Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

r i Farsang 1882-ben Nógrádban Mit ír a Nógrádi Lapok és Honti Híradó? r Kemény tél ül most a nya­kunkon. A farsang is bekö­szöntött, habár ennek még ke­vés látható jele van a dide- regtető napok közepette. Száz éve már — régi tudósítások szerint — ropták a táncot. Hogyan is volt? Miként tu­dósítottak a nógrádi vigadal­makról hajdani kollégáink? A Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1882-ben tizedik év­folyamába lépett. E politikai, társadalmi s közgazdászat! he­tilapot Balassagyarmaton ad­ták ki (egyes szám ára 15 kraj- czár, előfizetés egész évre 6 írt.). 1882-ben az első szám ja­nuár 1-én, vasárnap jelent meg. Hányán vagyunk? című első oldalas cikkében írja „Sz.” (r): „Keleti Károly jeles tudósunk múlt havi felolvasá­sa mutatja csak meg, mennyi­re nem haszontalan költség és fáradság volt, az amibe a népszámlálások kerültek. Ez­úton tudjuk meg, hányán va­gyunk hát magyarok?” És kö­vetkeznek a számok hosszú sorokban, majd pedig a saj­nálkozás a csekély szaporodás miatt. Okai ? íme, a korabeli magyarázat: „...azonban tud­juk mi magyarok, hány Isten csapása nem ért benünket tíz esztendő alatt: kolera, a soká tartó közgazdasági válságok, elemi csapások, árvizek, stb. Ne feledjük elsősorban azokat a nyomorult társadalmi viszo­nyokat sem, melyek — kenyér- kereset híjján — a köznyomort végső fokig fokozták, az ön- gyilkosságokat nálunk eddig elő nem fordult mérvig hajtot­ták, s egész vidékeket kény­szerűének kivándorlásra...” A „Nógrádi Lapok” tárczá- ját ugyanekkor Reményi Ká­roly írta A veres-kereszt-egy- let bazárja címmel. „Komoly csevegés”-e fölé mottóként egy Szilveszter éj című, Iván aláírású verset választott: „Szilveszter éj! Milyen titok- szerüen hangzik / Ha kivált az ember kis páthosszal mond­ja. / Mindenik hajlékban má­kos gubát esznek." A megye­háza nagytermében rendezett eseményt így kommentálja: „Ez is esemény volt városunk jótékonysági és társadalmi életében, még pedig olyan, mely meghazudtolja azon mondást, hogy minden ese­ményről csak három napig be­szél a világ!” A szóban forgó egylet választmánya rendkí­vüli segélyforrás nyitását ha­tározta eL, tekiwtettel a szigorú tél beálltára s „o mindinkább mutatkozó ínség némi enyhí­tése végett", a bazárt is ezért rendezte. Eredménnyel: „A ne­gyedik asztal fehér drapériá­ján aranyos betűkkel e szavak voltak olvashatók: «Keserűség az élet: végy czukrot és éde­sítsd meg!»- És bizony Balázs József né e kecsegtető felhívása nem téveszti el hatását senki­re. ..” Bájos segédeivel 60 fo­rintot árult. „Sőt, még két pe­re czes: a kis Kohn Ilonka és Balntner Teri is olyan ügye­sen tudták kínálni egyszerű süteményeiket, hogy abból 10 frt 63 kr tiszta bevételük volt... Balassa-Gyarmatnak sok ily szép sikeres mulatságot kívánunk!” A második, január 8-d szám­ban már farsangi hírre bukka­nunk, a korcsolyaegylet ja­nuár 28-ra hirdeti bálját, amelynek bevételét Szent Ist­ván szobrának javára ajánlják fel, kapcsolódva egy országos gyűjtéshez: „Felesleges meg­érintenünk, hogy ez lesz a far­sang legnagyszerűbb és leg­fényesebb bálja.” így is volt De erre még visszatérünk. Mindenesetre már „járták a bolondját” mindenütt és Sárf- fy Aladár Farsangban címmel írt kétrészes tárcát a Lapban, amelynek első része január 22-én jelent meg: „Mulat az egész világ, csak mi szegény tárczaczikkirók virrasztunk lámpánk mellett. Leírjuk, hogy miként mulat más s ha haloványan festjük azt, le kor­holnak miatta. Ó nekünk na­gyon sanyarú állapotunk van. Elmegyünk a fényes bálba, hol minden szép leány örömtől sugárzó arczzal tekint felénk, nem azért, mintha talán raj­tunk valami szokatlan megbá­multa való volna, 6 nem, ha­nem azért, hogy legyünk meg­ígérve és ne feledkezzünk el róluk e referálás alkalmával.” „Ott voltak, hódítottak, bűvöl­tek és elbájoltak minden fér­fit r Csak e néhány szavat mondjuk el czikkünkben a szép kisasszonyokról s bátran eléjük állhatunk mindenkor, jó szemmel néznek ránk a — bálreferansokra, de nem az emberekre, mert ezek kiállhatatlanok, nem tán- czolnak.” A január 29-i lapban adják hírül: „A farsang legélveze­tesebb mulatsága lesz a b.- gyarmati dalegylet által a me­gyeháza termeiben február 21-én rendezendő dalestély, mert itt amellett, hogy nagy luxus nélküla táncz gyönyö­rében részesülhetünk, még a zene és ének művészetét is él­vezni fogjuk... — A közmű­velődési törekvések pártolá­sa tehát ép úgy, mint a társas élvezetek ajánlják, miszerint úgy a vidék, mint a város szí- nejava részt vegyen ezen a farsang utolsó napjára eső mulatságban." A Nógrádi Lapok természe­tesen beszámolnak e bálok si­keréről s a többi batyubálról, piknikről, egyéb farsangi mu­latságról, csakúgy, mint a gya­korta föllobbanó tüzekről, a derék tűzoltók munkájáról, a hajtóvadászatokon röptében lelőtt nyulakról. Ez utóbbi Gárdonyban történt. A fényes és szerényebb vigadalmakat egyaránt jótékonykodással, különböző célú gyűjtésekkel kötötték össze. A már említett korcsolya- bálról írott, február 5-én meg­jelent beszámolóban olvassuk: „A korcsolya egylet bálja úgy fényre, mint kedélyesség te­kintetében kitünően sikerült; — Nógrád, Hont, Bars és Pest megye számos szép családja adott ez alkalomból egymás­nak találkozót B.-Gyarmaton, melynek a megye bőkezűsé­géből oly díszes nagy terme van, milyenhez fogható nem hét. de harminczhét várme­gyében sincs...” Egy évszázad múltán a romladozó megye­háza hajdani díszterme nem fényességéről híres, habár ál­lapotáról manapság is elmond­ható, hogy párja nincs. Bő­ségszaru kerestetik? Ha száz év múlva, 2082-ben jövendő kollégám föllapozza a NÓGRÁD 1982. évi számait, nemigen tadál béli tudósításo­kat, jóllehet bálok az idei farsangban is lesznek. Csak báli tudósítások nem. Tallózva a száz évvel ezelőtti lapokban, a hajdani tárcaíró keservedre gondolva, jó is, hogy nem írunk báli beszámolót. Minek olyan vigadalom, ahol csak „referensek” lehetnénk, akik nem partnered a mostani kis­asszonyoknak. Én bizony nem a „referensnek’* kijáró érdek­lődést várom az idei farsang­ban. Inkább egyebekben bá- joljanak el. S ezt írja meg más! Tóth Elemér Mit és mennyit olvasnak a szécsényiek ? Domanovszky Endre munkái Dunaúfvárosban Dunaújváros ad otthont a néhány éve elhunyt Kossuth- díjas festőművész, Doraa- novszky Endre művészi hagya­tékának. A róla elnevezett képtárban, állandó kiállításon mutatják be műveit, amelye­ket a Művelődési Minisztérium vásárolt meg az alkotó özve­gyétől. Elsőként grafikáit lát­hatják majd az érdeklődők, háromszáz alkotásból nyitnak kiállítást a művész születésé­nek 75. évfordulóján, január 22-én. Domanovszky alkotásai egyébként nem ismeretlenek a dunaújvárosiak előtt: sokala­kos nagyméretű pannója a Du­nai Vasmű bejáratát díszíti. Ami a napilapokat illeti, a 2180 család 1679 napilapra fi­zet elő. Természetesen sok helyre többféle sajtótermék is jár, így bizony elég szép számmal akadnak családok, amelyek egyetlen napilapot sem járatnak. A nagyközség­ben a legnagyobb példány­számban a NÓGRÁD jár. La­punk naponta 723 családhoz jut el. A Népstzabadságnak 694 előfizetője van. A sor­rendben a Népszava követke­zik 102 előfizetővel. A szécsényi családok költ­ségvetésükből egyre többet fordítanak könyvek vásárlá­sára. A helyi ÁFÉSZ köny­vesboltja 1076-ban a tanköny­veken kívül egymillió forin­tot forgalmazott. 1380-ban egy­millió 580 ezer forintot fordí­tottak a szécsényiek szelle­mi termékre. Az elmúlt év­ben egymillió 900 ezer fo­rintot hagytak a könyves­boltban. Sokan fizetnek elő a különböző sorozatokra. A Világirodalom remekei soro­zatnak például 300 előfizető­je van. A klasszikusok mel­lett egyre többen keresik a mai írók könyveit. Ami ör­vendetes, hogy jelentősen megnőtt a gyermekirodalom iránti érdeklődés. A nagyközségi könytárban több mint 30 ezer kötet közül válogathatnak az olvasók. Az elmúlt évben 1450 olvasója volt a nagyközségi könyvtár­nak. Kötetforgalmuk közel 40 ezer. Ez azt jelenti, hogy minden szécsényi átlag 6 könyvtári könyvet olvas el. » # Fellegi Adóm zongoraművész Közhelyszámba megy im­már a meghatározás: a leg­nehezebb pályák egyike a mű­vészé. A folytonos bizonyítás, felszínen maradás hallatlan sok akarást, harcot kíván a már „befutott” művésztől is, aki egy percre sem lazíthat, hiszen sok tehetséges pálya­társa sorakozik mögötte, hogy ő is bizonyíthasson. Zenei pá­lyára készülő fiatalok számá­ra gyakran hangzik el ideje­korán az intő jó tanács: ha hangszeren akarsz tanulni, csak a zongorát ne válaszd, mert zongoristánk rengeteg van. Hiába leszel jó hangsze­res, nem nagyon lesznek le­hetőségeid! Mi az, ami mégis erre a rögös pályára kényszerít egy embert? Fellegi Ádám zon­goraművésztől várok választ erre a kérdésre. — Belső kényszer, családi háttér, s a zene iránti teljes elkötelezettség, ami erre a sorsra predesztinált, ötéves voltam, amikor először zon­gorázni tanultam. Édesapám igen jó nevű zenekarban brá- csázott. Sok zenét hallottam otthon. Amikor már valame­lyest le tudtam játszani da­rabokat hangszeremen, első­sorban Mozartot próbáltam megszólaltatni. 1963-ban végezte el Fellegi Ádám a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolát, ahol Hernádi Lajos tanítványa volt. Diplomahangversenyét kitüntetéssel teljesítette, mint zongoraművész-tanár. 1966- ban elnyerte a ma már ha­gyományossá vált Liszt—Bar­tók nemzetközi zongoraver­seny különdíját, és a Jörg Demus, Paul Badura-Skoda és Alfreud Brendel által ve­zetett bécsi mesterkurzuson első díjat nyert. 1974-ben Rio de Janeiróban a nemzetközi Villa-Lobos versenyen Arthur Rubinstein-díjat kapott. Ezek után a kitüntetések után 1962-től 1969-ig a Magyar AH laml Operaház korrepetito­raként működött. 1969 óta az Országos Fil­harmónia szólistájaként szá-' mos lehetőséget kapott kon­certezésre. Járt Ausztriában* Angliában, Braziliában, Bul­gáriában, Romániában, Cseh­szlovákiában, Franciaország-i ban, az NSZK-ban és as NDK-ban, Hollandiában és Lengyelországban. Hangver­senyeiről felvételt készített már a Magyar Rádió, a BBC London, az NCRV Hilversum, a Westdeutscher Rundfunlá Köln rádióstársasága. Szíve­sen foglalkoztatja a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, mii­vel Fellegi Ádámot a XX. századi zene kiváló interpre­tálójaként tartják számon! Első önálló lemeze 1981 nya­rán jelent meg Felhívás ke- ringőre címmel, amely két lemezoldalnyi zene „három­negyedben”, úgy is mondhat­nánk, szemelvények a kerin­gő regényéből. Ez a lemes bizonyítja Fellegi Ádám sok­oldalúságát. Ezúttal nem mo­dem komponistáktól, hanem Csajkovszkij, Debussy, Gou­nod és Ravel műveiből válo­gatott. Fellegi Ádám zongoramű­vészt Liszt-díjjal tüntették ki. Művészi törekvéseit, te­hetségét méltán dicséri ez a kitüntetés. Bodor Éva MEGJELENT A VILÁG ÉS NYELV MAGAZIN ELSŐ SZÁMA A folyóirat első magazin­könyve gazdag tartalmat kí­nál olvasóinak. Ismeretter­jesztő írásaiból kiemelést ér­demel: Claude Piron pszicho­lógus, genfi egyetemi tanár „Klinikai beszélgetés másként vélekedőkkel” című meglepő­en érdekes, polémikus cikke; dr. Ludwig Zamenhof len­gyel orvos és az eszperantót megalkotó nyelvész szellemes, frappáns érvelésű publikáció­ja, amelyben a címe szerint kifejti, mi „A nemzetközi nyelv eszméjének lényege és jövője”, s amely műve ma­gyarul először kerül közlésre; ugyancsak kitűnő Illyés Gyu­la „Állati szép és oltári jó — vagy hogyan beszéljünk fi­atalul” című kedélyes és el­gondolkoztató meditációja. Az elbeszélések közül megemlí­tést kíván Székelyhídi Ágos­ton „Mérkőzés Londonban” című drámaian groteszk tör­ténete és Egon Erwin Kisch „Végállomás” című derűs, mozgalmas novellája. A számos fotóval és kari­katúrával illusztrált változa­tos témájú írások mellett többféle rajzos, kétnyelvű hu­mor, köztük a „Szex-perantó” című sajátos tréfacsokor ol­vasható a magazinban. E mű­fajokhoz társul néhány új­fajta, eredeti és nemzetközi vonatkozású pályázat, rejt­vény és egy önismereti teszt­játék. Mindettől értékes és szórakoztató olvasmány ez a magazin. A kopejka eredete Nagy értékű kincset, ezer da­rab kiváló minőségű, ezüstből vert kopejkát rejtő agyagper­selyre bukkantak árokásás közben a pszkovi közműépí­tők. A XVI. századi Oroszország­ban — a lelet ebből a korból származik — a kopejka volt a legnagyobb pénzegység. Ez a fizetőeszköz az 1534-es pénz­reform után került forgalom­ba, s hivatalosan noygorodi pénznek nevezték. A később ráruházott „kopejka” név a pénzérmét díszítő Sárkányölő Szent György kezében látható kopj ára utal. A kincset átadták a pszkovi történeti múzeum munkatár­sainak, akik azt vizsgálják, hol verhették az ezüstkopejká­kat. Nincs kizárva, hogy Pszkovban készültek, hiszen a korabeli Oroszország három pénzverdéje közül az egyik eb­ben a városban működött. A másik két pénzverde Moszk-, vában és Novgorodban volt. Rimócl népviselet és szőttes műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Diáki élóra. 8.57: Romantikus kamarazene. 9.46: Ki* magyar néprajz. 10.05: Gyermekvilág. 10.35: Hangos, zenés olvasókönyv. 10.35: Szerpentin. 11.35: Simonffy Kálmán nótáiból. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.20: Literatúra. 15.05: Régi híres énekesek műsorából. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Glenn Gould zongorázik. 17.07: önmagad bírája. Merza Jenő riportja. 17.32: Színes népi muzsika. 19.15: Nicanor Zabaleta hórfázik. 19.35: Kapcsoljuk a Zene­akadémia nagytermét. 20.40: Korunk és a római jog. 21.00: A hangverseny-közvetítés folytatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Benkő Dániel Bakfark­feldolgozásokat játszik lanton. 22.45: Viták a mai filozófiában. Hermann István írása. 23.00: Anyegin. Részletek Csajkovszkij operájából. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvószene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóinknak. 9.43: Cigánydalok, cigánytáncok. 4 NÓGRÁD - 1982. janu«i 20., szerda 10.00: Zenedélelőtt. 11 35: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig... 10 00: Mindenki iskolája. 10 40: Fiataloknak) 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.55: zenei Tükör. 19.25: Sanzonok. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Színház. XII/2. rész. 20.58: A tegnap slágereiből. 21 30: Geszty Sylvia és Peter Schreier operettfelvételeiből. 21.59: Halló Pozsony. Halló Budapest! 23.20: Nóták. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, idójárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Bor­sodi népdalok. — 17.30: Index.... A miskolci stúdió gazdaságpoliti­kai magazinja. (A tartalomból: Így dolgozunk öt nap alatt. — Kerekasztal-beszélgetés a stúdióban. Meghívott vendégeink: dr. Ko­vács László, nz MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára. Czimmermauú Ferenc, a «írskolci közlekedési vállalat egészség- ügyi osztályának vezetője, Rudolf László, Miskolc megyei város Ta­nácsa munkaügyi osztályvezető­je, dr. Makai Tibor, a Borsod megyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője). Felelős szer­kesztő : Paulovits Ágoston, mű­sorvezető : Tolnai Attila. Tele­fon: 35-510. — Sport. — 16.00: Észak-magyarországi krónika. (A TIT Borsod megyei szervezeté­nek elnöksége 1982. évi munka- programjáról tárgyal. — Az SZMT és a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága üléséről jelentjük. — Az Idei tervekről a felsózsolcal ME- ZOGÉP-vállalatnál.) — 18.23—18.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (lsm.) 8.35: Iskolatévé: fizikai kísérle­tek (Középlsk. 2. oszt.) 9.05: Magyar irodalom (ált. tsk. 8 oszt.) 9.50: stopl Közlekedj okosan tn.oo: Delta.(Ism.) 10.25: Minden róla szól. 6 5. rész. (ism.) 11.30: T.»hc* eev kérdéssel többi Vetélkedőműsor (lsm ) 14.40: iskolalévé: szülők iskolája 13/3. rész. 15.40: Stop! (ism.) 15.20: Fizikai kísérletek (lsm.) 15.30: Magyar Irodalom (ism.) 18.00: Mindenki Iskolája: fizika 16.40: Hírek. 16.45: Az ember felemelkedése 13/12. rész: egymást követő generációk (ism.) 17.35: Egészségünkért! 17.45: A nyelv világa 18.25: A kisvállalkozások 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: Reklámújság 20.50: Szomszédok. Magyarul be­szélő Jugoszláv tévéfilm 21.25: Műteremben. 22.00: Grand balett de martinque 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.01: Tévéhangverseny a Zene- akadémián 20.35: Egy ősi mesterség Cseh­szlovák rövidfilm (ism.) >0.50: Tv-híradó 2. 21.10: Rendező: Lakatos Vince BESZTERCEBÁNYA: 16.15: Hírek. 16.20: Iskolatévé. 16.50: A Rrnusek együttes műsora. 17.25: Szakmunkástanulók műsora. (Ism.) 17.55: Autósok-motorosok 18.30: URH-kocsival. 19.10: Esti mese. 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Babek. 2. rész. 21.05: Dalok és találós kérdések. 21.50: Ez történt 24 óra alatt. 22.05: Dokumentumműsor. 22.30: Hírek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: A macska rej­télyes halála (14). Színes olasz bűnügyi film. Este 8-tól: Picasso kalandjai (14). Színes svéd film­szatíra. — Balassagyarmati Ma­dách: A koncert. Koltay Gábor zenés filmje. Este 8-tól: Meg­közelítések (14). Szines svájci- francia film. — Nagybátonyl Pe­tőfi: Fekete herceg. Szovjet bűn­ügyi film. — Nagybátonyl Bá­nyász: A Dominó-elv (14). Szí­nes USA bűnügyi filmdráma. — Pásztói Mátra: Majmok bolygója (14). Színes USA fantasztikus ka­landfilm. — Kistercnyei Petőfit Négyszáz csapás. Francia film. — Karancslanujtő: Fss eső, ess! Szi­nes csehíBlovák film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom