Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

Iránban a parlament dönt a túszügyben Hasemi Rafszandzsani, az Iráni parlament elnöke kije­lentette: a teheráni amerikai nagykövetséget látogató sze­mélyek közül többen szervez­kedni próbáltak a túszok ki­szabadítása érdekében — je­lentette hétfőn a Pars iráni hírügynökség. Rafszandzsani vasárnap esti nyilatkozatával arra a felhí­vásra reagált, amelyet Japán és közös piaci „kilencek” Te­heránban akkreditált diploma­tái intéztek a múlt héten az Iráni vezetőkhöz a tavaly no­vembere óta fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátása érdekében. A parlament elnöke megis­mételte azokat az állásfoglalá­sokat, amelyek szerint az Egyesült Államok továbbra is igyekszik beavatkozni Irán belügyeibe, sőt, Washington áll a nemrégiben leleplezett összeesküvések mögött Is. Mint ismeretes, Khomeini ajatollah a parlamentet bízta meg azzal, hogy végleges dön­tést hozzon a túszok ügyében, de a kérdés még nem került szóba a testületben, tekintet­tel arra, hogy az első napi­rendi pont — a miniszterel­nök és a kormány kinevezése — igen sokáig elhúzódott. A Fehér Ház részéről dü­hös cáfolatok, a sajtóban óva­tos és meglehetősen bizonyta­lan elutasítás fogadta Jack Andersonnak azt az értesülé­sét, hogy a Pentagon újabb, az áprilisinál sokkal nagyobb arányú katonai akciót készít elő Irán ellen. Anderson, a hetvenes évek elejének Inkább hírhedt, mint híre* „nyomozó riportere”, aki azonban már nem egyszer szol­gált megbízható értesülésekkel a Fehér Házban készült titkos akciókról, ötrészes cikksorozat közlését kezdi meg hétfőn, amelynek egyes részletei már vasárnap nyilvánosságra ke­rültek. A Washington Post például bejelentette, hogy nem ad helyt Anderson clkksore- zatának, egyszersmind azon­ban idézett a kéziratból, amely szerint a Perzsa-öböl térségé­ben állomásozó amerikai csa­patokat és utánpótlási egysé­geket már mozgósítottak és megkezdődött a balsikert! túsz­mentő akcióhoz hasonló, de annál lényegesen nagyobb ará­nyú akció egyes műveleteinek begyakorlása. Anderson vasárnap egy In­terjúban megerősítette azt az állítását, hogy a Fehér Ház „közvetlen katonai akciót” ké­szít elő Iránban, méghozzá nem a Pentagonban ilyenkor rutinszerűen futó tervezetek egyikéről: Carter állítólag „túl­jutott már a papíron való ter­vezésen és kiterjedt előkészü­leteket hagyott Jóvá”. Fehér Ház-i források az el­nök személyes kijelentéseit idézve közölték, hogy már ma­ga az ötlet is, miszerint ez, vagy bármely más amerikai kormányzat politikai előnyö­kért háborút indítana „gro­teszk és teljesen felelőtlen. Jack Anderson feltételezései abszolút hamisak”. A Washington Post, a New York Times és más mérték­adó amerikai lapok ugyan­csak elhatárolták magukat a riportertől, mindazonáltal em­lékeztettek arra is, hogy a Fe­hér Ház sajtóirodája az áp­rilisi túszmentő akció előtt néhány nappal szintén felhá­borodottan tagadta a katonai beavatkozás puszta lehetőségét Is. Pártatlan washingtoni meg­figyelők szerint pillanatnyilag lehetetlen megítélni, hogy csupán szenzációéhség diktál­ta-e Anderson értesüléseit. Egyfelől ugyanis nehéz elkép­zelni, hogy a Fehér Ház a választások előtt újabb túsz­mentő akciót kockáztat meg, amelyben a siker esélyei most katonailag is sokkal kisebbek, mint tavasszal, másrészt azon­ban a kommentátorok egy ré­sze úgy véli: Carternek csakis valamiféle látványos és ve­szélyterhes akcióval sikerülhet feltornásznia magát a népsze­rűségi listán. így az a lehetőség sem zárható ki teljesen, hogy egy új válsághelyzet kialakí­tása érdekében a Fehér Ház akár a túszokat is feláldozná. Carter gondolkodóban McGovern dél-dakotai sze­nátor szerint a Fehér Ház fon­tolóra veszi a Szovjetunióval szemben bevezetett gabona­embargó megszüntetését. A szenátor csütörtökön ezt a kér­dést felvetette Carter elnök­kel folytatott megbeszélésén és noha . nem kapott határozott választ, mint egy vasárnapi televíziós interjúban közölte: „az elnök a beszélgetés folya­mán nyitva hagyta a gabona­embargó megszüntetésének lehetőségét”. A CBS vasárnapi interjúmű­sorának vendégeként a szená­tor azzal összefüggésben tért ki a gabonaembargó kérdésé­re, hogy megítélése szerint Carternek az ősszel minden körülmények között biztosíta­nia kell a maga számára a farmerek szavazatait, ha esély­lyel akar indulni a republi­kánus jelöttel szemben. Mc­Govern szerint az elnök tu­domásul vette, hogy az afga­nisztáni szovjet akció nyomán idén januárban elrendelt em­bargó nem érte el a kívánt hatást. A szenátor a maga ré­széről arra számít, hogy a Fe­hér Ház az embargó leállítá­sa mellett dönt. A demokrata párt liberális szárnyához tartozó George S. McGovern szavait alátámaszt­ják azok a korábbi washing­toni sajtójelentések, amelyek szerint. ?'CaEterék az amerikai farmereit eiégedetlenségere, valamim, arra .vftlö tekintet- ■ tel, hogy saját becsléseik sze­rint a Szovjetuniónak teljes mértékben sikerült kielégíte­nie gabonaszükségleteit, most felülvizsgálják az egész gabo- nakereskedelml kérdést. A je­lek szerint nagy hatással volt a kormányzat illetékeseire az a jelentés is. hogy a Szovjet­unióban idén rekordtermést várnak. Augusztus 8-án Párizsban ja­nuár óta előszói találkoztak szovjet és amerikai hivatalos személyiségek. hogy az ér­vényben levő gabonaszállítá­si szerződés utolsó évének vég­rehajtásáról tárgyaljanak. Az Egyesült Államok, mint isme­retes csak a szerződésen fe­lüli szállításokat tiltotta le. Indiai /elöntés Javulóban van a helyzet az indiai Moradabad városban, ahol a múlt szerdán véres vallási zavargások törtek ki. A megelőző intézkedésként ki­hirdetett kijárási tilalom meg­hozta az eredményt: bár szom­bat éjszaka még lövöldözés hallatszott az utcákon, va­sárnap napközben már nem történt incidens. A rendőrség nagy mennyi­ségű fegyvert és lőszert fog­lalt fe Moradabadban. Bevon­tak nyolcezer fegyverviselési engedélyt, és felszólították a lakosságot, hogy adja le fegy­vereit. A városban 338 em­bert letartóztattak — közölte Uttar Pradesh szövetségi ál­lam főminisztere, és bejelen­tette: a rendőrség parancsot kapott, hogy szükség esetén erőteljesen lépjen fel a lövöl­döző személyekkel szemben. A zavargások két másik színhelyén, Sambhal és Bare­illy városokban a rendőrség teljesen ura a helyzetnek. Az utóbbi helyen négyszáz embert tartóztattak le. Jammu és Kasmír szövetsé­gi állam több városában vi­szont a tüntetések további ösz- szecsapásokhoz vezettek. Az állam fővárosában, Srinagar- ban a hét végén öt ember életét vesztette, többen meg­sebesültek. A hét végén lassan Üj-Del- hiben is helyreállt a rend. Az afgán belügyminiszter nyilatkozata Afganisztán nép* határozot- in elitéli az országa belügyel- e való külső beavatkozást — slen tette ki Szaid Muhammad fhulabzoj, az Afgán Demokra- ikus Köztársaság belügyml- ilsztere. A közelmúltban hazánk te- üietére hatolt egy bandita- soport — hozta fel példának belügyminiszter —, melynek óraiban ott találhattunk né- ány amerikai újságírót, kö- öttük egy bizonyos Dean Rá­ért, az amerikai CBS televí- iós társaság emberét is. Rá­ér elvben az afgán helyzet­öl akart filmet készíteni, a yakorlatban viszont három fgán munkás kivégzésében ett részt. És nem egy ilyen set volt. Elég a februári ka- uli eseményeket felidézni, mikor az ellenség zavargáso- at akart előidézni a főváros­án. Akkor hét pakisztánit ogtunk el. Kizárólag ennek az akciónak a végrehajtására küldték őkat Országunkba — mondotta Ghulabzoj. Egyes nyugati államoknak nem tetszik az áprilisi for­radalom, ezért különböző pro­vokációkhoz folyamodnak, hogy az ország haladó átala­kulását megakadályozzák. A pártszervek, a hadsereg, a biztonsági erők, az Ifjúság ön­kéntesei mindent megtesznek, hogy a forradalom vívmánya­it megmentsék és helyreállít­sák a pyugalmat. Együttes erő­feszítéseiknek köszönhetően az utóbbi Időkben sikerült ame­rikai, kínai, pakisztáni és egyiptomi fegyverekkel felsze­relt nagyobb bandákat fel­számolni. Meggyőződésünk, hogy a többi ellenforradalmi csoportot is megsemmisítik és az országban helyreáll a nyu­galom és a biztonság — adott hangot reményének végezetül a belügyminiszter. (MTI) Kisdobosok, úttörők, úttörővezetők, szülők! ^BOtR augusztus 11-től szeptember 20-ig 10 százalékos árengedménnyel árusítunk: — úttörőszoknyákat, — nadrágokat, — trikókat, pólókat, sapkákat az Ezermester és Cttörő Boltban, Salgótarján, Palócz Imre tér 1. NÖGRAD - 1980. augusztus 19., kedd Elítélik Izraelt az iszlám Zöld Út a "kvangzsui hóhérnak" országok Izrael elleni széles körű kam ­pányra szólít fel az a határo­zat, amelyet hétfőn a Jeruzsá- lem-bizottság casablancai ér­tekezletének záróülésén fo­gadtak el az iszlám orszá­gok küldöttei. A dokumentum felszólítja az arab és az isz­lám országokat, hogy sújtsák diplomáciai és gazdasági boj­kottal azokat az országokat, amelyek Jeruzsálemet Izra­el fővárosának ismerik el, ott diplomáciai képviseletet tarta­nak fenn, vagy képviselet lét­rehozását határozzák el. A dokumentum előszavában a bizottság megerősíti az arab és iszlám országok elkötele­zettségét Jeruzsálem felsza­badítása iránt. A határozat — amelyet vé­gül 13 iszlám ország képvise­lője hagyott jóvá, hétfőn ugyanis az értekezlet színhe­lyére megérkezett a tanzániai delegátus is — a világ más országaival való kapcsolatok megerősítésére szólít fel. En­nek megvalósítása érdekében az iszlám konferencia kere­tében államfői szintű bizott­ságot létesítenek. A bizottság feladata Nyugat-Európa. Ja­pán és Kanada bevonása az Izrael elleni lépésekbe. A dokumentum egyben fel­szólítja a nyugat-európai or­szágokat, hogy mielőbb is­merjék el a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezetet a pa­lesztinéi nép egyedüli törvé­nyes képviselőjeként, A bizottság a továbbiakban javasolja, hogy az arab or­szágok tegyenek lépéseket az Izrael elleni ENSZ-szankciók meghozatala érdekében. A bizottság javasolta továb­bá, hogy a testület fokozott mértékben növelje pénzügyi hozzájárulását a palesztin nép harcához. A bizottság szep­tember 18-ra, ugyancsak Ma­rokkóba hívta össze az iszlám konferencia Jeruzsálem kér­désével foglalkozó következő 4< ül ügy miniszteri szintű rend­kívüli ülését. Mióta Csői Kju Ha ideiglenes dél-koreai államfő lemon­dott tisztségéről, a világsajtó Ismét vezető helyen foglalko­zik a zaklatott ázsiai ország jövőjéről. A prognózis lényegé­ben szinte valamennyi megfigyelő részéről azonos: Csői tá­vozása megnyitja az utat ahhoz, hogy a hadsereg er ős em­bere, a negyvenkilenc éves Csőn Tu Hvan tábornok for-; málisan Is a hatalmi piramis csúcsára kerüljön. Egyre világosabb: a tábornok annak a viszonylag fi­atal főtisztekből álló csoportnak a képviselője, amely Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolását kizárólag azért tartotta fontosnak, hogy a „régi gárdától” átvegye a vezető pozí­ciókat, Ez a jelek szerint a jelenlegi helyzet talán leglénye­gesebb motívuma. Nem is az a legfőbb baj, hogy Csőn ko­moly politikai ambíciókkal megáldott — vagy megvert — katona, hanem az. hogy neki és csoportjának teljesen meg­felelnek ..a régi gárda” országiási módszerei. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint annak a jogos-1 nak tűnő reménynek a szétfoszlását, hogy Szöulban, leg­alábbis a Pak-korszakhoz képest, valamivel demokratiku­sabb, „civilebb” vezetés váltja fel a rezzenetlenül szélső-1 jobboldali katonai diktatúrát Ez a remény azért nem lát­szott teljesen alaptalannak, mert Pák halála után rövid ideig megerősödött az ellenzék hangja, porondra lépett né­hány addig bebörtönzött, elhallgattatott politikus. Amikor azonban néhány hete Kvangzsu városban diákok és munká­sok együttes tömegdemonstrációja követeit politikai meg­újhodást, Csőn tábornok -* aki éppen a Pak-gyilkosság kö­rülményednek kivizsgálásával megbízott bizottság főnöke­ként került előtérbe — parancsot adott a szupermodern ame­rikai fegyverekkel felszerelt hadseregnek a zendülés vérbe) fojtáséra. Azóta nevezi Csont a világsajtó „kvangzsui hó-- hérnak”. Az új államfőt most elméletileg egy előkelőségekből ál­ló, 2583 tagú testület választja meg, Mivel ebben a testület­ben szinte kizárólag a Pak-rezsim haszonélvezői foglalnak: helyet, nem sok esély van arra, hogy megnehezítse a kato­nai diktatúra nyílt restaurációjára törő csoport dolgát. Mindez persze nem történhetett volna meg Washington legalábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül. Nemcsak arról van szó, hogy Dél-Koreában amerikai csapatok állomásoz­nak, hanem legalább annyira arról Is, hogy a hadsereg fel­szerelése teljes egészében a Pentagontól függ. A Fehér Ház­nak tehát lennének eszközei a restaurációs folyamat meg-| állítására, ha ezt akarná. De nem akarja. Harmat Endre J Megtagadták a választ Hétfőn, Szöulban a Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki vezető és 23 társa ellen folyó per második napján, a fővád­lott és néhány társa megta­gadta, hogy válaszoljon a kér­désekre. Kim De Dzsung hallgatását azzal indokolta, hogy az egész pert „a politikai elnyomás” eszközének tekinti. Az ellen­zéki vezető ellen egyébként az a vád, hogy megsértette a nemzetbiztonsági törvényeket, felkelést szított és szervezett és megszegte a statárialis ren­delkezéseket. A vád alapján a legfelsőbb katonai bíróság Kim De Dzsungot halálra ítélheti. Az ellenzéki vezető ellen inJ dúlt per része annak a folya­matnak, amelynek révén Csőn Tu Hvan tábornok, Dél-Korea új erős embere egyre közelebb kerül az elnöki székhez. Miután Csői Kju Ha államfő szombaton lemondott tisztéről; a „tábornok álma” egyre meg- valósíthatóbbá válik. (MTI) a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat tisztelettel meghívja a BlIDDTRBNSPfiCB Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolási Szakkiállításra. * A kiállítás nyitvatartási ideje 1980. augusztus 19—27-ig, naponta 9-17 óráig. Standunk a Kőbányai Vásárközpont C pavilonjában található. * PROGRAM: gyártási körünkbe tartozó te'rmékek ismertetése, bemutatása, a gyártási vertikum bemutatása diavetítéssel, a vállalatunk által felhasznált alapanyagok tulajdonságainak ismertetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom