Nógrád. 1980. október (36. évfolyam. 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
IRAK- IRÁN Nehéz kérdés: hol húzódjon a határ Leonyid Popov ős Valerij Rjumin a Csillagvárosban Kis Csaba, az MTI tudóIrak semmilyen feltétellel nem hajlandó kivonni az ösz- 6zes csapatait Iránból — derült ki Szadun Hammadi Iraki külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárhoz inté- ' zett és kedden nyilvánosságra hozott leveléből. Az Iraki diplomácia vezetője „jogilag és gyakorlatilag megvalósit- hatatlannak” minősítette az iraki csapatvisszavonásokra vonatkozó követelést arra hivatkozva, hogy a Shatt al- Arab feletti szuverenitás gyakorlásához elengedhetetlen a folyó keleti partjának ellenőrzése. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Irak nem támaszt területi igényeket Iránnal szemben. Hammadi javasolta, hogy a tűzszünet létrejötte után az ENSZ főtitkárának segédletével kezdjenek haladéktalan tárgyalásokat az Irak és Irán között húzódó határ végleges kijelölésére, és arról. hogy mindkét fél vonuljon ki azokról a területekről, amelyek a határkijelölést követően már nem tartoznak a fennhatósága alá. A külügyminiszter jelezte, hogy „a jobb védelmi pozíció” érdekében esetleg további iraki előren nyomulásra lehet szükség- Nyugati megfigyelők t első kommentárjai szerint változatlanul homályos, hogy a Shatt al-Arab megszerzése érdekében Irak mekkora iráni területet igényel véglegesen és milyen mélységig szándékozik előretörni a „tárgyalási tartalék” kedvéért. Szintéin az ENSZ központjából jelentették, hogy az el ' X hivatalos látogatásom Magyarországon tartózkodó Lord Carringtomt szerdán a Parlamentben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. ; Jelen volt Lőrtncz Nagy János, hazánk londoni nagyköveti és Bryan George Cartled- ge budapesti brit nagykövet. Kádár János, a Magyar Sao- ’ eialista Munkáspárt Közpon- </.ti Bizottságának első titkára a KB szákházában fogadta Lord Carrington brit külügyminisz- \ tart. Az eszmecserén részt vett i Púja Frigyes. Jelen volt Lő- rincz Nagy János és Bryan • George Cartledge. Az MTI munkatársának a tárgyalások befej eztekor szerzett értesülése szerint a küiAz amerikai kormány Kína-politikáját most, a vála^- tási kampányban Carter saját külpolitikai sikerének könyveli el. Az elnök az újabb amerikai—kínai megállapodás .aláírásakor jelentőségteljesen hivatkozott a teljes diplomáciai kapcsolatra, a közgazdasági és tudományos-műszaki megállapodásra, s a kulturális kapcsalatok fejlődésére. 'Külön kiemelte a legutóbbi megállapodást, amelyet a választási kampány finisére időzítettek. A polgári légi és tengeri közlekedésről van szó. Ennek alapján minden amerikai kikötő fogad kínai kereskedelmi hajókat, amerikai hajók kiköthetnek kínai kikötőkben. Megállapodtak a textilipar vitájában, korlátozták a két ország közötti eddigi ellentéteket. Végül konzuli egyezményt kötöttek, hogy mindkét országban legalább 5 konzuli kirendeltséget nyitnak. MIRE JÓK A KOMPUTEREK? t E szerződések ellen önmagukban nem lehetne ellenvetést tenni, ha katonai síkon nem követnék őket más országok elleni akciók. Ilyen akció volt Perry amerikai hadnem kötelezett országok héttagú jószolgálati bizottsága a hét végén Belgrádban találkozik és a külügyminiszterele, illetve a PFSZ képviselője onnan indulnak Bagdadba, majd Teheránba, ahol közvetítő tárgyalásokat kezdenek a közép-keleti tűaszünet érdekében. Baniszadr iráni elnök egyébként számos el nem kötelezett országot levélben keresett meg avégett, hogy hivatalos formában „ítéljék el az iraki agressziót”. Mint a PARS jelentette, az iráni államfő az el nem kötelezett mozgalom céljaival és elveivel összeegyeztethetetlennek minősítette az Iraki támadást. A teheráni rádió hadi jelentése szerint a Khorramshahr- ból Abadan felé vezető híd keleti oldalán az iráni erőknek sikerült feltartóztatniuk az iraki gyalogsági és páncélozott hadc»zlopok előnyomulását. Qasr-i-Sirin körzetében pedig csaknem húsz kilométerrel visszaszorították az iraki csapatokat. Iráni adatok szerint az utóbbi 24 óra rendkívül heves harcaiban több mint 300 iraki katonát tettek ártalmatlanná. Párizsban az elnöki hivatal jelentette be. hogy további hat hadihajóval erősítik meg az Indiai-óceánon cirkáló, és eddig húsz hajóból álló francia haditengerészeti erőket. Két aknasaedő hajót arra az esetre irányítanak a térségbe, ha mégis sor kerülne a Hormuaá-szaros elakná- sítására. Az iráni parlament szerdán zárt ajtók mögött folyügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, és átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet valamennyi lényeges kérdéséről. Nagy figyelmet szenteltek az enyhülés és leszerelés kérdéseinek, valamint a világ különböző térségeiben meglevő feszültséggócoknak. Az enyhülés folytatása és katonai téma történő kiterjesztésének szükségességét illetően az álláspontok hasonlóak. Ugyanakkor a nemzetközi politikának több kérdésében is eltérőek a véleményeik. Ez mindenekelőtt az enyhülés megtorpanását előidéző okokra és a kibontakozás lehetőségeinek megítélésére vonatkozik. A kétoldalú kapcsolatok alakulásával a magyar fél álügyminiszter-helyettes szeptemberi pekingi látogatása, amikor bejelentette, hogy a Pentagon jóváhagyta Kína számára négyszáz olyan amerikai szabadalom megvásárlását, amely katonai célra is használható. Elektronikus berendezésekről van szó. A Pentagon embere bejelentette azt is, hogy Washington hajlandó eladni Kínának szupermodem elektronikus számítóberendezéseket, geofizikai adatok feldolgozására. Ezek a komputerek hadi célra szintén használhatók. A kínai hadsereg gyors korszerűsítése feltétlenül ösz- szefügg Carter és tanácsadói óhajával: meg akarják mutatni Amerika uralkodó köreinek, hogy semmivel sem engedékenyebbek a Szovjetunióval szemben, mint e körök kedvence — Ronald Reagan. A jelenlegi amerikai kormány egyúttal szeretné bebizonyítatatta a vitát az amerikai túszok sorsáról. Muskie amerikai külügyminiszter egy keddi beszédében türelemre intett és egyaránt óvott akár a derűlátástól, akár a borúlátástól. A dolgok jelenlegi állásánál a túszok szabadulásának ideje kizárólag az irániakon múlik — mondotta a külügyminiszter —, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok számára teljesíthetetlen feltételeket is szabhatnak. Ezzel kapcsolatban a Reuter hirügynükség felfigyelt a teheráni rádiónak egy kommentárjára, amelyben ismét felbukkant egy korábban már elejtettnek vélt feltétel, az hogy Washington Ismerje el vétkességét a megdöntött néhai sah támogatásában- Az amerikai „bűnbánat” követelése — mint ismeretes, már nem szerepelt a Khomeini ajatollah által szeptemberben bejelentett feltételek között. Az iráni légierő gépei szerdán Bagdad és Basra környékén levő olajfinomítókat, a basrai kikötőt, Klrkuk mellett pedig egy szivattyúállomást támadtak. Iráni források szerint Qum, a szent város közelében lelőttek két iraki nehézbombázót. Ugyanakkor a Khorramshahrt és Abadant összekötő úton levő híd körül tovább folynak a harcok, a két várost több iraki légitámadás érte, de az iráni csapatoknak állítólag sikerült feltartóztatniok az iraki harckocsik előrenyomulását. Az iraki légelhárítás szerdán egy iráni repülőgépet semmisített meg. MTI lesztésere — egyebek között gazdasági és műszaki-tudományos téren — további lehetőségeket lát. A nyűt és tárgyszerű légkörben folytatott megbeszéléseket a magyar fél hasznosnak ítéli. Lord Carrington hivatalos tárgyalásai befejeztével szerdán a délutáni órákban elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Elutazásánál jelen volt Lőrincz Nsgy János, hazáink londoni nagykövete és Bryan George Cartledge budapesti brit nagykövet, valamint Marian Chruszczevrskl, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) ni: elég rugalmas és pragmatikus ahhoz, hogy minden előítélet nélkül egyenrangú kapcsolatot teremtsen egy olyan „különleges” állammal, mint Kína. REAGAN TAJVAN-ADUJA A kormány’ republikánus konkurrenciája belekötött ebbe. Reagan a választási hadjárat kezdetén közölte, hogy ő ugyan nem vonja kétségbe az amerikai—kínai közeledés elveit, de ha megválasztják, lépést tesz a Tajvanhoz fűződő viszony javítására. Szándéka hivatalosan megerősíteni az amerikai—tajvani kap- csolcsolatot és több katonai, diplomáciai segítséget nyújtani Tajvannak. A konzervatív körök szerint a Carter-kormányzat lebecsüli azt a gazdasági és katonaihadászati jelentőséget, amelyet Tajvan képvisel az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, Bárhogy nézzük, tény, hogy ez az amerikai segítséggel dinasítája jelenti: Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, kiképzett űr- hajóstársa, Magyar! Béla, 8 a szovjet—magyar űrrepülés parancsnoka, Valerij Kubászov is ott volt a Moszkva környéki repülőtéren szerdán, amikor — több mint féléves távoliét után — visszaérkezett Csillagvárosba, a világ eddigi leghoszabb időtartamú űrrepülésének két részvevője, Leonyid Popov, és Valerij Rjumin. A két kiváló szovjet űrhajóst nagy szeretettel köszöntötték barátaik, munkatársaik, parancsnokaik, tanácsadóik, s mindenekelőtt rég nem látott családtagjaik: a repülőtéren szinte mindenki ott volt, akinek munkája hozzájárult a 185 napos űrutazás sikeréhez. Popov és Rjumin jelentést tett feladatának végrehajtásáról az állami bizottság elnökének, aki megköszönte nekik áldozatos, és nagy hasznot hozó munkájukat. Az űrexpedíció két hősét ezután a barátok, ismerősök, köztük Farkas Bertalan, aki „űrlátogatást” tett a Szaljut—8 űrállomáson és Magyari Béla, aki annak idején velük együtt készült a feladatok végrehajtására. Csillagvárosban a szovjet űrhajósok központjának szinte minden lakója az utcára sereglett a két űrveterán köszöntésére. Popov és Rjumin a hagyományoknak megfelelően virágcsokrot helyezett el Jurij Gagarin emlékművén, majd a város művelődési palotájába ment. Itt két eseményre is sor került: ülést tartott az állami bizottság, hogy értékelje a rekord időKi ösztönözte a konfliktust? Az iraki—iráni,háború kirobbanását az Egyesült Államok ösztönözte, abból a célból, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben visszakaphatja a túszokat — írja szerdai számában a Le Figaró cimű párizsi napilap. A lap értesülése szerint a túszok szabadon bocsátása közvetlenül az elnökválasztás napja előtt várható, ha nem jón közbe váratlan fordulat. Washingtonnak «a frja a Le Figaró — az volt a számítása, hogy iraki győzelem esetén Irán „destabilizálódik”, az iszlám rezsim megbukik és nyugatbarát kormány kerül helyébe. Abban az esetben viszont, ha ez a győzelem elmarad, az Egyesült Államok Irán védelmezőjeként léphet fel és megfizettetheti segítségét. mikusan fejlődő sziget, jelenleg Washington fontos kereskedelmi partnere. Az amerikai—tajvani kereskedelem többszörösen meghaladja az ameikai—kínai kereskedelmet. Hadászatilag pedig Tajvan — fekvése miatt — mindenképpen jelentős. A republikánus jelölt kijelentései Kínában nem maradtak visszhang nélkül. A legutóbbi kínai országgyűlésen az egyik küldött javasolta, hogy Peking érdekében jobban használják ki a külföldön, így az Egyesült Államokban élő kínai nemzetiségi közösségeket. KI OLDJA MEG A DILEMMÁT? Peking tehát fontosnak tartja a maga számára az amerikai elnökválasztás eredményét. Végső soron pedig a kínai kérdés az amerikai választási hadjárat egyik késhegyen levő kérdése is. A jelenlegi kormány játéka a kínai kártyával, eléggé hazárd- ízű. A helyzetet mindinkább felismerő amerikai elit dilemmáját a választási szópárba- jok aligha oldják meg. A döntés az új kormányra marad. J. Lukin a történelemtudományok doktora tartamú űrutazás legfontosabb eredményeit a két kozmonauta beszámolója alapján, s a város lakói nagygyűlésen köszöntötték Leonyid Fopo- vot és Valerij Rjumint munkájuk sikeres befejeztével. Az állami bizottság ülésén részt vettek mindazoknak a tudományágaknak, intézeteknek vezető képviselői, akiknek megbízása alapján készült el a 185 napos űrutazás, s akik mindvégig együtt - dolgoztak a Szaljut—6-on dolgozó kozmonautákkal. A bizottság tagjai, a különböző tudományágak képviselői egyöntetűen a legnagyobb elismeréssel szóltak Leonyid Popov és Valerij Rjumin fáradhatatlan, rendkívül hasznos, a tudomány és a népgazdaság számára egyaránt nagy eredményeket. hozó munkájáról. Megállapították, hogy az expedíció teljes egészében végrehajtotta az előírt programot. A bizottság nagyra értékelte azt a munkát is, amelyet az expedíció két tagja a nemBokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Ha Brezsmyev elnök azt mondaná nekem, hogy a katonai fölény alapján és a fegyverkezési hajsza folytatásának útján kíván megállapodni velünk a nukleáris fegyverek korlátozásáról, én is visszautasítanám — jelentette ki Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke Ronald Reagannal folytatott kedd esti televíziós vitájában. A másfél órás vitát Cle- velandbam tévénézők millióinak szeme láttára tartották meg. A két nagy amerikai politikai párt jelöltje a nagy tét súlya alatt egyaránt közepes teljesítményi nyújtott. Egy telefonon végzett közvélemény-kutatás azonban egyértelműen a republikánus Ronald Reagant mutatta ki a vita győztesének. Carter mindent megpróbált, hogy elterelve a figyelmet az Egyesült Államok kétségkívül súlyos gazdasági problémáiról, előtérbe állítsa a békéért viselt felelősség kérdését, s meggyőzze az amerikaiakat: ellenfele „veszélyes és felelőtlen” háborús kalandokba sodorná az Egyesült Államokat. Reagan a maga részéről az Utóbbi hetek taktikáját folyatta. Egyszerűen tagadta, hogy a katonai fölény alapján kívánna tárgyalni a Szovjetunióval, s azt állította, hogy az összes eddigi fegyverzebkor- látozási megállapodások „hátrányosak” voltak az ország számára. Az Iránban fogva tartott amerikai túszok kérdésében Carter volt kénytelen „mellébeszélni”, minthogy a kormányzat titkos reményei a túszok kiszabadítására a választások előtt a legújabb hírek alapján nem túlságosan kecsegtetőek. Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok egyik harcoló fél mellett sem kötelezi el magát Irak és Irán konfliktusában. Tagadta, hogy hadianyagutánpótlás szállítását ajánlotta volna fel a túszok szabadon bocsátása fejében. Reagannak a kormányzat terrorizmus elleni harcban tanúsított gyengeségét elmarasztaló vádjára reagálva viszont nem talált jobb módot a védekezésre, minthogy Reagant utánozva „terrorista szervezetnek” minősítette a Palesztinái felszabadítási szervezetet. Reagan közölte: megválasztása esetén kongresszusi vizsgálatot indítana annak kiderítésére, mi vezetett a túszválsághoz, s miért vallottak kudarcot a túszok kiszabadítására tett kísérletek. „A szabad világ védelmében ameri- kára háruló felelősséget” emlegette. Kijelentette, hogy véleménye szerint az Egyesült Államoknak „idejében végrehajtott beavatkozással kell megelőznie a nemzetközi konfliktusok kialakulását”. Miközben arról biztosította az zetközá űrexpedíciók, köztük a szovjet—magyar közös űrrepülés programjának végrehajtása során végzett. A művelődési otthonban tartott nagygyűlésen felszólalás hangzott el. Vezető tudósok és az űrkutatási program irányítói, köztük Georgij Beregovoi, a Jurij Gagarin űrhajóskiképző központ vezetője méltattak Popov és Rjumin helytállását, bátorságát. nagy hozzáértéssel és fegyelmezetten elvégzett munkáját. Eljöttek az ünnepségre a kirovográdi terület küldöttei, hogy üdvözöljék földijüket, Popovot. Hatalmas lelkesedéssel fogadták a nagygyűlés részvevői Leonyid Popov és Valerij Rjumin felszólalását: a két űrhajós röviden beszámolt 185 napos útjáról és meleg szavakkal mondott köszönetét mindazoknak, akiknek munkája lehetővé tette feladatuk végrehajtását, az űrexpedíció sikerét. A nagygyűlésen ott volt Farkas Bertalan és Magyari Béla is. amerikaiakat, hogy számára is „első prioritás a béke”, ismét a fegyverkezési programok bővítését és felgyorsítását követelte. Az elnökjelölteknek feladott nyolc kérdés közül öt belpolitikai problémákra vonatkozott. A válaszokból kitűnt, hogy egyik pártnak sincs meggyőző programja a munkanélküliség felszámolására, az infláció feltartóztatására és a stagnáló ipari termelés megélénkitésére. Reagan igen hevesen vádolta a demokrata kormányzatot a szövetségi költségvetés állandó növelése miatt, bár nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogyan egyeztethető össze a katonai kiadások további növelése és a republikánusok által ígért adócsökkentés. Megszolgálva a „kaméleon” jelzőt, amellyel egyes életrajzírói illetik, a nyilvánvaló tények, korábbi nyilatkozatai ellenére tagadta, hogy ellenezné a női egyenjogúság törvénybe iktatását, a társadalombiztosítási rendszert és az állami orvosi ellátási rendszer kialakítását. Az ABC televízió és a Bell telefontársaság szervezésében a televíziós vitát követő egy órában országos telefon- közvéleményku tatást tartottak. Ennek eredményei szerint 437 ezer néző Reagant, 215 ezer Cáriért tartja a televíziós vita győztesének. Washingtoni megfigyelők szerint ez az eredmény csak részben tükrözi az óriási kiábrándulást a Carter-kormányzat politikájából. Alaposan közrejátszott benne az a tény is, hogy a városközi telefonhívások költségét túlnyomórészt a jómódú amerikaiak vállalták. A demokrata párt tömegbázisát alkotó ipari munkásság, a feketék és a spanyol amerikaiak — „a néma többség” — nevéhez híven néma maradt. Kérdés, hogy ugyanez történik-e a november 4-i amerikai választásokon ? A kedd esti televíziós vitajelentősége a választások végső kimenetele szempontjából még nem mérhető fel. Az ABC televízió műsorvezetője maga is hangoztatta, hogy a telefonfelmérésnél sokkal reálisabb prognózisokra számíthatnak a hivatalos közvélemény-kutató intézetektől. Bizonyos azonban, hogy a „szu- pershow” erős hatással lesz azokra a milliókra, akik eddig nem tudták eldönteni, kire adják szavazatukat. Az amerikai választási rendszer fogyatékosságaiból azonban egyenesen következik, hogy ha az ország a hátralevő egy hétben nem kap újabb „stimuláló szereket”, akkor ez a vita válhat meghatározó közvélemény-formáló erővé. Ékre utalt az NBC televízió kommentátora szerdára virradóan, amikor feltette a kérdést: „két fáradt és ijedt férfi ki- lencvenperces szócsatája döntené el az Egyesült Államok jövőjét? 'L NÓGRAD - 1980. október 30., csütörtök , Elutazott a brit külügyminiszter tálában elégedett, de azok fe<jUSA—Kína Hazárdjáték a választási pókerben Carter— Reagan „Két fáradtr ijedt férfi szóesatája"
