Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

Pedagógusnap. 1981 Más volt ez a szombat ez óvodákban, iskolákban, mint egyéb szombatok. Amikor a virágerdőt meglátták az em­berek először bizonyára a ballagásra gondoltak - a búcsúzó gyerekeknek szok­tak ilyen gyönyörű csokro­kat összeállítani. Valóban sok óvodában ezen a hét végén tartották meg az év­zárót, elbúcsúztatták a leen dő iskolásokat. De másért is ünnep volt ez a nap: a pe dagógusokat köszöntötték országszerte. Nógrád megyében az ér telmiség legnagyobb rétegét a pedagógusok jelentik mintegy 3200—3300 nevelő dolgozik az óvodákban, á talános és középfokú intéz menyekben, kollégiumokban nevelőotthonokban, 1500- 1600 technikai dolgozó segí­ti az oktató-nevelő munka körülményeinek megteremtő sét. A pedagógiával, nevelés­sel kapcsolatban minden em bér mást és- mást gondol érez, erről mindenkinek van véleménye. Sokan emlékez­nek ma is nagy szeretettel a régi tanítóra, tanárrcí, a kö­zösen átélt élmények villan nak fel, a felnőtté érlelő esztendők sok kínja, szépsé ge. A tanító néni jut eszem­be, aki mindig meghúzta a copfomat, ha észrevette, hogy a körmöm rágom és megsimogatta a fejem, ha megembereltem magam és szépen kerekítettem a betű­ket. Azok a tanárok, akik nem tehernek, nyűgnek, ro botnak érezték a tanítást, hanem hivatásnak, akik fi gyelemmei kísérték, kiben mi rejlik. A korholást és buzdítást okosan „adagol ták”, követeltek. Nem mindenki tud meste re lenni szakmájának nem lehet minden pedagó­gus sem a szó legnemesebb értelmében nevelő. Lehet, hogy igazság van a pesszi­mista vélekedésben: nin­csenek ma már olyan nagy tanító-, tanáregyéniségek, mint régen, illetve keveseb­bel találkozhatunk. Az óvo­dák, iskolák túlzsúfoltak —a nagyméretű társadalmi ösz- szefogás, a segítő akciók el­lenére a gyermekintézmé­nyekben gondok vannak, nem mindenütt biztosítottak a nevelés legoptimálisabb feltételei. Az elmúlt évtize­dekben ezernyi reformot él­tek át -, míg az egyikét megszokták, már újabb jött. Az óvodákban új nevelési program szerint dolgoznak — ^gyermekmegőrzőből egyre inkább az alapfokú oktatás első lépcsője lett, a szemé­lyiség kibontakoztatásával, a tudatos képességfejlesz­téssel valóban pedagógiai munkát végeznek az óvónők. Az általános iskolában las­san finiséhez ér az új doku­mentumok, a tantervek be­vezetése. Mást és másképp kell tanítani, állandó meg­újulást követel az oktatás a pedagógusoktól. Előttük a nagy feladat: valóban álta­lános legyen az általános is­kola, ne termelődjön újra a hiányos végzettségűek ré­tege, de a liberalizmus se jellemezze a nevelést. Va­rázsszónak tűnik az oly so­kat emlegetett differenciá­lás: törődjenek a hátrányos helyzetűekkel, a lemaradók­kal, a lassabban fejlődőkkel de a jó képességűeket se hagyják magukra. Az iskola legyen nyitott, váljék köz­üggyé a nevelés, a család­dal, a társadalommal olyan kapcsolatokat alakítsanak, ki, mely az életre, munkára nevelést szolgálja - és so­rolhatnánk a növekvő kö­vetelményeket. Mindez egy kicsit ünnep­rontásnak tűnik, pedig csu­pán a pálya nehézségeit gondoltam át. Amikor kö­szöntjük a nevelőket, gyer­mekeink virágot adnak át, egy pillanatra érdemes meg­állni, képzeletben mérlegre tenni: vajon jól, okosan mű­ködtünk együtt, valóban se­gítettük-e a munkájukat, vagy csak a kritikában me­rült ki az iskolára figyelé­sünk? ... Ha partnerek va­gyunk a hétköznapok során, azzal adunk legtöbbet, ak­kor igazi ünnep ez a nap! G. K. M. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD A\ECY : • f iíöif S AGA ÍA NAC'j XXXVII. ÉVF., 132. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. JÚNIUS 7., VASÁRNAP A közművelődési tevékenység összehangolása Készülődés a nemzetiségi napokra Az idén 15. alkalommal rendezik meg a Nógrád megyei nemzetiségi napokat és Bánkon a nemzetiségi találkozót. Az elmúlt évek során a rendező szervek megyénk nemzeti­ségi közművelődésének meghatározó programjaként jó ha­tékonysággal szervezték meg a rendezvényeket mind az anyanyelvi kultúra, mind a nemzetiségi folklór ápolásával, népszerűsítésével, illetve az anyaországok — Csehszlovákia, NDK — mai életének, fejlődésének bemutatásával. Nógrád megye 24 nemzetiségi községének jelentős többségében a nemzetiségi hetek időszakában megélénkül, felerősödik a kulturális tevékenység — tömeges részvételt igénylő rendez­vényeken túl — folklórtalálkozók, filmbemutatók —, benső­séges találkozók, ankétok szolgálják a nemzetiségi kultúra népszerűsítését. Jó minősítés A tavaly lezajlott miniszté­riumi felügyeleti vizsgálat így minősítette a rendezvényso­rozatot: „Nógrád megye leg­jelentősebb nemzetiségi ren­dezvényei a nemzetiségi na­pok, melyek programja az elmúlt években örvendetesen kiszélesedett és színesedett. A korábban csak amatőr mű­vészeti együttesek bemutató­jára korlátozódó rendezvény különböző akciók sorozatává fejlődött, így például a leg­utóbbi három évben a prog­ramban szerepelt néprajzi ki­állítás, könyv- és hanglemez­bemutató, filmnapok, könyv­tári rendezvények, nemzeti­ségi találkozó ... Az ilyen komplex jellegű programok jó alkalmat adnak a külön­böző tömegszervezetek és intézmények közművelődési tevékenységének tervszerű összehangolására, visszhang­juk rendkívül pozitív, nevelő hatásuk a kitűzött célokat szolgálja”. A rendezvénysorozat meg­határozó programja az idén is a bánki nemzetiségi nap lesz, amelynek előzetes bemu­tatói, a felkészülés különböző fázisai a megye öntevékeny nemzetiségi együtteseinek tevékenységére épülnek. A bánki találkozó időpontja au­gusztus 2. A rétsági járási elő­zetes bemutatóra Nézsán ke­rül sor, ezen a balassagyar­mati járás csoportjai is részt vesznek. A szövetségek ré­széről egy NDK-beli szorb nemzetiségi csoport, valamint a Központi Nemzetiségi Együttes lép fel. Hagyomá­nyos rendezvények lesznek a szlovák, német kiadványokat népszerűsítő irodalmi talál­kozók, könyv-, hanglemez- kiállítások, ankétok, író-olva­só találkozók. Augusztus 2-án tartják meg a Ludové Noviny napját is. A munkabizottság ü/ése Az 1981. évi rendezvényso­rozat előkészítésére, a bánki nemzetiségi találkozó meg­szervezésére a napokban ülé­sezett a megyei koordinációs munkabizottság Rétságon. Mind a megyei intézmények, tömegszervezetek, mind a nemzetiségi szövetségek kép­viselői részt vettek a meg­beszélésen. Így a Nógrád me­gyei Tanács VB művelődés­ügyi osztálya, a rétsági járási hivatal, a HNF megyei, járá­si bizottsága, a József Attila Megyei Művelődési Központ, mozi üzemi vállalat, az MSZMP és a KISZ rétsági járási bizottsága, a Rétsági nagyközségi Tanács, az Aszta­los János Művelődési Ház, a rétsági járási könyvtár, vala­mint a szlovák és a német szövetség képviáelői. Gazdag filmprogram A nemzetiségi napok film­programját valamennyi olyan nemzetiségi községben, ahol mozivetítésre mód van, a Nógrád megyei Mozi üzemi Vállalat szervezi meg. Az előkészítő operatív bi­zottság a részfeladatok meg­oldásának koordinálására, a munkaszervezés kontrolljának biztosítására még egyszer ülésezik, illetve a bánki nem­zetiségi találkozó után érté­keli majd a Nógrád megyei nemzetiségi napok lebonyolí­tásának tapasztalatait. Véget értek a közös űrrepülések Amit igen nagyra értékel a világ Magyar piűs2erek— Tizenkét év alatt huszonegy mesterséges hold A zös nak, szocialista országok kö- űrkutatási programjá- az Interkozmosz-prog- r;amnak eredményeit össze­gezi szombati számában a Pravda, abból az alkalomból, hogy véget értek a közös űr­repülések. A lap azonban idé­zi Vlagyimir Satalovot, a szovjet űrhajósok vezetőjét, aki kijelentette: meggyőző­dése, hogy a jövőben ismét sor kerül közös nemzetközi űrrepülésekre, a szocialista országok űrhajósainak részvé­telével. A Pravda cikke megálla­pítja: a szocialista országok tudósai, űrhajósai nagy lel­kesedéssel’ és igen eredmé­nyesen vettek részt a prog­ram megvalósításában, nem csupán a közös űrrepülések­ben, hanem az egyéb kutató­munkában is. A kozmikus technikát a Szovjetunió bo­csátotta rendelkezésre, a szocialista országokban ez­zel együtt számos műszer, be­rendezés, kutatási, vizsgálati program készült. Az elmúlt 12 évben, 1969 októberétől máig a szovjet űr­repülőterekről az Interkoz- mosz-sorozat 21 mesterséges holdja indult a világűrbe, nyolc vertikál típusú magas­légköri és számos meteoro­lógiai rakétát bocsátottak fel. A szocialista országokban több mint 200 műszer és be­rendezés készült űrkutatási célokra, ezek segítségével a többi között az ionoszféra és a magnetoszféra jelenségeit vizsgálták, kutatták a nap- tevékenységet, a kozmikus su­gárzást és geofizikai kísérle­teket hajtottak végre. Csu­pán a nemzetközi űrexpedíci­ók számára több mint 30 mű­szer és berendezés készült,' ezek segítségével mintegy 150 tudományos kísérletet haj­tottak végre. A műszerek, be­rendezések egy része, így például a magyar műszerek egy része, több bolgár mű­szer és az NDK által gyártott különleges fényképező beren­dezés, az MKF—6, a Szaljut űrállomás állandó felszerelési tárgyai közé került és számos nemzetközi és szovjet űrexpe­díció használta azokat. Az űr­kutatás számos területét fel­ölelő közös munka a szocia­lista országok tudósainak fel­becsülhetetlen értékű ered­ményekét hozott és a tudomá­nyos világ igen nagyra érté­keli az így elért sikereket. Az Interkozmosz-program résztvevői eddig már ötszáz­nál több tudományos dolgoza­tot tettek közzé a vizsgála­tokról, a közös űrrepülések eredményeinek teljes feldol­gozása még éveket vesz igény­be — állapítja meg a többi között a Pravda. A szovjet lap cikke felidé­zi a közös űrrepülések né­hány emlékezetes pillanatát, így Valerij Kubászov és Far­kas Bertalan űrutazásának néhány eseményét is. (Bábel László felvétele) Tanács kozlak a Gabona Tröszt szocialista brigádvezetői A Gabona Tröszthöz tarto­zó vállalatok szocialista bri­gádvezetői tanácskoztak szom­baton a Kereskedelmi Kama­ra székházában. Az esemé­nyen Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója szá­molt be a gabonaipar ered­ményeiről, idei célkitűzései­ről és ismertette a szocialis­ta brigádmozgalom tovább­fejlesztésének legfontosabb tennivalóit. A tanácskozáson elhangzott, hogy a gabonaipar szocialista brigádjai eredményesen segí­tették a gabonaipar feladatai­nak megoldását. Ami a kö­vetkező öt esztendőt illeti, el­hangzott, hogy a gabonaipar Befejeződött a nemzetközi orvostanácskozás Akár hirtelen adódó egész­ségi bántalom, akár a kórhá­zi kezelést követő folyamatos gondozás esetén a betegekkel elsőként és közvetlenül a körzeti orvos találkozik, így szakmai szempontból is neki kell a legtöbb körülményre figyelemmel lennie már a di­agnosztizálásnál, s méginkább a szakrendelésre; kórházba beutalásnál. Ez volt az egyik leglényegesebb gondolat azon a nemzetközi orvostanácsko­záson, amelynek háromnapos programja szombaton . fejező­dött be Budapesten, a mar­gitszigeti Thermál Szállóban. Több száz külföldi és magyar gyógyászszakember részvéte­lével az általános orvosok nemzetközi egyesülete hívta össze, a magyar általános or­vosok tudományos egyesülete szervezte meg a szakmai ta­lálkozót. felvásárlási feladatait a me­zőgazdaság növénytermesz­tési előirányzatai határozzák meg. A felmérések szerint a kenyérgabona őrlése a jelen­legi szinten marad, ám az igényekhek megfelelően, a liszttermelésen belül tovább emelkedik a fehérlisztek ará­nya. Bővül a humán célú gyártmányok köre, így pél­dául megkezdődik a vendég­látóipar, az üzemi konyhák és a háztartások részére a különböző ízesítésű panírpo- rok és a búzadara alapanya­gú termékek gyártása. A kö­zéptávú tervidőszakban nagy feladat hárul a műszaki fej­lesztésre is. A fő irány a re­konstrukciók szélesebb körű végrehajtása; folytatják és befejezik a miskolci és a mo­hácsi malmok, a kecskeméti koncentrátumgyár, valamint a székesfehérvári tésztagyár építését. Nagy gondot fordí­tanak a szervezésre és a mun­kaerő-gazdálkodásra, terve­zik, hogy öt év alatt mintegy 3 százalékkal csökkentik a létszámot az iparágban. E feladatok teljesítése nagymértékben függ — amint azt több felszólaló is elmon­dotta — a szocialista brigá­dok alkotó tevékenységétől. Az idei feladatok ismereté­ben a szocialista kollektívák több mint 220 ezer társadal­mi munkaórát ajánlottak föl, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom