Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

Mit várun!? a IdpváUa'lfozásoktól? fl.) A szükségletek hívták életre A kisvállalkozások fejlesz­tését a lakosság és a termé- lés növekvő szükségletei, il­letve azok gazdaságos kielé­gítésére alkalmas kisszerve­zetek hiánya indokolja. A magyar ipar — mint köztu­dott — erősen centralizált, a termelés és a munkaerő zö­me több ezer fős nagyvállala­tokban összpontosul. Szinte teljesen hiányoknak a 15—20 —50—100 dolgozót foglalkoz­tató kisvállalatok, nem kevés­bé a néhány száz főt foglal­koztató közepes méretű gaz­dálkodó egységek. A szocialista építőmunka kezdeti szakaszában a nagy­üzemek előnyét minden terü­leten abszolutizálták, s úgy tűnt, hogy a kistermelésnek nincs jövője. A szocialista nagyüzemek rohamos térhó­dításával egyidejűleg a ha­gyományos kistermelés való­ban visszaszorult. Csakhogy a társadalmi-gazdasági fejlő­déssel a szükségletek rendkí­vül gyorsan nőttek, s a kis­termelés új, gyakran rejtett, olykor szabályellenes és til­tott formáit hívták életre. Így hazánkban és a többi szoci­alista országban a jellemző és uralkodó szocialista termelé­si és elosztási viszonyokkal párhuzamosan — részben azoktól elkülönülten — lét­rejött és fejlődött az úgyne­vezett kiegészítő, kisegítő gaz­daság. Ennek egyik jellegze­tessége, hogy jórészt szemé­lyes és családi munkán ala­pul. A kiegészítő gazdaság köré­be sorolható jelenleg a me­zőgazdasági kistermelés, a magánkisipar, a magánkiske­reskedelem, a családi és há­zilagos építési tevékenység,- az engedély nélkül másoknak, vagy önellátásra végzett szol­gáltatás. Egyes becslések sze­rint a családok háromnegyed része végez kiegészítő tevé­kenységet, részesedik jövedel­meiből, illetve kiadást meg­takarító hatásából. A lakos­ság legszélesebb köre — mint fogyasztó — határozottan ér­dekelt a kistermelésben, a zöldség-gyülmölcs ellátás, a szolgáltatások, a lakásépítés, -fenntartás stb. révén. A szükségletek növekedése és differenciálódása feltar­tóztathatatlan. A nagyüzemek pedig e szükségletek kielégí­tésére csak drágán és nehéz­kesen vállalkozhatnának. Ar­ról nem szólva, hogy nincs is elég szabad . munkaerő. Közben a dolgozó lakosság jelentős része szabad idejé­ben szívesen végez többlet- munkát, növekszik a lakos­ság érdekeltsége a különjöve- delem szerzésében. (Eseten­ként a szabad időben végzett tevékenység lehet hobbi, lét- szükséglet, az önmegvalósí­tás eszköze.) Nincs tehát más választás: legalizálni az ille­gális tevékenységeket, s így hasznosítani az egyéni és a családi munkaerő-tartaléko­kat. Ezt sürgeti egyébként a ter­melő nagyüzemk ellátásának javítása, a kisüzemi kooperáci­ós bázis megteremétse, az úgy­nevezett háttéripar tovább­fejlesztése. A kistermelés szorgalmazásakor minden esetben a szükségletek gazdaságos kielégítése a dön­tő. A kistermelés fejlesztése követelmény. Akkor indokolt, ha bizonyos alkatrészekből. termékekből, vagy szolgáltatásokból a nagyüzemek nem tudják, vagy gazdaságosan nem ké­pesek kielégíteni a termelési szükségleteket. így a gépi és a kézi szerszámok, a legkü­lönbözőbb kötőelemek, alkat­részek. részegységek, kissoro- zatú berendezések, műszerek gyártásában kaphat segítséget és tehermentesítést a gépipar. A könnyűipart a különböző kellékek (gombok, csatok, dí­szítőelemek, bútorvasalások, stb.) ellátásával segíthetik. Az általuk készíthető műanyag csomagoló-, védő-, burkoló­anyagokra és különböző mű­anyag alkatrészekre minden iparágnak szüksége van. Ezeket' a termékeket jelen­leg vagy a nagyipar gyártja kisüzemi módszerekkel, drá­gán, magas rezsivel, vagy im­portból kell beszerezni. Szükség van tehát a kisvál­lalatok, a kisszövetkezetek,, gazdasági munkaközösségek és más kisvállalkozások lét­rehozására. A gazdaságirányí­tás persze más módon is tö­rekszik az iparvállalatok ész­szerű méretösszetételének ki­alakítására. Csak nagyszámú kisvállalat és szövetkezet, kellő számú középüzem és néhány óriás együttese te­heti a magyar ipart erőssé, rugalmassá és versenyképes­sé. A kistermelés, a kiegészítő tevékenység továbfejleszté- sét célzó jogszabályok 1982. januárjától léptek életbe, s több év alatt, fokozatosan ala­kulnak ki az új vállalkozások. Vannak, akik már most a kiegészítő tevékenység túl­burjánzásától féltik a nagy­üzemeket, népgazdaságunk szocialista rendjét. Holott nem attól kell tartani, hogy túl sok vállalkozó szellemű em­ber akad, ellenkezőleg, hogy nem lesz elegendő. Mint ahogyan a belkeres­kedelmi egységek szerződéses és bérleti üzemeltetésére sem akadt eddig elég jelentkező, emiatt töb kis üzlet, főleg élelmiszerbolt maradt tovább­Gyorsabban váltani Tizenöt éveseknek lenni az embereknél fia­talságnak, a termékeknél öregségnek számít. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal fel­mérései szerint 15 év a Magyarországon elő­állított termékek átlagos életkora. Az egészen fiatal, háromesztendősnél fiatalabb gyártmá­nyok aránya mindössze 17 százalék. Egy-egy esztendőben az utoljára gyártott termékek aránya csupán 1 százalék alatt van, a válto­zatlan kivitelben előállított gépek, berende­zések, fogyasztási cikkek részesedése ezzel szemben 92 százalékos. Az exportra gyártott termékek korösszetétele valamivel kedve­zőbb, de ezen a körön belül is csupán 11 szá­zalékos az új, a korszerűsített és egyéb mó­dosításokkal előállított termékek aránya. Az említett adatok is alátámasztják a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottságnak a kor­mány által is tárgyalt jelentését, ami szerint a termelési és termékszerkezet korszerűsíté­sében csak kismértékű előrehaladás tapasztal­ható. Az általános megállapítás azonban dif­ferenciáltan érvényes az egyes ágazatokra, egyes vállalatokra. Akadnak olyan cégek, ahol rendkívül dinamikus a termékváltás: 10—20 százalékos az új termékek részaránya. Az em­lített KNEB-jelentés példatára szerint a gyárt­mányait gyorsan, időről időre korszerűsítő vállalatok sorába tartozik többek között az Elektroakusztikai Vállalat, az Elektromobil Ipari Szövetkezet, a Ganz—MÁVAG, a So- piana Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Fémsze­relvénygyár, az Alumíniumipari Gépgyár. Né­melyik gazdálkodó szervezet új termék kifej­lesztése és bevezetése nélkül, a gyártási arány megváltoztatásával, a stratégiai gyártmányok részarányának növelésével javította termék- szerkezetét. E tekintetben a Csepel Vasmű, a Járműkonfekcióipari Gyár, a Csepel Autógyár, a Zalai Kőolajipari Vállalat, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Répcelaki Szénsavtermelő Vál­lalat és a Magyar Viscosa Gyár példája érde­mes említésre. A lassú váltás nem kizárólag a termékek életkorában, hanem a munkaerőmozgások alakulásában is tettenérhető. Erőteljes ter­mékszerkezet-korszerűsítés ugyanis a jelen­leginél markánsabb, nagy horderejű vállala­ton belüli és vállalatok közötti átcsoportosí­tást feltételez. A munkaerőmozgás jogi-köz­gazdasági korlátéinak megszüntetésével (fel­oldották a toborzás és hirdetés tilalmát, a munkaerő-közvetítés szolgáltatássá vált, egy­szerűsödött a felsőfokú végzettségű pálya­kezdők pályázati rendszere és így tovább) egy akadály elhárult a termékszerkezet gyor­sabb korszerűsítése elől. Ezzel azonban korántsem elenyésző a gátalc száma. Sok vád éri a bérszabályozást: a gaz­dasági vezetők úgy vélekednek, hogy a ter­mékszerkezet-váltásból adódó nyereségtöbble­tet (és -követelményt) nem mindig kísért bérfejlesztési lehetőség. A bérszabályozásban is érvényre jutó bázisszemlélet szintén visz- szafogja a fejlesztési törekvéseket, ugyanak­kor a felesleges létszám leépítésére sincs kel­lő ösztönzés. Igaz, a vállalatok többsége is inkább a dolgozók megtartására, mint a lét-; szám leépítésére törkeszik. . A váltást nehezíti, hogy az élenjáró tech­nológiáikról, termékekről a vállalatok két-’ harmada alig rendelkezik megfelelő ismere­tekkel. így az összehasonlítás, a továbblépés is lassú. Kétségtelen: a gazdaságirányítási gyakorlat néhány lényeges rövid távú gondol­kodásra, rövid távú cselekvési és fejlesztési’ program kidolgozására készteti a vállalatve­zetőket. Noha az 1980—81-es szabályozóvál­tozások nymán megélénkült a vállalati kez­deményezések, kevés helyen próbálkoznak hosszú távú, műszaki piaci, jövedelmezőségi megfontolással alátámasztott termék- és ter­melésfejlesztési stratégiákkal. A felsorolt hiányosságok egyúttal körvo­nalazzák a teendőket is. A termékszenkezet- váltásnak például az egyik alapvető feltétele, hogy az irányító szervezetek és a vállalatok az eddiginél nagyobb súlyt helyezzenek az in­formációszervezésre: a műszaki, hatékonysá­gi, piaci körülmények elemzésére, a változó feltételek vizsgálatára, a piackutatásra. A szabályozók közt mind kevésbé kaphatnak te­ret olyan előírások, amelyek mankót nvúita- nak a gyengén gazdálkodóknak, és ezzel élet­ben tartják az elavult, régi termékeket. m. p. ra is zarva. (Folytatjuk.) Kovács József LEGELÖGAZDÄLKODÄS SZOVJET—MAGYAR SEGÍTSÉGGEL Szovjet segítséggel új, nagy öntözőrendszert építenek Mon­góliában. Ennek használatba­vétele után már 12 millió hektár legelőt öntöznek az országban. Jelenleg a legelő­területeknek csaknem a felét öntözik rendszeresen. Az öntözés ilyen arányú el­terjesztését elsősorban a szov­jet szakemberek geológiai munkája tette lehetővé; szá­mos vízforrást fedeztek fel terméketlennek tartott vidé­keken. A szovjet geológusok mel­lett a magyar szakemberek ts hasznos segítséget nyújta nak. Magyarok dolgozták ki az ország középső és keleti részében felkutatott víztarta lékok hasznosítási tervét. Vállalkozó bútorgyár „Repülő brigád" Balassagyarmatról A hagyományos bútorgyár­tást vállalkozói tevékenység­gel egészítette ki a balassa­gyarmati Ipoly Bútorgyár. El­vállalja kollégiumok, diákott­honok, szállodák és más köz­épületek bebútorozásának megtervezését, a berendezési tárgyak elkészítését, helyszí­ni felszerelését és üzembe helyezését. Az első ilyen meg­rendelés alapján készültek el a budapesti Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola új, ötszáz sze­mélyes újpesti kollégiumá­nak bútorai, s a balassagyar­mati vállalat „repülő brigád­ja” februárban befejezi a be­rendezést. Hasonló vállalko­zásban fogják berendezni a debreceni orvostudományi egyetem egyik intézetét, a szombathelyi tanárképző fő­iskola és a pásztói középiskola kollégiumát. Külföldi munkát is vállalnak: tárgyalnak egy nigériai oktatási központnak, az ukrajnai Csernovci új szállodájának és egy osztrák kemping bungalóinak bebúto­rozásáról. Tasakolt vetőmagvak Az idén 44 millió tasak ta­vaszi vetőmagot biztosít a la­kosságnak a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat. A háztáji földek művelői, kis- kerttulajdonosok országszerte 4 500 üzletben már most meg­vásárolhatják a tavaszi mun­kakezdéshez szükséges vető­magvakat. A szaküzletek " lasztékában a hagyományosan gondozott magvak moi.tu idén is megtalálható a vető­mag-megtakarítást szolgáló eljárással előkészített, úgyne­vezett drazsírozott vetőmag­vak csoportja: sárgarépa-, hagyma-, retek-, petrezse­lyem- és salátamagvaknt áru­sítanak. A vállalat minta­boltjaiban különlegességnek számító zöldségfajták is kap­hatók, mint például az arti­csóka, kínai kel és feketegyö­kérmagvak. Divatba jött gyógynövények Gyűjtés és termeltetés — Többet a hazai piacra — Gépi fejlesztés, laboratórium Nem csak Nógrád megyé­ben, hanem országszerte fo­gyatkozik a gyógynövé­nyek gyűjtésére vállalkozók tábora, s ez igencsak gondot okoz a mohorai Drogunion Gyógynövénybegyfljtő és Forgalmazó Közös Vállalat­nak. Pedig a nógrádi dom­bokon, völgyekben is gazda­gon terem a gyógyfű, a gyógynövény. A közös vállalat mintegy százfélét vásárol fel, válogat, aprít, rostál és csomagol, s csaknem valamennyi fajta Nógrádban is honos. Tavaly például 20 mázsa szárított akácvirágot adtak be a nóg­rádi gyűjtők, s rengeteg csip­kebogyót, kökényt, somkórófűt (külföldön cigaretta ízesítésé­re is használják) vittek a fel­vásárlóhelyekre. A közös vállalat minden­esetre arra törekszik, hogy minél nagyobb mennyiség termesztésére bírja rá a tsz- eket és háztáji gazdaságokat. A petrezselyem- és «ellerzöld- je. a kapor és a héj nélküli tökmag nagv része eddig is termeltetésből származott, úiabban mustármag termelé­sében egyezett meg a vállalat az alapító tsz-ekkel. A mus­tármag igen kelendő külföl­dön. Ezzel tehát jelentősen növelheti exportiát. A bárán- di tsz-szel kamilla termeszté­sére kötött megállapodást. A Zsákszámra növény. gyűlik szállítás előtt az aprított, rostált gyógy­(Kulcsár József felvétele) tsz tavaly 75, idén ősszel 125 hektáron vet kamillát. A mohorai vállalat áruinak zömét hasonlóan az eddigi­ekhez, idén is dollárelszámo­lású piacokon értékesíti. A tavalyi 80 vagonos tételtől ebben az évben többet küld exportra — az elmúlt évben először svéd és francia piac­ra szállított élő csiga menyi- ségét is megduplázza. Az élő csiga átvétele és csomagolása nagyszerűen kitölti azt a holt­szezont, amikor a gyógynö­vényekkel még nem lehet fog­lalkozni. Legnagyobb külhoni rendelője idén is az NSZK lesz, 20 millió forint értékű gyógynövényt kap Mohorá- ról. A hazai piacon is egyre élénkül a gyógynövények iránti kereslet — míg a ko­rábbi években a gyógyszer- tárakban szűk választék volt kapható, ma már az élelmi­szerboltok is gyógynövény­sarok berendezésén gondol­kodnak. Idei. belföldi eladását a tavalyi 30 vagonhoz képest 20—30 százalékkal növeli a Drogunion. Jelenleg több­fajta gyógynövény kisadagos csomagolása ügyében tárgyal a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalattal. A legtekintélyesebb mennyiséget a fővárosi gyógyszertári központ vásá­rolja, de kap a mohorai gyógynövényből a drégelypa- lánki szörpüzem, több Pest és Nógrád megyei patika és a Budapesti Likőripari Vállalat is. A gyógynövények forgalma­zása nyereséges üzlet, ezért fejlesztésre is jut a mohorai- aknak. Idén nyugatnémet vá­gógépet és szitasort vásárol a közös vállalat, mivel a kül­földi vevők az árut aprított formában igénylik. Még az első fél évben berendezik a telepen saját laboratóriumu­kat, hogy a minőségvizsgála­tok nagy részét ők végezhes­sék el. járműüvegek készülnek a salgótarjáni síküveggyárban Ikarus autóbuszok számára. NÓGRÁD — 1982. január 20., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom