Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
4 izEmnu LÁTÓHATÁR 1991. JANUÁR 22., KEDD Tv Vélemény Nincs mentség! Időszerű könyv A véres gyöngyszem, Kuvait „A legnagyobb bűn a butaság” — oktatja a zárkában is „elegáns”. protekciós ügyvéd alkalmi hallgatóságát: a sokadik erőszakos nemi közösülésért letartóztatott analfabétát és a homoszexuális nőimitátort. Kialakuló— nem éppen fennkölt — „eszmecseréjüket" új „vendég” — az anyagyilkos fiatalember — érkezése zavarja meg. Ettől kezdve az ő sorsa, személye kerül mind a cellatársak. mind a börtönszemélyzet érdeklődésének középpontjába. János — életévei számát szimbolizáló— tizenkilenc késszúrással ölte meg édesanyját, a Csikónak becézett szemrevaló cigányasszonyt. Hogy miért, azt ő sem tudja igazán, de a vallatása során elmondott gyermek- és ifjúkori élményei — ha nem is mentik — legalább motiválják szörnyű cselekedetét. Apját soha nem ismerte, anyját is csak későn — barátnője kérésére — fedezte fel egy cigánytelepen. Intézetben nevelkedett. de szakmát tanult, önképzőkörbe járt. Szeret olvasni, József Attila a kedvence, nem abból a „fajtából” való ő, akiket — lásd az ügyvéd szavait — a butaságuk vitt a bűn útjára. Ellenkezőleg: rendet, emberi életet akart maga körül, pártfogásba vette százfelé kallódó családját. Csikó könnyűvérű életformáját, a nagyszámú rokonság dínom-dánomra hajlamos mentalitását azonban nem tudta elviselni. Bár gyöngéd szálak fűzték anyjához — talán túlságosan is közeliek — más megoldást mégsem látott, mint a féktelen indulatú önbíráskodást. így minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, belebukott hasztalan vállalkozásába. Nem bizonyult sikeres igazságtevőnek a rabok viszályában sem, sőt e konfliktus — szó szerint — a végzetét jelentette. A képernyőről Zimre Péter Sirató című kötetének címadó elbeszélése köszönt vissza — a szerző által — új motívumokkal kiegészítve. A Tizenkét késszúrás című tévéjátékban helyet kapott a börtönélet sajátos világa, megjelent néhány — fentebb már megnevezett — deviáns figura. Erre szükség is volt a „néznivaló” érdekében, hisz az alaptörténet szinte csak János monológszerű vallomásaiban mondatik el. A dráma hatását mérsékli, hogy a főhőst megformáló színész — egyetlen műsorújságból sem tisztázható, hogy Bagó Bertalan, vagy Stohl András közül melyikük — mind küllemében, mind gesztusaiban hiteltelen. Túl jó arcú, okos, konszolidált ahhoz, hogy — bármilyen indítékból — embert öljön. Viszont igazán szerencsés kézzel választotta ki a rendező — Lőj kő Lakatos József — Szabó Sándort és Rudolf Pétert. Különösen az utóbbi nyújtott emlékezetes alakítást, bizonyítván, hogy egyike a fiatal színészgeneráció legtehetségesebb képviselőinek. Szokatlanra, vitathatóra „vette a figurát” Dóri Virág, a kihallgatást vezető százados szerepében. Haraszti Zsolt operatőr kamerája meglehetősen „otthonosan” mozgott a szokatlan miliőben, a világtól elzárt falak között. A növekvő számú bűnesetek, a kisebbség kárára elkövetett sérelmek igazolják Zimre Péter szociográfiai ihletésű forgatókönyvének valóságtartalmát, aktualitását. A fiktív történet akár egy riport témáját is képezhetné a Kék fény típusú műsorokban, de önálló dokumentumfilmként is megállná a helyét. Ez esetekben az őrök magatartása, módszereik, fegyverhasználatuk jogossága már szakmai jellegű viták tárgya lenne. — csongrády — Kevesen vannak, akik ne tudnák: tavaly augusztusának elején Szaddám Húszéin parancsára az iraki hadsereg lerohanta és elfoglalta szomszédját, a világ egyik leggazdagabb olajországát, Kuvaitot. Azóta minden diplomáciai erőfeszítés ellenére kitört a háború. Az iraki vezért senki nem tudta jobb belátásra bírni, így megkezdődött Kuvait nemzetközi felszabadítása. M. Szabó Imre újságíró akkor járt — többször is — a dúsgazdag, lerombolt és meggyötört országban, amikor az még szabad volt. Gyönyörű országot, küzdeni tudó, Szovjetunió. A Tyumenyi területi tanács úgy döntött, hogy kedvezményekben részesíti a 20-as és 50-es évek között jogellenesen elítélteket és azok családtagjait. Az új rendelkezés értelmében soron kívül juthatnak lakáshoz és telefonhoz, 50 százalékkal olcsóbban kapnak gyógyszert, leadnagyszerű népet ismert meg. Ez a nép — tapasztalatai szerint — minden hasonlóság dacára más, mint az arab, s Kuvait nem része Iraknak. Szaddám Húszéin az iraki segélyeket és kölcsönöket úgy hálálta meg, ahogyan minden vérbeli diktátor: „nagy kővel”- dobott vissza. . A Szekér Információs Rt. kiadásában megjelent könyvj, A véres gyöngyszem, Kuvait — színes és fekete-fehér képekkel sűrűn illusztrálva — különösen hasznos olvasmány most, a kikényszerí- tett háború idején. hatnak élelmiszer-megrendeléseket és ingyenesen vehetik igénybe a közlekedési eszközöket. A rokkantak 50 százalékkal alacsonyabb lakbért fizetnek és hasonló kedvezményt kapnak a tüzelőárakból és a közüzemi díjakból, a gyógyszert pedig ingyen kapják. A rehabilitáltak kedvezményei By fen @ Szabályozható lesz a távfűtés? A napokban a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat tájékoztatót küldött ügyfeleinek a távfűtéssel kapcsolatos kérdéskörben. Ebben egy érdekes megállapítás szerepelt, mégpedig az, hogy a fogyasztó, ha fűtését javítani szeretné, vagy takarékoskodni kíván, hőmérséklet-szabályozós radiátorszelep beépítésével is megte- heti. Mi erről a véleménye Csőke Bélának, a Nógrádhő igazgatójának'? — A dolog valóban izgalmas, hisz eddig a távfűtéses lakásokban élőknek gondot jelentett, hogy nem lehetett szabályozni a távfűtést. Úgy tűnik, most gyökeres változás következik be. Az Ipari Minisztérium tárgyalásokat folytatott német üzlet- és szakemberekkel e témában. A dolog lényege, hogy a szabályozószelep segítségével a lakástulajdonos döntheti el, hogy netán tizenhét fokot, vagy huszonhármat óhajt otthonában. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a fogyasztók a jövőben mérés alapján elszámolt energiáért fognak fizetni. A termosztatikus radiátorszelep a tetszőleges hőfok beállításával egyúttal a lakóknak energiamegtakarítást is jelent, mert a fogyasztó dönti el, hogy milyen hőmérsékletet szeretne, és a fizetnivalókat mennyire birja a pénztárcája? Azt pedig mindenki tudja, hogy az energia ára sajnos, egyre magasabb lesz, hisz az állami hozzájárulás a tervek szerint jövőre megszűnik. Az elképzelésekről egyelőre ennyit, ügyfeleit azonban a Nógrádhő időben értesíti a majdan szükséges tennivalókról. Öshüll'óny ontok a bányában A sokat túrázók bizonyára jól ismerik hazánk mediterrán „magaslatait”. a Mecseket. A hegység múltjának története a földtörténeti ókorban kezdődik. Ha 190 millió évet utazunk visszafelé az időben,.a következő látvány tárul elénk: ha kelet felé nézünk a mai Misina helyéről, végeláthatatlan mocsarakban gyönyörködhetünk; buja páfrányokat, fenyőféléket láthatunk. A növényzettel sűrűn benőtt mocsaras területek, lápok között egy folyó szerteszét szakadó ágai kanyarognak a nem is távoli tenger felé. keleti irányban. Mögöttünk, észak felé magas hegyek emelkednek, a bővizű trópusi folyók sok törmeléket szállítanak a mocsárerdő felé. Eleinte tavak uralják e területet, később a folyó veszi át a,döntő szerepet. Időnként — pár ezer évre — betör a tenger, s kis öbleiben dús vegetáció burjánzik. Az akkori lágy agyagból és iszapból agyagkő keletkezett, s az elpusztult, mocsárfenéken felhalmozódott, rothadó növényekből pedig vastag kőszéntelepek képződtek. Ezt bányásszák ma Pécsbányán. a Karolina-völgyi külszénfejtésben, ahol százmillió évekkel ezelőtt élt őshüllők lábnyomaira bukkantak geológus egyetemi hallgatók. A lábnyomok mellett megkövesedett parti homökfodrok nyomait is megtalálták, melyben egykor dinoszauruszok tocsogtak. Szerencsés véletlenek sorozata kellett ahhoz, ho*gy nyomaik épségben fennmaradjanak, s az itatóhelyhez, vagy más fontos találkozóhelyhez siető őshüllőket azonosítani lehessen. A pécsbányai lelet, amely 75 négyzeméteren több száz nyomot tartalmaz, a részletes feldolgozás után, remélhetően mielőbb, a Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Dinoszaurusz-Iábnyomos réteglap a mecseki kőszénben o • MAI PALÓC MESÉK Ernő, a szatír Egy tévhit áldozatai Amikor nemrégiben betörtek egy skóciai házba, egyetlen dolgot raboltak el: egy másfél méteres rino- céroszszarvat. amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Ki tudja miért, néhány távol-keleti országban elpusztíthatatlanul él az a hit, hogy az orrszarvú szarvából készült különféle porok gyógyhatásúak. A legnagyobb gyártónak Kína számít. Üzemeikben tízezer kilogrammot tárolnak az értékes anyagból, amely kereken 3500 rinocérosz kiirtása nyomán nyerhető. Jelenleg egyébként összesen ennyi fekete rinocérosz él Afrikában. Ha vadászatuk a jelenlegi szinten marad, tíz éven belül a kihalt állatok listájára kerülnek. Az állatok védelmére alakult szervezetek megpróbálják meggyőzni az érdekelt országokat arról, hogy az orrszarvúak éke helyett inkább a hasonló hatású vízibivaly- szarvat használják. A szakemberek szerint egyébként is teljesen mindegy. Az orrszarvú szarvának az égvilágon semmiféle gyógyhatása nincs, legalábbis nem több, mint ha az ujjúnkat szopogatnánk — mondja egyikük. Ernő nem volt alkoholista, csak szabad idejének nagy részét a kocsmában töltötte. Ott mindig lelkes hallgatóságra talált, akik vevők voltak rossz házasságainak elpanaszolására. Az is igaz. hogy ezek az ivócimborák valami megmagyarázhatatlan okból szintén a házasság terén zátonyra futott emberek voltak. így az lenne természetes, ha Ernő gyűlölné a nőket. De nem. Imádta őket. Mindegy volt neki, hogy fiatal vagy öreg, tisztességes vagy lo- tyó, csak egy volt a fontos: gyorsan ágyba vinni. Aztán másnap, ott a kis Füstösben, némi öniróniával mesélte két kör között, hogy milyen lehet az a nő, aki már vele is lefekszik? Most is randira készült, csak egy kicsit izgatottabb volt, mint máskor. Jutka, akivel randevút beszélt meg. fiatal, csinos, elvált asszony. Az is imponált Ernőnek, hogy diplomás tanárnő az illető és ezt már minőségi változásnak könyvelte el. Pesten volt találkozójuk este hatkor, és tervezték, hogy HÉV-ve! Szentendrére mennek, oda, ahol az asszony lakik. Ernő, hogy izgalmát palástolja, nyugtatónak egy üveg konyakot vett, mely Pestig hű kísérője maradt. Pesten, ahogy ez már tenni szokott, a találkozás örömét és az út porát stílszerűen, néhány üveg Budapest sörrel öblítette le. A fiatalasszony ebben semmi kivetnivalót nem talált. Sőt! Kedvesen súgta, odahaza házipálinka várja őket, néhány üveg Zsiráffal. Ernőnek megindult a nyálképző- dése, lelki szemei előtt látta Jutkát, csak úgy natúr, kezében egy tálcával, rajta jó hideg sörrel. Nem is kellett kétszer mondani, hogy várja őket a HÉV, és Szentendre, s ott minden finomság. Az ódon kisvárost, ahol most volt először, két féldecivel köszöntötte. Ahogy illik. Az asszony egy lakótelepen lakott. Az ötödikre felérve barátságos kis kuckó fogadta őket. Az asszony gyorsan húst sütött, és telerakta az asztalt itallal, hogy unalmában Ernő nehogy az újságra fanyalodjon. A vacsora pompás volt, a sör hideg, az érzés forró. Sőt olyannyira forró, hogy hősünket úgy elkapta a hév, mire Jutka észhez tért, a köznyelv szerint már viszonyuk volt. Szemrehányóan súgta barátjának: — Te, hova ez a nagy sietség, hiszen miénk az egész éjszaka. Ernő ebből tudta meg, hogy a második felvonásnak is meg kell adni a módját. Egy Zsiráffal leöblítette mindig szomjas torkát, és beletemetkezett a szerelembe. Semmi kétséget nem hagyott abPOSTÁNKBÓL j Az utas csak integethetett a busznak Nem vagyok gyakran utazgató állampolgár. Ennek aztán meg is kellett fizetnem az árát. ft napokban mégis útra keltem, nevezetesen Gödöllőre. A hazafelé jövet azonban már nem ment olyan simán a^ út, mint odafelé. Úgy alakult ugyanis, hogy Gödöllőről Hatvanba eljutottam busszal, ami meg is felelt, hiszen csatlakozást találtam volna a Budapestről 4 óra 59 perckor oda érkező salgótarjáni járatra, egyórai várakozás után. Ez azonban némi akadályba ütközött. Gondolataim szerint a menetrend szerint közlekedő autóbusznak, a számára kiépített buszmegállóba kellene beállnia: Szabályszerűen! Hatvanban a Zöldfa vendéglőnél van is ilyen. Oda szépen kiírták, hogy Salgótarjánba 16 óra 59 perckor indul busz. Én természetesen odaálltam várakozni, Legnagyobb meglepetésemre (és nem kis bosszúságomra) a salgótarjáni autóbusz körülbelül 200 méterrel távolabb állt meg. A szemem sajnos nem annyira jó, hogy sötétben 200 méterre "is elolvashassam a busz feliratát. Azt azonban láttam, hogy az utasok ott leszálltak (fölszálló nem volt) és az autóbusz néhány pillanattal később elhúzott előttem. Amikor elolvastam a feliratot, már késő volt. Legfeljebb utána integethettem. Ezt követően egy választásom maradt a hazautazásra: a vonatozás. Ez viszont jóval később indult. Kétórányi időm maradt arra, hogy elgondolkodjam: vajon milyen logika szerint irányítják Salgótarjánban a buszközlekedést? Merthogy a Gyöngyös felé és a Miskolc felé közlekedő autóbuszok be tudtak jönni a buszmegállóba — várakozásom ideje alatt —, csak pont a salgótarjáni nem. Ha ezt egy ,.európai" embernek elmesélném, valószínű nem hinné el. o Matuz Ferencné ban, hogy a palóc legények a szerelem terén is állják a sarat. Az, hogy három a magyar igazság, csak természetes volt, mert hősünk imádta az igazságpt. Ernő éjszaka arra ébredt, hogy pisilnie kell. Először nem is értette, hogy hol van, majd lassan visz- szapergette az eseményeket. Felkelt és a számára idegen lakásban elindult megkeresni a WC-t. Már jó ideje mászkált, de így.félkábul- tában még egy villanykapcsolót sem talált. A sötétben az egyik ajtón be, a másikon ki, de az eredmény siralmas volt. Na végre, itt egy másik ajtó, itt még nem járt! Nyomogatta a villanykapcsolót, és lássatok csodát! Egyszer csak fény gyulladt. Ahogy bámult ott meztelenül, hirtelen kipattant az ajtó, egy idős asszony állt vele szemben. Végignézett Ernőn és felsikított: — Maga piszkos szatír! Éjjel háromkor minek csenget? Ha nem takarodik, azonnal rendőrt hívok! Soós Géza
