Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

M agyarországra látogat a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke tiOsonczi Pálnak, a Mágyar Népköztársa- zánkba érkezik Alhadzsi Shehu Shagari, a ság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke, a közeli napokban hivatalos látogatásra ha­A Nigériai Szövetségi Köztársaságról Fejlődő magyar—nigériai kapcsolatok A hét 3 kérdése Tóth Ferenc, az MTI tudó­sítója írja: Az afrikai kontinens legné­pesebb, 80 millió lakosú or­szága Nigéria. Nyugat-Afri- kában, a Guineai-öböl part­ján, a Niger folyó, alsó sza­kasza mentén terül el. Ma­gyarországnál majdnem tíz­szer nagyobb, 920 ezer négy­zetkilométer a területe. Fő­városa Lagos, amelynek — az elővárosokkal együtt — hárommillió lakosa van. Az ország hivatalos' nyelve az angol, pénzneme a naira. A lakosság 45 százaléka szun­nita mohamedán, 22 százalé­ka keresztény, a többi törzsi kultuszok híve. A régi gyar­mati uralom következtében a lakosság nagy része még Írás- tudatlan. , Az egykori brit gyarmaton már a második világháború előtt kibontakozott, s utána megerősödött a nemzeti fel­szabadító mozgalom. Hatá­sára 1947-ben megalakult az első Nigériá-parlament és -minisztérium. Nagy-Britan- nia 1960-ban kénytelen volt megadni Nigériának az alkot; mányjogi függetlenséget. Há­rom évvel később, 1963. ok­tóber 1-én kikiáltották a füg­getlen Nigériái Köztársasá­got. 1978-ban fogadták el az ország új alkotmányát. A ko­rábbi katonai kormányzást felváltva, Alhadzsi Shehu Shagari az első polgári elnök, s 1979 októberében lépett ál­lamfői hivatalába. A Nigériai Szövetségi Köztársaság tagja a brit nemzetközösségnek és az Afrikai Egység Szerveze­tének. Alhadzsi Shehu Shagari el­nök magyarországi 'látogatá­sát a két ország közötti együttműködésben új távla­tokat nyitó eseménynek te­kintik mindkét részről.. A magyar nép szolidaritást vál­lalt Nigéria népének hosszú küzdelmével a gyarmati sors felszámolásáért, független államának megteremtéséért, nemzeti egységének megőr­zéséért. Nigéria népe tovább­ra is számíthat ránk minden nemes célért kifejtett erőfe­szítésében. Kormányunk nagyra értékeli Nigéria sike­reit az új, független állam­szervezet megteremtésében, a szilárd nemzetgazdaságfej­lesztésében. Az ambiciózus gazdaságfejlesztési célokkal a magyar exportérdekek szá­mos területen egybeesnek. Gazdasági kapcsolatainkat Nigériával is a kölcsönös elő­nyök szem előtt tartásával kívánjuk fejleszteni. Ez az ország a legfontosabb gazda­sági partnerünk a fejlődő vi­lágban: kétoldalú kereske­delmi forgalmunk értéke pél­dául 1980-ban meghaladta a 60 millió dollárt. A nigériai igények és a magyar szállítá­si lehetőségek alapján az együttműködést az elmúlt években az egészségügy, az oktatásügy és az élelmiszer- ipar területére koncentráltuk. Nigéria tizenkilenc államá­nak majdnem mindegyikében ismerik a Medicor Művek termékeit, amelyekét magyar Befejezte munkáját az ENSZ leszerelési Ä nukleáris háború veszé­lyének elhárítása és a fegy­verkezési hajsza megfékezése iránti követelésekkel New Yorkban befejezte munkáját az ENSZ leszerelési, bizottsá­gának ülésszaka. Az ülésszak éles és bonyo­lult politikai harc közepette folytatta háromhetes vitáját. A részt vevő. küldöttségek túl­nyomó többsége egyes nyu­gati államok obstrukciós ál­láspontja ellenére maximális erőfeszítéseket tett gyakorlati eredmények elérésére. Az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam küldöttei szabotálták a hatá­rozatok elfogadását minden olyan kérdésben, amely elő­mozdíthatta volna, hogy na­gyobb előrelépés történjen a bizottsága leszerelési tárgyalásokon. Ez részben arra irányuló kísér­leteikben nyilvánult meg, hogy kisebbítsék a nukleáris leszerelés problémájának je­lentőségét és tisztára mossák a fajüldöző Dél-Afrikai Köz­társaságot az atomfegyver megszerzését célzó törekvései­ben. A nyugati küldöttségek egyetlen kérdésre összponto­sították figyelmüket, mégpe­dig arra, hogy vessék úgy­nevezett nemzetközi vizsgálat aló a hagyományos fegyver­zetek csökkentésének kérdé-' sét. Az általuk felvetett „vizs­gálat” azonban csak ürügy arra, hogy megerősítsék ha­mis elméletüket a Varsói Szerződés országainak a ha­gyományos fegyverzet terén fennálló állítólagos fölényé­ről. Vajdasági konferenciák A Lengyel Egyesült Mun­káspárt rendkívüli kongresz- szusára való előkészületek keretében összeült a párt gdanski vajdasági beszámo­lási-választási konferenciája, A tanácskozáson részt vesz Mleczyslaw Jagielski, a LEMP KB Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyet­tes. Tadeusz Tiszbachnak, a vaj­dasági pártbizottság eíső tit­kárának beszámolóját néhány órás vita követte, majd a ta­nácskozás résztvevői Tiszba- chot nagy szavazattöbbséggel ismét a pártbizottság első tit­kárává választották. A gdans­ki konferencia szombaton a kongresszusi küldöttek meg­választásával folytatta mun­káját. Az ország más vajdaságai­ban (megyéiben) folyik a vaj­dasági szintű beszámolási- választási értekezletek előké­szítése. A vajdasági pártkon­ferenciáknak a tervek szerint június 27-ig be kell fejeződ­niük. ■ Közben Varsóban a kor­mány elnöksége 'áttekintette az' állami vállalatokról és a vállalati önirányításról szó­ló törvények tervezetének vég­leges változatát, amely a szejm keddre kitűzött ülése elé kerül. Az állami vállala­tokról szóló törvény —, amennyiben a parlament el­fogadja — a többi között azí tartalmazza, hogy a népgaz­daság alapegysége a vállalat, amelynek belső felépítését, tevékenységét a vállalati ön­irányítás! szervek határoz­zák meg. Központilag csak általános irányelveket szabr nak meg. A tervek szerint az új vállalatirányítási rendszer a negyedik negyedévben lép életbe,- addig fel kell készülni az új gazdálkodási módra. Ez azonban — állapította meg a kormány elnöksége — nem lesz könnyű olyan körülmé­nyek között, amikor jelentős hiányok mutatkoznak nyers- és alapanyagokból. A minisz­tertanács elnöksége áttekin­tette a minisztériumok szá­mának csökkentéséről szóló törvénytervezetet is, amelyet ugyancsak keddi ülésén vitat majd meg a szejm. Z NÓGRÁD - 1961. június 7., vasárnap szakemberek szerelnek föl, gondoskodnak karbantartá­sukról, s ezzel egyidejűleg nigériai szakembereket is kiképeznek, a folyamatos munkához. Több nigériai kór­házban dolgoznak magyar or­vosok, ugyanakkor olyan ni­gériaiak is, akik magyar or­vostudományi egyetemen szerezték meg diplomájukat. Érzékletes példák dz oktatás fejlesztéséhez nyújtott segít­ségünkről: műszaki főiskolát létesítettünk Bendel állam­ban, továbbiakat szereltünk föl Gongola és Rivers álla­mokban, taneszközgyárat lé­tesítünk Anambra, szak­munkásképző intézeteket több" államban; több egyete­mi tanszéket szerelnek föl műszerekkel, berendezések­kel magyar vállalatok. Élel­miszeripari szakembereink közreműködésével épültek- épülnek vágóhidak, konzerv­gyárak, hűtőházak Nigériá­ban. A nigériai kormányzat fo­kozott gondot fordít a mező- gazdaság, az állattenyésztés, ■ az élelmiszer-feldolgozás fej­lesztésére. s a magyar expor­tőrvállalatok készek részt vállalni a nigériai fejleszté­si tervek megvalósításából. Számos egyéb területen is lá­tunk együttműködési lehető­séget, az eddigi kölcsönös tá­jékozódások alapján például a nigériai vízgazdálkodás, táv­közlés, közlekedés, szállítás fejlesztésében, a faluvillamo­sítási programok megvalósí­tásában. Békés rendezésre törekszenek A Palesztin Felszabadítás! Szervezet inkább ma, mint holnap szeretné elérni a pa­lesztin kérdés komoly és bé­kés rendezését — jelentette ki az osztrák rádiónak adott in­terjújában dr. Ghazi Hussza- in, a szervezet ausztriai kép­viselője. Megítélése szerint a közel-keleti válság egészé­nek politikai megoldására azon nyomban megnyílna a lehetőség, ha az Egyesült Ál­lamok beszüntetné az Izrael­nek nyújtott nagyarányú ka­tonai támogatást, mert, ha a Tel Aviv-i vezetés nem érez- né magát ennyire erősnek ka'1 tonai téren, hajlana a béke-, sebb, politikai rendezésre. Más tekintetben Ghazi Husszain kifejtette, hogy a PFSZ szigorú büntetésben részesíti mindazokat, ' akik külföldön repülőgépeket té­rítenek el, vagy részt vesz­nek valamilyen terrorakció­ban. Ez már évek óta gya­korlat a szervezeten belül. .Személy szerint a bécsi PFSZ- képviselő mélységesen elité! minden politikai gyilkossá­got — utalva ezzel azokra az ellenőrizetlen osztrák sajtóhí­resztelésekre, amelyek sze­rint állítólag több PFSZ-frak- cló is — egymástól függetle­nül — magára vállalta volna a bécsi közlekedési szenátor meggyilkolását. 1. Mi a célja a francia kül­ügyminiszter washingtoni útjának? Az új francia államfő, Mit­terrand elnökségének . első hónapjában felgyorsultak a párizsi politikai folyamatok. Mindenekelőtt a belpolitiká­ban, hiszen június 14-én és 21-én ismét urnák elé járul­nak a francia választópolgá­rok. A tét ezúttal a parlament összetétele. Ha Mitterrand megválasztását a baloldali többségű nemzetgyűléssel teszik teljessé, akkor nem lehet közvetlen, alkotmányos akadálya a meghirdetett re­formprogramnak. A jobbol­dali pártszövetség diadala viszont kínos csatározásokat helyezne kilátásba, amit a kötelező egy év kivárása után a parlament újbóli feloszlatá­sa követhetne. A külpolitikában egyelőre az óvatos tartózkodás a jel­lemző, sok kérdésben inkább csak sejthető, mint biztosan felmérhető a francia állás­pont Kivétel a legfontosabb nyugati szövetségekhez fű­ződő viszony: Claude Cheys- son, az új külügyminiszter a bonni és londoni kapcsolat- felvétel után, sietett bemutat­kozó látogatást tenni Wa­shingtonban. A francia- amerikai eszmecseréről köl­csönösen elégedetten nyilat­koztak, ami nem jelentett kü­lönösebb meglepetést. Az Egyesült Államok vezetése a Mitterrand megválasztását követő gyanakvás és bizony­talanság után most jó képet vág a fdntos, de adott part­nerhez, a párizsi kabinetnek pedig nem kevésbé lényeges, bogy, a centrumúban, vagy a jobbközépen határozatlan választónak egy felhőtlen francia—amerikai viszony képét mutassa. A valóban ér­demi eszmecsere alighanem Ottawában, a fejlett tőkés­országok gazdasági csúcsta­lálkozóján kezdődik majd. ahol Reagan is, Mitterrand is jelen lesz, méghozzá a francia parlamenti válasz­tások után... 2. Miért találkozott Szadat és Begin a Sinai-félszigeten? Nem egészen négy eszten­dő leforgása alatt tizedik al­kalommal került sor Szadat és Begin csúcstalálkozójára, ezúttal a harmadik háború hadijelentéseiből ismert Sarm el-Selkhben, a Sínal-íélsziget még izraeli megszállás alatt levő városában. Másfél órán át tárgyaltak, s ez a rövid idő elsősorban arra volt al­kalmas, hogy Kairó ismét ki­fejezze: szakított az arab fronttal. Egyiptom egyetér­tett Izraellel abban, hogy Szí­riának ki kell vonnia légvé­delmi rakétáit a libanoni ha­tárkörzetből, vagyis szabad kezet kell adnia az izraeli bombázásokhoz, s kölcsönö­sen fenyegető nyilatkozato­kat tettek Líbia irányába is. Szemmelláthatólag nem érin­tették a közel-keleti rende­zés igazi módozatait; a pa­lesztin autonómiamegbeszé­lések mélyebb problémáit; s a korábban hangoztatott kairói kívánalmat, miszerint Izrael az 1982. április 25-1 Vizsgálat Nem ai első és nyilván nem is az utolsó szigorú vizsgá­lat folyt a héten az amerikai külügyminisztériumban — ki- szivárogtatási ügyben. Történt ugyanis, hogy Pik Botha, dél-afrikai külügymi­niszter májusban Washingtonban járt, s az amerikai fővá­rosban széles körű, bizalmas eszmecseréket folytatott. Ezek szerint „új fejezetei” nyitnának Washington és Pretoria kapcsolataiban. Együttműködésének a namíbiai kérdés ren­dezésében — elképzelhető, hogy milyen alapon — fejleszte­nék a gazdasági együttműködést és fontolóra vennék a SA­TO, a dél-atlanti katonai tömb megalakítását. Mind­ez nyílt amerikai segítséget jelentene a fajüldöző apartheid politika átmentéséhez. A szigorúan titkos feljegyzések megjelentek a Washing­ton Post hasábjain, lelepleződtek ország-világ előtt. Meg is indult a vizsgálat, ezt a külügyminisztérium szóvivője is kö­zölte. Ne essék azonban félreértés: nem azt vizsgálják, hogy az emberi jogok zászlóvivőiéként tetszelgő Washington mi­ként működik együtt a dél-afrikai vezetéssel. Csupán arra kíváncsiak, hogyan kerülhetett mindez nyilvánosságra? határidő előtt vonuljon visz- sza a Sínairól. A világsajtó joggal vélte, hogy a villámcsúcson mind­két oldal olyan képzetet akart kelteni, mintha komoly pár­beszéd folyna, a Washington Post ismét „dinamikus hely- benjárást” említett. Ezzel az egyiptomi vezetés nemcsak sa­ját magát szeretné felértékel­ni, de Begin segítségére is si­etett, miután az izraeli kor­mányfő nehéz választási csa­tának néz elébe június 30-án. Mindenesetre az egyiptomi el­nök sem lehet biztos benne, lesz-e még hivatalos csúcs­tárgyalása Beginnel. Ezért a biztonság kedvéért az ellen­zék vezetőjével Simon -Peresz- szel is összejön 6 következő napokban. Ily módon kivédi, hogy egyoldalúan beavatkoz­na az izraeli kampányba. Egy­úttal biztosította magának, hogy tárgyalt a június 30-a utáni izraeli, kormányfővel, bárki legyen az a két válto­zat közül. 3. Mi a háttere a chlttagon­gi zendülésnek? , Nem volt hosszú életű a bangladesi zendülés. Negy­vennyolc órával azután.- hogy meggyilkolták Ziaur Rahman elnököt — ultimátumok ésel- lenultlmátumok zavaros egy­velegét követően — megölték a felkelő vezért, az egyik fel­tehető gyilkost, Ahmed Man­zur tábornokot is. Hétezer fegyveres követőjéből négy­ezren megadták magukat, a többiek az őserdőkben buj­kálnak. Felkutatásuk folyik, s az indiai határzár — ezt Bang­lades kérésére rendelték el —• lehetetlenné teszi számukra a szökést. Ügy tűnik többről volt szó, mint személyi torzsalkodás- ’ról, jóllehet a rövid idővel előtte leváltott tábornokot a bosszúvágy is hevítette. De Manzur mindössze néhány órás uralma alatt feloszlatta a parlamentet, leváltotta a kormányt és a katonai veze­tőket, felmondta az Indiával kilenc év óta érvényben levő barátsági szerződést. Politi­kai profiljához tartozott még iszlám fanatizmusa és Kína- barát nézeteit is emlegették. Lehet, hogy azért lépett ak­cióba, mert nem tartotta elég „keménynek” Rahmant és félt: nem lesz elég erélyes az ellenzékkel szemben. Bangladesben hamar hely­reállt a rend, konszolidálódott a helyzet. A parlament ta­nácskozásán azonban mind a kormánypárt, mind az ellen­zék figyelmeztetett rá, hogy az országban tiszteletben kell tartani az alkotmányt, biztosítani kell hat hónapon belül az új elnök megválasz­tását és a polgári kormány­zást. Alkudozások a hatalomért Alessandro Pertini olasz tákon és a szocialistákon kf- köztársasági elnök péntek es- vü! részt vennének benne a te magához kérette Arnaldo szociáldemokraták, a republí- Forlanit, az ügyvezető, s egy- kánusok és a liberálisok is, ben kormányalakítással meg- ’Tervének valóra váltása azon- bízott miniszterelnököt, és ban további egyeztetést igé- »ürgett« a kormányválság nyel. mielőbbi megoldását. Forla- A l’Unitá, az- OKP lapja,’ ni megígérte, hogy hétfőtől szombaton bírálta a keresz- fölytatja konzultációit, és ténydemokraták és a szocía- még a választások előtt listák kulisszák mögötti ha- igyekszik megállapodásra talmi alkudozását. —• Ennek jutni a pártok vezetőivel, az ország látja kárét,- hiszen Forlani azt tervezi, hegykor- a válság elhúzódik, a gondok mányát ötpárti alapokra he- megoldatlanul maradnak — lyezné: a kereszténydemokra- írta. Nyugat-európai . háborúeílenes mozgalom Az APN szovjet sajtóügy­nökség a Nyugat-Európóban egyre erősödő háborúellenes mozgalom okait elemzi. Rá­mutat. hogy az N3ZK-ban, Angliában. Hollandiában, Dá­niában és más nyugat-európai államokban a háborúellenes tiltakozás a NATO 1979-es rakétatelepítési határozat biyomán bontakozott ki. A tömegméretű mozgalmat lejáratni és okait elleplezni akaró elméletek a háborúelle­nes megmozdulások résztve­vőit, „idegen erők által mani­pulált pacaíiat.áknak” nevezik. Úgy állítják be a dolgot, mintha a béke hívei Moszk­vából kapott utasítások alap­ján tevékenykednének azon, hogy meggyengítsék a Nyuga­tot, mielőtt a Szovjetunió térdre kényszerítené azt. E hamis politikai „elméletek” nem adnak választ arra, hogy miért éppen most kapott láb­ra a háború elleni tiltakozó kampány, hallgatnak a kivál­tó okról — az új közép-ható­távolságú amerikai atomraké­ták európai telepítését célzó amerikai tervekről — álla­pítja meg az APN. Annak ellenére, hogy az Európában egymással szem­benálló. katonai tömbök fegy­verzetének szintje sajnálato­san magas volt eddig is, az egyensúly és az enyhülés fo- lyamata jelentős nyugalmat biztosított a 70-es években. 1979 decemberében azonban a NATO meghozta rukétíite­lepítési határozatát. Az érin­tett országok közvéleményét a „kettős” határozat másik ol­dalával igyekeztek megnyug­tatni, nevezetesen azzal az ál­lítással, hogy az Egyesült Ál­lamok kész a terv végrehajtá­sával párhuzamosan tárgyalni a Szovjetunióval a nukleáris rakéták európai csökkentésé­ről. Az új amerikai kormányzat kemény, éles szavai és a meg­ígért tárgyalások szembetűnő elutasítása azonban megmu­tatta az európaiaknak, hogy Washington a „párhuzamos­ság” helyett valamiféle nem meggyőző „következetességet” ajánl fel nekik. Az emberek azonban nem látják a logikát abban, hogy „fegyverkezni kell a leszerelés érdekében”. A katasztrofális következ­ményekkel járó nukleáris kon­fliktus veszélye elleni tilta­kozás egyetlen hatékony for­mája a .polgári önvédelem, a társadalmi' méretű tiltakozás a tengerentúli stratégák ér­telmetlen és naiv reményei el­len, hogy Európát hadszíntér­ré változtassák, miközben ők sértetlenek maradnak — álla­pítja meg a szovjet sajtóügy­nökség. Magától értetődő, hogy a Szovjetunió támadás esetén nem mond le az ag- resszorra mért válaszcsapásról csak azért, mert a támadás valamelyik, az agresszorral szövetséges állam területéről érte. Az ezzel ellenkező szá­mítások a Szovjetunió maga­tartásának önkényes félre­értelmezésén alapulnak, fi­gyelmen kívül hagyva azt, hogy a Szovjetunió doktrínája a megsemmisítő válaszcsapáson alapul. A háborúellenes tiltakozási hullám Európában tovább nö­vekszik, mert hajtóereje az emberek természetéé és elvont békevágyán túl az a törekvé­sük, hogy á nyugati civilizáció ne váljék tömegsírrá a tenge­rentúli ' stratégák jóvoltából — hangsúlyozza befejezésül aí APN kommentárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom