Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-03 / 181. szám

izmnznu RÉTSÁG 1990. NOVEMBER 3.. SZOMBAT A város látképe... Akik a város ügyeiért felelősek Rétságon tizenkét tagú képviselő-testület intézi a vá­ros ügyes-bajos dolgait. Az alábbiakban a testület tag­jait mutatjuk be. Babicz István: harminchat esztendős, tanárképző főis­kolát végzett. Jelenleg pe­dagógus a szátoki általános iskolában, öt éve lakik a városban, feleségével és két gyermekével. A választáso­kon az MDF és a KDNP je­löltjeként indult. Bánszky György: a város polgármestere ötvennyolc éves. A Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki ka­rán végezte tanulmányait. Nős, egy gyermek édesapja. A Kereszténydemokrata Néppárt színeiben vett részt a választáson. Bulejsza János: a Globus Nyomda rétsági gyáregységé­nek vezetője. Negyvenesz­tendős, nős. Gépipari tech­nikumot végzett. Három párt —, a KDNP, az MDF és az SZDSZ — közös jelöltje­ként szerepelt a választás során. Hajni Ferenc: a harminc­éves, gépipari technikumot végzett fiathlember a bánki Tó Motel portásaként dol­gozik. Egy gyermeke van, a KDNP színeiben lett a tes­tület tagja. Hámori Imre: tanárképző főiskolát végzett. Rétság vá­rosi sportfelügyelője. Negy­venegy éves, két gyermeket nevel. Független jelöltként választották meg. Havasi László: negyven­esztendős, szerszámkészítő­ként dolgozik a Gránit tol- mácsi üzemében. Két gyer­meke van, a KDNP színei­ben indult a választáson. Králik István: építőipari technikumban szerezte tech­nikusi minősítését. Ötvenöt esztendős, építési magánvál­lalkozó. Két gyermek édes­apja, független jelöltként lett a testület tagja. Ludányi László: a városi költségvetési üzem építésve­zetője. ötvenkét éves, két gyermeke van. Az MDF és az SZDSZ közös jelöltjeként szerepelt a választáson. Megyeri István: ötvenöt esztendős, villanyszerelő. Két gyermeke van, magán- vállalkozóként keresi kenye­rét. A KDNP jelöltjeként lett testületi tag. Ocsovai Istvánná: számvi­teli főiskolát végzett a har­minchét éves magánkeres­kedő. Tizennyolc esztendeje él a városban, három gyer­meket nevel. Négy párt — MDF, SZDSZ, KDNP és a FKgP — közös jelöltjeként indult a választáson. Dr. Szájbély Ernő: a negyvenhárom éves fogor­vos 1970 óta él a városban. Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény ve­zetője. Három gyermek édesapja. Az MDF és az SZDSZ közös jelöltjeként szerepelt a választás során. Szász László: lángvágó­ként dolgozik a MÉH-telepen a negyvennégy esztendős kétgyermekes családapa. A KDNP jelöltjeként lett az önkormányzati testület tag­ja. * Rétság város önkormány­zati testületé öt bizottságot hozott létre. Az egészségügyi és szociális bizottságot, a pénzügyi és ellenőrzési bi­zottságot, a jogi és igazga­tási bizottságot, továbbá a vállalkozási és településfej ■ lesztési bizottságot, valamint az oktatási, művelődési, sport bizottságot. . ,, . • -»-.»»(it,*.,.— | >•' *- ' BIZAKODIK AZ ORVOS Komoly változásokon ment keresztül városunkban az egészségügy — mondja dr. Szájbély Ernő, az Egyesített Egészségügyi és Szociális In­tézmény igazgató-főorvosa. — Minőségi változást je­lent a város életében — foly­tatja a főorvos —, hogy egy helyre került minden szak­rendelés. Az egészségügyi központban található két körzeti orvosi rendelő, egy gyerekorvosi rendelő, a fi­zikoterápiás rendelés és egy kis, az alapvető vizsgálatok elvégzésére alkalmas labo­ratórium. Jó néhány eszten­dőn keresztül, ezek a rende­lések szétszórtan, egymástól elkülönítve helyezkedtek el. A mostani helyzet már kö­zelít az eszményi megoldás­hoz, hiszen mára csak a fog­orvosi rendelő van külön épületben. Egészségháza is van a vá­rosnak, ahol védőnők álla­nak rendelkezésre. Három védőnő —, köztük egy isko­lai — látja el a feladatokat. Egészséges és terhes tanács­adásokért, valamint oltáso­kért keresik fel a város és környékének lakosai az egészségházat. Az igazgató-főorvos ezt kö­vetően beszél a nemrégiben létrejött Gondozási Központ­ról. Elégedettséggel nyugtáz­za, hogy itt a szociális ét­keztetés, a házi, szociális gondozás és az idősek klub­ja egy helyre került. Ezért is jött létre az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény. így végre mind­két fontos terület egy irá­nyítás .alá került. A szakember-ellátottságot megfelelőnek találja a főor­vos. Ezzel kapcsolatban em­líti meg, hogy a közelmúlt­ban jelentős béremelésekre került sor. Még olyan is elő­fordult, hogy valaki százszá­zalékos fizetésemelést ka­pott! Gyorsan hozzáfűzi, dr. Elmúlt a vég(h)­korszak Rétságon kevés szórakozási és kikapcsolódási lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére. Az egyik leglátogatottabb intézmény az Asztalos János Művelődési Központ. A ház, ami a jelek szerint jó kézben van. Szép Erika az igazgató. Gyakran hallani a város­ban a művelődési otthon­nal kapcsolatban: végre már nincsen itt a vég! Nem az intézmény esetleges meg szűnésének megváltoztatá­sáról van szó. Arról, hogy már nem Végh József látja el az igazgatói teendőket. Illetve nem látta el, állít­ják és állították a helybeli­ek. Végre. Mindent meg­magyaráz ez a szó... A nyártól Szép Erika ve­zeti a házat. A mindig jó- kedélyű, energiával és el­képzelésekkel teli fiatal igaz­gatónő, akinek valóban az élete a művelődési otthon, Hozzáértését munkájával és eredményekkel bizonyít­ja. Szó, mi szó, történt egy és más direktorsága alatt. Például a mozi ügyében. Szeptembertől a műv.-ház átvette a filmszínházat a moziüzemi vállalattól. A gépészt és az energiát most már ők fizetik, s vetítésen­ként ezerkétszáz forintot a régi gazdának. Minden más tevékenységet a ház dolgo­zói látnak el. Ök árulják a jegyeket, ők a jegyszedők, ők takarítanak. A nyereség igazolta elképzelésüket. Szintén jó húzásnak bizor nyúlt a kihasználatlanul álló ruhatár hasznosítása. Egy helybeli magánvállalkozó­nak adták bérbe, aki kul- túrcikk-üzletet nyitott. A bevétel szintén jól jön az amúgy is szegényes pénz­tárba. Bár nincs okuk pa­naszra a ház dolgozóinak. Az évre tervezett bevételi összeget már most teljesítet­ték, két hónappal az év vé­ge előtt. A jövőt illető elképzelé­seik sem szegényesek. Mivel tudják, hogy még nehezebb helyzetben lesz a kultúra, a művelődés, alaposan készül­nek 1991-re. Minden létező pályázatra neveznek, egyet­len felsőbb szervek által meghirdetett pénzszerzési le­hetőséget sem hagynak ki. Emellett új tanfolyamokat indítanak. Divatos témák­ban : talpmasszázs, vagy Sil- va-féle agykontroll. Keresik a további lehetőségeket a szórakozni vágyó fiatalok, és természetesen idősebbek to­vábbi kiszolgálására. En­nek szellemében kerül . sor november 10-én Koncz Zsu­zsa koncertjére. Angolul tanulnak az óvodában A rétsági óvoda kedvelt helye a kisgyermekeknek. Szeretik az óvó néniket, a já­tékokat, a foglalkozásokat. Hétfőtől azonban új dolog­gal kell szembenézniük a csemetéknek. Ugyanis, ide­gen nyelvet fognak tanulni! Méghozzá angolt. Az óvoda előrelátó veze­tése döntött így a napokban. Alaposan átgondolt elkép­zelésük már most a jövőre gondol, amikor is a picurka emberkék kikerülnek a vé­dőszárnyak alól és megkez­dik általános iskolai tanul­mányaikat. Előképzettséggel. Heti két alkalommal kerül sor a foglalkozásokra, egy- egy órában angol tanárnő irányításával. A kis- és nagycsoportosoknak külön- külön, más módon. Ami minden esetben megegyezik: játékos formában. Ügy, hogy ezeknek a cseppségek- nek valóban öröme és ked­ve legyen az angol nyelv megismeréséhez és bizonyos szintű elsajátításához. Benzinkút és... Autómosó épül Sokan kérdezgetik mos­tanában a városban: milyen munkálatok folynak a város szélén, a pusztaszántói el­ágazónál? Mint megtudtuk, egy váci kisszövetkezet kezd­te meg egy komplett üzem- anyagtöltő-állomás építését. Az elképzelések szerint nem­csak benzinkút, hanem au- lófelszerelési bolt, valamint autómosó is létesül a kettes ut mellett. A cég komoly üzletet lát az állomásban, amit véleményük szerint jö­vő nyáron kívánnak átadni rendeltetésének. A művelődési központ mindenki előtt nyitva áll. Szájbély: a szakdolgozok kaptak béremelést. Több esetben az orvosi bérek ro­vására. De nincs ezen mit csodálkozni. Kevés volt a szakdolgozók fizetése, más­részt nagyon fontos munkát végeznek, igazán megérde­melték a bérrendezést. Szól a jövőbeli célokról is dr. Szájbély Ernő. Kifejti azon véleményét, hogy je­lenleg nagyon sok ember jár Balassagyarmatra orvosi ke­zelésre, amit fokozatosan itt, helyben kell megoldani. Ép­pen ezért olyan szakrende­léseket kell beindítani, ame­lyek heti egy-két alkalom­mal, de hézagpótló szerepet töltenek be. Konkrét elképzelések van­nak már a fizikoterápiás rendelés fejlesztéséről. Ez nem megy gépállomány és berendezések nélkül, de ez irányban is megteszik a lé­péseket. Dr. Szájbély Ernő végeze­tül mosolyogva említi: na­gyon várják már az évek óta ígérgetett egészségügyi re­formot. Kíváncsiak, hogyan lesz a szintén sokszor leírt, elhangzott új biztosítási rend­szer. Milyen lesz a jövőben az egészségügy finanszíro­zása? De addig is dolgoznak. Végzik a feladatukat. Gyó­gyítják a betegeket, segíte­nek a rászorultakon. Mert ez a hivatásuk. És feláll az asztaltól a riportalany is. Elnézést kér, de mennie kell: fogat húz! Ugyanis ő a vá­ros fogorvosa... Gazdát keres A rétsági önkormányzat első intézkedései közé tar­tozik egy pályázat meghir­detése a volt kollégium hasznosítására. Az épület az 1930-as években épült, egyes becslések szerint, há­rommillió, forintot kell a kollégium kálatokra. Az önkormány­zati testület egyúttal igaz­ságügyi szakértőt kért fel a komplexum értékének megállapítására. A pályá­zat során, azonos feltételek esetében előnyben részesül a rendőrség. * fordítani a felújítási mun­Hol van a telefon ? Telefon. A kommuniká­ció ma már nélkülözhetet­len eszköze. Sok helyen. De nem Rétságon. Mert ott —, bármilyen furcsán hangzik is — nem segít­ség. Gát. A környékbeli beszél­getésekkel nincsen gond. Nem így a távolságiakkal. Egy budapesti vonal szin­te elérhetetlen ábrándként szerepel a napi kívánal­mak között. Akiknek még van kedve viccelni a tele­fonnal, azok élcelődve jegyzik meg: autóval ha­marabb felérnek a főváros­ba, mint megkapják a te­lefonvonalat. És, ami vicc ebben: igazuk van. Tőkebefektetés. Jöjje­nek az európai cégek — olvasni, hallani, látni nap mint nap. Valóban, jöjje­nek. De mi lesz, ha felve­szik a telefont? Az még hagyján, hogy nem lehet tárcsázni. Nincs crossbár. De mi lesz, ha a kért vo­nalat csak órák múlva kapják meg? Mi lesz, ha az már késő? Mit fognak, mit fogunk nekik monda­ni? Mert ők Európában él­nek. Európaiak. Ahol a telefon a kommunikáció nélkülözhetetlen eszköze. Nem úgy, mint Rétságon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom