Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

Kerékasztal-beszélgetés a társadalmi munkáról c 'sítan Napjaink növekvő gazdasási nehézségei miatt a helyi tanácsok fejlesztési le­hetőségei is korlátozottabbak a korábbiaknál. Nem csökkennek viszont a megol­dásra váró feladatok, s ez mindinkább előtérbe helyezi a helyi gazdasági erőfor­rásokat, amelyeknek egyik legfőbb tartaléka a társadalmi összefogásban rejlik. Ör­vendetes az e területen megyénkben tapasztalható fejlődés, hiszen 1981-ben Ncgrád a megyék országos rangsorában a harmadik helyre került. Tavaly a társadalmi munka értéke meghaladta a 405 millió forintot. Az eredményekről, az újabb lehe­tőségekről a szerkesztőségben rendeztünk kerekaszíal-beszélgetést, amelyen részt vett dr. Körmendy József, a Nőgrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára, Marczinek István, a Hazafias Népfront Ncgrád megyei Bizottságának titkára, Sarló Bála, a Szakszervezetek Nőgrád megyei Tanácsára!; titkára, Czene József, a salgótarjáni járási hivatal elnöke, Futó László, a Karaocskcszi községi Tanács el­nöke, dr. Nemecz Attila, a Salgótarjáni városi Tanács osztályvezetője. A szerkesz­tőséget M. Szabó Gyula, belpolitikai rovatvezető képviselte. NÖGRÄD: — Megyénkben a közhasznú tár­sadalmi munkák értéke 1978-tál dinamiku­san növekszik. Milyen tényezők játszottak ebben szerepet? Dr. Körmendy József: — Az elmúlt esz­tendő eredményei kimagaslóak, az egy sze­mélyre jutó társadalmi munka értéke 1696 forintra emelkedett. A társadalmi összefo­gás révén városaink, községeink jelentős anyagi és szellemi értékkel gazdagodtak. A társadalmi munka nagyban hozzájárult a kommunális, kulturális, az egészségügyi és szociális ellátásban jelentkező feszültségek enyhítéséhez, az egészséges, kulturált kör­nyezet alakításához. Amikor a társadalmi munkáról esik szó, hajlamosak vagyunk rá, hogy elsősorban anyagi hasznáról beszél­jünk. Természetesen az ilyen úton megvaló­sított létesítmények — említem a nagybáto- nyi óvodát, a salgótarjáni öt tantermes ál­talános iskolát — sokat jelentenek. Talán en­nél is fontosabb azonban, hogy egy-egy ilyen megmozdulás kifejezi a lakosság bizalmát a párt politikája iránt, cselekvő azonosulást jelent a célokkal. Fontos, hogy a közös­ségért végzett munka fejleszti az emberek tudatát, felelősségérzetét, közéletiségre ösz­tönöz. A sikerek jelzik, hogy szélesedett a kapcsolat a lakosság és a helyi tanácsok kö­zött, nyitottabbá vált a településpolitika, ami bebizonyosodott, a közelmúltban lezajlott őszinte, politizáló légkörű falugyűléseken is. Sikerül jobban feltárni a helyi lehetősége­ket, a lakosság igényesebbé vált környeze­tével szemben, s növekedett az önkéntes munka társadalmi rangja is. ösztönző erőt jelent, hogy közhasznú munka révén terven felüli feladatok is megvalósulhatnak, önál­lóan gazdálkodva meg lehet sokszorozni a rendelkezésre álló erőket. Fontos tényezője az eredményeknek, hogy a lakosság és a taná­csok érdekei találkoztak, nagyon ■ sok társa­dalmi munka célja éppen a lakossági felve­tések orvoslása volt, s pezsdítően hatott az évek során kialakult egészséges versenyszel­lem is. Marczinek István: — Korábban társadalmi munkaakciókról beszéltünk, amelyek mozga­lommá terebélyesedtek, s ehhez a szemlélet kedvező változása is hozzájárult. A külön­böző szervek hozzáállása is jobb, jó kapcso­latok épültek ki a Hazafias Népfront, a Vö­röskereszt, a szakszervezet és a tanácsok kö­zött. Üj elemekkel is gazdagodott a társa­dalmi összefogás. A korábbi sikeres fásítási, akciók mellett például szélesedett a kör­nyezetvédelmi tevékenység, újabban a lakos­ság anyagi eszközökkel is hozzájárul a te­lepülésfejlesztési feladatok megvalósításá­hoz. A sikerekben megnyilvánul a taná­csok növekvő önállósága is: maguk tervezik a társadalmi munkákat. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a társadalmi munka is kifejezi a szocialista nemzeti egység erősö­dését, megnyilvánul benne a szülőföld sze- retete. örvendetes, hogy a résztvevők száma mind több, s a munkások, szövetkezeti dol­gozók mellett értelmiségiek, kisiparosok is mind nagyobb részt vállalnak magukra. Czene József: — Az eredmények mögött komoly erőfeszítés, céltudatos szervező mun­ka húzódik meg. A társadalmi munka poli­tikai kérdés, a salgótarjáni járásban például a VI. ötéves terv feladatai kidolgozása so­rán a párt járási végrehajtó bizottsága ez­zel a lehetőséggel is számolt. Elvi-politikai feladatokat szabott meg a különböző szer­vek számára. A téma még a propagandisták felkészítőjén is szerepelt. Fontos lett tehát a közhasznú munka, és jelentős társadalom­politikai célok megvalósításához járul hoz- - , - . zá. Az elmúlt tervciklusban egyebek között teleken, amelyek egyenlőbb eselyt teremtenek így épülhetett járásunkban 22 helyett 43 tan- azoknak a településeknek, ahol kévés, vagy terem, 225 helyett/ 475 óvodai férőhely. így nincs is gazdasági egység. Jobban lei lehet­szerepelt terveinkben. Az ipari szövetkezet kollektívájának köszönhető, hogy jövőre túl leszünk rajta, s csak az építési anyag kerül pénzünkbe. Az értelmes célok mozgósíta­nak. NŐGRÁD: — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban áttekintette a tele­pülésfejlesztő társadalmi munkák helyzetét. Az elismerő szavak mellett, jó néhány kri­tikai észrevételt is tett. Miiyen gondokkal ta­lálkoznak a társadalmi munkák szervezése során? Dr. Körmendy József: — A fejlődés elle­nére valóban akadnak fogyatékosságok is a szemléletben, a koordinálásban, irányításban egyaránt. Néhány településen a kampányok a jellemzőek, a versenyt célnak és nem a közérzetformálás eszközének tekintik. Helyen­ként hiányzik a tanácsi kezdeményezés, csu­pán a gazdasági szervekre támaszkodnak. Most törjük a fejünket olyan versenyfelté­bővíthettük az öregek napközi otthoni háló­zatát, ekképp valósítható meg intézményeink­ben az olajtüzelésről való áttérés. Intézmé­nyeink fenntartásának költségei növekedtek. Sokat jelent tehát, ha az iskolák, óvodák festése, nyári nagytakarítása, játszószerek, szertárak kiegészítése nem terheli a tanács pénztárcáját. Mi is tapasztaljuk a szemlé­letváltozást. A nyílt. község- és várospoliti­ka hatására változott a lakosság értékítéle­te, látják, hogy valamennyi tennivalóra ke­vés az állami költségvetés. Sarló Béla: — A szakszervezetek is fele­lősséget éreznek a VI. ötéves tervben sze­ne használni a szellemi, társadalmi munka lehetőségeit is. A közhasznú munkák végzé­se során is követelmény, hogy az abban részt vevők képességüknek megfelelő feladatot kapjanak. Régi gond a bejáró dolgozók tár­sadalmi munkája. A városban végzik a kom­munista műszakot, s ellenértékéből a lakó­hely nem részesedik. Másutt a tanácsok nem szorgalmazzák a társadalmi munkaszerződé­sek kötését, amelynek keretében egy-egy kollektíva, család rövidebb-hosszabb időre vállalna gondnokságot a közeli játszótér, park fölött. Ügy érzem a közhasznú mun­kákban élenjárók nagyobb megbecsülést, el­replő területfejlesztési célkitűzések megváló- ismerést és nyilvánosságot érdemelnének. sításáért. Ügy vélem, amióta testületeink, a vállalatok bő információkkal rendelkez­nek a soros tennivalókról, a megvalósítás­ból is többet vállalnak. A gyárak és a he­lyi tanácsok kapcsolata is javult. Vannak jól bevált formák, mint a gyermekintézmé­nyek patronálása, amely helyet kap a szo­Marczinck István: — A népfrontbizottsá­gok nagy figyelmet fordítanak a település- fejlesztési munkákra, testületi ülések napi­rendjén is gyakran szerepel a téma. Mi el­sősorban a folyamatosságot hangsúlyozzuk. Több lehetőség kínálkozik a helyi kezdemé­nyezésekre is, s inkodolt szélesíteni a mun­cialista brigádok versenyvállalásaiban is. Az kában részt vevők körét. Az sem mindegy, üzemekben, a „kerítésen belül” végzett tár- hogy a társadalmi 'munkásokat milyen tisz- sadalmi munka azonban nem szerepel sem- telet, megbecsülés övezi környezetünkben, miféle kimutatásban, nem beszélve^ a saját Szeretnénk, ha a jövőben az új lakótele- kivitelézésű sportpályákról pihenőparkok- peiCen is pezsgőbbé válna a társadalmi ősz­ről, vállalati üdülőkről. Sajnos^ a vállalati szef0g£s. Annál is inkább, mert egy-egy meg- pánzalapok átadásának lehetősége mérsékel- m0zdulás az' ott levő embereket közösséggé tebb, a tanácsoknak is meg kell érteni, hogy formálja. Kihasználatlan tartalékaink vannak inkább a konkrét munkák kerülnek előtér- a karbantartásban, felújításokban, ezek is be. Számos lehetőség adott az együttműkö- olyan területek, ahol közhasznú munkákkal désre. Gyakran azonban gondot jelent el- jelentős összegek takaríthatok meg a taná- dönteni,/ hogy a vállalat,- vagy az üzem le- csők költségvetésében. Indokoltnál? tartom, gyen-e a kezdeményező, azaz ki kit keres- hogy a versenyszellemet jobban a követel- sen meg. ményekhez igazítsuk. NÓGRÁD: — Miként befolyásolja a vál- Dr- Nemecz Attila: — Idegenkedve fogad- lalatok és tanácsok kapcsolata a közhasznú tűk eleinte, hogy a város üzemeiben végzett munkák végzését? Dr. Nemecz Attila: — A Salgótarjáni vá­rosi Tanács rendszeresen felméri azokat a lehetőségeket, ahol számolhat az ipari üze­mek közreműködésével, s koordinálja társadalmi munka, kommunista műszak el­lenértékéből a környező települések is ré­szesedjenek. Ma már mi is támogatjuk, hogy jusson a város környéki településeknek, jól felfogott érdekünk, hogy ne csak államigaz­gatási kapcsolat legyen ezekkel a falvakkal. két a feladatokat, ügy látjuk: a legnagyobb a társadalmi mun­a mozgósító ereie a látványos nagyszabású kák S7e.vezésének fontOSságát is. Ne fordul­óé oknak van. Ilyen volt például az ovoda- feltételek közül bármelyik fejlesztési program, ami szemmel lathato, J hasznát majd minden család élvezheti. Emel­lett a tanácstagi beszámolókon, más fóru­is hiányzik! Sarló Béla: — A gyárakban! üzemekben mokon összegyűjtjük a lakossági felvetése- is nagyobb hangsúlyt érdemel a szervezés, két, s tervben rögzítjük, melyek a lakosság, s ebben támaszkodni kell a tanácsokra, hi- a vállalatok közreműködésével megoldandó szén e területen ott nagyobb a tapasztalat, feladatok. _ Azt hiszem a munkaverseny-felelősöknek is Futó László: — A társadalmi munkák ala- megnövekednek a társadalmi munkákkal kap- kulása minősíti a lakosság és a tanács kap- csolatos tennivalói. Hogy például ne a bri- csolatát, a helyi vezetést. A gazdasági egy- gádnak kelljen közhasznú munkákra alkal- ségekkel kialakult kapcsolat fontos ténye- más terepet felkutatni a településen. S azon zőnek számít. Nálunk az óvoda ^ építéséből, is el kell gondolkodnunk, hogy a gyári mun- a téesz, az ipari szövetkezet, sőt még az kaversenyben feltüntetett társadalmi mun- ÉMÁSZ is részt vállalt. A korábbi gyakor- kát a teljesített órákkal számoljuk-e. vagy lat szerint a gazdasági egységek vezetői „be- pedig a tanácsokéhoz hasonlóan a teljesített engedtek” a területükre, hagy szervezzünk, érték szerepeljen nyilvántartásainkban. Több Manapság egyeztetünk, a szocialista brigádok információt kell adni a kommunista műsza- felajánlásaikban konkrétan feltüntetik, mit kok béreinek felhasználásáról. Mindenek- vállalnak a település érdekében. Egyetlen előtt azonban a mozgalom tartalmi jegyei- példa: az olajtüzelésről való áttérés 1985-re nek erősítését tartom a leglényegesebbnek. Czene József: — A társadalmi munka szer. vezésére továbbra is megfelelő biztosíték a tanácsok által készítendő éves munkaterv, amely összehangolja a közhasznú munkákat a fejlesztési elképzelésekkel. Fontos, hogy a tanácsok, illetve a társadalmi munka szer­vezésében részt vevő szervek világos, a la­kosság támogatására számítható, a közvet­len érdekeikkel megegyező célokat tűzzenek ki. Gondoskodjanak a munkavégzés feltéte­leiről, rendszeresen értékeljék a közösségi munka eredményeit. A társadalmi munka, a társadalmi munkások megbecsülésének helyi formái néhol még kialakulatlanok. Futó László: — Valóban számtalan még a kihasználatlan lehetőség a társadalmi mun­kában. Vannak olyan feladatok, amit ná­lunk például a helyi úttörőcsapattal, MHSZ- szervezettel, ifjúsági alapszervezettel együtt­működési megállapodásban rögzítünk. Elő­nyösnek tartom a társadalmi szerződéseket is, mert anyagi haszna mellett hozzájárul a tulajdonosi szemlélet erősítéséhez. Mert ma még gyakran előfordul, hogy a közterületre hordják a szemetet, a közösségét nem érzik sajátjukénak. NÓGRAD: — Melyek a társadalmi munka­mozgalom idei főbb tennivalói? Miben lát­ják a biztosítékát annak, hogy a továbbiak­ban is lehet számolni a lakosság önkéntes munkájával, a gyárak, termelőszövetkezetek részvételével a településfejlesztésben? Sarló Béla: — A lakosság ismeri a VI. öt-' éves terv elképzeléseit, s támogatta eddig is megvalósításukat. Tehát a terv a mozgató­erő, elsősorban az abban foglaltak váljanak valóra. Persze az nem baj, ha helyenként újabb feladatokra is futja társadalmi össze­fogással. Ami az idei feladatokat illeti, első­sorban az üzemek környékének tisztán tar­tása, a környezeti kultúra javítása áll a gyá­ri kollektívák által végzett közhasznú mun­kák központjában. Marczinek István: — Az elmúlt esztendők­ben végzett munka sikerei biztatóak. Nem szerénytelenség elmondani, hogy Salgótarján város egymás után kétszer kapta meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsától a ki­váló társadalmi munkáért a nemzeti zász­lót. S bár az országos értékelés még nem végleges, azt hiszem a tavalyi eredménye­kért sincs szégyenkeznivaló. Ellenkezőleg, s ez újabb lendületet adhat a mozgalomnak. Dr. Nemecz Attila: — A Salgótarjáni vá­rosi Tanács továbbra is igyekszik tervsze­rűen foglalkozni a társadalmi munkákkal, főként .az ú.i lakótelepeken, de szeretnénk, ha tisztább lenne a nagyüzémék környezete is. Fontos, hogy minden szerv, intézmény elő­ször a saját portája előtt tegyen rendet. Ké­zenfekvő a társadalmi összefogást jobban igénybe venni a költségvetési feladatok el­látásánál. Futó László: — Nálunk is a környezet-' védelem szerepel az idei feladatok élén. A közterületek rendben tartása, fásítási akció. A tanács továbbra is számol az élet min­den területén a lakosság közhasznú munká­jával. Dr. Körmendy József: — Az eddigi jó haJ gyományok alapján a tanácsok bizton szá­míthatnak a jövőben is a lakosság, a mun­káskollektívák támogatására. Ezt bizonyítják a közelmúltban a falugyűléseken tett érté­kes társadalmi munkafela'jánlások is. A jö­vőben még inkább erősíteni kell azt a szem­léletet és gyakorlatot, amely nem felülről várja az újabb anyagi eszközöket, hanem célratörően keresi, kihasználja, a helyi erő­forrásokat, lehetőségeket. Végezetül a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága megbízá­sából megköszönöm megyénk lakosságának,' a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intéz­mények dolgozóinak, a munkáskollektívák­nak önkéntes és ellenszolgáltatás nélkül végzett, a tanácsok számára nélkülözhetetlen munkáját. Kérem, hogy ezután is támogas­sák társadalompolitikai, gazdasági céljaink elérését közhasznú tevékenységükkel. — Köszönjük a beszélgetést! A társadalmi összefogás szép példája a múlt év októberében átadott nagybátonyi óvoda, amely mintegy száz gyermeknek ad otthont. — ba— Az idén januárban adták át rendeltetésének Zagyvapálfalván, a már meglevő általános iskola bővítéseként azt az új épületet, amely társadalmi összefogással épült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom