Nógrád Megyei Hírlap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. május 5., kedd Az újjáalakult, „felfrissített” együttes, a Torontó Torontó lett az Impulzusból Hol is kezdjem? Kezdetben volt egy Impulzus nevű zenekar Salgótarjánban. Vidékiségük el­lenére viszonylag sokra vitték, hiszen Ébredj, Rákóczi tér címmel önálló műsoros kazettát is kiadhattak. Turnéztak közösen az Eddá­val, sikeres koncertsorozatot ad­tak Szlovákia magyarok lakta területein. Salgótarjánban saját, népszerű rockklubot tartottak fenn, ahol fellépési lehetőség­hez juttatták a megye és a kör­nyék fiatal, tehetséges rockze­nekarait. Egy idő óta viszont keveseb­bet lehetett hallani felőlük. Mi történt? Talán elfogyott az a bi­zonyos „impulzus”? Erről, va­lamint a zenekar helyzetéről a „főnöktől”, Oláh Zoltántól, Szürkétől érdeklődtünk. — Először is: szeretném meg­nyugtatni a zenekar híveit, hogy létezünk, s úgy érezzük, hogy jobbak vagyunk, mint eddig bármikor - kezdte Szürke -. Ám a változások szele bennün­ket sem hagyott érintetlenül. Először is: a zenekar nevét Im­pulzusról Torontóra változtat­tuk.- Miért volt erre szükség?- Az Impulzus nevet, két régi tagunk kellemetlen emberi megnyilvánulásai miatt örökre el akarjuk felejteni. A csapatban személyi válozások történtek, Csonka Róbert dobostól és Földi Zsolt basszusgitárostól megváltunk. Ekkor nagyon so­kan „eltemették” a zenekart. Azt mondták: ugyanúgy járunk, mint a többi, korábban sokra hivatott és aztán a süllyeszőben eltűnt tarjáni zenekar.- És sikerült felállnotok?- Kijelenthetem: igen! Kel­lemes meglepetésünkre, nagy örömünkre találtunk két tehet­séges fiatal muzsikust, akikre nyugodtan mondhatom, hogy a jövő emberei. Nemhogy pótol­ják az eltávozottakat, hanem messze felül is múlják őket, mind emberi, mind zenei hoz­záállás tekintetében.- Kik ők?- Kotlár Tamás dobol, őt vár­tuk, hogy leszereljen, ezért tar­tottunk egy kis szünetet. Az új basszusgitáros Petre László. Ők ketten még alig töltötték be a huszadik életévüket!- Hogyan álltok zeneileg?- Máris elkészült egy új le­mezanyag, s 2 órás koncertmű­sorral rendelkezünk. Stílusunk egy kicsit keményedett, de megőriztük az amerikai rock hangzásvilágát. Beneveztünk a Petőfi csarnok kazettapályáza­tára. Kedvezően alakulnak tár­gyalásaink a Proton kiadóval.- Hallhatnánk a közeljövő programjárjól?- Május elsején, mint ismere­tes, nagyszabású programunk volt a Dolinkában. Az egész megyét átfogó turnéra készü­lünk, majd ismét nyakunkba vesszük Szlovákia magyarok lakta területeit. Nyáron egy or­szágos turnénk van kilátásban. A végére hagytam a meglepe­tést. Most már szinte csaknem bizonyos, hogy a nyár végén eleget tehetünk a Magyar Emig­ránsok Kulturális Szövetséges kanadai, torontói meghívásnak. Bevallom: névválasztásunk is innen ered! Balás Róbert Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Ma­gyarország nyomán heti rendszeres­séggel közöl­jük az Orosz­országban el­halálozott Nógrád me­gyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (szüle­tési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jel­legét: hadifogoly kényszermun­kás) adjuk közre, akik a jelen­legi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a kora­beli, vagy a történelmi megye­határon születtek. Búkor Mihály 1923. Baglya- salja, honvéd, 1948. 01.30 hdf. Búzás Lajos 1920. Szécsény, honvéd, 1943. 03.03. hdf. Bubori Ferenc 1913. Nagy­oroszi, honvéd, 1945. 02.27. hdf. Buda György Szurdokpüs­pöki, őrvezető, 1946. 08.29. hdf. Burján István Debercsény, honvéd, 1945. 05.26. hdf. Borik (Burik?) Lőrinc 1916. Kóspallag (Nógrád megye), honvéd, 1945. 04.17. hdf. Burik Ferenc Kóspallag (Nógrád megye), honvéd, 1946. 04.19. hadifogoly. Bolya Tibor Nemti, honvéd, 1946. 09.20. hdf. Bacsó László Karancskeszi, * 1947. 01.21. km. Bújna József Szügy, honvéd, 1945. 08.06. hdf. Bujter (Bujtor?) András Luciáivá, honvéd, 1945. 08.19. hdf. Beczkó Árpád 1900. Salgó­tarján, * 1943(?) hdf. Bencze Antal 1900. Csitár, honvéd, 1946. 01.25. hdf. Berger Lajos 1918. Lőrinci, honvéd, 1943. 03.01. hdf. Bablena Sándor Szécsény, honvéd, 1945. 07.24. hdf. Nem lesz szükség abortusztörvényre Ha „az élet a fogantatással kezdődik”: Amikor egy képviselő törvényt alkot, azt mondja meg, hogy milyen mértékben szólhat bele az állampolgár magánéletébe. Elsősorban ezt vettük figyelembe, amikor kidolgoztuk az abor­tusztörvény tervezetét - Hódosán Róza SZDSZ-es parlamenti képviselőtől hallottuk ezt a salgótarjáni nyílt vitán, amelynek másik vendége Magyar Bálint országgyűlési képviselő volt. A nők önrendelkezési joga csorbíthatatlan. Az élethez való jog csorbíthatatlan. - Ezt a két alapvető jogot állapította meg az Alkotmánybíróság határo­zata. Ezzel kapcsolatban tért rá Hódosán Róza:- Mikor kezdődik az élet? A fogantatás után 12 hétig az anya önrendelkezési jogát tart­juk tiszteletben - mondta a képviselőnő -, mert 12 hetes korában észlelhető az agymű­ködés, akkor beszélhetünk em­berről. A törvénytervezet egyik variációja szerint addig indok nélkül végezhető az abortusz az anya kérésére, a másik változat szerint addig is indokhoz kötött. A 12 és a 20. hét között vezettek be szigorításokat. Az SZDSZ tervezete nagyjából megegye­zik a mai magyarországi gya­korlattal. Egyetlen ponttal tették liberálisabbá: indok lehet az anya életét megnehezítő körül­mény, ez megszünteti a nők ki­szolgáltatottságát. A „mikor kezdődik az élet?” kérdéskörről Magyar Bálint azt mondta: Ha embernek tekint­hető a magzat az agyműködés mérése előtt, akkor háromszo­ros emberölésért kellene letar­tóztatni azt az orvosi teamet, akik szívátültetéseket végeztek — az agyhalál beállta után. Magyar Bálint arról is be­szélt, hogy nemcsak az anyák, az orvosok jogát is biztosítják. Nem kötelezhető az orvos a ter­hességmegszakítás elvégzésére, ám az állami, illetve önkor­mányzati kezelésben lévő kór­házak vezetői kötelesek arról gondoskodni, hogy alkalmaz­zanak olyan orvosokat, akik el­végzik a műtéteket. Megtudhattuk a fórumon, hogy bár Hollandiában 24 hétig indoklás nélkül, az anya kéré­sére elvégzik az abortuszt, mégis ott a legalacsonyabb az abortuszok száma. A képvise­lők úgy vélik, szigorító intézke­déssel rosszabbítanák a jelen­legi magyarországi helyzetet. Szinte valamennyi hozzá­szóló azt fogalmazta meg, hogy nem a törvényt kellene szigorí­tani, hanem olyan szociális és társadalmi körülményeket kel­lene teremteni, amik nem kény­szerítenek abortuszra. Volt, aki azzal kezdte, „maximálisan az abortusz ellen vagyok”, de így folytatta: Ä gyerekeinket valóban vi­lágra kell hozni, de főleg fel kell nevelni! Az ötvenes években szülésznőként dolgozó hölgy azt mondta, nem kívánja a nők­nek, hogy azokhoz az időkhöz hasonlóan „angyalcsinálók- hoz”, kuruzslókhoz kelljen for­dulniuk, akár az életük veszé­lyeztetésével. Egy középkorú hölgy mondta:-Átéltem azt az iszonyatot, ahogy édesanyám próbált meg­szabadulni a nem kívánt gyerek­től. Anyaként nem szeretném, ha a lányaim ennek lennének ki­téve. Magyar Bálint megállapítása szerint a parlamentben (is) in­kább a férfiak a magzatvédők. Hódosán Róza arról a veszély­ről szólt, ahogyan az MDF fog­lalkozni kíván a magzat jogi stá­tuszával. A kormánypártiak sze­retnék kimondani az abortusz- törvény bevezetőjében, hogy „az élet a fogantatással kezdő­dik”. A szabaddemokraták vi­szont azt szeretnék, ha ez a mondat nem kerülne be, mert akkor nincs is szükség abortusz- törvényre. A képviselőnő sze­rint nagyon súlyos következ­ményei lesznek, ha ez a kérdés így oldódik meg. - Dudellai ­Kiképzett űrhajós - a földön Magyari kezéből kiesett a botkormány (FEB) Mostanában keveset hallani Magyari Béláról. An­nakidején farkas Bertalannal együtt hónapokig szerepelt az újságok címlapján, gyakran lát­hatták őket a televízióban. Mára talán már történelem az első szovjet-magyar űrrepülés: 1980. május 26-án emelkedett magasba a Szojuz-36 Valerij Kubaszovval és Farkas Berta­lannal, hogy a Szaljut-6 űrál­lomásra vigye őket. Június 3-án tértek vissza a kozmoszból a Szojuz 35-tel. Az esemény minden percét a földi irányító­központból izgulta végig - a szó igazi értelmében - Magyari Béla. Vajon most, több mint egy évtized távlatából hogyan emlé­kezik: nagyon el volt keseredve, amiért nem őt választották?- Parancsnokom, Dzsanibe- kov, sokat segített. Azt mondta: Ne törődj semmivel, majd re­pülhetsz még te is. A Földről is részese vagy a programnak ...- Meddig reménykedett ab­ban, hogy valóban eljut a vilá­gűrbe?- Amíg Bercivel a műszaki egyetemre jártunk. Megszerez­tük a gépészmérnöki diplomát. aztán kiderült, hogy nincs többé repülés. Sem űrhajóval, sem vadászgépen. Legfeljebb utas­ként - valamelyik légitársaság gépén .. .- Mi történt tulajdonképpen?- Kaptam egy fertőzést, ami­ből előbb ízületi, majd szívi­zomgyulladás lett. Sokat kín­lódtam vele. Valójában egy év alatt jöttem teljesen rendbe. De az orvosok már a betegségem kezdetén megmondták, nincs számomra MÍG. Ahogy nálunk, repülősöknél mondják: kiesett a kezemből a botkormány.- Felszedett néhány kilót, és a bajuszából is kivillan néhány fehér szál.- Felettem is elmúlik az idő. 43 éves leszek a nyáron. Van négy gyermekem, a legnagyobb Gréta, már 15 éves, Lilla 11 éves, Gábor két és fél, Dóra egy éves.- Népes família!- Elváltam. Nem volt könnyű 15 év után, de ha két ember nem érti meg egymást, akkor jobb, ha békésen elköszönnek. Ä két kicsi a második házasságból született. De a gyerekek sokat vannak velünk, nagy örömömre valóban testvérként szeretik egymást mind a négyen.- Magyari Béla jelenleg a Pénzügyminisztériumban dol­gozik. Mi a feladata?-Lassan már ebből is múlt idő lesz. Még ebben a pillanat­ban a szovjet csapatok kivoná­sával foglalkozó titkárságon vagyok osztályvezető. Nagyon nehéz tárgyalások vannak mö­göttünk, körbejártuk, felértékel­tük az ittmaradt ingatlanokat. Bejeztük a munkát és visszake­rültem a Magyar Honvédség ál­lományába, ahol repülő-mű­szaki kérdésekkel foglalkozom majd.- Ön kiképzett űrhajós. Látja ennek valami hasznát?- Nem. Pedig elnökségi tagja vagyok a Magyar Asztronauti­kai Társaságnak. Azért még mostanában is hívnak élmény- beszámolókra: tudja, akik az utóbbi években születtek, na­gyon kíváncsiak az űrhajóra, egy kiképzett űrhajósra.- Gyerekei is érdeklődnek az űrhajózás iránt?-Néha kérdezgetnek. Gréta talán nem lesz hűtlen a repülés­hez: szereti a nyelveket, örül­nék, ha légikisasszony lenne! (szabó) Anya és gyermeke a bunker bejáratánál Érdeklődök sokasága az objektum belsejében Nyílt nap a bunkerben A környékbeliek százait vonzotta az április utolsó napjaiban rendezett nyílt nap a nagyteveii volt szov­jet katonai bunkerben, melyről eleddig nem tu­dott a „agyközönség”. Mindenesetre mindazok, akik a helyszínen látták az objektumot, eloszlathat­ták félelmeiket, mert a szovjet hadseregvezetési front már üres és senkire, semmilyen veszélyt nem jelent. MTI fotó (Mónos Gábor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom