Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

KÉPERNYŐ ELŐTT visz Kristóf ? Mit Szép párhuzamot talált Galgóczi Erzsébet a Szent Kristóf-legenda és a vidéki plébános (esperes) hittel-es­küvel kötözött titka között; Kristóf a gyerek-Jézust vitte át a vállán a folyón és érez­te a világ súlyát, a vidéki esperes a Kristófról elneve­zett, vagy pontosabban Kris­tófnak szentelt egykori kegy­úri plébánia titkát hordozta harminc évig magában, hogy aztán egy váratlan fordulat­tal felfedje az egészet és át­adja államnak, egyháznak, ami az államé és egyházé, a püspöki méltóság régóta ke­resett felbecsülhetetlen érté­keit. * Mindez így írói lelemény és érték. Az író alkotta tör­téneten túlmutató és a tör­ténetet elmélyítő valami, olyan gondolati-tartalmi több­let, amely mindenképpen el­ismerésre és értékeink átvé­telére érdemes. A Szent Kris­tóf kápolnája című tévéfilm (Nemere László rendezése) Galgóczi kisregényéből ké­szült tévés adaptáció valószí­nűleg betöltötte szerepét ab­ban az értelemben is, ahogy az író kívánta — „a nézők gyönyörűséget vagy legalább­is örömet leltek benne.” Mert alapjaiban jó történet, azért, mert így, ahogy láttuk félig- meddiig valóságos történet az egész. Ha leszámítjuk (per­sze erről a néző nemigen tud), hogy a kincseket nem egy vidéki kápolnában, ha­nem a győri karmeliták temp­lomának kriptasorában rej­tették el a Mindszenty-pert követően; hogy nem egy vi­déki esperes, hanem nyilván egy győri karmelita — talán Gábor atya. akit volt szeren­csém személyesen is interjú­volni a győri karmelita temp­lom bizonyos évfordulóján — fedte fel a titkot, mert úgy vélte, esküje már nem. kö­telezi és körülötte megvál­tozott minden, ideszámítva az egyház jelenét és jövőjét, a szocialista hazában; hogy az­tán a döntésnek milyen lel­kiismereti és emberi tusako­dásai lehettek, azt sajnos csak sejteni engedte ez a valóság­változat. Amelyben egy alapvetően rokonszenves, de amúgy meg elég sokat alko­holizáló, helyenként perszóná- san frivol festőnő ölébe hull a szerencse, és mondhatja miniszteriális babájának, aki meglehetős dérrel-dúrral (csak azt tudnám, három rend­őr hogy tudott ilyen zajt csi­nálni) nyittatja ki a kápol­nát és veszi át a kincseket „ha én nem vagyok itt, még évekig várhattatok volna”. Aztán egy könnyed mozdu- lattal-lendülettel megzsarol­ja (a jó ügy érdekében) nem eléggé álhatatos szeretőjét, a miniszterin) és kieszközli a középkori kápolna teljes res­taurálását. * Alighanem az eredeti tör­ténet minden tekintetben iz­galmasabb lett volna — el­sősorban társadalmi, történel­mi (hiszen a negyvenkilences idők ma már történelem és minden tekintetben az maga Mindszenty is) etikai és hit­életbeli oldalakról egyaránt. Azt azonban Bokor Péter és Kovács András tudta volna megcsinálni olyan filmen, amiről még sokáig beszél­nénk. Mondhatjuk persze, hogy a kisregényben minden szál pontosabban kötődött ebben az íróilag alaposan át­formált történetben, de ez nem tartozik a nézőre. A né­ző dolga, hogy nézze, amit vetítenek neki és kevéssé foglalkozhat a mérlegeléssel. Marad a jó történet, amúgy ..galgóczisan” megkritizálva a társadalmi közeget negyven­öt utáni pusztításaiért (kas­télyok, levéltárak, könyvtá­rak) és a mai figurák realisz­tikus ábrázolása a taiajtslan- ságban, meg az összefonódás­ban, meg az emberi gvenee- ségben és jellembeli hibák­ban (lásd: miniszter), szóvar egy olyan „igazi” mai törté­net kereteiben, am,iben van mindenből egy kevés. Ä fő- aia-kot, a vidéki esperes-plé­bánost alakító Páger Antalt szerencsére sem dramatur- giailag. sem színészileg-ren- dezőileg nem zavarta aztán a mű alighanem eredendő egy­két hibája. Az ugyanis, hogy kommersz-népszerű (?) befe­jezésként a festőnő titkos sze­relemként elébünk került miniszternek a történet dra­maturgiai értékei szerint az égvilágon semmi jelentősége nem volt. amiként a tévé- filmben itt-ott megjelenő Szemerédy Félix nagyságos úr és a Bitskey Tibor for­málta elnök alakja és cse- lekvéstelen jövés-menése sem vitte az ügyet előre egyetlen centimétert sem. Mit mond­jak? A kincs előkerült volna, a kápolna felújítódik a plé­bános feltáró gesztusa nyo­mán állami segítséggel (való­színűleg) a miniszteri kedves felbukkanása nélkül is, Sze­merédy nagyságos pedig el­viheti az édesanyja porait za­vartalanul egy másik, sőt harmadik filmben is. Talán az elnök udvnrlási kényszere és a festőnő önmegtartóztató- alkoholrnámoros erkölcse így párban még összehozható va­lahogy, de ehhez már külön nézői „dobbantás” szükséges. Szegény Kristófra amúgy is sok teher nehezedett ebben a tévéfilmben. * Páger Antal most is tudott új arcot mutatni! A film ta­lán legsikerültebb jeleneté­ben, a gyónási képben, egy hosszú expozíciójú közeliben tartotta meg a legkényesebb egyensúlyt, bár itt az egyházi rituáléknak alaposan ellent­mondott a megvalósult film­szerűség azzal, hogy „hátba- gyónták” a papot, amire ta­lán példa nem volt a törté­nelemben. Bodnár Erika nem nagyon találta helyét (és ecsetjeit) ebben a szerepben. Az ember utólag Páaert látja minduntalan és Temes- sy Hédit, akit Gobbi Hilda takar gyakran áz -emlékezet­ben. (T. Pataki) Magyar popsiker Ismét nagy magyar siker' született a tokiói nemzetközi popzenei fesztiválon. A Ja- maha zenei alapítvány által a hét végén rendezett rangos seregszemlén — 15 ország 19 képviselője közül — Katona Klári a legkiemelkedőbb elő­adás díját nyerte el. A tava­lyi Jamaha-fesztiválon a Neo- ton família a nagydíj nyerte­se volt. Vasárnap Zalaegerszegen befejeződött a zeneiskolai trombitások III. országos ver­senye. A nemrég elhunyt ki­váló zenepedagógusról és elő­adóművészről, Lubik Imré­ről elnevezett vetélkedőn há­rom korcsoportban (11 éven aluliak) Skultéti Zsolt (Buda­pest, XI.), a harmadikban (14—15 évesek) Szilágyi László (Berettyóújfalu) és Winkler A Neotonék egyébként is­mét jelen voltak, mégpedig a mostani 15. fesztivál egyedü­li gálavendégeként. Harminc­öt perces műsorukkal hatal­mas közönségsikert arattak, amelyhez hasonlóra japán könnyűzenei szakértők szerint még nem volt példa a Jama- ha-fesztiválok történetében. Az együttes ezenkívül több rádió- és televízióadásban lé­pett fel. Balázs (Budapest, II.) meg­osztva kapta az első díjat. A második korcsoportban (12— 13 évesek) az első díjat nem adták ki, a második díjat Szabó Gergely (Abony) ve­hette át. Az ünnepélyes ered­ményhirdetés után, a három­napos program zárásaként a legjobban szerepeltek gála­koncertet adtak a városi ki­állító- és hangversenyterem­ben. (MTI) Türkmén szőnyegek Türkmén szőnyegeket be­mutató kiállítás nyílt vasár­nap a nagytétényi kastélymú­zeumban. Az iparművészeti múzeum­nak gazdag gyűjteménye van a távoli nép szőnyegszövő­művészetének legszebb da­rabjaiból. Az egykori jurták legfontosabb felszerelési tár- gj'ai: a jurtát kívülről dí­szítő ajtófüggönyök, a külön­böző ajtókeret-drapériák, a rögzítőkötelek, a falra akaszt­ható szőnyegtáskák gazdag forma- és színvilágnak. A mintegy 50 darabot bemutató kiállítás majd minden türk­mén törzs munkájából válo­gatást kínál: láthatóak szalor törzs mintázatával díszített ki­sebb méretű szőnyegek csak­úgy, mint a nagy, reprezen­tatív, jomut, erszári. és besir kárpitok. Trombitásverseny Kultúra és gyári érdek összhangját keresve Művelődési bizottság az SVT-ben ÍRÓGÉPLAP NAGYSÁGÉ, 32 oldalas, ízléses borítású stencilezett kiadványt lapoz­gatok. A fényes, piros-fehér alapú címlapon a gyár impo­záns nagycsarnokának és kör­nyékének fekete tusrajza, alatta fekete és piros betűk­kel: Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár — Tájékozta­tó — 1984. Az egyes szám azt je­lenti, hogy a kiadvány első a sorban. Az egyes rovatok alatt különböző színvonalon meg­írt, tartalmas összefoglalók, közkeletű információk olvas­hatók. például Balogh Mihály tollából, aki a 90 éves gvár viharos, sikerekben gazdag, kudarcokban sem • szűkölködő évtizedeit tekinti át ie'-mésze- tes nyíltsággal. aztán dr Michna Ilona, aki a párt- és a tömogszervez.eti élet esemé­nyeiből válogatott, vagy Bá­lint Árpád, aki a Kakuk Jó­zsef Szocialista Brigád min­dennapjaiba enged bepillanta­nunk. Az SVT-tájékoztató a Sal­gótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyár pártbizottságának és gazdasági vezetésének kiad­ványa, először az idei máju­son került a mintegy 1800 fő­nyi kollektíva kezébe. — Most, amikor annyi gond, nehézség nyomasztja a gyá­rat, számomra igen dicséretes vállalkozás eav ilyen olcsó, egyszerű kiadvány megjelen­tetése. Azt érzem belőle, ho"” a vezetés igyekszik neríneri médr'0 bevenni az embereket a nan! eseményekbe, teendők­be, megnyerni őket az össze­fogásnak, a közös cselekvés­nek... — Örülök, hogy észrevette, számos problémánk közepet­te, erőfeszítéseinket, kezde­ményezéseinket — szakítja félbe szavaimat He"—°g Ist­ván. a gyár szemé' -eti-szo- ciális igazgatója, a művelődé­si, bizottság társelnöke. — Meggyőződésünk, hogy a mű­velődésnek tetterős, vállalat­hoz kötődő embereket kell a maga lehetőséged kihasználva, a maga eszközeivel nevelnie. Tehát nekünk, vezetőknek, vagy akik valamilyen for­mában kapcsolatban állnak a kultúra teriesz^ésével, a nani tennivalókból kell kiindul­nunk, s úgy keú működtet­nünk a művelődési bizottsá­got, a gvári művelődési háló­zatot, hogy a művelődés, a szórakozás nap-nap után erő­sítse meg az embereket, újít­sa meg a vállalatot. rélték tapasztalataikat — em­líti Balogh Mihály mb munka­ügyi osztályvezető, a művelő­dési bizottság tagja. — Ez volt az első ilyen összejövetelünk, amelyet természetesen a bá­nyászok viszonoznak. — NAGYON JÓ, BARÁTI hangulatú beszélgetést folytat­tunk —, jegyzi meg Herczeg István. — S ami fő: mindket­tőnknek hasznosat Még ők sem találkoztak más üzem művelődési bizottságaival, a véleménycsere nekik is élmény volt. — Azt hiszem, érdemes len­ne széles körben szokássá ten­ni ezeket a találkozókat, ter­mészetesen nem öncélúan... Persze adott esetben nem ez a fontos számunkra, inkább az, amiért a bányászokkal való találkozása mellett döntöttek. Nos, miért? — Mert viszonylag jó mű­velődési bizottság — feleli la­konikusan Balogh Mihály, mi­közben a bővebb kifejtésre várok. — Az okok összetettek — gondolkodik el a kérdésen Herczeg István. — Gazdasági, politikai, mozgalmi kapcsolat különféle eseményekhez kö­tődően létezett a két vállalat között, ezt kiterjesztettük a közművelődésre is. A szénbá­nya felújította művelődési há­zait. s elég érdekes, tartal­mas közművelődési élet folyik az intézményekben. Tehát, ha mi jót akarunk látni, hallani, nem muszáj Budapestre, vagy máshová utazni, hiszen az van itt pár száz méterre, a szom­szédban is. Évek óta több embe­rünk énekel, közös megelége­désre, a bányász férfikórus­ban. Nekünk is van kultúrhá- zunk, vannak művelődési kö­zösségeink, nagytermi rendez­vényeink, ismeretterjesztő elő­adásaink. Egyszerűen tudni akartuk, ezeket miként csi­nálják a bányavállalatnál. Nem szégyen: tanulni is akartunk tőlük “ ha niárany- •nyi szál "köt össze beWhutík’e't, sok esetben még a problé­mákban is. Szó, ami szó, a bányászok munkája, gazdasági helyzete sem könnyű, hozzájuk is több mint fél száz településről jár­nak dolgozni, nekik is gond­juk^ a sok ingázó-bejáró mű­velődésbe való bevonása, hogy csak néhány alapvető azonos­ságot-hasonlóságot említsek. A választás helyessége felől mindez meggyőzheti az olva­sót Most már csak az a kérdés: milyen hatása volt a találko­zásnak az SVT művelődési bizottságának munkájára, a 90 éves évforduló programjának kialakítására, lebonyolítására. — Természetesen homlok­egyenest úiat nem tanultunk — szögezi le Herczeg István —, de több tétova ötletünkben megerősödtünk, igazolást kap­tunk elképzeléseink helyessé­gére. Említhetem az évfordu­lós kiállításunkat, amelyet művelődési házunkban októ- ben 30-án nyitunk. A bánya­múzeum régóta működik, messze földön ismert, a bá­nyászoknak kitűnő tapasztala­taik vannak múltjuk értékei­nek felkutatására, közkinccsé tételére, az utánpótlás nevelé­sére.’ Nekünk is sikerült moz­gósítanunk dolgozóinkat, nyugdíjasainkat, s rendkívül érdekes és értékes gvártörté- neti anyagot hoztak öss^e. A találkozó gazdag’"totta tudá­sunkat abban is. hogvan mű­ködhetnek még jobban együtt a művelődésben dolgozók a • vállalati érdekeknek megfele­lőbben. milyen fontos folya­matos művelődési bizottsági tevékenységet folytatni. A Nógrádi F"odor Múzeum —. amelynek nV1P'r-*'Mrs'n' ’-i_ hr>z7ú*»*+-cee: b'*búr'l-'>r*malz a megenclékp-ró^ ,;iVpYr*£n _ vj­v 'deofitmet készített az üzem történetéről, jelenéről. Először nyilvánosan a kiállításon mu­tatják be. Jelenleg — s a múzeum, eb­ből sem hagyható ki — gyár­történeti vetélkédő folyik az ódon falak, korszerű csarno­kok között. A döntő decem­ber közepére várható. Masa a megemlékezés no­vember fi-án lesz, együtt a NOSZF ünnepével. Ekkor dflgozók százaival telik meg ,,a nagycsarnok, s a munf-ás- gyűlés "kettős évfordulót idéz. S MONDJAK: JANUÁR el­sejétől saját üzemi lapja lesz a vállalatnak: havonta négy oldalon ad hírt. tájékoztatást a kollektíva életéről. Ezek a tények a kultúrában. Egy kollektíva talpraállási igyekezetének jelzőkövei. Sulyok László „Édes anyanyelvünk"-verseny Ebben az esztendőben pezs­gőbb lett a gyári kulturális élet. A fenti okokon kívül eh­hez hozzájótszott egy történel­mi tény is: alapításának ki­lencvenedik évében jár idén a gyár. Ezt szeretnék, ha már gazdálkodási sikerrel sokféle ok miatt képtelenség, más mó­don, szerényen emlékezetessé tenni. A kulturális rendezvé-. nyék október utolsó napjaiban kezdődtek, mielőtt azonban kidolgozták volna a megem­lékezés programját széles kör­ben tájékozódtak, s nem Tes­teitek konkrét tanácsokat kér­ni olyanoktól, akikben bíztak, s akiktől a segítő jobbot jog­gal remélhették. Tavasszal ellátogattunk a Nógrádi Szénbányák salgótar­jáni Művelődési Házába, ahol a két vállalat művelődési bi­zottságának képviselői kicse­Vasárnap, Sátoraljaújhe­lyen ünnepélyes eredmény- hirdetéssel véget ért a közép- iskolás diákok országos „Édes anyanyelvünk”-versenye. A százhuszonnégy gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmun­kásképző intézeti diák pénte­ken dolgozatot írt, vasárnap pedig nyilvános szóbeli ve­télkedőn adott számot a ma­gyar nyelv, a magyar nyelv­tan ismeretéről, bizonyítva: képesek jól, szépen, helyesen alkalmazni anyanyelvűket. A középiskolai tanulók 1984. évi országos „Édes anyanyel­vűnk” verseny győztesei: Csó­ka Tünde sátoraljaújhelyi, Fá­bián Csaba komlói, Fodor Andrea miskolci, Itzés Gábor győri, Kaposvári Béla mis­kolci, Lakatos Attila győri, Márkus Gábor tatai, Nagy László debreceni, Réti And­rea budapesti, Sidó Katalin mosonmagyaróvári, Tardos Judit ózdi, Tóth Molnár Edit orosházi, Tóth Teodóra szen- .tesi, Varga Katalin moson­magyaróvári és Virág Éva soproni középiskolai tanulók. A bíráló bizottság és Sátor­aljaújhely város Tanácsa a nyelvoktatásban elért kima­gasló eredményéért, a tanulók jó felkészítéséért két tanárt: Csejtei Györgynét, a győri 400-as Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet és Bocskai Mihálv- nét, a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium tanárát is elismerésben, jutalomban ré­szesítette. usor KOSSUTH RADIO; S.a»: Társalgó ».44: Nefelejcs »0.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő Ifjúság 10.53: Kamarazene 11.3»: Az élet komédiásai. J. rés* ia.30: Ki nyer ma? I?.45: A Rádió Dalszínháza 13.45: Béres János népi kamara^ együttese játszik 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Orvosi tanácsok az almá­ról 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Eló világirodalom: Nagy-Britannia. 15.20: Kovács Béla (klarinét-) fel­vételeiből. 16.05: A Nyitnikék postája. 17.00: Világablak, II. rész 17.30: Verdi: Don Carlos 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Évszázadok mesterművei 20.40: A zene nem ismer hatá­rokat..) 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Vásárhelyi Zoltán vezényel 22.50: A közjó szolgálatában 23.00: Händel operáiból 0.10: Marenzio-madrigálok — reneszánsz költők verseire. PETŐFI RÁDIÓ: 3.0»: Slágermúzeum 8.50: Tíz pero külpolitika (Jam.) 9.05: Napközben. A fS téma: Házi szociális gondozás. 12.10: Jeanette McDonald és Nelson Eddy Romberg film­zenéiből énekel. 12.30: Berki László népi zenekara Játszik. 13.05: pophullám NÓGRAD - 1984. október 30, kfdd _ -n „ I 14.00: Zenés délután: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Csárdások 14.40: Hangos szótár: agitáció, konspiráció, rehabilitáció. 15.05: Tűzön-vizén 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Népzenekedvelőknekt Városi népzene (ism.) 19.05: Csak fiataloknak 1 20.00: Verbunkos muzsika 20.27: Pantaleón és a bölgyven- dégek (1.01: Kapcsoljuk a S-os stúdiót: Népszerű dallamok — esti hangverseny. gt.Ol: operettdalok 22.40: Táncházi muzsika 23.20: Patrick Moraz Coexistence c. albuma (4.001 Éjféltől hajnali* MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: Szám­ba véve emlékeinket... A múzeu­mi és műemléki hónap esemé­nyeiből — A tokaji írótábor után — Videokazetta-kölcsönzés a me­gyeszékhelyen — A mezőkövesdi galéria) Szerkesztő: Pongrác/Ju- t&OOo Eszak-magyarorszagi krónika. 18.25—18.30: .Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10: Iskolatévé 8.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 9.00: Orosz nyelv 9.10: Fizika 9.35: Élő múzeum 9.55: Parasztok. XTTI/7. rész: Az erdő (ism.) 10.45: Híres spanyol operaéne­kesek. Pedro Lavirgen 11.45: Képújság 15.00: iskolatévé 15.25: Élet az ókori keleten. (Az 5. osztályos történelem­hez.) 15.55: Súrlódás, közegellenállás 16.25: Hírek 16.30: A Himalája meghódítása. VT/5. rész: Nők a Himalá­ján (ism.) 17.20: Egy nyári túra emlékei 17.50: Rohan az idő. II. rész (ism.) •8.15: Képújság 18.20: Az öntözővíz kacskaringói 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30.: Tv-bíradó 20.00: Az Onedin család. X/9. rész: Felderítetlen vizek. 20.55: stúdió ’84. 21.55: Tőkei Ferenc-portré 22.45: Tv-híradó 3. *. MŰSOR: 18.20: Egy ősember kalandjai 18.50: Képújság 18.55: A vad Colorado 19.45: Emberek a Bjescsadokban 20.00; Cijra itthon 20.43: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám 21.10: Barátságos arcot kérünk 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA j 19.30: Tv-híradó 20.00: Hitlertől az MX rakétákig 20.55: Vacsora gyertyafény mel­lett 21.40: A Vatra román művész­együttes műsorából 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó Í0.WU Fiatalok tévékü&i* 21.30: Időszerű események 22.00: Angol filmsorozat 5. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: ó kedves Harry. Színes, szinkroni­zált NSZK-beli bűnügyi filmvig- játék. — Kohász: A gonosz Lady (18). Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Tarján vendéglő: Arany a tó fenekén. Szinkronizált ausztrál-új-zélat'di kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: A Tű a szénakazalban (16). Színes, szinkronizált angol kém­film. MESEMOZI: Szivárvány. — Nagybátonyi Petőfi: A pagoda csapdája. Színes szovjet háborús kalandfilm. •— Bányász: 101 kis­kutya. Színes, szinkronizált ame­rikai rajzfilm. — Pásztói Mátra: Megtalálni és ártalmatlanná ten­ni. Színes szovjet bűnügyi film, — isknlamori: T^nár úr. kér^m. — Rétság: A .Tedi visszatér. Szí­nes amerikai fantasztikus Val°od- film. — Kisterenvei Petőfi: Bal­fácán. Színes, szinkronizált fran­cia filmvígjáték. — Jobbágyi: Solt pénznél jobb a több (16). Színen, szinkronizált fraaoia bűnügyi íilmvigjáték. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom