Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-08 / 260. szám

1993. november 8., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Megindult a hölgyek „nagy menetelése3 Tizennégyen kerültek a Nógrád szépe ’93 döntőjébe A tablóképen együtt a szépségverseny december 4-ei döntőjére a zsűri által kiválasztott valamennyi csinos leány és asszony. Rigó Tibor felvétele A Nógrád szépe ’93 verseny a felkészülés szakaszába lépett. Az elmúlt pénteken este Salgó­tarjánban, a József Attila Műve­lődési Központban találkoztak először a versenyre benevezett megyei hölgyek. Fél ötkor a feszültség már ta­pintható volt, hiszen nagy volt a tét: 14 versenyző kerülhetett be a december 4-ei döntőbe. A je­lentkezőknek bizonyítaniuk kel­lett az öt személyből álló zsűri előtt, — melyben egy-egy helyi fotós, tánc- és mozgásművész, színházi rendező, valamint egy sminkes szakember foglalt he­lyet - hogy megjelenésük, mozgáskultúrájuk és kommuni­kációs készségük alapján he­lyük van a döntőben. Ki tudja miért, talán megijedtek a - ver­seny történetében eddig példát­lan - válogatótól, vagy egyéb elfoglaltságuk akadt, három je­lentkező nem vett részt a válo­gatón, növelve ezzel a jelenlé­vők esélyeit, s csökkentve a fe­szültséget. A kezdeti izgalom lassan ol­dódni kezdett, amint sorban, egymás után a hölgyek a zsűri elé léptek, először fürdő, majd utcai ruhában. A személyes beszélgetések során, már egy-egy önfeledt, harsány kacaj is felhangzott a zsűri szobájában, az előtérben pedig a többiek ismerkedtek, beszélgettek hasonló jó hangu­latban. Azután eljött az idő, dönteni kellett, hiszen a létszám - a közönség szórakoztatása ér­dekében - kötött volt. Az izgalommal teli, jó hangu­latú este végén tizennégy elége­dett hölgy távozott a válogató­ról, akikkel a tisztelt olvasó hamarosan megismerkedhet la­punk hasábjain. - kn ­Traffipax • November 8-án, hétfőn 6-tól 14 óráig a 21-es főút Pásztó és Jobbágyi közötti szakaszán, va­lamint Hasznos, Pásztó és Szar- vasgede belterületén számíthat­nak az autóval közlekedők rendőri sebességellenőrzésre. Erdély kör • SALGÓTARJÁN. A kör legközelebbi összejövetelét no­vember 8-án, hétfőn 17 órakor tartja a József Attila Művelő­dési Központban. A napirenden az Erdély körök országos felhí­vásának megvitatása szerepel. Szépülő óvoda • NÁDÚJFALU. Az önkor­mányzat műszaki és ellátó szer­vezetének szakemberei meg­kezdték a községi óvoda felújí­tási, karbantartási munkáit. Ajándékozás • GALGAGUTA. Sebján Pálné szép népviseleti ruhada­rabokkal ajándékozta meg az iskola néprajzi gyűjteményét. A vezetőség megköszönte nemes cselekedetét. Méhész klub • SALGÓTARJÁN. Novem­ber 9-én, 16 órakor az áfész ta­nácstermében klubfoglalkozás lesz, ahol Szatmári János, a Ma­gyar Méhész Egyesület országos elnöke tart tájékoztatót az egye­sület életéről, a gazdasági vállal­kozásokról. A megye egész terü­letéről várják az érdeklődőket. Évforduló keresztelővel - Vanvarcon Hugyecz Andrásné felvágja a hatalmas születésnapi tortát. Mel­lette, aki sütötte: Csányi Pálné, az együttes tagja. R. T. Szíves szóval, magyarul és szlovákul is köszöntötte szom­baton este Hugyecz Andrásné polgármester a vanyarci műve­lődési házba betérő vendégeket. A helybéliek meghívását a szlovákiai Dobroniváról, a Dobrona hagyományőrző egy­üttes képviselői is elfogadták. Ott volt Csipka Rozália, a Mi­niszterelnöki Hivatal nemzeti­ségi ügyekkel foglalkozó főta­nácsosa, és dr. Alt Gyula, a Ma­gyarországi Szlovákok Szövet­ségének titkára is. Ezen az estén köszöntötték 20. születésnapján a vanyarci nemzetiségi hagyományőrző együttest, amely szüntelenül megújulva ápolja a magyar és szlovák nép közös kultúrkin- csét. Teszik ezt - mint Benyó Mihályné, Mlinárcsek Pálné és Nedeliczki Pálné alapító tagok mondták - a maguk örömére. S, hogy a vanyarci lakodal­mas, fonó és az aratási ünnep életre keltése nemcsak ezen ara­tott elismerést, azt az eddig ka­pott négy nívódíj, számos hazai és külföldi fellépés is fémjelzi. Csupán az együttes tagjainak áldozatvállalása kevés, az uta­zás és ruházat sok pénzt kíván. Miből? - kérdeztem Hugyecz Andrásnét, az együttes vezető­jét: - Volt öröm és gond is az évek alatt, de aki megszerette az nem tudja abbahagyni. Valóban kaptam olyan szemrehányást is régebben, hogy esetleg arányta­lan mértékben segítem az együt­test. Erről szó sincs. Előbb vol­tam citerás, majd vezető itt, mint a közszolgálatban. Mond­hatom, hogy mára önfenntar­tókká váltunk. A jubileumi este „megkésett” keresztelő is volt, amelyen az együttes a Rozmarin nevet kapta. A „kelengyepénz” sem maradt el: a nemzetiségi és et­nikai hivataltól 60 ezer, a szlo­vák szövetségtől 20 ezer forin­tot tettek a pólyába. - szabó ­Magyarországon nem lesz halálbüntetés Az igazságtétel garanciái (Folytatás az 1. oldalról) vagy befolyásolhatóak lenné­nek azok, akik majd ezekkel az ügyekkel foglalkoznak. S amíg egyetlen egy elkövető is utolérhető harminchét év el­teltével, egyáltalán nincs el­késve a dolog. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy ezek kínosan hosszú ügyek lesznek. Nem egyszerűek, de mégsem olyan bonyolultak, mint ahogyan az első pillanatban látszanak.- Mi várható egy másik nógrádi tragédia, Hargitai Lajos és Hadadi Rudolf 1956. december 13-ai legyilkolásá- val kapcsolatban?- A sortüzek mellett a keve­sebb emberáldozattal járó ügyeknek a feldolgozása is ha­sonló módon történik. A legin­kább kidolgozottak az ún. sor- tűzügyek, de ezek voltak a bor­zasztóbbak. Ezért célszerűségi okokból a feljelentés, illetőleg a nyomozás ezekben az ügyekben kezdődött meg. A salgótarjáni sortűz ügyében már elrendelték a nyomozást. Ezeknél hivatal­ból kell eljárni a feljelentésektől függetlenül, vagy éppen a felje­lentések ellenére fog működni a nyomozó hivatal és vádat fog emelni. Nyilván kialakul egy megfelelő gyakorlat, hogy mi az, amiben lépni kell, mi az amiben lépni érdemes és mi az, amivel nem lehet foglalkozni.- Mi a biztosíték arra, ha a jövőben változik a kormány, a koalíció, akkor is úgy fejező­dik be az igazságtétel, aho­gyan ezt most önök gondol­ják?-Én a választókban bízom, de egyébként ez a dolog nem­zetközi terület. Magyarország ország olyan nemzetközi egyezmények részese 1949-től, meg 1971-től, amiket köteles végrehajtani. Tehát van egy külföldi kontroll, s van a közvé­leményben egy állandó igény erre. Olyan demokratikusan megválasztott parlament én sze­rintem soha többet nem fog Magyarországon létrejönni, s egy annak felelős kormány, amely ezt az ügyet ne tartaná fontosnak. Az ügyészség pedig az igazságszolgáltatásnak egy olyan független része, amely­nek ez egyszerűen szakmai kö­telessége. S ők ezt vállalták. Függetlenül attól, hogy koráb­ban más volt a nézetük, tudo­másul vették, hogy van törvény. A további biztosíték az Alkot­mánybíróság.- A parlament hatalmas törvényalkotó munkát végzett létrejötte óta. Szeretném tudni, hogy a közállapotok­ban uralkodó helyzet, a bűnö­zés elleni harc egyik fontos „fegyverét”, a rendőrségi tör­vényt elfogadják-e ebben a ciklusban. S tervezik-e éppen az egyre súlyosbodó bűnté­nyek miatt a halálbüntetés visszaállítását?- A rendőrségi törvénynek az esélyeit jónak látom, ugyanúgy mint a honvédelmi törvényét. Ä választójogit részben látom el­fogadhatónak. De hát itt az el­lenzék segítsége, megértése nélkül ez nem megy, hiszen ha nem akarják, akkor nyilván nem lesz törvény. Az ügyészségi törvénnyel hasonló a helyzet. Ezeket én elfogadhatónak és még a cikluson belül megoldha­tónak látom. Sőt, azt kell mon­Dr. Balsai István, miniszter dánom, hogy még ebben az év­ben, mert a jövő év tavasszal a parlament már nem lesz annyira akcióképes. A halálbüntetéssel kapcsolatban, nem volt még olyan ország, ahol eltörölték a halálbüntetést, hogy a lakosság, a közvélemény ne követelte volna vissza. S volt olyan, hogy visszaállították, majd újra levet­ték napirendről. A legjobb példa az Egyesült Államok, ahol teljesen heterogén az álla­pot, van ahol van, van ahol nincs, van ahol tíz évig kell várni. Szóval nagyon sokféle a megoldás. Azt kell mondanom, hogy nem fordult meg a fejünk­ben a halálbüntetés visszaállí­tása. Pádár András Tízéves fennállását ünnepelte a Muzsla PÁSZTÓ. A városi művelő­dési központban szombaton este megtartott jubileumi műsorával ünnepelte megalakulásának ti­zedik évfordulóját a pásztói Muzsla néptáncegyüttes. Telt ház előtt fergeteges sikert arat­tak színvonalas műsorukkal, amelyben az együttes alapító tagjai mellett, a jelenlegi gárda, sőt az utánpótlás, az „apró” Muzsla táncosai is deszkákra léptek. Ágoston László, - aki hat éve az együttes vezetője - a szünet­ben elmondta: nagy kedvvel, sok-sok próbával készültek az ünnepre. Külön megtiszteltetés számukra, hogy Salgótarjánból, Egerből és Gyöngyösről érke­zett kollégáik is ott ültek a néző­téren.- Nem felhőtlen az öröm, ha a Muzsla anyagi helyzetére gondolunk - mondta a művé­szeti vezető. Jelenleg a lendület, A színpadon a Muzsla táncosai a pártfogók, szülők anyagi­természetbeni adományai tart­ják életbe az együttest. Szólt ar­ról is, hogy most van bejegyzés alatt a Muzsla táncegyüttes Pásztó tánckultúrájáért nevet viselő alapítvány, amely ha megszületik, a jelenlegi létbi­zonytalanságot is megszüntet­heti. -szgys­Lopták az autót SALGÓTARJÁN. A So­moskőújfalui közúti határfor­galmi kirendeltségen egy BNW típusú lopott gépkocsit adtak át szombaton éjszaka magyar kol­légáik a szlovák határőröknek. A szlovák rendszámú gépko­csit, korábban Parassapusztánál fogták meg utasaival együtt, akik az okmányok ellenőrzése során nem tudták bizonyítani az autó eredetét. Rövid vizsgálat és a szlovákokkal való egyeztetés után kiderült: az autót lopták. Kíváncsiskodó Nincs pénz az őszi lomtalanításra Salgótarjáni (zagyvapálfal- vai) olvasónk azt szeretné megtudni a Ritas Kft. vezető­jétől, hogy szándékukban áll-e az őszi lomtalanítás el­végzése, s konténerek kihelye­zése erre a célra?- Mindeddig ugyan nem kap­tunk megbízást erre a munkára a városvezetéstől, de amennyi­ben ránk vár ez a feladat, elvé­gezzük - válaszolta Kadlót Vil­mos, a Ritas Kft. vezetője, aki megjegyezte: az előző évben a városgazdálkodási vállalat dol­gozói lomtalanítottak. Bozó Pálné, a városháza mű­szaki csoportjának főelőadója viszont arról tájékoztatott, hogy nincs pénz az őszi „nagytakarí­tásra”. A köztisztasági célokra szánt pénzből csak a tavaszi ak­cióra futja. Megyeszékhelyi olvasónk súlyos beteg, s már nem egy­szer fordult elő, hogy a rende­lőintézet szemészetén órákig várakozott, mivel először a berendelteket látták el. Kér­dése: miért nem változtatnak ezen rendszeren úgy, hogy kevesebbet kelljen várni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom