagyását követő harminc nap elteltével, azaz február 17-én megkezdi a kártalanítási összegek kifi­zetését.- Az érthetően türelmetlen betétesek egy része úgy gon­dolja, hogy a harminc nap eltel­tével az OBA-nak azonnal és mindenkinek egyszerre kell fi­zetnie. Ez 14 ezer igénylő mel­lett nyilván lehetetlen. A beje­lentett igények alapján ma úgy látom, hogy a teljes kártalaní­táshoz valójában két-három hónapra lesz szüksége az Alap­nak - mondta Jánossy Dániel. Az Országos Betétbiztosítási Alap két hét alatt mintegy 2500 ügyfél egymilliárd forint ösz- szegű kártalanítási igényét hagyta jóvá, míg a végül kifize­tendő teljes összeg minden bi­zonnyal meghaladja majd az ötmilliárd forintot. (s)- Az üdülési csekk több szempontból is speciális esz­köz. Egyrészt használata eltér a hazánkban hosszú múlttal rendelkező szociális üdültetés előző rendszereitől és formájá­tól, másrészt nem az a magán- személy vásárolja meg, aki felhasználja. A vállalat veszi meg és természetbeni juttatás­ként adja dolgozójának - mondotta Nyirádi Ágnes. Az igazgató közlése szerint tavaly 2000 vállalat 1,8 milli­árd forint értékű csekket vásá­rolt meg. Ebből decemberig 1,5 milliárd forintnyit használ­tak fel, de a tavalyi csekkek az idén is beválthatók. Nyirádi Ágnes elmondta, hogy a csekkek felhasználásá­val eddig 700 helyen lehetett igénybe venni a szolgáltatáso­kat, de az elfogadóhelyek száma az idén a jelek szerint jelentősen növekedni fog. Az elfogadók között szállodák, panziók, kastélyszállók, gyógyüdülők, kempingek, if­júsági szállások és fizető-ven­déglátók vannak. Címük és adataik az üdülési szolgálat katalógusaiban megtalálhatók. Az igazgató asszony a csekkek fogadtatásáról szólva beismerte, hogy a munkaválla­lók eleinte kissé idegenkedtek az új rendszertől. Véleménye szerint ennek egyrészt „csekk­kultúránk” alulfejlettsége az oka, másrészt pedig az, hogy a dolgozók nagy része hozzá­szokott: a kezébe nyomják a beutalót. Ezentúl magának kell válogatnia a 700 cím kö­zött. Mindezek ellenére már most, az év elején úgy tetszik, hogy nagyobb az érdeklődés az üdülési csekkek iránt, mint tavaly. Koós Tamás Kovács nem megy. Az MSZP elnöke nem tesz eleget Stumpf István kancelláriaminiszter csü­törtökre szóló meghívásának - közölte maga az érintett tegnap újságírókkal. A szocialista pártvezető hangsúlyozta: nem a párbeszédtől zárkózik el, de a csütörtöki találkozót előkészí­tetlennek tartja. Mint mondta: kedden délután érkezett hozzá egy fax, amelyben Stumpf je­lezte, hogy csütörtök reggel eszmét cserélne vele aktuálpoli- tikai kérdésekről, de „a négyso­ros faxból nem derül ki, hogy milyen tematika mentén folyna a párbeszéd, és az sem világos, hogy a miniszter a saját, vagy a kormány, illetve a Fidesz véle­ményét képviselné-e a találko­zón” - mondta Kovács László. Ünnepi előkészületek. Bo­rókai Gábor kormányszóvivő tegnap ismertette a március 15- ei állami ünnepségeket. Esze­rint a Parlament előtti ünnepé­lyes zászlófelvonulás után az ünneplő közönség átvonul a Nemzeti Múzeum elé, ahol De­utsch Tamás ifjúsági- és sport- miniszter tart beszédet. A mú­zeumlépcsőn tartandó műsor­ban idén a Színház- és Film- művészeti Főiskola hallgatói elevenítik fel a több mint 150 évvel ezelőtti eseményeket. Este hét órakor díszelőadást tar­tanak az Operaházban. Beszé­det mond Orbán Viktor minisz­terelnök, Göncz Árpád köztár­sasági elnök pedig átadja a Széchenyi- és Kossuth-díjakat. Árvíz Szabolcsban. A folyta­tódó hóolvadás és az újabb eső miatt tovább emelkedik az északkeleti folyók vízszintje, s rosszabbodik a belvízhelyzet is. A Kraszna romániai felső sza­kaszáról elindult az ötödik ár­hullám is. A védvonalak men­tén változatlanul harmadfokú az árvízvédelmi készültség. Scheiber Sándor-díj. Felkai László, a pedagógiai tudomá­nyok akadémiai nagydoktora és Babits Antal szerkesztő vehette át az idei Scheiber Sándor-díja- kat Hámori József kultuszmi­nisztertől szerdán, a miniszté­rium épületében. Pokomi bizakodó. Szep­temberben valószínűleg már a módosított közoktatási törvény szerint kezdhetik el munkáju­kat a pedagógusok - mondotta Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter. Lövések autótolvajra. Szol­gálati fegyveréből leadott lövé­sekkel akart megállítani egy au­tóval menekülő férfit a főváros XVI. kerületében szerdán dél­után egy rendőr. Mint később kiderült, az autótolvaj egy lo­pott Seat Ibizával menekült el. A kilőtt gumijú autót később megtalálták, az autótolvajt még keresik. Bérpótlékot kapnak a védőnők Kisebb körzetek kellenének Időt kér az ÓBA Olvadnak a Realbank befagyott betétei Ki nyer ma? Immár 30 éve csendült föl először a jól ismert szignál. Tegnap az ünnepi alkalomból a szokásos tíz percnél tovább tartott a közkedvelt, déli játék és muzsika. Czigány György műsorvezető tíz egykori kollégájával osztozott a mikrofonon, fotó: feb/körmendi imre Magyar műszerek az űrben Öt éven belül elkészül az amerikai vezetéssel, de nem­zetközi összefogással épülő új, hatalmas űrközpont. Tegnap három űrhajós is részt vett azon a budapesti tanácskozá­son, ahol az űrállomás kuta­tási programját ismertették. A Nemzetközi Űrállomás (an­gol rövidítése alapján: ISS) első két modulját már tavaly év vé­gén Föld körüli pályára állítot­ták, az egyik elemet Floridából, a másikat Bajkonurból indítva. A program az idén és a követ­kező négy évben folytatódik, míg össze nem áll a 460 tonnás, több mint száztíz méter átmé­rőjű, 1300 köbméteres belső terű állomás (akkora, mint két Boeing-747-es repülőgép). Az emberiség eddigi legna­gyobb nemzetközi űrvállalko­zásában, az ISS-programban je­lenleg 16 ország vesz részt, kö­zöttük az űrkutatásban már je­lentős eredményeket elért álla­mok, mint például Oroszor­szág, Japán, Franciaország és az Egyesült Államok. Az űrál­lomás tulajdonképpen egy ha­talmas kutatólaboratórium, ahol egyszerre hat vagy hét tu­dós űrhajós dolgozhat. Az ál­lomáson három magyar prog­ram is helyet kapott: a KFKI- ban készített „Pille” dózismérő, a miskolci egyetemen kifejlesz­tett űrkemence és egy biofizikai tudományos kísérlet. A Magyar Tudományos Akadémia épületében megtar­tott tegnapi konferencián fel­szólalt Franz Viehböck osztrák, Miroslav Hermaszew.ski len­gyel és Farkas Bertalan magyar űrhajós is. T. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom