Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
Békés alkotó munkánk a nép javát szolgálja (Folytatás az 1. oldalról.) sem áll módjában változtatni.” fegyverkezésre, nagyobb véÜjból aláhúzta . az NDK delmi ráfordításokat követel. Pártunk kezdettől fogva ki- elvi álláspontját az A szocialista népgazdaság nyilvánította testvéri szolida- NSZK-val fennálló kapcsola- beható fejlesztése tehát min- ritását a lengyel kommunis- tok továbbfejlesztésére vonat- den szempontból elengedhe- ták, minden hazafi iránt, aki kozóan. „Az NDK és az NSZK tetlen — állapította meg Erich a szocializmus megvédése és viszonyának fejlesztésekor Honecker. erősítése érdekében lép fel minden fenntartás nélkül két Bejelentette ho<*y a KB országában. Ehhez tartottuk egymástól független, eltérő sz^jes népi ’ vitát javasol e magunkat, s így cselekszünk társadalmi rendszerű, szuve- 10" pontról azzal a céllal a továbbiakban is. Ezt tesz- rén állam létéből kell kiin- hogy a vita eredményeit beszük annál is inkább;, mivel dúlni. Köztük csakis a bé- dolgozzák az 1981 _85-ös népa lengyel' elvtársak a Varsói kés egymás mellett élés alap- gazdasági tervbe. Szerződés tagállamai vezető ján létezhetnek kapcsolatok. képviselőinek 1980 decemberi Ehhez a nemzetközi jognak A terv legfontosabb mu- moszkvai találkozóján kinyil- az európai szerződésekben, az tatói a következők: a nemze- vánították, hogy a Lengyel ENSZ alapokmányában és a ti jövedelem, az ipari áruter- Népköztársaság szocialista, az helsinki záróokmányban is melés és a munka termelé- volt és — az ellenforradalmi lefektetett elvei szolgáltatják kenysége egyaránt 28—30 szá- erők minden mesterkedése el- az alapot — mondotta Ho- zalékkal emelkedik. A me- lenére — az is marad.” necker. zőgazdaság termelése 8,1 száA beszámoló megerősítette, Az NSZEP KB beszámolója zatókkal növekszik. A beru- hogy az NDK a békés egymás a következő évek fontos kül- házások mintegy 270 milli- mellett élés szellemében a politikai feladatának minősí- árd márkára rúgnak, a kül- jövőben is kész kapcsolatai1- tette a nemzeti és szociális kereskedelmi forgalom 5 év nak kiépítésére a tőkésor- felszabadulásért küzdő' népek 36 százalékkal nő. Az szágokkal. iránti imperialistaellenes szó- 1985-ig 930 000— Honecker rámutatott, ,.a lidaritást, s a sokoldalú 000 lakást epitenek, vagy munkásosztály vezetésével ki- együttműködés fejlesztését Af- korszerűsítenek. Az egy főalakult a szocialista német rika, Ázsia és Latin-Amerika le iuto 22 500 márka évi ipanemzet, s ezen senkinek államaival. termeléssel az NDK földünk egyik legiparosodottabb Mélyenszánló változások 4“’4 méltat« Az NSZEP KB főtitkára 4 Kiváló termetek érdé- megállapította: „Teljes erő- keben jól áttekinthető minő- szai^ eöyüttműködésének vei zajlik országunkban a ségi mutatókat kell kidolgoz- fontosságát' ° Hangsúlyozta mélyenszántó politikai, gaz- ni a népgazdaság különböző hogv az NdK különösen nasv dasági szociális és szellemi- ágazataiban. jelentőséget tulajdonít fz kulturális változások törté- 5. Döntő mértékben növel- 1990-ig szóló szakosítási és nelmi folyamata, amint azt ni kell a munka hatékony- kooperációs programban megpartunk a fejlett szocialista ságát. jelölt célok teljesítésének, társadalom kibontakozasanak 6. Az ésszerűsítés különös- . „ .. ,. . ... , programjában megjelölte.” képpen mozgékonyságot, al- . Az ,fIo?vetk?zo,ot esztendo: Erich Honecker bejelentet- kalmazkodóképességét és rö- ®í?k.:... ®La.P:!?”) öt- vid határidőket kíván. te, hogy az 1976—80-as 275 milliárd márkára (58 milliárd rubelre) növekszik a éves tervben »nemzeti jőve- 7. A beruházások legyenek í‘?,lu.. v-uei«, .. a delem 812,5 milliárd márkát még inkább a tudományos- kolcsonos szállítások eiteke. Létfontosságúnak minősítette a szónok az energiahordozók tett ki, ami 25,4 százalékkal technikai haladás motorjai, több mint az 1971—75-ös Nincs szükség olyan beru- . . tervidőszakban. Az ipari áru- házasra, amely a termelőerők es, a. .1??f.rsanya|?k szallltasa, termelés 1976-tól 1980-ig 32 eddigi színvonalát konzervál' százalékkal több volt mint 5 ná. évvel korábban. A mezőgaz- 8. A ’80-as években a főről kötött megállapodásokat. Az elkövetkező öt esztendőben az NDK 95 millió tonna 1985. a '■aságban a növényi és az ál- gyasztási javakból lényege- ko?tóiat és 32,5 milliard kob- lati termékek előállítása a sen többet és jobbat kell tér- mf er ,,fo1ldga7Tt. kap. a Sz0Y" 70-es években több mint 20 melni. Ehhez legfőképpen letuniobol. Jelentősen fej- százalékkal nőtt. Az 1976-80- olyan nyersanyagokat kell ?^fetk.az ka£‘ as tervidőszakban egyéni és felhasználni, amelyeket az latai a többi KGST-orszag- társadalmi fogyasztásra csak- NDK-ban termelnek, vagy Ü.S'i^Ku0lcfooi°S ,arusza l‘ nem 25 százalékkal többet más szocialista országból hoz- e^ék® / j. ’ ff,,, fordítottak, mint az előző öt- nak be. k°z°tt meghaladja majd éves tervidőszak alatt. A kis- 9. A társadalmi termelés- ÍI»5 «ílw* ”1?«™ kereskedelmi áruforgalom nek és a nemzeti Jövedelem ff:6, ®^ázalékos növekedésnek 1975-ben 81,9 milliárd márka előállításának rendkívül szó- IeIel meg' volt, 1980-ban pedig már 100 ros kapcsolatban kell lennie, A Német Demokratikus milliárd márka. A népgazda- egymást következetesen se- Köztársaság — hangsúlyozta Ságban a munka termelékeny- gítve. Erich Honecker — a jövőben sége egy évtized alatt 53,6 10. A szocializmus vívmá- is fejleszteni kívánja külkeszázalékkal növekedett, de nyainak védelme, tekintet- reskedelmi kapcsolatait a tócsák az ipart számítva, még tel a fokozott imperialista kés ipari országokkal, jobb volt az eredmény: egy- , , , „ egy munkásra és alkalmazott- A testvérpártól* eqy uttmuk odese ra számítva 68 százalék. A r 3' nemzeti jövedelem emelkedé- Részletesen foglalkozott a ba. A párttagság 57,6 száza- senek 90 százalékú a munka beszámoló a kultúra, a irű- léka munkás. A párttagság termelekcnysegenek: noveke- vészet területén elért jelen- harmada nő és 42,5 'százalédesebol szármázik. .... tős eredményekkel. ka negyven éven aluli. Az NDK külkereskedelmi Méltatta a szakszervezetek Honecker hangsúlyozta, forgalma 1980-ban 1975-hoz növekvő szerepét a fejlett hogy a nemzetközi kommu:í£!pís'; sjazmekkal nőtt. Az szocjajj.s{a társadalom kiala- nista mozgalom a bonyo- N ,K 1980-ban egesz kulke- jutásában és beszámolt a lult körülmények közepette reskedelmi forgalmának 70 nemzeti front által kitűzött is erősödik és korunk legbe- szazalekat szocialista orsza- céi0k megvalósításáról. En- folyásosabb politikai ereje, gokkal bonyolította le, a nem nek jegyében kerül sor 1981. Kiemelte a testvérpártok szocialista országokkal kiala- június 14-én a népi kamarai nemzetközi tanácskozásainak kitott külkereskedelmi forga- és a megyej tanácsi választá- jelentőségét és többek között lom 1976-tol 1980-ig 82 sza- sokra. Pozitívan értékelte az ennek példájaként említette zalékkal nőtt. állam és az egyházak viszo- meg a 29 európai kommunisAz NSZEP szociálpolitikai nyának alakulását és célul ta párt Berlinben 1976-ban programjának legfontosabb jelölte meg a megkezdett pár- megrendezett tanácskozását, elemeként 1976-tól 1980-ig 813 beszéd folytatását. Az NSZEP a jövőben is részt ezer lakást építettek. A leg- A honvédelem feladatairól vesz a közös munkában és utóbbi évtizedben 4,25 millió szólva Honecker rámutatott: támogat minden javaslatot és ember lakásviszonyain sike- az imperializmus fokozódó ag- gyakorlati kezdeményezést, rült javítani. resszivitása. a nemzetközi amelynek célja a kommunisErich Honecker ismertette helyzet kiéleződése parancso- ta és munkáspártok együtt- a ’80-as évek gazdasági stra- tóvá teszi az NDK védelmi működésének fejlesztése”, téglájának 10 súlypontját, képességének erősítését. Az A X. kongresszus világos, Ezek a következők: NDK szuverenitásának, te- marxista—leninista utat múlt Szükséges, hogy még szó- rületi ^ integritásának, hatá- tat az elkövetkező időszakra, rosabban egybekapcsolják a ra* sérthetetlenségének biz- „Hazánk munkásosztályának szocializmus előnyeit a tu- tosítása megköveteli, hogy és valamennyi dolgozójának dományos-technikai forrada- „lépést tartsunk a haditech- pártjaként szilárdan valljuk lom vívmányaival. A leg- nika fejlődésével és közremű- bevált elvünket: mindaz,amit újabb tudományos ismeretek- ködjünk abban, hogy a NATO teszünk, a dolgozó emberek nek a gazdasági erő maximá- ne tehessen szert katonai fö- javát szolgálja’^— mondotta lis növekedését kell szol- lényre” — hangsúlyozta a befejezésül Erich Honecker, gálniok. A Szovjetunióval és KB. főtitkára. az NSZEP KB főtitkára, a többi KGST-országgal való Az NSZEP-nek jelenleg _ , ilyen irányú együttműködés az 2 172 110 tagja van — mondotelőfeltétele annak, hogy az ta a továbbiakban, a IX. A Német Szocialista Egy- NDK megoldhassa ezt a fel- pártkongresszus _ óta több ségpárt X. kongresszusa, ma adatot 2. A munka termelékeny ségét jelentősen növelni kell, s ehhez többek között a munkahelyekkel való ésszerű takarékoskodás szükséges. Ezt minden minisztériumnak, kombinátnak, tudományágnak végig kell gondolnia, s megfelelő intézkedéseket kell hoznia. 3. Lényegesen jobban kell felhasználni a nyers- és üzemanyagokat: nagy következetességgel növelni kell a nyers- és üzemanyagok hazai termelését, mint 350 ezren léptek sorai- vitával folytatja munkáját. Budapesten a Nicaragua! Köztársaság államtanácsának kiildöitsége Hivatalos, baráti látogatás- folytat a két parlament kapra szombaton Budapestre ér- csolatainak " fejlesztéséről, kezett a Nicaraguái Köztár- megvitatja a kölcsönös érdek- saság államtanácsának kül- lődésre számot tartó, idősze- döttsége, Carlos Nunez Tellez rű nemzetközi kérdéseket. A parancsnoknak, az államta- nicaraguai vendégek megisnács elnökének vezetésével. merkédriek hazánk nevezeA küldöttség —, amely az . , . , , , országgyűlés meghívására ér- tóssegeivel es tanulmányoz- kezett hazánkba — itt-tartóz- zak a szocialista építés ta- kodása alatt megbeszéléseket pasztalatait. Á hét három kérdése Milyen új elemek jelentkeztek a kelet—nyugati párbeszédben? Fontos szovjet nyilatkozatok hangzottak el a héten, ha ezúttal nem is Moszkvából, .hanem Prágából és Becsből. A csehszlovák pártkongresz- szuson elhangzott felszólalásában Lecnyid Brezsnyev ismét a tárgyalások ' szükségességet hangsúlyozta, míg Nyikolaj Tyihonov bécsi látogatása, amely első külföldi útja a kormányfői poszt átvétele óta. a gyakorlatban érzékeltethette a békés egymás mellett élés, a termékeny európai együttműködés előnyeit. (A tizennégymilliárd schilling értékű megállapodás keretében az osztrák állami ipar földgázvezetékek csöveit szállítja a Szovjetuniónak, Ausztria energiaellátásában változatlanul nagy szerepet játszik majd a szovjet export, s a hosszú távú, kölcsönösen előnyös kereskedelem erősíti a bizalmat, javítja a politikai légkört is.) A Brezsnyev-beszéd — érthetően — nem tartalmazott új javaslatokat, hiszen nyugati részről egyelőre nem válaszoltak az SZKP kongresszusán előterjesztett, nyolcpontos bekekezdeményezésre sem. Sőt, a NATO nukleáris tervező bizottságának éppen ebben az időben lezajlott kétnapos, bonni értekezlete — ezen az atlanti tagállamok hadügyminiszterei tanácskoztak — a fegyverkezési hajsza fokozása, valamint az egyoldalú előnyszerzési kísérletek mellett foglalt állást. (A kiszivárgott hírek szerint heves belső viták közepette különösen a kisebb atlanti partnerek nyilvánították ki sűrűn fenntartásaikat). A szovjet államfő, ilyen körülmények ' között, visszatért a hat hete elhangzott indítványokra, aláhúzta azok nyitottságát és rugalmasságát, Moszkva messzemenő tárgyalási készségét. A legtöbb szó az euroraké- tákról, a Nyugat-Európába telepítendő 572 amerikai, közép-hatósugarú rakétáról esett. Brezsnyev újra kifejtette, hogy egy moratórium (e telepítés felfüggesztése, elhalasztása) kedvezőbb tárgyalási feltételeket biztosítana, hiszen jobban lehetne szót érteni, ha közben nem ível felfelé meredeken a fegyverkezés. Ugyanakkor a Szovjetunió nem támaszt előfeltételeket, még a moratórium esetleges elvetését sem tekintené kizáró oknak (legfeljebb sajnálatos és akadályozó tényezőnek), és kész megvitatni a nyugati oldal bármely oldalát. Brezsnyev találóan érzékeltette azt is, hogy Moszkvának sok minden nem tetszik Washington politikájában, de a fegyverzetkorlátozási tárgyalásoknál nem valamiféle „viselkedési kódexet” akar előtérbe helyezni, hanem a mindkét részről elfogadható kompromisszumon alapuló megegyezéseket. Ezért visszautasítja az amerikai törekvéseket, amelyek a tárgyalásokat például ahhoz kapcsolnák, hogy a Szovjetunió feladja szolidaritását a nemzeti íelszabadítási törekvésekkel. Nem titok, hogy az új amerikai kormányzat politikája következtében tovább emelkedett a nemzetközi feszült-, ség szintje. Terméketlen szópárbajok csak* nehezítik a helyzetet — a Szovjetunió ezért indítványozta a széles körű tárgyalások megkezdését. Washingtonnak tudomásul kell vennie, hogy korunk áthághatatlan törvénye a katonai egyensúly: ennek ésszerű felismerése jelentett alapot a korábbi enyhültebb szakaszhoz, s most az előnyszerzési próbálkozások a helyzet romlásához vezetnek. A nemzetközi erőviszonyok azonban adottak, ezek tudatában tette meg a Szovjetunió reális kezdeményezéseit. A világ, s Európa számára annál jobb lenne. minél kevesebb halogatás, kitérés történne a nyugati hatalmak részéről Mit végzett Máig külügyminiszter a Közel-Keleten? Rövid időn belül a tizenkilencedik tűzszüneti megállapodást kötötték Libanonban, de változatlanul nincs nyugalom a Dunántúlnál kisebb országban. Mindez szinte adalékul is szolgálhat ahhoz, hogy az olyan nagy hírveréssel beharangozott Camp Da- vid-i békerendezés nem hozott békét földünknek ebben az érzékeny válságtérségében. Haig amerikai külügyminiszter — közel-keleti körútja során — természetesen elkerülte Libanont, de .nem járt jobb eredménnyel más országokban sem. Igaz, Egyiptomban és Izraelben megkülönböztetett — a gazdasági és katonai segély bőkezű folyósítójának járó — tisztelettel fogadták, ám a lényeget illetően kitűnt: Kairóban és Jeruzsálemben sem fűznek nagy reményeket a Camp David-i tárgyalások folytatásához. Izraelben különösképpen árnyékot vethetett a megbeszélésekre a Begin-kormány bizonytalan jövője, az előrejelzések a június 30-án esedékes választásokra a kormányfő bukását helyezik kilátásba. A fő figyelem az amerikai külügyminiszter Jordániái és szaúd-arábiai tárgyalásaira irányult. Hiszen Camp David pótszereként a „jordániai megoldást” emlegetik, a palesztin problémának a jordán királyságon belüli rendezését. A legbefolyásosabb olajállam, Szaúd-Arábia pedig a legfontosabb hátvéd és külső támasz lenne a tervhez. Haig, hogy egyaránt biztosítsa Izrael. valamint az arab országok támogatását, a „szovjet veszély elleni közös frontra” szólított fel — arab részről viszont súlyosabb és közvetlenebb veszélynek érzik Jeruzsálem arab szektorának bekebelezését, a palesztin állam tagadását, Libanon rendszeres bombázását. Jordánia és Szaúd-Arábia tehát nem támogatta az előterjesztett amerikai elképzeléseket, legalábbis egyelőre nem: Washington nyilván folytatni fogja a különút valamilyen formáját, s ehhez új szövetségeseket igyekszik megnyerni. Haig, ügyes diplomataként, mindenesetre eleve csökkenteni igyekezett a várakozásokat a bizonytalan talajon, szerényen ténymegállapító kőrútról beszélt Csupán az a kérdés, hajlandó-e szembenézni a valóságos tényekkel? Mi történt Koszovóban? Ha bárhol földrészünkön nyugtalanság keletkezik, az érthető visszhangot kelt: így történt ez a jugoszláviai Koszovó tartományban bekövetkező események nyomán is. A 11 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, több mint másfél milliós népességű területet nyolcvan százalékban albán nemzetiségűek Lakják. Jóllehet rendkívül nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek Koszovó fejlesztéséért, a súlyos történelmi örökség (fél évezredes török hódoltság) következtében ez a tartomány a mai Jugoszlávia legfejletlenebb része, s nehéz lett volna egy csapásra megoldani az ösz- szes súlyos ellentmondásokat. Ezeket a körülményeket használták ki az ország alkotmányos rendjével ellenséges, nacionalista csoportok, amelyek március 11-e óta három ízben szerveztek zavargásokat, volt, amely emberéleteket követelt áldozatul. A határozott intézkedések nyomán, a lakosság túlnyomó többségének támogatásával normalizálódik a helyzet, de további bonyodalmat jelentettek azok a tiranai kommentárok, amelyeket a belgrádi lapok botrányos beavatkozásnak mondottak Jugoszlávia belügyeibe. Jugoszlávia-szerte élesen elítélték a Koszovóban végbement ellenséges megnyilvánulásokat, s az ország minden igaz barátja őszintén kívánja, hogy Jugoszlávia népei energiájukat az előttük álló gazdasági és társadalmi feladatok megoldására összpontosíthassák. Réti Ervin Gagarin és az új nemzedék Nyikolaj Gyenyiszov, a szovjet űrhajós-újságírás nagy öregje, ö írta az első riportot a Pravdában Gagarin feledhetetlen repüléséről, s egészen a közelmúltig ott volt valamennyi űrhajó fellövésénél. Ma már nyugdíjban van, ám törékeny alakja még most is gyakran feltűnik a Moszkva melletti űrhajós irányító központ épületében. Magam is ott ismerkedtem meg vele Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós repülésének napjaiban. Gőzölgő teáját iszogatta, s ki másról mesélt volna, mint Gagarinról, aki 20 évvel ezelőtt első emberként repült űrhajójával a világűrbe. — Hogy miért éppen ő volt az első? — kérdezi Gyenyiszov önmagától. — Számunkra, akik ismertük őt, ez annyira természetes volt, hogy magunk is csak akkor kezdtünk rajta gondolkodni, mikor egy nyugati hírlapíró először tette föl a kérdést. Köztudott, hogy Koroljov, az űrkutató rendszerek főtervezője mondta ki a döntő szót. Indoklása így hangzott: Jurában szerencsésen párosul a természet adta bátorság, az elemző elme és a rendkívüli szorgalom. — Ami bátorságát és rendíthetetlen nyugalmát illette, arra elég csak felidézni az indulás előtti napot. Valaki megkérdezte tőle, van-e valami kívánsága. „Egy jót aludnék” — válaszolta angyali természetességgel, s nem sokkal később valóban el is aludt, ö volt az egyetlen, aki le tudta hunyni a szemét, mi-, közben az orvosok, a tudósok, mindazok, akik az űrutazást előkészítették, éberen töltötték az éjszakát. Nem egy volt közöttük — ezt később bevallották —, akit szörnyű kétségek gyötörtek a repülés kimenetelét illetően. Nem az űrhajó miatt. Abban biztosak voltak, hogy a technika kitűnően működik majd hiszen számtalanszor kipróbálták, de az ember mégis csak ember. Hogyan birkózik majd meg Gagarin a lélektani túlterheléssel? Hisz’ képzeljük csak el, hogy Földünk, amelyet emberi tekintet addig sohasem fogott még át, szemünk láttára válik egy iskolai földgömbhöz hasonlóvá. Úrrá tudnánk-e lenni félelmünkön? Le tudnánk-e küzdeni az aggodalmat, hogy elég egy apró hiba, s űrhajónkkal együtt örökre a Föld bolygójaként keringünk. — 1961. április 12-én Szer- gej Koroljov létesített először kapcsolatot az űrhajóval. Amikor a hajtóművek felbőgtek és megremegett a Vosztok teste, megkönnyebbülés volt számunkra hallani Jura magabiztos, diadalmas hangját: „Indulunk!”. Majd néhány perccel később: „Látom a Földet... Milyen gyönyörű!” Jurij Gagarin nyomdokain haladva már sok-sok űrhajós csodálhatta meg a világűrből Földünket. A Szovjetunióban két űrhajós nemzedék dolgozik együtt, több mint félszáz kozmonauta repült hosszabb- rövidebb ideig bolygónk körül. 1978-ban pedig — az Inter- kozmosz-program keretében — az első nemzetközi legénységgel Föld körüli pályára indult a Szojuz űrhajó. Azóta csehszlovák, lengyel, NDK- beli, bolgár, kubai, vietnami, mongol űrhajós járt a kozmoszban, mi pedig 1980. májusában köszönthettük az első magyar űrhajóst Farkas Bertalan személyében. Az elmúlt két évtizedben önálló tudománnyá fejlődött az űrkutatás, amelyben jelenleg két, egymástól gyökeresen eltérő felfogás uralkodik. Az amerikaiak az űrrepülőgépet fejlesztik ki, a szovjet koncepció pedig hosszú élettartamú űrállomások működtetését tartja célravezetőnek. Az űrállomásokon több havi munkaciklusokban állandó személyzet tevékenykedik. A Szal- jut—6 űrállomás — amelyen jelenleg is két szovjet űrhajós tartózkodik, — hetedik évében jár, s eddig több mint 16 ezerszer kerülte meg a Földet. Az űrállomásról érkező renge. teg információt, felvételt, adatot a földi intézmények dolgozzák fel, hasznosítják, valamennyiünk javára. Seres Attila
