Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

2 HÍRLAP HIRDETÉS - KÜLFÖLD 1993. november 8., hétfő Nem óhajt előrehozott elnökválasztást 1994-ben Borisz Jelcin elfáradt Borisz Jelcin szenzációs beje­lentést tett szombaton. Az orosz elnök korábbi álláspontját meg­másítva közölte, hogy ki akaija töltetni hivatali idejét és ellenzi az előrehozott, jövő júniusi vá­lasztásokat. Ugyanakkor nem kíván indulni a következő elnök- választáson, és utódja kinevelé­sével kíván foglalkozni. Az orosz államfő minderről az orosz sajtó vezetőivel tartott szombati talál­kozóján beszélt. Az orosz elnök, mintegy indo­kolva döntését, lényegében beis­merte, hogy elfáradt. Mint mondta, közismert, hogy meny­nyi megpróbáltatáson ment ke­resztül, ami egy embernek túl sok volt. Jelcin, akit röviden idé­zett ae államközösségi tévé híra­dója, meglehetősen sápadtnak és kimerültnek tűnt. Az elnök el­mondta, hogy el szeretné érni, hogy elismerjék az új elnökjelöl­A pápa Libanonba látogat Libanoni látogatásra szóló meghívást fogadott el a pápa, aki a Vatikánvárosban fogadta Eli- asz al-Hravi libanoni államfőt. Az újabb lelkipásztori zarándok­lat időpontját hamarosan rögzí­tik — közölte a Vatikán szóvivő­je. A kis közel-keleti országot több mint 50 százalékban ke­resztények lakják; ezek nagyobb része maronita, kisebb része pe­dig görögkeleti, katolikus és más felekezetű. Kievi kritika az orosz katonai doktrínáról Kemény bírálatban részesítet­te az új orosz katonai doktrínátaz ukrán vezetés. A kievi politiku­sok szerint egyértelmű a moszk­vai kormányzat törekvése: min­den eszközzel meg akaija védeni az Oroszország határain kívül élő oroszajkú lakosságot, s ezzel gyakorlatilag súlyosan sérti Uk­rajna szuverenitását. Leonyid Kravcsuk elnök újságírók előtt hangoztatta: nincs még egy olyan ország, amely megenged­ne azt maganak, hogy legfonto­sabb katonai elképzelései között a más országokban élő honfitár­sainak védelme is szerepelne, amennyiben azok más állam pol­gárai. Ukrajna majd megvédi az itt élő oroszokat, hagyják csak meg nekünk ezt a feladatot. Könyvesbolt-hálózat Dunaszerdahellyel közösen A budapesti Akadémia Könyvkiadó es a dunaszerdahe- lyi Kalligram kiadó — a Bog- Molnár Könyvterjesztő Vállalat­tal közösen — egy tervezett könyvesbolt-hálózat első boltját nyitotta meg Rimaszombatban. Zöld Ferenc, az Akadémia Könyvkiadó vezérigazgatója a bolt megnyitásakor bemutatta a Magyar Nagylexikon első köte­tét. A könyvesbolt-hálózatat Szlovákia magyarok lakta váro­saiban szeretnék kiépíteni. A du- naszerdahelyi központtal terve­zett vállalkozás keretében Duna- szerdahelyen felépül a hálózat központi könyvesháza. Harcedzett kínaiak kutatják a jetit Az ázsiai küzdősportokban jártas kilenc kínai indult a legen­dás jeti felkutatására. Az expedí­ció tagjai a múlt héten kereked­tek fel Csungkingból, hogy egy hónapon át fürkésszék a hegyi vadember nyomait Hupej tarto­mány kiterjedt erdeiben. A bátor férfiak Szecsuan tartomány egyik sportszervezetének tagjai és felfedező útjukon kizárólag fi­zikai erejükre támaszkodnak. Sok kínai meg van győződve ar­ról, hogy léteznek a híres „havasi emberek”. A dalai láma kérése A dalai láma, a tibeti buddhis­ták száműzetésben élő vezetője nem követeli Tibet teljes függet­lenségét. A Libération című lap­nak adott interjújában elmond­ta: a kínai vezetésnek eljuttatott indítványai az „egy ország, két rendszer” elvéhez (azaz a Peking által Tajvannak és Hongkongnak felajánlott megoldási változat­hoz) állnak közel. tét. Az államfő egyben ismét tel­jes támogatásáról biztosította Pavel Gracsov védelmi minisz­tert. Ennek előzménye, hogy olyan hírek terjedtek el Moszk­vában, amelyek szerint esetleg menesztik Gracsovot. Borisz Jelcin bejelentése meg­figyelők szerint ismét felveti az elnök egészségi állapotára vo­natkozó nyár végi kérdéseket. Bár akkor határozottan cáfolták az elnök megromlott egészségére vonatkozó sajtójelentéseket, a mostani közlés azt jelzi, hogy a gerincpanaszokkal küszködő Jelcin mégsem teljesen egészsé­ges. Az utóbbi időben az elnök környezetéből több politikus is a júniusi elnökválasztások ellen foglalt állást. Különösen szem­betűnő volt, Jelcin szóvivőjének bejelentése. Vjacseszlav Kosz- tyikov, mintegy felmérendő a re­agálásokat, jelezte hogy semmi Mihail Gorbacsov szerint a je­lenlegi orosz vezetés korántsem demokratikus, és a volt szovjet vezető a virginiai Richmondban tartott elődasában azt a kételyét is kifejezte, hogy az egy hónap múlva esedékes oroszországi parlamenti választások tisztessé­gesek lesznek. Virginai üzletemberek előtt beszélve Gorbacsov emellett megjósolta, hogy Borisz Jelcin orosz államfő ígéretével szem­ben nem rendezi meg júniusban az elnökválasztásokat. A moszkvai fehér ház múlt ha­vi ostromáról szólva azt állította, akadálya sincs annak, hogy Jel­cin 1996-ig hivatalban marad­jon. Jelcin másik közeli embere, Szergej Filatov, az elnöki appará­tus vezetője pedig szombaton már egyenesen arról beszélt, hogy az elnökválasztásra vonat­kozó, a Legfelsőbb Tanáccsal kötött nyár végi kompromisz- szum kényszerű és szükségtelen lépés volt. Az elnöki posztra több ismert politikus is pályázik. Közismer­tek Szergej Sahraj, a kormányfő első helyettesének ezirányú tö­rekvései, de emlegetik Grigorij Javlinszkij ismert közgazdászt, és utóbb már Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester is jelezte, hogy nem lenne ellenére az elnöki poszt. Jelcin ugyanak­kor máris figyelmeztette az utód­jelölteket: kemény fába vágják a fejszéjüket. (MTI) hogy abban nem száznegyvenen, hanem többszázan vesztették életüket. Elmondta: egyelőre nem tudja kire szavaz majd a de­cemberi parlamenti voksoláson, egyelőre csak abban biztos, hogy a jelenlegi miniszterelnök-he­lyettes, Jegor Gajdar fémjelezte radikális gazdasági reformekre biztos nem. Szerinte gazdasági téren Oroszországot nem sza­badna kísérleti nyálként hasz­nálni. A volt szovjet elnök arra kérte az amerikai üzletembereket, hogy befektetésekkel segítsék az orosz gazdaság talpraálntását. És mégis mozog az ég Ha a szárazföldeken és a tengerek felszínén enyhült is az orosz­amerikai „szembenállás”, vagy „szembeúszás”, a légtér és a koz­mosz nem mutat ilyen megnyugató képet, a két nagyhatalom légi és rakétaesztközeinek „szembeszállása”, a világűrrel kapcsolatos ka­tonai tevékenysége alig veszít intenzitásából. Az Arkin-Norris amerikai szerzőpáros nemrég a Bulletin of Atomic Scientists hasábjain ki­mutatta, hogy az Egyesült Álla­mok tengeralattjárókra telepített rakétaereje ma 10 százalékkal nagyobb harckészültségben van, mint a 80-as években volt. Az atomhajtóműves tengeralattjá­rók nagyobb óceáni térségeken mozognak, több időt töltenek a nyílt tengereken indításrá kész ballisztikus rakétákkal. Az oroszországi célpontokra szege- ződik a harckészültségben tartott 3000 amerikai nukleáris robba­nótöltetjelentős hányada, Arkin és Norris szerint több, mint amennyiről beszélnek. Washing­ton „hadászati viselkedése” a hi­degháború végeztével alig válto­zott. Október közepén Kokosrn vé­delmi miniszterhelyettes vezeté­sével az egyik „fő objektumon” munkaértekezletet tartott az orosz „katonai kozmikus erők” parancsnoki állománya. Itt Hangsúlyt kapott, hogy mivel csak két ország rendelkezik a kozmikus eszközök biztosításá­hoz szükséges fejlettségű infrast­ruktúrával, Oroszországnak „nem szabványos” megoldáso­kat kell találnia kozmikus esz­köztárának irányítására. Megál­lapították, hogy az orosz „kato­nai kozmikus erők” parancsnok­sága nagy nehézségek árán ugyan, de biztosítja a különböző rendeltetésű „műhold-csoporto­sítások” stabil irányítását, a szükséges infrastruktúra fenn­tartását, s a kettős, tehát katonai és polgári rendeltetésű technikák némelyikénél — például a „Glo­nass”- Navstar” relációban — megelőzte az Egyesült Államo­kat. Valamivel áttekinthetőbb a légtér: Oroszország fölött napi átlagban ezer repülőgép mozgá­sát kell követni. A határok köze­lében hetenként átlagban húsz külföldi felderítő repülőgép te­vékenykedik, svédek, amerikai­ak, franciák, japánok, angolok. Nagyjából változatlan a volt Szovjetunió körüli térségben az amerikai hadászati felderítő légi­erő felállása és működtetése. Oroszországgal kapcsolatos fel­adatai vannax több mint hatvan U-2-es és RC-135-ös típusú amerikai felderítő gépnek. Ezek közül 16 Nagy-Britanniából, 8 Ciprusról és Görögországból, 4 Szaúd-Arábiából, 10 Japánból és Dél-Koreából indul feladatai elvégzésére. A gépek 100-300 kilométerre közelítik meg az orosz szárazföldi határokat és többszáz kilométeres mélységig egészítik ki az űrfelderítés adata­it. Orosz megítélés szerint az Egyesült Államok változatlanul érdeklődik a mindennapos oroszországi katonai tevékeny­ség, a hadsereg harckészültsége, területi elhelyezkedése iránt, az oroszországi légvédelem állapo­ta és működése, a haditengeré­szeti erők elhelyezkedése es te­vékenysége, a kísérleti rakétain­dítások, altatóban az új légi és kozmikus katonai eszközök megjelenése iránt. Az orosz ha­dászati légifelderítés jelenlegi célpontjai között vannak első­sorban az amerikai repülőgép­hordozó csoportosítások, az utóbbi időben a Nimitz, a Kitty Hawk és a Lincoln, valamint kí­séretük mozgása. Egy orosz távolfelderítő gép egy útja száz tiszt egyhavi fizeté­sét viszi el — panaszkodnak Moszkvában, de már büszkén emlegetik a Tu-22MR típusú új, hangsebességnél gyorsabb hadá­szati felderítőgép kvalitásait és azt, hogy az államnak érdeke is­merni mind a lehetséges ellenfe­lek, mind a „barátok” tényleges szándékait, mégpedig minél ko­rábbi szakaszban, hogy a nemkí­vánatos fejleményeket megelőz­hesse. A Krasznaja Zvezda ezzel kapcsolatban emlékeztet viszont arra, hogy a hidegháborús idők­ben az amerikai hadászati légie­rőnek voltak olyan, 24 órán ke­resztül a levegőben tarrtózkodó „parancsnoki pontjai”, amelyek­nek ügyeletes tábornoka paran­csot adhatott nukleáris válasz­csapásra, ha a washingtoni veze­tés netán megsemmisült. Scott Sagan, a Stanford egyetem mun­katársa tanúsítja, hogy B-52- eseket elláttak olyan berende­zéssel, amelynek révén személy­zetük „kiiktatása” után is elvé­gezhették a • feladatukká tett bombázást. A „berendezést” „a halott kéz kikapcsolójának” ne­vezték. Pirityi Sándor Gorbacsov véleménye a mai orosz vezetésről Kétkedik a választások tisztességében Gamszahurdiát bíróság elé akarják állítani Zugdidi a kormányerők kezén Jeszenszky Géza Kézdivásárhelyen Szobor Gábor Áron emlékére Szombaton délután a város polgármesterének, Szőts Csabá­nak és a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség helyi szerve­zetének meghívására a 20 ezer lakosú Kézaivásárhely székely- földi városba érkezett Je­szenszky Géza külügyminiszter, hogy részt vegyen Turóczy Mó­zes 1848-as forradalmár szobrá­nak leleplezésén. A magyar diplomácia irányí­tója hét héttel ezelőtt, romániai hivatalos látogatása keretében járt Székelyföldön, akkor azon­ban nem készült el még a 48-as hős, Gábor Áron ágyúöntő társa emlékét megörökítő mű, így ke­rült sor erre az útra. Jeszenszky Géza különgépe a marosvásárhelyi repülőtérén szállt le, innen az eredetileg ter­vezett helikopter helyett, amely a köd miatt nem tudott eljutni Bu­karestből Marosvásárhelyre, gépkocsin tette meg a további mintegy 200 kilométert. A ven­déget Szőts Csaba polgármester, Marcel Dinu külügyi államtitkár, Markó Béla, az RMDSZ szövet­ségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, In- cze László, a szövetség kézdivá- sárhelyi elnöke és mások kö­szöntötték. Rudas Ernő, Ma­gyarország bukaresti nagykövete Marosvásárhelyen csatlakozott a miniszter kíséretéhez. Délután fél háromkor került sor a szoboravatásra, amelynek érdekessége, hogy Jeszenszky Géza családi alapon is érintett volt, hiszen felmenői között tud­hatja a kézdivásárhelyi rézöntőt, akinek jelentős része volt annak a 64 ágyúnak az elkészítésében, amellyel Gábor Áron műhelye felfegyverezte a szabadsághar­cukat vívó honvédseregeket. (A szám nagyságát érzékelteti, hogy az orosz hadaknak sem volt Ilo­néi több ágyújuk). A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi szobrász alkotása. Délután Jeszenszky Géza programja Hargita megye köz­pontjában, Csíkszeredán folyta­tódik. A grúz kormányerők szomba­ton délután elfoglalták a számű­zött elnök, Zviad Gamszahurdia híveinek főhadiszállását, Zugdi­di városát. Az orosz rádió jelen­tése szerint a zviadisták lényegé­ben ellenállás nélkül adták fel a várost. Ez lényegében a kormá­nyerők katonai győzelmét jelen­ti, noha egyelőre nem ismertek részletek a városban uralkodó helyzetről. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy hol tartózkodik Zviad Gamszahurdia, akit Edu­ard Sevardnadze grúz államfő bí­róság elé akar állítatni. A kormányerők a múlt héten sorra foglalták el a nyugat-grú- ziai településeket. Szenaki és Hobi után pénteken már mind­össze húsz kilométerre voltak Zugdiditől. Az orosz hivatalos hírügynökség jelentése szerint egyébként a lázadók nem tanúsí­Szaraievóban szombaton kijá­rási tilalmat rendelt el a boszniai kormány, hogy könnyebben le tudjon számolni a horvát milicis- tákkal, akik eddig együtt harcol­tak a muzulmánokkal, de most szembeszegültek azzal, hogy csatlakozzanak a kormánycsa- atokhoz. A horvát egységek ülőn parancsnokság alatt véd­ték Szarajevó egyes részeit, már korábban is azzal próbálkoztak a muzulmánok, hogy beolvasszák alakulataikat a boszniai haderő­be. A szarajevói horvát-muzul- mán konfliktus most már nyűt összetűzéssé fajult, hasonlóan a közép-boszniai horvát-muzul- mán Harcokhoz. A kijárási tilalom az ENSZ- csapatokra is vonatkozik. A boszniai fővárost szombaton kel­lett elhagynia 1471 menekültnek — zömmel asszonyoknak, gyer­mekeknek. A szerbeket a tervek szerint Belgrádba viszik, össze­sen 642 személyt, a többiek Splitbe, illetve Dubrovnikba in­tottak számottevő ellenállást Zugdidi bevételekor. Ezt az is alátámasztja, hogy a kormány­csapatok veszteségek nélkül fog­lalták el a várost. Sevardnadze előzőleg fegyverletételre szólí­totta fel a város védőit, de nem tudni, hogy ennek volt-e foga­natja, vagy mint már annyiszor, ezúttal is szétszéledtek a volt el­nök hívei, hogy aztán újraegye­sülve folytassák a harcot. Az Interfax hírügynökség je­lentése szerint a kormánycsapa­tok előrenyomulása során pénte­ken összesen 12 zviadista vesz­tette életét. A grúz védelmi mi­nisztérium szerint az áldozatok között csecsen nemzetiségűek is voltak. Ez megerősíteni látszik Tbiliszi vádjait, amelyek szerint a Kaukázusi Népiek Konföderáci­ójának harcosai is támogatják Gamszahurdiát. dúlnak. Az újabb horvát-muzul- mán konfliktus azonban akadá­lyozza a nagyszabású mentőak­ciót, amelyet az ENSZ-erők szerveznek és segítenek. A horvát-muzulmán harcok legfontosabb hadszíntere jelen­leg Vares környéke. A közép­boszniai bányaközpontba szer­dán törtek be muzulmán csapa­tok, most a város határában foly­tatódnak az összecsapások. A horvátok még tartják a Varestól keletre fekvő Dastanko telepü­lést, ez a visszavonulás szem­pontjából fontos számukra. Va- resben a háború előtt 22 ezren él­tek, a harcok elől zömmel elme­nekült a lakosság, jelenleg már csak 1500-2000 polgári személy tartózkodik itt. A várost elfoglaló hetedik hadosztály harcosai fosztogat­nak, főleg televíziókat és videó­kat rabolnak, sokhelyütt felgyúj­tották a házakat, szemlátomást bosszút akarnak állni a horvát többségű Varésén. Hadijelentés Szarajevóból és Varesből Kijárási tilalom, fosztogatás WVM LÍZING ES PÉNZÜGYI RT. (ffi egy elegáns lépés... p c ■ Lei® «vetve KÖTVÉNYÉ 1 éves futamidő kamatfizetés és tőketörlesztés .. .egy gáláns ajánlat negyedévente A kötvénykibocsátás sikeresen lezárult. November 2-án a 200 millió forint névértékű kötvénykibocsátást 100 millió forintot meghaladó összeggel túljegyezték. Az eredeti feltételeknek megfelelően 7 00 millió forint túljegyzést fogadott el a Társaság. City Broker Kft. Talentum Rt. Köszönjük befektetőink bizalmát! WVM Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom