Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

ilatkozoH a Magyar ENSZ Társaság Népirtók nem képviselhetik a kambodzsai népet Nyilatkozatot tett közzé a Magyar ENSZ Társaság az ENSZ-közgyűlés KamSodzsá- val kapcsolatos döntéséről. A magyar közvéleményt mély aggodalommal tölti el, hogy az ENSZ-közgyűlés 35. ' ülésszaka, figyelmein kívül hagyva a tényeket, s a Kam­bodzsai Népköztársaság kor­mányának jogait — Kína és az Egyesült Államok nyomá­sára —, ismét hozzájárult, hogy továbbira is a megdön­tött népirtó Pol Pot-rezsim képviselői foglalják el Kam­bodzsa törvényes helyét a vi­lágszervezetben — állapítja meg a nyilatkozat. Ezzel a döntéssel voltakép­pen szemet hunytak az utób­bi évek legkegyetlenebb bar­bárságai fölött, szentesítet­ték a sokat szenvedett or­szágban elkövetett népirtást, hárommillió ártatlan ember hidegvérű meggyilkolását, az emberi jogok példátlan meg­sértését. így következhetett be a világszervezet történe­tének az a sajnálatos, dicste­len pillanata, hogy —, mint Kambodzsa „képviselője” — az a leng Sary írhatta alá az emberi jogok védelméről intézkedő egyezményeket, aki Pol Pót legközvetlenebb bűntársaként közvetlenül fe­lelős a népirtásért. A Magyar ENSZ Társaság úgy véli, hogy a világszerve­zet teendője éppen az lenne, hogy elősegítse Kambodzsa számára a mielőbbi leszá­molást a múlttal. Ezért bizo­nyos országcsoportok által javasolt és a törvényes kam­bodzsai kormány képviselői­nek távollétében szervezett nemzetközi értekezletet meg­engedhetetlen beavatkozás­nak tekintjük az ország bel- ügyeibe. Mi úgy véljük — és ezen az állásponton van a magyar közvélemény —, hogy Kambodzsának jelentős nem­zetközi szolidaritásra, hu­manitárius segítségre lenne inkább szüksége, hogy fel­számolja a katasztrofális kö­zelmúlt következményeit. Meggyőződésünk, hogy a dél­kelet-ázsiai problémákat a térség országai közötti konst­ruktív párbeszéd keretében kell megoldani, minden más kísérlet csak gátolja a béke és biztonság megteremtését Délkelet-Ázsiában —, hang­zik a nyilatkozat. Repülősök az Anfarktiszra r A hét végén Ogyesszából és Leningrádból elindultak a Déli-sarkvidék felé a 26. szov­jet Antarktisz-expedíció repü­lősegységének tagjai. A több mint 120 repülős ' — négy TL—14-es repülőgép, két AN— 2-es és öt MI—8-as helikopter legénysége, valamint a gépe­ket kiszolgáló műszaki sze­mélyzet — hajóval teszi meg a mintegy másfél hónapos utat. Az első szovjet Antarktisz- expedíció — amelyhez már szintén tartoztak pilóták — 1956 januárjában kezdte meg munkáját a hatodik földré­szen. Az expedíció repülős­egysége mindig a legkiválóbb, legtapasztaltabb pilótákból állt — a mostani parancsnok például tizedszer, helyettese pedig hatodszor vesz részt a Déli-sarkvidék kutatásában. A repülősök munkája a különle­gesen nehéz körülmények mi­att nagy hozzáértést követel, és feladataik is sokoldalúak: szállítórepüléseket végeznek az állomások között, biztosít­ják a tudományos kutatóexpe­díciók útját, légi felderítése­ket hajtanak végre, hajókat Irányítanak. Carter kudarca Feloldották a gabonakorlátozást Az EGK végrehajtó szerve, a Szovjetunióval szemben az árpa eladását illetően beveze­tett korlátozások feloldása mellett döntött — közölte pén­teken Brüsszelben a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósító­jával az Európai Közösségek Bizottságának hivatalos szóvi­vője. Az Európai Közösségek Bi­zottsága ezzel lényegében el­határolta magát a Szovjetunió­val fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok korláto­zását erőltető washingtoni po­litikától, amely teljesen el­lentmond az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let záróokmánya szellemének és betűjének. Az Európai Közösségek Bi­zottságának képviselője azt is közölte, hogy a bizottság no­vember 20-val kezdődően kész 300 ezer tonna árpát szállíta­ni a Szovjetuniónak. Ezt a mennyiséget adta el évente az EGK a Szovjetuniónak az embargó bevezetése előtt. A bizottság egyben ígéretet tesz arra, hogy exporttámogatásban részesíti az EGK-tagállamok- nak azokat a cégeit, amelyek lebonyolítják az árpa szállítá­sát a Szovjetunióba. Politikai megfigyelők a bel­ga fővárosban úgy értékelik az Európai Közösségek Bizottsá­gának döntését, mint Carter elnök arra irányuló terve ku­darcának elismerését, hogy he­lyezzék gazdasági nyomás alá Szovjetuniót. Miniszteri tanács amerikai ízzel A japán kormány hivatalo­san bejelentette, hogy még az év vége előtt megalakítják „a nemzetbiztonság általános kérdéseivel foglalkozó minisz­teri tanácsot”. Az új szervben, amely nem rendszeresen, ha­nem „csak szükség esetén” ülésezik, többek között az energetikai, a hadügyi, a pénzügyi és a népélelmezési tárcák megbízottai foglalnak A helsinki záróokmányt fiszteletben kell tartani a madridi találkozó minden résztvevőjében meg kell erő­södnie annak a tudatnak, hogy ez a fontos dokumentum, melynek ajánlásait mindenki­nek tiszteletben kell tartani, hatályban marad, s minden le­hetőséget megad az enyhülés és leszerelés útján való to­vábbhaladáshoz. Georges Marchais hangsú­lyozta: a francia kommunisták fontos és magától értetődő fel­adatuknak tekintik, hogv har­coljanak az egyéni és közös emberi jogokért: a munkához, az egészséghez, a kultúrához és művelődéshez valamint —, s ezt külön kiemelte a főtitkár —, a békéhez való jogért. Vé­gezetül felszólította a francia fogjanak hogy Franciaor- Az FKP főtitkára a toyáb- szág hozzájárulhasson az eu- biakban leszögezte: öt évvel e rópai béke és együttműködés dokumentum elfogadása után megteremtéséhez. ' Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott a Béke-vi- lágtanács szervezésében meg­nyílt leszerelési világhét alkal­mából. A leszerelési világhét jelen­tőségét ebben az esztendőben fokozza az a tény, hogy meg­rendezésére röviddé! a helsin­ki záróokmányt aláíró 35 ál­lam képviselőinek madridi ta­lálkozója előtt került sor. A helsinki értekezlet záróokmá­nya a különböző társadalmi rendszerű országok .békés egy­más mellett élése gyakorlati megvalósításának chartája, pozitív hatást gyakorolt a nemzetközi helyzet alakulásá­ra - hangsúlyozta nyilatkoza- ^^rető‘erőket“ taban Georges Marchais. össze azért helyet. Az ellenzék azzal vá­dolja a kabinetet, hogy a mi­niszteri tanács lényegében az amerikai nemzetbiztonsági tanács feladatát tölti majd be. Megalakítását Szuzuki mi­niszterelnök és liberális de­mokrata pártvezér javasolta. A bejelentéssel egyidejűleg ülést tartott a képviselőház és a szenátus különleges katonai bizottsága. Az előbbit tavasz- -szal, az utóbbit júniusban hozták létre. A felsőházi tes­tületbe egyúttal beolvasztot­ták az .okinawai fejlesztési, valamint „az északi problé­mákat intéző” bizottságot. Az ülés lefolyása megmutat­ta, hogy a japán kabinetben élesen megoszlanak a vélemé­nyek a hadipotenciál növelését és a katonai szerepvállalást illetően. Omura Dzsodzsi, a nemzetvédelmi hivatal vezér- igazgatója (hadügyminiszter) szerint Tokió tanulmányoz­ni fogja a tengerszorosok vé­delmében való közreműködés lehetőségét. Aszao Sinicsiro, a külügyminisztérium észak­amerikai főosztályának veze­tője azt fejtegette, hogy nincs jogi akadálya az amerikai égisz alatt szervezett közép­keleti szövetséges „őrhajóhad” költségeihez való japán hoz­zájárulásnak. Mijazava Kiicsi kabinetfőnök, a kormány szó­vivője viszont ezt alkotmány- ellenesnek nevezte. A hét 3 kérdése 1. Milyen koztatták az és a szovjet kérdések foglal- SZKP plénumát parlamentet? formai semlegességét, s új; bonyolult elemeket hozna a válságba. A jövő évi gazdasági felada­tok álltak az SZKP Központi 3. Mit jelent a görög vis­szatérés a NATO* katonai szervezetébe? borúja, mekkorák a vesztesé­gek és milyen tartalékokkal rendelkezik a két fél. Any- nyi bizonyos, hogy növekszik az áldozatok száma. Némely hírügynökségek több ezres nagyságrendről beszélnek. Az olajipar kölcsönös pusztítása számottevő anyagi kárt okoz. Bizottsága, valamint a szov- 116111 ^eke £en?Bag" iet narlament tanársknyásá dadnak, sem Teheránnak, sem nak közénnontiábaí Tz 1981 a téreégen kívüli békeszerető «rätoek Sfrt Jó, hogy , hé­lentőséget ad, hogy egy új öt- a\ö™at^t cé zó^a^paí^z éves terv nyitánya, s egyben f. közvetítést célzó, a palesz NATO katonai éve lesz. ímek lavasolte bizottság mun- A brüsszeli célkitűzések ^gmnSrfri2lT‘ÄüI elésedetten vette tudomásul netet ez, csupán a párbeszéd lehetőségét biztosíthatja — többet korai mondani róla ... a pártkongresszus éve lesz. Az alapvető önmagukért beszélnek: az ipari termelést 4 százalékkal, a mezőgazdaságét csaknem a duplájával kívánják emelni. Az 1981. olajtermelést 610 millió tonnára, a szénbányá­szat teljesítményét csaknem 800 millió tonnára tervezik. A jelentős eredmények emlí­A görög kormány elhatá­rozta, hogy Athén visszatér a szervezetébe. A brüsszeli atlanti központ a hat esztendő utáni „megté­rést”. Sőt, üdvözlet érkezett az ankarai szomszédvárból is: az új katonai vezetés már Oj vetületet ad a háború- nem emel vétót... nak Washington látható pál- A görög kiVOnulás 1974 fordulása A túszügy Re- nyar£n azart következett be, agan minden igyekezetével mert „ török csapatok meg. tése mellett Moszkvában nem szemben — az amerikai el- szállták Ciprus területének jó fukarkodtak a kritikus és ön- nökválasztási kampány egyik részét és viszály támadt az fő témája lett. Általános a égei-tengeri és légi felségte- A hangsúlyt arra helyeztek, , . . , , , . rületei körül. Nemcsak presz­hogy hol lehet és kell javíta- vélemény: ha kiszabadulnak tÍ7srfil VBn szó hanem a szí- ni a munka minőségén. Le- a túszok, lényegesen megja- onyid Brezsnyev például ar- vulnak Carter esélyei. Ez le­raJf£ ^Y^atot előadói be- h ^ amerikai sajtóban szedőben, hogy a hadiiparban ,, eredményesen működő tudó- s°kat emlegetett „októberi mányos kollektívákat haszno- meglepetés”. Az Egyesült Ál- sítsák jobban a gépiparban, lamok most hajlandó tízsről van szó, hanem a szi­getek talapzata alatti olajról is. Az ellentétek gyengítették a NATO délkeleti szárnyát. A legutóbbi alkudozások so­rán maga Rogers tábornok, NATO-főparancsnok vállalta - - . komo- a „döntőbíró” szerepét. Terve .. ^??. Pärinment — a jyan fontolóra venni az iráni három övezet kijelölésén alap­&2T- változást^hatá- tételeket, sőt lélektani ala- tér,ségb^°P rozott el a kormányfői posz- pozásként — a Biztonsági Ta- Tríirón óim oÍr o szép, általános , . . .... _ . , . kívánalmakat hangoztat A ton. Alekszej Koszigin már nacs vitájában — Teheránt nézeteltérések tehát fennma- hosszabb ideje betegeskedik, pártfogolta. Iránban viszont, radtak, de a vitákat sikerült koMr^Lnov^n^tt^; nyilván számításba veszik az átmenetileg a szőnyeg alá so­kolaj Tyihonov irányította a kormány munkáját. Ezt a gyakorlatot most alkotmány­jogilag is megerősítették Ko­szigin lemondó levelének tu­domásul vételével és Tyiho­nov megválasztásával. A par­lament ülésén gazdaságpoli­tikai-belpolitikai jellegű dön­tések születtek, de nyilván­pörni. A háttere? Közre- . . . , játszhat benne Törökország diplomáciái problémait, vala- katasztrofális gazdasági hely­ország gazdasági, katonai mint a prózai körülményt, hogy a november 4-i elnök- választás lezajlása után, a Fehér Ház négy évre kijelölt lakójának már nem lesz olyan sürgős a túszügy rendezése Befolyásos amerikai lapok — kö-. a héten több ízben is — kő­zete és a junta engedékenysé­ge, nagyobb segélyek remé­nyében. Hasonlóképpen Gö­rögországot is szorítja a kö­zeli közös piaci belépés. Athén előreláthatólag „ka­tonai pompával” tér vissza. ügyére. A héten — csfik távirati stílusban jegyezzük meg — tovább folyt a kelet—nyugati párbeszéd és a diplomáciai való, hogy a szocialista zösség vezető erejének gaz- zeli megállapodásról találgat- De megmaradnak a viszály dasági fejlődése befolyással tak. De nem kevés a kérdő- okai s a görög kormánynak van a nemzetközi erőviszo- jel. Vajon valóban hajlandó-e népi tiltakozással kell szá- nyokra, végső soron a béke Washington eleget tenni az molnia. A közhangulat miatt iráni kívánságoknak? És a kormány — a tavaszi vá- Teheránban jutnak-e olyan lasztás előtt — kész helyze- belső döntésre, amely tét kíván teremteni. Csakhogy feltétele minden komoly ezen a délkeleti szárnyon né- tárgyalásnak? Szintén nyíl- hány „kész helyzet” túlságo- csatározás: Madridban az vánvaló, hogy egy esetle- San is „félkésznek” bizonyult Európa-találkozó előkészüle- ges alku, az ezzel kapcsola- az elmúlt évtizedek során..,’ tén, Genfben és Bécsben a tos fegyverszállítás megvál­fegyverze* korlátozási tárgya- toztatná Washington eddigi Réti Ervin láson. Jelentő? esemény______________________________________________________. színhelye volt á lengyel fő- város, ahol a Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizott­ságának ülése rugalmas, az enyhülést szolgáló programot adott, s részletbe vágó javas­latokat tett egy kontinentális értekezletre a katonai enyhü­lés érdekében. A szocialista országok politikájában elvá­laszthatatlan egymástól a bel­ső építés, a gazdaságfejlesz­tés, valamint a békediplomá­cia. A kölcsönhatás ismét nyilvánvaló: a békekezdemé­nyezések mögött ott áll a nö­vekvő gazdasági, társadalmi és védelmi erő — a békés lég­kör pedig kedvezően hatna vissza a kommunista és szo­cialista építés történelmi fo­lyamatára. 2. Mi a helyzet a Közép- Kelet háborús konfliktusával kapcsolatban? Az ellentmondó hadi jelen­tésekből nehéz kihámozni, hogyan áll Irak és Irán há­Halálos ítéletek Dél-Koreában Szombaton Kvangzsu tarto­mányi székhelyen egy katonai bíróság halálra ítélte a dél­koreai katonai rezsim ellen májusban kirobbant helyi népfelkelés öt részvevőjét. Köztük van a kvangzsui egye­tem két hallgtója, akik az ország déli részén fekvő vá­rosban a hadsereg elit­alakulataival vívott drámai harcát vezették. A bíróság további hét sze­Szöulban szombaton folyta­tódott Kim De Dzsung ha­lálra ítélt ellenzéki politikus perének fellebbviteli tárgyalá­sa. A fellebbviteli bíróság ki­hallgatta három vádlott-társát: egy ellenzéki képviselőt, egy egyetemi tanárt és egy költőt.1 Mindhárman cáfolták a re­zsim megdöntésére irányuló összeesküvés vádját és hang­súlyozták, hogy csak a demok­ráciát akarták helyreállítani, mindenféle erőszak alkalmazó­méit életfogytiglani, 163 vád- sa nélküL Kim De Dzsung lottat pedig 20 évig terjedő pénteken elutasította a bíróság bortobuntetesre ítélt. A pert koholt vádjait A per hétfőn a hatóságok egeszen szombatig folytatódik és a bíróság két titokban tartottak. héten belül hlrdet ítéletet. A kvangzsui felkelés akkor ______________________________ r obbant ki, amikor a biztonsá­gi erők kivételes brutalitással léptek fel a demokratikus vál­tozásokat és politikai szabad­ságjogokat követelő tüntetők­kel szemben. Ünnep előtt Moszkva A szovjet fővárosban meg­kezdték a felkészülést a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 63. évfordulójának meg­ünneplésére. A Vörös téren szerelik az ideiglenes emel­vényeket és a szovjet hadse­regnek a díszszemlén részve­vő alakulatai is megtartották az első helyszíni próbát. A főútvonalakon készül a dísz­kivilágítás, az ünnepi deko­ráció, amelynek vezető témája most. a párt jelszavai mellett, a Közoonti Bizottság nemrég m--irtott teljes ülése, a népjólét emelésének, az ■ élei; miszer-termelés növelésének programja. Az épületeket, út­vonalakat díszítő feliratokban vezető helyre kerül a felké­szülés az SZKP XXVI. kong­resszusára. A szovjet fővárosban több tízezer munkás, sok ezer kom­munista brigád és számos üzem is azzal köszönti az ün­nepet, hogy befejezi ötéves tervét. Igen sok új középület, lakóépület avatását is a no­vember 7-ét megelőző napok­ra tervezik, és új metróállo­mással bővül Moszkva föld­alatti vasútvonala. Az enyhülésért, o fegyverkezés ellen Megünnepelték az ENSZ napját A világszervezet székhelyén hangversennyel ünnepelték meg az ENSZ napját. Kurt Waldheim főtitkár a koncert előtt elhangzott beszédében egyebek között kijelentette, hogy a Világszervezet megtette a kezdő lépést „az egyetemes béke, stabilitás és igazságos­ság megteremtése felé”. „So­kat tettünk — mondta a fő­titkár —, de még rengeteg a tennivalónk a fent említett célkitűzés elérésében.” Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú politikai, bizottsága pénte­ken rendkívüli ülést tartott a világszervezet fennállásának 35. évfordulója, valamint az ENSZ leszerelési hete kezdeté­nek alkalmából. Az európai szocialista országok nevében felszólaló Anatolij Seldov be­lorusz küldött hangsúlyozta, hogy a közgyűlés ülésszakán folyó vita során ismételten bebizonyosodott: az enyhülés mély gyökereket vert és reá­lis lehetőség van az enyhülési folyamat elmélyítésére. A leg­nagyobb veszélynek Seldov az imperialista országok lázas fegyverkezését nevezte, majd leszögezte, hogy- a szocialista államok készek jó akarattal, realista és építő módon tár­gyalni minden leszerelési ja­vaslatról. A Pravda az ENSZ napja alkalmából közölt szombati cikkében megállapítja, hogy az enyhülés megszilárdításáért és elmélyítéséért folyó küzdelem­hez nagymértékben járultak hozzá az új szovjet kezdemé­nyezések, amelyeket az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán terjesztettek elő. Igen fontos lépés lenne a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása, a le­szerelés kérdésében elérendő haladás felé, ha az ENSZ jó­váhagyná a Szovjetunió javas­latait — szögezi le végezetül a Pravda. É'etveszélyben Antonio Maidana, a Para- quayi Kommunista Párt első titkára és Emilio Roa, a párt­vezetőség tagja hosszú éveken át raboskodott Strössner dik­tátor börtöneiben. Amikor ki­szabadultak, sokfelé jártak a világban — hazánkban is — s erősítették a szolidaritást ha­zájuk haladó erői iránt. Az­után — törvényes engedéllyel — Buenos Airesben teleped­tek le, a hazájukkal szomszé­dos Argentína szomszédságá­ban. Néhány hete arról érkezett hír, hogy az argentin titkos­rendőrök elhurcolták és meg­gyilkolták őket. A világmére­tű felháborodás nyomán olyan nem hivatalos helyesbítés tör­tént, hogy átadták vagy át­adják a paraquayi diktatúrá­nak. Ez közvetlen életveszélyt jelent! Cselekvő szolidaritásra van szükség, csak ez nyithat­ja meg ismét Maidana és Roa börtönének kapuját __. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom