Nógrád, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

í:a míg csak lehetőség Vendégcsalogató parasztházak [ Nemrégiben, a Kossuth rá­dió egyik reggeli adásában hallhattuk egy idősebb falusi asszony véleményét arról, hogy miért is hajlandó kiad­ni az^ egyik szobáját üdülők­nek. Számításokat végzett: nem fog rosszul járni. Ké­sőbb egy dunántúli tsz-elnök fejtette ki, hogy milyen új szövetkezeti jövedelemfor­rást lát a falusi turizmus, a falusi üdülési mozgalom ki­fejlesztésében. Értesülhettünk annak a pe- d^gógusnőnek a tevékenysé­géről is, aki szintén a falusi üdülés létjogosultságának bi­zonyítására egymás után szer­vezi be falujában a családo­kat egy-egy szoba, lakásrész kikölcsönzésére. Az ismert, jó hírű alföldi tsz pedig el­sőként az országban idegen- forgalmi főágazatot hozott létre. A különféle utazási iro­dákat is egyre többen kere­sik fel olyanok, akik falun csendes, egészséges, új élmé­nyeket adó környezetben — legtöbször családjukkal együtt szeretnék eltölteni szabad­ságukat. 282 üdülőfalu Nálunk új jelenségek ezek, és bizonyítják : elérkezett hozzánk is a falusi turizmus, a falusi üdülés korszaka. Akik a szomszédban, Ausztriában jártak, azok láthatták, hogy ott a falusi üdülés, a falusi turizmus mennyire elterjedt és milyen sikerekre tekinthet vissza. Ausztriában a belföl­di és a külföldi turisták, üdü­lők évente 30—35 millió éj­szakát töltenek falusi vendég­szobákban, parasztházakban. Ez előnyös a falusi paraszt­igazdaságoknak, a különféle foglalkozású embereknek, és ugyanakkor tehermentesíti a szállodaipart, a nagyobb üdü­lőket. Figyelemre méltó, hogy az osztrák árviszonyok mel­lett a parasztgazdaságok egy- egy ágy rendszeres bérbeadá­sával évente annyi tiszta jö­vedelemhez jutnak, amennyit egy hektár-föld megművelé­sével tudnak elérni. Tíz ágy rendszeres bérbeadása még mezőgazdasági melléktevé­kenységnek számít, csak azon felül lép be a magasabb adó. !A falusi üdülés igen fejlett az NSZK-ban, Franciaország­ban, Olaszországban. Terjed az új üdülési forma az NDK- ban is. Mi a falusi üdülés szerve­zésében még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az eddi­gi, különféle utazási irodák által szervezett falusi fizető­vendég-szolgálat csak igen szerény kiindulási pont ah­hoz a fejlődéshez, ame'.y ígé­retes lehetőségként előttünk áll. Valami persze már tör­tént is. ár Országos Idegen- forgalmi Hivatal kezdeménye­zésére, a megyei egyezteté­seket követően már ismere­tes annak a 282 magyar falu­nak a listája, amelyek fek­vésüknél. adottságuknál fog­va belföldi és külföldi üdü­lőknek, turistáknak — vi­szonylag rövid felkészülés után — megfelelő tartózko­dást tudnak biztosítani. Az első csoportba a leginkább alkalmasak közé 28 kisebb- nagyobb település került, többek között Bánk. Szatmár- cseke, Tótkomlós. Bükkszék, Lipót, Buzsák, Tiszakécske. Mi vonzza a városiakat? Sok, szép, tágas ház épült az utóbbi években falvairik- ban. Köztudott az Is, hogy ezer és ezer köztük az olyan, amely nincs kellően haszno­sítva. Találkozhatunk még az . úgynevezett tisztaszobák di­vatjával is. Padlós, parkettás, korszerűen berendezett, ké­nyelmes szobákban, eseten­ként lakrészekben nincs hi­ány. Bizonyára olyan ’csalá­dok is akadnak majd, ame­lyek külön álló házat is bérbe tudnak adni, illetve kempin­gezőket is tudnak fogadni a telkükön. Mindehhez vezeté­kes víz, fürdőszoba, termé­szetes villany, televízió és csendes, egészséges falusi kör­nyezet társul. Az étkezés sokféleképpen megoldható. Vállalhatja a gazdaasszony, hogy reggelit, vagy teljes ellátást ad ven­dégeinek, akik persze étkez­hetnek — kívánság szerint — tsz éttermében, vagy ha van ak­kor a helyi áfész kisvendéglőjé­ben is. Az üdülők vendéglátójuk portáján megismerkedhetnek a háztáji gazdálkodással, gyer­mekeik megcsodálhatják a kismalacokat, anyulakat, lát­hatnak kisborjút, bárányt, időzhetnek a kertben és részt vehetnek a gyümölosszedés- ben. Mindez azonban kevés len­ne a vendégcsalogatáshoz. A sok éves osztrák tapasztala­Megalakult az Agrár Innovációs Társulás w Agrár Innovációs Társulás néven új innovációs pénzin­tézetet alapított az Állami Fejlesztési Bank, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi-' nisztérium, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. A társulás feladata, hogy a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban, valamint az élelmiszer-gazdaság ipari és kereskedelmi hátterét szolgá­ló ágazatokban az innovációs folyamatokat finanszírozza. Az új kisbank a teljes innová­ciós folyamatot átfogva hiva­tott segíteni a találmányok hasznosítását, új technológiák, termékek kifejlesztését és be­vezetését. Mindehhez a tár­sulás kamat ellenében innová­ciós kölcsönt, illetve részese­dés fejében végleges tőke- juttatást nyújt, így részben átvállalja a fejlesztések koc­kázatát. A társulás induló vagyonát az alapítók adták össze. A tagok azonban cél­szerűnek tartják, hogy a to­vábbiakban a társuláshoz szabad fejlesztési alapjaikkal, illetve műszaki fejlesztési pénzeszközeikkel állami vál­lalatok, szövetkezetek, illetve állami gazdaságok is csatla­kozzanak, s így bővítsék^ a bank finanszírozási lehetősé­geit. Az Állami Fejlesztési Bank 80 millió forintot adott a társulás induló vagyonához, és kötelezettséget vállalt arra, tok is jelzik, hogy a falusi üdülők ennél többet kíván­nak. A kiszemelt falvak, ezt az oly fontos többletet — a tsz-ek, állami gazdaságok, áfészek segítségével — képe­sek is nyújtani. Hiszen lehe­tőség nyűik arra, hogy az üdülők bepillantsanak a hely­beli, vagy akár a környékbeli tsz-ek gazdálkodásába. Nyári napokon megtekinthetik a gépesített aratást. Szétnéz­hetnek a tsz-ek, állami gaz­daságok pincészeteiben is. Té­rítés ellenében hintóba ülhet­nek, lovagolhatnak. Nagyon so>k helyen a strandolás, a csónakázás nyújthat kelle­mes szórakozást. A környező erdőségekben túrákon lehet részt venni. Sok faluban megtalálhatják a maguk szó­rakozását a horgászok, a va­dászok. A hegyvidéki falvak környékén télen kínálkozik a sízés, a szánkózás. Beírta nevét a falusi üdül­tetés történetébe az a tíz ti- roli — Itter községbeli — pa­rasztgazda, akik egy munka- csoportba összefogva salát, friss — vegyszerezés nélkül termelt — „teljes értékű” élelmiszereiket kínálják or­vosi ajánlás szerint üdülő­vendégeiknek. Ki tudna ellen­állni? Kik szervezzék? Nálunk a falusi üdülés igazi gazdái, szervezői a tsz- ek, az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok le­hetnek. ök rendelkeznek azok­kal a szükséges eszközökkel, lehetőségekkel, amelyek a fa­lusi üdülést tartalmassá, szép­pé, pihentetővé és érdekessé tehetik. Autóbuszaikkal ki­rándulásokat szervezhetnek, és a környék megismeréséről is gondoskodhatnak. Sok köz­ségben helytörténeti múzeum, háziipari, művészeti szövet­kezet, régi szeszfőzőé és sok más érdekesség várja a láto­gatókat. Több helyen emlék­tárgyakat, népművészeti blú­zokat, fafaragásokat, helyi termésű, különleges borokat, élelmiszereket is vásárolhat­nak majd az üdülők. (gon­doskodni kell természetesen az orvosi ellátásról, a gyógy­szerek beszerzéséről, és nem utolsósorban a telefon-össze­köttetés megteremtéséről. A lehetőségek igen csábító­ak. A szobák pedig szinte készen várják azokat, akik falun kívánnak üdülni. A •szervezésre vállalkozó tsz-ek, állami gazdaságok körültekin­tően fel tudnak készülni a vonzó programokra. Ha kez­detnek 25—30 tsz, állami gazdaság összefogna nagyot lehetne lépni előre. Mindenki jól járna. Már egyetlen esz­tendő is sok tapasztalatot hozna. Tóth Benedek EGY HÁZ A VAROS SZÉLÉN Nemcsak az ifjúságé... Alig három és fél ezer lel­ket számlálhattak a század elején Zagyvapálfalva köz­ségben, s igazából csak a hat­vanas években indult fejlő­désnek e rész: a volt „and- rásfalvi” dombokon új, mo­dern város körvonalazódott. az úgynevezett Brezina-dom- bön pedig egy korszerű lakó­telep „kelt életre”. Molnár Ágnes és Marcsó Zoltán, az ifjúsági-művelődési ház két fiatal munkatársa nemrégi­ben pontos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot végzett a Gorkí'j-lakótelep történetéről, a település jelenéről, szol­gáltatási, kulturális struktú­rájáról. E tanulmányban sze­repel az a prognózis, mely szerint a jelenlegi mintegy 1200-as lakónépesség 1990-re meghaladja az 5700-ait! Régi óhajt elégítettek ki az illetékesek, amikor bő öt esz­tendeje átadták rendeltetésé­nek a tetszetős kivitelű ifjú­sági-művelődési házat, amely­nek vop záskörzete természe­tesen nem csak a lakótelep, hanem egész Zagyvapálfalva, sőt alkalmanként a város szí­véből is sokan fölkerekednek egy-egy 1ó program megte­kintéséért. — Szerencsés a hely a te­kintetből is, hogy több üzem van a közelünkben, így ezek­kel különösen szoros kapcso­latot építettünk ki — emliti a ház igazgatója, Szobosziai Béláné, aki múlt év február­jától vette át az intézmény vezetését. — Munkánk fő irá­nyát a lakóterületi ellátás szé­lesítésének. erősítésének igé­nye határozta meg. A korábbi években megkezdett munká­latok lerakták egy szélesebb körű helyi művelődés alapja­it, melynek mérhető eredmé­nyei a lakóklubok mintáiban összegezhetők. Ma már egyre elterjedtebb „nézet”, hogy az intézmény, nevével ellentét­ben, nem csak az ifúságé, ha­nem az idősebb korosztályok számára is kínálunk progra­mokat. — Említene néhány ren­dezvényt a múlt év program­jából. — Jól sikerült az Inke-est, a Ribli-taiálkozó, Guthy Éva dalestje, hogy csak néhányat említsek, de sokan eljöttek a különféle könnyűzenei kon-’ certekre is. Erőfeszítéseket tettünk a családok közös mű­velődési lehetőségeinek a ki­alakítására, a hét végi sza­bad idő hasznos eltöltésére. „Miénk a ház”, „Ki játszik ilyent?”, .Klubpresszó”, efféle címeket adtunk rendezvénye­inknek, amelyek egy-egy ré­teget „céloztak” meg. Voltak gyengén sikerült programja­ink is, amelyek nem hozták a várt érdeklődést, ugyanak­kor tanulságul szolgáltak a jövőre nézve. — Lehet, hogy felszínes a benyomásom, de a ház láto­gatói között olykor nem ép­pen a legjobb magaviseletű személyekkel találkozni... — Való igaz, hogy néhány fiatallal fegyelmezési gondok adódnak, a „szabadságot” ön­kényesen értelmezik, randalí­roznak stb... Ügy gondoljuk, meggyőzéssel, az alkotó tevé­kenység kínálatával lehet el­lensúlyozni. Sok általános is­kolás, szakmunkástanuló jár hozzánk, de mellettük meg­fordul a társadalom periféri­ájára szorult fiatal is. Fő te­endőink közé soroljuk a fia­talok közösségi életre történő fölkészítését. nevelését, ugyanakkor hangsúlyt helye­zünk az önmegvalósítás lehe­tőségét kínáló alkotókörök működtetésére. — Például? — A gyermeknéptánc-fog- lalkozásainkon közel négy­száz gyerek vesz részt, a hím­zést, a makramézást kedvelők a textilkörbe jelentkezhet­nek, a barkácsolók kézügyes­ségüket fejleszthetik. Aztán van garázsklub, „főzőfiúk társasága”, idősek klubja, fo­tókör. — És a falakon kívül? — Mint emlitettem, alap­vetőnek tartottuk, hogy a la­kótelepi életbe bekapcsolód! junk. Ez kezdődik akkor és azzal, hogy a beköltözéskor csomagot kapnak tőlünk az új lakók. — Csomagot...? — Igen, olyan csomagot, amely tartalmazza, egyebek között a lakótelep térképét, fontosabb intézményeit, szol­gáltatási. kereskedelmi egysé­geit a buszmenetrendet, s természetesen a művelődési házról is nyújt információkat. Ezzel mintegy megtettük az első lépést az intézményhez való kötődés tekintetében. Je­lenleg négy lakóklub üzemel irányításunkkal, segítségünk­kel. Szakmai befolyásunk mellett jól szolgálják az ott lakók társas, szórakozási, ösz- szejöveteli igényeit is. Az in­tézmény munkahelyi művelő­dést segítő tevékenységében még vannak tartalékaink. Ál­talában az üzemek verseny* felelőseivel konzultálunk, az igényeket fölmérjük, s aján­lásokat teszünk a progra­mokra. Korábbi hagyomá­nyainknak megfelelő a kap­csolatunk a ERG-vel, a sík­üveggyárral, a bányagépgyár­ral, valamint a Budapesti úti Általános Iskolával és a 211. Ipari Szakmunkásképző Tn>! tézettel. — Nem esett szó a körül­ményekről, a tárgyi1 feltéte­lekről. — Az intézmény fennállá­sa óta nem történt felújítás, s ez érződik is. A belső be­rendezések elhanyagollak, székei kopottak, a karbantar­tás megoldatlan, s sajnos, a technikai eszközök terén sem dicsekedhetünk. Pénzügyi gazdálkodásunkat a BRG, a síküveggyár 30—30, a bánya­gépgyár 20 ezer forint támo- . gatással segíti. Korábban 13 fős személyzet látta el az it­teni munkát, most kilencen vagyunk. Ügy érezzük, sike­rült úrrá lenni az intézmény nehéz helyzetén, az elmúlt időszakban a tevékenység megerősödött. tervszerűvé, tudatossá vált, népművelőink vállalkozó kedvűek. tapasz­talataikat rendszeresen bőví­tik és más intézmények mód­szereinek megismerésével fo­lyamatosan arra törekszenek, hogy az ifjúsági ház minél inkább megfeleljen rendelte­tésének. — Idei tervek, elképzelések? — Konkrét műsorokról, programokról még korai len­ne beszélni, annyit azonban elmondhatok, hogy elsődleges céljaink között szerepel a fel­nőttlakosság széles körű be­vonása, igényeik szerinti programkínálattal. Nagyobb figyelmet fordítunk a 10—14 éves korosztályra, úgy érez­zük. a „kamaszok” egy kissé méltatlanul, kevesebb törő­dést kapnak, A szórakozási tevékenység bővítése mellett szeretnénk, amennyire anyagi lehetőségeink is engedik, a technikaellátottságot jobbíta­ni. Végezetül, de nem utolsó­sorban pedig a hét végi szabad-^ idős-kínálat gazdagítását ter­vezzük. Mindezek. persze egyelőre csak célkitűzések, de úgy érezzük, ha gyakorlati formát ölt, akkor sikerül a különféle rétegek igényeinek! megfelelni, s az ifjúsági-mű­velődési ház még inkább részt vállalhat a zagyvapálfalvai városrész kulturális ellátásá­ban — mondotta befejezésül Szobosziai Bélár.é, a salgótar­jáni ifjúsági-művelődési ''áz igazgatója. (Hl Gyermeki fantáziával épfii az álomház- kj ­Válasz nélkül E gyszerire vagyunk munkavállalók és tulajdonosok. Mi­közben köteleseik vagyunk teljesíteni a munkahely álltai megszabott feladatainkat, alapvető jogunk részt venni a munkahelyünket — tehát bennünket is — közelebb­ről érintő kérdéseit megvitatásában, sőt, egész sor kérdés közvetett, vagy közvetlen elöntésében. Naivitás lenne persze azt képzelni, hogy a jogoknak és a kötelezettségleiknek ez a kettőssége mindig és mindenütt valamiféle idillikus összhangban érvényesül, hogy nincs már vállalat, ahol inkább csak az egyiket, vagy a másikat tartják számon. De az óhajtól függetlenül: ahhoz, hogy akár munkahelyi kötelességünknek, akár pedig állampolgá­ri jogainknak maradéktalanul eleget tehessünk, a megfele­lő szervezeti kertetek, formák, továbbá a tárgyi és emberi feltételek is elengedhetetlenek. Ahol rossz az anyagellátás,1 ahol nincs összhang a dolgozók szakképzettsége és munká­ja között, ahol nem a legmegfelelőbbek töltik be a vezetői posztokat, ott a legnagyobb igyekezettel sem végezhető jó munka, nem tehetünk eleget munkaköri kötelezettségeink­nek. Nélkülözhetetlen a feltétetek biztosítása a munkahelyi jogok érvényesítésében is. Az üzemi demokráciát elvileg mindig fontosnak tartottuk. Az irányítás túloeinitrailizálása azonban jó ideig még a vállalati vezetők számára sem tette lehetővé, hogy érdemben beleszólhassanak a válla1 at munkájába. A gazdaságirányítás bevezetett változásai az üzemi demokrácia kiteljesedéséhez is jobb körülményekét teremtettek. Lehetővé, egyszersmind szükségessé vált, hogy élettel, tartalommal telítődjenek a dolgozók fórumai. A műszaki fejlesztés, a bérezés, a szociális létesítmények építése, a munkafegyelem, az anyagi ösztönzés, rendre-sorra olyan témák, amelyek megvitatásában és eldöntésében a vállala­ti vezetőik mellett az egész dolgozó kollektíva szerepe fontos. Egy üzemszocdológiai vizsgálat során tizennégy ipari és kereskedelmi vállalat több ezer dolgozója mondta el véle­ményét. A megkérdezettek kétharmada érzékeld, hogy a* üzemi szakszervezeti szervek kikérik a dolgozóik vélemé­nyét, képviselik a dolgozók érdekeit, és megfelelő 'tájékoz­tatást nyújtanak erről a képviseletről, míg a válaszolók egy harmada hiányolja ezt. Az üzemi demokrácia lényeges fóruma a termelési ta-' mácsikozás, ám —, amint ezt a vizsgálat megállapította —, a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatoknak, ész­revételeknek csupán negyven százalékára érkezik válasz, azokra sem mindig megfelelő. A vizsgálattól függetlenül is gyakóri a panasz, hogy nem veszik mindenütt komolyan a dolgozók javaslatait, legfeljebb a döntés után kérdezik meg a véleményüket. E zek a bírálatok természetesen az együk váíHiafteitra jotví ban, másutt kevésbé érvényesek. Annyit azonban fel­tétlenül jeleznek, hogy a vállalati dolgozók fontosnak tartják az üzemi demokráciát, arra törekedve, hogy gyako­rolhassák munkaváilHalód és tulajdonosi jogaikat, kötete^ zettségeiiket. Földesi József NÓGRÁD - 1984. január 3., kedd hogy a továbbiakban új ta­gok csatlakozásával növeli hozzájárulását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom