Nógrád. 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
Budapesti színházi levél Magyar bemutatók Lila akác Ä múlt század legnagyobb lengyel színésze, Wojciech Boguslawskl a komédia főszereplője. A történet 1816- ban játszódik, egyetlen napon, a vilnai lengyel színházban, ahová a Varsóban élő Boguslawskit meghívják vendégszerepelni. Ä Tartuffe címszerepét kell eljátszania. A Fészekalja előadásának egyik Jelenete Tehát színház a színházban- Ez mindig hálás terület, hiszen mindenkit izgat, akit vonz a színház, hogy mi van a kulisszák mögött. Rendkívül Izgalmas, ahogy Bogus- lawski — igazolva hírét-ne- vét, hogy Mesternek nemcsak szólítja, de annak is tartja mindenki — a próbán bámulatos mélységekbe szállva elemzi Moliére drámáját. Hogy öregen és fáradtan cinikusan és kiábrándultán, pénzéhesen és kiégetten is föllángol, s mindenkit lenyűgöz emberi, szakmai nagysága Ahogy varázslóként tartja szuggesztiója alatt az egész vilnai társulatot. Kári hogy a Madách Színházban most szerződött Pásztor Erzsinek új színházában épp egy ilyen harmatgyenge darabban kellett bemutatkoznia. Nem jó, de igazából nem ő tehet róla; Ádám Ottó rendező is láthatóan tanácstalan volt, mit is lehetne kihozni ebből a nem-darabból. Egyedül Tolnay Klári zsenialitása kikezdhetetlen, még a Fészekaljában is remekel Manci édesbús történetét. Megfelelő színészeket is talált a szerepre: Vándor Éva kicsit Dómján Editre emlékeztető tisztaszemű, őzikebá- jú naíva, és Rosta Sándor is jól adja az ábrándos lelkű, álcinikus. valójában meghatóan Idealista fiatalembert, aki — félreismerhetetlenül — kicsit maga Szép Ernő volt egykorBarabás Tamás című, 1913-ban írt lírai játékát a fővárosban a Józsefvárosi Színházban működő, egyébként az országot járó Népszínház újította fel. A Lila ákác érdekességei közé tartozik, hogy Székely István 1934-ben sikeres filmet rendezett belőle, majd 1-938-ban Amerikába emigrált. 1972- ben visszajött egy film erejéig: újra megrendezte a Lila ákácot, és megintcsak sikerfilmet csinált belőleEz nem véletlen. Szép Ernő művében annyi a szívetme- lengető líra, a gyermekien tiszta báj, szépség és szomorúság, boldogság és boldogtalanság, szerelem és szenvedély, hogy megfelelő rendezésben és jó színészekkel mindig garantált a siker. A Népszínház is — Giricz Mátyás rendezésében — sikerre viszi a kedves-könnyelmű bankfiú, Csacsinszky Pál, és a szűziesen szerelmes, tisztaszívű konzumlány, Tóth előadása volt a legjelentősebb. A Katona József Színház mutatta be Spiró György Major Tamásnak ajánlott darabját. Az Ikszek című regényének — az 1982- év kiemelkedő magyar regénysikerének — egyik fejezetéből formálta meg a színpadi művet Spiró. A fővárosban ezen az őszön több magyar darab bemutatójával indult az évad. Eddig mind közül Az imposztor ban férfi nélkül- Ügy ahogy van, érdektelen az egész történet, íztelen-szagtalan, fölöslegesen bőbeszédű, helyenként egyenesen idétlen, feszélyező. Mintha kulcslyukon át leskelődnénk be egy család életébe illetéktelenül. Jelenet Az lmposztorból Termelőszövetkez etek a művészetért Állandó gyűjteményes kiállítás Kiskunmajsán Nemes gyakorlat, bogy a termelőszövetkezetek fontos gazdasági tevékenységük mellett egyre többet áldoznak a kultúra támogatására s ezzel a közművelődés motorjaivá is válnak. Természetesen ez nemcsak helyes szándékból fakad, hanem az anyagi megerősödés következménye is. Ez a jótékony áramlás visz- szahat a falvak és az új városi nagyközségek árnyalódó, gyarapodó műveltségére. Novemberben nyílt meg a budapesti Fáklya Klubban Litkey György Székely Berta- lan-díias festőművész emlék- kiállítása. amihez érdemes megemlítenünk azt. hogy a dánszentmiklósi Micsurin Tsz irodaépületében már régóta számtalan Litkey-mű látható a folyosókon és tanácskozó- teremben. Immár tíz esztendeje. Ami régen, még csak példa volt, az napjainkban egyre inkább általánossá válik, és örvendetes, h'ogy rendkívül változatos a termelőszövetkezetek mecénásszerepe. Így Kőlesden a kinti munkahelyeken rendeznek tárlatokat. aminek következtében több tsz-tag. fizikai munkás vált műgyűjtővé, szervezetit nemcsak új, hanem szép otthont is magának a képek, szobrok, segítségével Ugyanígy immár folyamat és hagyomány. hogy minden vásárhelyi őszi tárlat alkalmával egy- egy tsz-tanyaközpontban kamarakiállítás is nyílik. Bő leleménnyel fokozódik a művészet figyelmes támogatása és szellemi birtokbavétele. A ráckevei Aranykalász Tsz ösztöndíjakkal segíti a helyi diákfestőkeit, s a kiskunlachá- zi Petőfi a dömsödi Dózsa Tsz társaságában patronálta a Patay László. Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany művészetéről szóló kiadványt Az más kérdési hogy a kölcsönösség jegyében — de nem feltételként — mindhárom gazdasági egység a művészektől komoly értékű festményeket kapott ajándékba. Ezek belső térbe kerültek, s így naponta sokan láthatják, a közösség javára szolgált elhelyezésük. Azt h'ogy Perbál községben fellendült a képző- művészeti élet. a tőki tsz rendszeres segítségének is lehet köszönni. HajdúböszőrSzalmarakodás — Járitz Józsa festménye ménybem a környező tsz-ek a nemzetközi művésztelep munkáját segítik, Hatvanban a portré- és tájképbiennálék legjobb műveire tűznek ki díjakat a város termelőszövetkezetei, s ezzel a művészet előrehaladását is serkentik. Kere- pestarcsán rendszeresen szerveznek tárlatokat a Szilas- menti Tsz-ben. Igaz, ott a személyzeti vezető. Szekeres Erzsébet egy személyben agrármérnök és festőművész. Kiemelkedő kulturális szerepet vállalt a kiskunmajsai Jonathán Tsz: anyagi erőkkel segítette Konecsni György állandó kiállításának, a tájháznak és most legújabban Járitz Józsa festőművész gyűjteményének megvalósulását Mindez a termő kölcsönösség jegyében született Járitz Józsa harminc esztendeje rlkot Kiskunmajsán, franciás iskolázottságú alföldi festő, aki egyszerre volt és maradt Glatz Oszkár és Mondrian tanítványa. olyan realista, aki a francia poin- tillizmus és kubizmus egyik független folytatója. Külföldi sikere jelentős, számtalan alkotását őrzik híres európai, amerikai köz- és magángyűjtemények. többek között a londoni Taté Galéria. Subás parasztja, tölgyfa köré iareglő tehenei, az Alföld fel-' röppenő madárserege tartozik vizsgálata tárgyába, melyet figyelmes és választékos szeme érzékel, friss festői szemlélete rögzít. Eredményei rendszeres élményszerzésen alapulnak, azok hitelesítik eszközeit. Színrendje harmonikus rajzi felkészültsége hiánytalan. Meglelte az alföldi táj enciklopédikus teljességű epikáját a ház elé ülő csizmás férfiakban, az ökrösszekérben. a nyugalmat megtestesítő bivalyokban és mindenekelőtt a cséplésben, mely életművének egyik fő motívuma. Epizódként, társul a kiskunmajsai táj festői feldolgozásához Nizzáé, Párizsé és Algériáé, mely Járitz Józsa művészetének igényes mellékága. A főszínheiy azonban az Alföld, melyet négy évtizede csodál. Festészetünk egyik nesztora ő, aki kilencvenéves korában Is jó egészségnek örvend, naponta megújuló erővel alkot. Nagy kollekciót adományozott Klskun- majsának. A helyet, a művek méltó fogadását a Jonathán Tsz biztosította annak példájaként, hogy termelőszövetkezeteink milyen sokat tehetnek és tesznek a közművelődésért a kultúra embert boldogító szolgálatáért. Losond Miklós Vallató Géza: A csodák kora A mindvégig Izgalmas,' fokozódó feszültségű, gyakran kacagtató&n mulatságos, fölényes színpadi Ismerettel és alapos dramaturgiai tudással, látványos eleganciával bonyolított darab Zsámbéki tábor kiváló rendezésében került színre^ Minden él a színpadon, mindennek jelentősége és értelme van, s miniden színész a maximumát nyújtja képességeinek. Tizennyolc színészt foglalkoztat Az Imposztor, és tizennyolc remekbeszabott alakítást mutat fel. A címszerepben remeklő Major mellett kiemelést érdemel Sinkó László szolgalelkűségét ordí- tozással leplezni próbáló színidirektora, Szacsvay Lászó férjl felszarvazottságá- ban sem sajnálnlvaló korlátolt kullsszahasogatója. Udvaros Dorottya sugárzóan szép és kacér primadonnája. Má- thé Erzsi mélyről fakadó humora, Rajhona Ádám derűsen ostoba színésze, és Bán János megrendítő ifjú lázadója. Űj magyar dráma a Madách Kamaraszínházban színre vitt Fészekalja is, ©yurkovlcs Tibor munkája, de sajnos olyan színvonalú, hogy ha nem került volna közönség elé, akkor sem hiányoznék színházi palettánkról. A nagymama, a mama és három lánya él együtt egy nagy villalakásA Játékszín Molnár Fersno- darabot vett elő, a Valaki címűt, amely a szerző kései, fáradtabb munkái közé tartozik. Annyi színpad ismerete és vígjátéki vénája azonban még ebben a kései korszakában is volt Molnárnak, hogy kellemesen, könnyedén szórakoztassa a közönséget. Van a darabban egy nemlétező, kitalált szereplő, a Valaki, akinek csak életrajza, köntöse, selyempizsamája, ruhatára van, különböző tárgyai léteznek, ám 6 maga — miközben a külvilág úgy hiszi : valamely dél-amerikai dzsungelben vadászik — valójában sohasem élt. Csak kitalálta egy nagystílű szélhámos, hogy szintén szélhámos leányának férjet s vele grófi címet szerezzem, Ezt nem a túl magva* és nem igazán mély, de azért jóízű nevetéseket kiváltó darabot molnárferenci könnyedséggel és színpadi precizitással rendezte meg Benedek Miklós, a színész. Ez élete első — s merjük remélni, nem utolsó — rendezése. A szereplők közül kiváltképp Agárdi Gábor remekel a nemlétező grófot, a Valakit rodolfói ügyességgel elbűvészkedő öregedő szélhámos hálás szerepében. Molnár kortársa volt Szép Ernő; GYERMEKKOROM olvasmányait idézi fel — már a címével is — Vallató Géza könyve. Már nem emlékszem sem a címre, sem a szerzőjére — agyonolvasott, széthullott példány volt, s valahol a negyvenedik oldalnál kezdődött — annak a könyvnek, amely egy dunai csónakutat ír le Regensburgtól Pestig. Két vállalkozó kedvű fiatalember vágott neki valamikor a múlt század elején az akkor még szabályozatlan, vad- regényes folyónak, s meg is érkeztek szerencsésen a céljukhoz. Ez — akkor — nem mindennapi teljesítmény volt, megörökítésre érdemes. Az archaikus nyelvezet mellett még a sajátos bumfordi báj maradt meg emlékezetemben — metszetek is voltak a könyvben, illusztrálandó a kalandot —, ahogyan ezek a derék úriemberek precízen rögzítettek mindent, amit lé- lekvesztőjükből láttak' A világért se akarom én ezt a könyvet Vallató Gázáéhoz hasonlítani ! Csupán eltűnődök azon, hogy mit változott a világ, milyen teljesitményeket tartunk ma feljegyzésre érdemesnek. Vallató Géza azt írja (bizonyítja), hogy ez ma a csodák kora, s igaza lehet, noha ugyanilyen Joggal nevezhetnénk századunkat a rekordok korának is. Azért írok rekordokat, hogy jelezzem: a magamfajta civil miért marad távol, vagy ha úgy jobban tetszik, miért idege- nedik el már serdülő korában a sport világától. Megszoktuk — hála éppen a tömegkom- munációnak — hogy a sport fogalmához rendkívüli teljesítményeket, — halandó számára szinte elérhetetleneket — társítunk. Ez a tény, helyzet olyan derme&ztően, bénítóan hat ránk, hogy fel sem tudunk állni szinte a fotelból, ahonnan a képernyőre meresztjük álmélkodó szemünket S akkor jön ez a már nem fiatal ember, ez a könyv, s azt mondja olvasójának, hogy kelj fel és járj! Illetve dehogyis járj: fuss, ússz, kerékpározz, evezz, szívd tele a tüdődet erdei levegővel- Vallató Géza jól ismer minket, tudja, hogy az első szóra nem* fogunk engedelmeskedni ,neki. Ezért maga mutat példát. Azt írja le, hogy ő maga hogyan látott hozzá, miután elszégyellte magát, megelégelte rossz kondícióját, ziháló tüdejét, kapkodó-Ideges életritmusát. Először fussunk néhány kört a ház körül, lazán, de rendszeresen, s a többi már jön „magától”- A kellemes mozgástól felüdült test majd megköveteli a magáét. Felébreszti a becsvágyat: legyünk úrrá az akaratunkon és izmainkon. Nem tudom, hányán fogják ebben követni Vallató Gézát (gyanítom, hogy kevesebben, mint ahányan rászorulnának), de maga a könyv Így is siker. Először — nem tudom, hányadik oldalnál — stílusra figyelünk fel- Pontosabban, nyomon követjük a szerzőt, ahogyan „felfedezi” magának a természetet: a hajnali parkét, a tavaszi erdőket és réteket, a frissen ropogó szűz havat, a vizek csendjét, a napsugár fénytöréseit, az évszakok megunhatatlan dinamikáját. őszintén szóivá, ez sokkal jobban megragadott, mint az Aranyjelvényeseik olimpiai akciójának, a szerző edzéseinek, versenyeinek részletezése. Nem szeretem az akciókat. Még akkor sem, ha belátom a hasznukat, elismerem nemes szándékukat. A szerzővel ellentétben az akció, s egyáltalán a tömegsport kudarcát éppen abban látom, hegy még mindig csak akció és nem lehetőség, nem evidencia. A sporthoz ugyanis legalább két dolog feltétlenül szükségeltetik: idő és akarat- Ha ez a két komponens adott, akkor a körüményeket kell hozzá megteremteni. A dolpg paradoxona az, hogy az emberek időhiányra hivatkozva nem vesznek erőt az akaratukon. Minden híresztelés "ellenére Is sokat és hajszoltan dolgozunk, (többnyire a második és harmadik gazdaságban) s ezenközben valóban keveset törődünk egészségünkkel, a testi és lelki kondíciónkkal. Igaza van Valla- tónak: szemléleti kérdés, Illetve torzulás ez (is), amely- lyel éppen ideje lenne szakítanunk. De amíg olyan az Iskolai testnevelés, amilyen, amíg lakótelepek épülhetnek meg fű, fia, mozgásra alkalmas, arra Inspiráló tér nélkül, addig ne csodálkozzunk, hogy gyerekeink petyhüdt izmokkal és neurotikusán nőnek fel. Már felismertük a bajt, de még nem találjuk a megoldást- PONTOSABBAN, még csak az akciónál tartunk. Ezek viszont úgy omlanak össze egy- egy fellángolás, propaganda- kampány után, mint a gyerekek homokvárai a napon. Elporladnak, kifáradnak. Nem kis fejtörést fog okozni majd a történészeknek is, hogy megfejtsék ennek a testi-lelki restségnek, enerváltság- nak, s mondjuk ki: dekadenciának az okát. Csodálom Vallató Géza akaraterejét, amellyel igazi sportemberré nevelte, edzette magát- Vonzóak a példái, a meginterjúvolt sportolók, megszívlelen- dőek az intelmei is. Men »ana in corpore sano. Valóban, miért nem egészségesebb a testünk és a lelkünk? Horpácsi Sándprf 8 NÓGRÁD - 1983. november 26., szombat
