Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

ITJ Szilveszter tévémódra ^ Hol vannak már azok a lázak, melyek hevében való­sággal nemzeti üggyé izzott a tévészilveszter! ? A szilveszteri tévékabaré egykoron közügy volt nálunk. Előkészületei valamikor az év kellős közepén elkezdődtek, s ahogy az eseményhez köze­ledtünk, mind gyakrabban jelentek meg érdeklődést csi- gázó hírelőzetesek, hogy az­tán a bekövetkező attrakciót ízlésünk-gusztusunk szerint dicsérjük-csepüljük az új év első napjaiban. S minél több tévészilvesztert tudtunk ma­gunk mögött, annál bizto­sabb volt a vitaalap. Köztudott, hogy nálunk mindenki ért a focihoz, s ki­ki különb nemzeti tizengyet bír összeállítani, mint a szö­vetségi kapitány. Hovatovább a tévészilveszterek szerkesz­tésével is idáig fajultak a dolgok, mígnem néhány esz­tendeje maguk az illetékesek jónak látták takaródét fújni az évbúcsúztató programok­kal kapcsolatos előzetes csin­nadrattáknak. Belenyugod­tunk a józanító szóba, hogy a szilveszteri műsor is a .szol­gáltatások egészének része, — csak némiképp más. De, hogy milyen mértékű ez a másság, voltaképpen mind ez ideig tisztázatlan. Ter­mészetesen tisztázatlan, mert ahogy mondani szokás: ízlé­sek és pofonok különböznek. Életkor, műveltség, társadal­mi rétegződés, személyes közérzet, s ki tudja, még mi minden szerint. Böngészgetve az idei kíná­latot, megnyugvással állapí­tottam meg, hogy a szerkesz­tők a szóba jöhető igény-, ízlésszeinpontok közül egyet mindenesetre tekintetbe vet­tek: a nézők generációs kü­lönbözőségéből fakadó elvá­rást. Merőben más zenei ar­culata volt az első, és más a második csatornán foghatók­nak. Ezúttal a kettes csator­na jutott a fiatal évjáratú- aknak, s este nyolctól éjfélig szólt itt a nekik tetsző mu­zsika. (Ámbár ma még ko­rántsem általánosítható, hogy minden családban két készü­léken osztozhatnának az íz­lések). Mindenesetre, az első csa­torna az 1983-as év utolsó napján a régebbi évjáratú- aké és a középnemzedéké volt. Ami még mindig meg­lehetősen széles ízlésterület ahhoz, hogy „befogására” és „besugárzására” a legkörül­tekintőbb szerkesztőgárda is csalhatatlan készséggel és biz­tonsággal vállalkozhatnék. Hogy mennyire így van, példa rá a Szilveszter 1983- ból az Üdvözlet a tenger­partról című angol burleszk- film. A szöveg nélküli his­tória egy kis társaság tenger­parti nyaralásának eseményei­ről szólt. Bosszantóan csapni­valónak éreztem; gegjei öt­ven év előtti dalitársulatok­ra emlékeztettek, elcsépelt voltukban. A burleszk klasz- szikusainak árnyékát sem nyújtotta ez a produkció, amit ráadásul idegesítő hangkulisz- szákkal is megtetéztek, vagy­is nem létező publikumot he­lyettem nevettetett, tapsolta- tott a rendező. Szóval nekem nem tetszett. És mit nem hal­lok másnap!? Azt mondja a szomszéd: az egész program­ból ezen szórakozott legjob­ban. Ez az ízlés — és a po­fon különbözősége. Alighanem megoszlanak az ízlések Árkus József Szuper- boláját illetően is. Én mes­terkéltnek éreztem az alap­ötletet, ráadásul agyonkombi- náltnak, aminek a végén alig lehet kihámozni, alapjában miről is volt szó? Ebben a turmixban az alapanyagot elnyomták a különféle ada­lékok, s kivehetetlen egyve­leg jött létre. A Szilveszter 1983. egészét mértéktelenül eluralta a ze­ne. Igaz, sokan tartják, hogy az est általános hangulata nem alkalmas az odafigyelés huzamosabb lekötésére, a vi­dám, zenés gálaest keretében mégis szívesen láttunk volna több vidám jelenetet, villámtré­fát. S főképp szellemesebbeket a látottaknál, melyek ígéretes kezdés után többnyire csat­tanó nélkül múltak ki a pesti Vigadó dobogóján. Még az olyan nagy mókamestor-mu- lattatóé is, mint Alfonzóé, vagy a négy Tahi Tóth fivé­ré. Az éjfél utáni zenés heje- hujában mindenki részt vett, aki — mint mondani szokás — él és számít. Rengeteg prózista művészünk is, fürdő­szobában se elegendő hang­gal. Elkezdődött egy általá­nos ki mit nem tud. 0>. t.) Egy élet tanulsága A barátság nagy ösztönző erő. Te tanulsz, én tanulóik..., mi tanulunk. Persze, lehet, hogy a barátnője nélkül is diplomás lett volna Brmey Attilámé.. — Völit egy nagyszerű ba­rátnőm — emlékezik a régi időkre a magyar—orosz sza­kos tanárnő, a Mátram-ind- szenti Általános Iskola igaz­gat őhelyettese. — Ő a gyógy­szerészetire, én a pedagógiai főiskolára készültem. Szok­ványosnak tűnhet, de való igaz, már gyermekkoromban pedagógusnak készültem. Olyan jó barátnők voltunk Csőpivei, hogy nem akartunk elszakadni, s rábeszélt, jelent­kezzem én is a gyógyszeré­szetire. Amikor elindultam otthonról, mondtam is az édesanyámnak: végül is gyógyszerész leszek. Aztán másképpen lett. Amikor le­szállítunk a vonatról az új szegedi állomáson, sehogyan sem vitt a lábam Csöpi után. Ott elbúcsúztam tőle: te mész a gyógyszerészetire, én e pedagógiaira. A makói kislány édesapja a vasútnál teljesített szolgá­latot. Családjában nem vol­tak tanító ősök. Ezt a pályát, élethivatást az iskolában ked­velte meg. — Miéi néni csodálatos ta­nítónő volt — vallja még most is, negyven év távlatá­ból. — Óriási hivatástudat, szeretet munkált benne. Na­gyon sok mindent, ami alap­vető ebben a munkában, tő­le lestem, tanultam el. Tőle tudom a végtelen szeretetet és türelmet, amivel egy pe­dagógusnak rendelkeznie kell. Belőle sugárzott a jóság. Ben­ne megvolt mindaz, amit ma követelményként hallunk visz- sza. Mert kétségtelen, hogy az eredmény egyik alapja a nevelő-gyerek kapcsolat, az, hogy ebben mennyi szív, sze­retet van. Nyilván kell hoz­zá a szakmai felkészültség is. Erneyné 1952-ben végezte el a szegedi pedagógiai főis­kolát, és a szegedi orvostu­dományi egyetem idegen nyelvi lektorátusára került szakszöveg! ord í t ónak. Köaben orosz nyelvből magasabb ké­pesítést szerzett Budapesten, a Lenin Intézetben. Később Gyulára vetette élete sorsa, majd 1971-ben Mátnamind- szentre. — Hirdetésre jöttünk ide a férjemmel — meséli. — Apám, mondtam, vasutas volt, így nyaranta sokat utaztunk, a hegyekbe is. Amikor elhagy­tuk a vonulatokat, mindig valami szomorúságfélét érez­tem. Aztán személyes életem úsy alakult, gondoltam, pró­báljuk meg a hegyekben... Mátramindszent az első pil­lán atra megtetszett nekünk. Beilleszkedtünk, úgy érzem, megszerettek az embereik. Jó kapcsolatunk van — férjem is itt tanított, aztán a járási hivatal művelődésügyi osz­tályának munka társa, majd vezetője lett, januártól a bá- tonyterenyei tanács osaiály- vezetője — a faluval, az it­teni szülőkkel, gyerekeikkel. Házat építettünk. Nem túl­zás: itthon vagyunk Máitm- mínds zenien. — Több minit harminc éve van a pályán. Milyen szépsé­get lát ebben a munkában? — Mindenekelőtt azt, hogy érzékelem eredményeit. Na­gyon jóleső érzés, amikor halilbm, hogy tanítványaim megállják a helyűiket a kö­zépiskolákban. Aztán az, hogy látom, kikből milyen felnőtt lett Régi tanítványaim közül sokam már családosak, las­san az ő gyerekeik járnak hozzánk. Emberformálás a javából, amit végzünk, s a szeretetet a jóságot, a tudást kell átadnunk a gyerekesnek. — Mai, korszerű módsze­rekkel... — A pálya lényege, hogy az ember akarja az újat. tud­jon megújulni. Nem akarok magammal példálózni, de, hogy én mit csináltam, pon­tosan tudom. Továbbkéoez- tem magamat Leningrádban, elvégeztem az orosz nyelvi és az igazgatói komplex tam- folyamot. Mindezeket szük­ségesnek éreztem a munkám­HAZAI TÁJAKON Tüzér múzeum Várpalotán Hazánkban az első fegyver- múzeumot Várpalotán, az iparvárosban nyitották meg 1977-ben, mint Országos Had­történeti Múzeum tüzérmúzeu- mát. Várpalota legjelentősebb műemléke a Thury György- vár, amelyben az Országos Ve­gyészeti Múzeum kapott he­lyet. Mellette hasonlóan elő­kelő helyet foglal el a Tési- domb egyik kiemelkedő ré­szén épült Zichy-kastély. A barokk épületet 1725-ben emelték, tehát több mint 250 esztendővel ezelőtt. Földszint­jén — a kor szokásának meg­felelően — Gábor arkangyal hoz. Munkám sorén rengeteg tan tervvel vollit módom ta­lálkozni, s ma is vallom: az embernek igyekeznie keli az új, jobb módszereket megis­merni, ment a munkáját ál­taluk eredményesebben vé­gezheti. És munkánk értéket végül is az eredmény iga­zolja vissza. — Vagy a szülők zajos­sága,.. — Ha az. ember ismeri a szülőiket, problémáikat, időt szakít a velük valló beszélge­tésre, hangot talál velük. Ná­lunk 95—100 százalékos a részvétel a szülői értekezlete­ken. A szülők ugyanúgy ér­zik mint ml, hogy egymás nélkül nem lehetünk meg, eredményes munkát nem vé­gezhetünk. Talán ez a kap­csolat is oka, hogy nekem még soha nem volt fegyel­mezési problémám. Emey Attilámé cigarettájá­ból magasra száll fel a füst. Mögötte ragyog, súgásai égő, meleg tekintet e. Szívélyes­ség, szeretet, emberi tisztes­ség jellemzi egész alakját. Nem csodálkozom, hogy pár esztendeje megkapta a Ki­váló munkáért miniszteri ki- tümtetoS't. Soha jobb helyre! — Én mindig örömet ta­láltam a munkámban. Leg­feljebb egv-egy óra sikerte­lensége után keseredtem eíl rövid ideig. Mi ez a rrrin- denhez kénest... Ha újna kezd­hetném, ugyanezt választa­nám. A tanítás az életem. Sulyok László észleletére kápolnát rendez­tek be, amelyet Acsádi Ádám veszprémi megyéspüspök 1727-ben szentelt fel nagy ceremóniával. A kastélyká­polna egyházi jellege 1931- ben megszűnt. Csupán érdekesség, hogy a dombot később a tetején emelt barokk épületről Kas­tély-dombnak nevezték el. Az egész környéken uralkodik, gyönyörű kilátást nyújt a pé­ti medencére. A kastély könyvtárszobájá­nak mennyezetén Pálik Béla jeles múlt századi feslőnk al­kotása található. Az 1870-es években készült freskó címe: A szerelem fogságában. tJJÁÉPlTETTE YBL MIKLÓS 1860-ban a kastély leégett. Ybl Miklós neves építészünk irányításával három év múl­va, 1863-ban újjáépítették a földszinti kápolnával együtt. Jelenleg a magyar néphad­sereg tulajdonában van a várpalotai kastély. Itt nyitotta meg 1977-ben az Országos Hadtörténeti Múzeum a tüzér­múzeumot. Négy teremben tárják a láto­gatók elé az egyes történel­mi korok tüzérségi techniká­ját, a tüzérség tervezését és hozzá a harcászatát is. Lát­hatják az érdeklődők az ost- romgépek megjelenésétől az első világháborúig terjedő A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat úi számában többek között Csorba Győző, Fodor András, Keresztúry Dezső, Rózsa End­re és Utassy József verseit, továbbá Esterházy Péter, Ka­lász Márton és Nádas Péter prózai írásait olvashatjuk. A művészeti közleményeit sorában Németh Lajos kép­zőművészeti tanulmánya, Láncz Sándor kiállítási be­számolója, Bodri Ferenc mű­vészeti könyvszemléje, vala­mint Tarján Tamás filmleve­le kapott helyet. időszak tüzérfegyverzetét. Bemutatják a Magyar Ta­nácsköztársaság tüzérségét, a második világháború fegyve­reit, a magyar néphadsereg és a Varsói Szerződés tagál­lamainak tüzérségét. A vár­palotai kastély szépen kiala­kított és rendszeresen gon­dozott parkját is a múzeumi kiállítás szolgálatába állítot­ták: lövegek, rakéták, akna­vetők láthatók a sétányok mellett. TÖRTÉNELEMÓRÁK A MÚZEUMBAN Kezdettől azt a cél tűzte maga elé a várpalotai tüzér­múzeum, hogy segíti, szemlél- tetővé teszi a tanulóifjúság számára a történelemórákat., A helybeli és a környéken: lé­vő — de távolabbi — isko’ák tanulói csoportosan keresik fel a múzeumot, és szaktaná­rok vezetésével ismerkednek a történelmi korok harcásza­tával, fegyverzetével, a hoz­zájuk fűződő politikai, gaz­dasági helyzettel. így a várpalotai tüzérmúJ zeum több célt is szolgál.’ Megismerteti a látogatókat egy adott kor építészeti stílu­sával, művészeti irányzatával, egy fegyvernem fejlődé­sével, harcászatával, s a történelmi ismeretek ál­tal hazafiságra neveli fiatal­jainkat. Gáldonyi Béla | A Szociológiai figyelő című új sorozatban Gazsó Ferenc és Huszár Tibor a nemzedéki kérdésről folytatott rádióbe­szélgetésének szövegét közli a folyóirat A kritikai rovatban Csorba Győző új verseskötetéről Tüs­kés Tibor, Dobai Péter, Es­terházy Péter és Sándor Iván regényeiről Csordás Gábor, Balassa Péter és Béládi Mik­lós, Bereményi Géza és Spiró György drámaköteteiről pedig Pályi András és Bécsy Tamás ír. A Jelenkor januári száma KOSSUTH RADIO: 8.27: A keleti gyógymódok lehetőségei 8.57: Nótacsokor 9.44: A csodafurulyás juhász 10.05 MR 10—14. 10.35: Szimfonikus könnyűzene 11.00: Zenekari muzsika 11.39: Kis kp.morámban gyertyát gyúj ték XV/6. rész: ÜJra Pápán 12.45: Törvénykönyv 13.00. Alfred Cortot (zongora), Jacques Thibaud (hegedű) és Pabló Casals (gordonka) felvételeiből 14.09: Dalos kalendárium 14.40: Élő világirodalom 15.05: A Szovjetunió fekete­tengeri turistaútjai 16.08: Népzenei Hangos Üjság 16.48: Bartók: Három etűd 17.05: Mozgásterek 19.15: Franco Corelli operaáriákat énekel 19.40: Szintézis 20.10: A hegedű virtuózai 21.01. „Kell a jó könyv!*» 22.30: Liszt kórusmüveiből 22.50: Hétköznapok kutatói 23.00: Szimfonikus zene oo.io: Birtwistle: Grimethorpe- ária PETŐFI RADIO: 8.05: Szécsi Pál felvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 4 NÓGRÁD - 1984. január 3., kedd 10.00; Zenedéi előtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Frid Géza: Kis magyar rapszódia 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 13.30: örökzöld dallamok 18.25: Csúcsforgalom 18.00; Disputa 18.35: Muzsikaszó Béres Ferenccel 19.21: Vértelen műtétek 20.35: Tigrisugrós XV/10. rész. 20.00: Operettparádé 23.20: Slágerek a télről MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Döntött a bíró­ság. Sorsok és forintok. Dr. 'Tí­már László előadása. 17.10: Fia­talok zenés találkozója. Szer­keszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna (ism.) 9.05: Idesüssl Ajánlóműsor gye­rekeknek. (ism.) 9.30: Kisfilm. 10.00: Candide. Angol tévéiül­(ism.) 11.35: Képújság. 15.00: Iskolatévé. Kémiai köl­csönhatások. 15.15: Az anyag. 15.45: Miért mérünk? 16.05; Móra Ferenc: A szánkó. 16.35: Hírek 16.40: Vizen járók. Angol rövid- film. (ism.) 17.10; Utazások a világ nagy vasútjain. Az Andok csú­csai között. 37.55: Dél-alföldi krónikák. 13.25: Képújság 18.30; Tapsról tapsra. Rátonyi Róbert műsora. 19.05: Reklám. 19.15: Tévétorna 19.20: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: Wagner. Angol—magyar tévéfilmsorozat. 10/3. rész. 20.55: Stúdió *84. 21.55: 1983-ban történt. A Pano­ráma különkiadása az el­múlt év nemzetközi ese­ményeiről. 32.55; Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.00: Képújság. 18.05: Csak gyerekeknek! A nagy kék üveggolyó. 13/8. rész. (ism.) 18.30: Séta a walsradei madár­parkban. 19.15; Részletek Ránki György szerzői estjéből. 20.00: Pihenő a Pompidou-köz- pontban. Francia film. 21.00: Tv-híradó 2. 21.2$: Csókolnivaló menyasszony. Csehszlovák film.-2.40; Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 19.55; A cseh zene éve 31.40: 150 éves a Kvety című folyóirat 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: M. Cepelka: Füstfüggöny. 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Üdvözöljük az NDK-btn. 19.50; A pogány Madonna. 21.30: időszerű események 32.20: irodalmi revü. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,: E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szink­ronizált amerikai fantasztikus film. — Kohász.- Röpke éjszaka. Színes, szinkronizált szovjet if­júsági film. — Tarján vendéglő: Bombanő (16). Szinkronizált amerikai filmvfgjáték. — Balas­sagyarmati Madách; Háromne­gyed fi-tól és 8 órától: Családi összeesküvés. (14). színes ame­rikai film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: E. T. (A Földönkívüli.) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Pásztói Mátra: A szentév. Színes fran­cia bűnügyi fiimvígjáték. — Rét- ság; A két rodeós. Színes, szink­ronizált NDK kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Konvoj (14). Színes amerikai kalandfilm. — Jobbágyi.- Fltzcarraldo I—II. Színes, szinkronizált NSZK ka­landfilm.- kJ ­Mesedélelőtt a nógrádmegyerl óvodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom