Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)
1980-08-19 / 194. szám
Határozatok szerepe különös tekintettel a geológiai viszonyokra Nyitás előtt az országos mezőgazdasági Az- úgynevezett geológiai viszonyok — amelyek a megye bányavállalatának a legfőbb bajokat okozzák — nem igazodnak különféle határozatokhoz. Tud-e mégis hathatósan tenni valamit a lemaradások ellen az egység párt- szervezete? Erről beszélgettünk Mákos Nándorral, a Nógrádi Szénbányák pártbizottságának titkárával. — Ha a tervteljesítésnek megvannak az objektív feltételei, akkor tehet ennek érdekében a párt — bólint a vállalati szintű politikus. — Szorospatakon és Ménkesen, ahol a félévi terv nem teljesült, megállapítottuk, hogy a vártnál lényegesen rosz- szabb körülmények vannak. Ilyen körülmények között az eredeti tervet nem válthatják valóra. De nem mindegy, hogy mekkora a lemaradás. Ezért a vállalati párt-vb javasolta a vállalatvezetőknek, hogy vizsgálják felül a II. féléves lehetőségeket üzemenként!, és ezekhez igazítsák a feladatokat. Ezt javasolták az üzemekben dolgozó kommunisták is, akikkel elbeszélgettünk a bajok okáról. — ök milyen véleményeket mondtak ezeken a beszélgetéseken? — Azt tapasztaltuk, hogy mindegyikük felelősségteljesen gondolkodott a problémákról. És nem a geológiai viszonyokkal, hanem főként emberi tényezőkkel foglalkoztak. Arról volt szó, hogy hogyan lehet a lehetőségekhez jobban alkalmazkodni; s milyen módok vannak arra, hogy az elmaradás mértéke minél kisebb legyen. — Milyen emberi hibákra hívták föl a figyelmet? — Mindenütt szóltak arról, hogy a geológiai viszonyok a lemaradás fő okai. De megemlítették azt is, hogy a problémák mellett is még adódó lehetőségeket jobban ki lehetett volna használni... — Miért nem használták ki éket? — Megfogalmazták, hogy az üzemvezetésnek a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodása esetenként nem kielégítő. Mert ha közbejön egy váratlan vető, az tervmódosítást igényel. Ehhez a módosításhoz idő kell, és ennek az időnek megvan a le nem írt optimális tartama. Ez az idő esetenként az optimálisnál nagyobbra nyúlt. — Említettek-e másik emberi hibát? — A nehéz körülmények közt dolgozó frontok kiszolgálása akadozott. Ilyen időszakban, amikor különben is van lemaradás, ez súlyosabb bajként jelentkezik. A problémák oka, hogy a kiszolgálóláncok üzemzavara túl sok. Mondhatnák erre, hogy . hol van a tmk? De sokszor hiába jó a tmk, mert a kiszolgálóláncok állapota olyan, hogy gondos karbantartás ellenére is meghibásodnak. Ezeken kívül megemlítették a kommunisták, hogy volt szervezetlenség is, ami gátolta a munkát. — Mit tud tenni ezek ellen az emberi hibák ellen a párt? — A pártszervezetünk tevékenysége egy ideje termeléscentrikussá vált. Ezen belül elsősorban az ellenőrzó tevékenységben újítunk. „Tevékenységi alapszervezeteket” szerveztünk, s ezek vezetőit a termelésről időnként beszámoltatjuk. Ezáltal olyan politikai légkört teremtünk, hogy az emberek a képességeiknek megfelelő munkát végezhetik. — Az a hír járja, hogy önök nagyon gondosan megtartják a különféle gyűléseket, fórumokat. Van-e ezeknek valamilyen kézzelfogható haszna? — Igen. Nemrég az alapszervezetek az első féléves tervről adtak számot. Ezek alapján érződik a pártszervezetek tevékenységén, hogy a propagandával való mozgósítás előbbre haladt, fejlődött. — Szerintem a propagandánál hatékonyabb a jó anyagi ösztönzés. — Erről sokat lehetne vitatkozni. De tapasztaltam, hogy sokan a pártfórumokon látják be, mennyire fontos a személyes példamutatás. Az is nagyon lényeges, hogy a dolgozó áttekintse a vállalat nehézségeit, és érezze, hogy az ő munkája mennyire fontos. — Ezt át is érzik. És a vájárok panaszkodnak, hogy ők alig valamivel keresnek többet, mint a kevésbé fontos munkát végzők. — Éves szinten nem egészen így van ez. Alapelvünk volt, hogy olyan ösztönzési rendszert dolgozzunk ki, ami a produktív munkahelyekre vonzza a dolgozókat és a jobb, a hasznosabb munkavégzést részesíti előnyben. Ha A fuvarpiachoz való jobb alkalmazkodás jellemzi a Volán 2. sz. Vállalat salgótarjáni teherforgalmi üzemegységének beruházását: az év folyamán 10 db Tatra 148 S—1 tehergépkocsit vásárolnak. Ezek a nagy teljesítményű gépek rövidtávú szállításokra használhatók kj a legjobban. A „Tat- rák"-kal a Volán a Nógrádi Szénbányák Vállalat külfejtési tevékenységét kívánja többek között segíteni a megyében — Kazár majd Mátranovák —, ahol a felszín eredeti helyreállításához nagy mennyiségű meddő mozgatása szükséges. —pe— azt mondjuk, hogy ezt maximálisan elértük, akkor nem egeszen közelítjük meg a valóságot. Jobban kell élnünk a teljesítményhez kötődő differenciálás lehetőségével. — Ménkesen két tekintélyes bányász — mindkettő csapatvezető — mondta, hogy rossz a differenciálás. Mi lehet ennek az oka? — Belső arányaiban lehetnek eltérések. De azért nem az alapelveket kell bírálni, hanem a gyakorlati alkalmazást. Van lehetőség a jó differenciálásra. S ezt a párt az ellenőrző tevékenységgel tudja elősegíteni. Ilyen és ehhez hasonló visszásságra pártszerveinknek oda kell figyelnie és szükség esetén fel kell hívnia az üzemvezetés figyelmét a hasonló esetek elkerülésére. — Nyílik-e mód arra, hogy a termelést segítse a párt- szervezet a második fél évben? — A vállalati pártbizottság határozatot hozott, hogy a második fél évben több termelőegységnél kihelyezett ülést tart, s ott a gazdasági és a pártvezetőket beszámoltatja a termelésről, a gazdálkodásról. Augusztusban Ménkesen. szeptemberben Szorospatakon kerül erre sor. Eldöntöttük. hogy ezentúl jobban figyeljük a terv végrehajtását. Nem mintha eddig nem figyeltük volna. Figyeltük, de ezután gyakrabban ellenőrzünk, mint az első fél évben. Ahol elmaradást tapasztalunk, ott a felelősségre vonás sem marad el. — Van-e alap derűlátásra a második fél évvel kapcsolatban? — Arra alapozva, hogy ez a medence kollektívája már sok ehhez hasonló helyzetben úrrá tudott lenni a nehézségeken, bízom abban, hogy ez így lesz az év hátralevő időszakában is. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a most elindított gyakorlat ne csak kampányjellegű legyen. hanem végigkísérjen a mindennapi munkánkban. A jelen — nem könnyű — helyzetét figyelembe véve bízom abban, hogy az ez évi elvárásoknak eleget tudunk tenni. Erre azok a termelőegységek szolgálnak biztosítékul, melyek az eddig eltelt időszakban is ütemesen eleget tettek az elvárásoknak. Továbbra is szükséges, hogy minden szintű vezető tevékenységére a kapkod ás mentes, a feltételrendszert biztosító, az átgondolt és tudatos közhasznú cselekedet legyen jellemző. M. P. és élelmiszeripari kiállítás Beszélgetés Hajczinger Györggyel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjével — Ma már hagyománynak mondható, hogy országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra ötévenként, a tervciklus záró évében kerül sor. Meghatározza-e ez a kiállítás mondani való j át ? — A rendezvényre idén 69. alkalommal kerül sor. Ezen belül másodszor Igazítjuk időpontját a középtávú népgazdasági terveinkhez. így most számot adhatunk arról, hogy az MSZMP XI. kongresszusa által meghatározott gazdaság- fejlesztési feladatok teljesítése érdekében az V. ötéves terv során a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar milyen eredményeket ért el, és melyek azok a módszerek, vagy termelési eszközök, amelyek az előttünk álló VI. ötéves terv eredményes végrehajtását segíthetik. A kiállítási anyagok, termékek, gépek bemutatják az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, termelő- és export- képességét. Tájékoztatást adnak az ágazaton belüli együttműködési formákról, a termelési rendszerek, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari gazdálkodó szervezetek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok eredményeiről. Rámutatnak a gazdaságos termelés módszereire, a hatékonyság eszközeire. Hangsúlyozzák a más minisztériumok felügyelete alá tartozó, úgynevezett ellátó iparágak tevékenységének meghatározó jelentőségét a mezőgazdaság, élelmiszer- ipar és fagazdaság további fejlődésében. Nem maradhat el a mezőgazdasági környezetvédelem és természetvédelem időszerű feladatainak ismertetése, és az ágazatok nemzetközi kapcsolatainak, különösen a megvalósított KGST-célprogramoknak a bemutatása sem. — Kik vehetnek részt a kiállításon? — A kiállításon való megjelenés fő formája az eredmény- és teljesítménybemutatókon való eredményesség. Ehhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium igen szigorú „nevezési szinteket”. azaz termelési eredményeket állapított meg, ezzel is biztosítva, hogy valóban csak az élenjáró gazdáságok módszerei váljanak közkincs- csé. Igv például őszi búzából 50, tavaszi árpából 35, burgonyából 250. dohányból 17 mázsás hektáronkénti termésátlagot kellett az utolsó három év átlagúban elérni. De hasonlóan magasak a követelmények a kertészet, az állat- tenyésztés és az élelmiszer- ipar területén is. A feltételeket a MÉM még tavaly közzétette. Ennek alapján a gazdaságok a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályra nyújthatták be jelentkezéseiket. A legjobbakat továbbítottuk a HTJNGEXPO felé, ahol a kiállítás 20 szak- bizottságában dolgozó több mint 400 szakember döntötte el, kik jogosultak a részvételre. — Az eredmények ismeretében, hány nógrádi gazdasággal találkozhatunk a kiállításon? — Üzemeink közül hat termelőszövetkezet és egy állami gazdasag növénytermesztési, egy szövetkezet, egy állami gazdaság állattenyésztési, öt közös gazdaság és egy társulás kertészeti, tizenegy kistermelő a háztáji eredmény- és teljesítménybemutatón szerepel. Két termelőszövetkezetünk élelmiszeripari terméke-, két állít ki. A termelési rendszerek figyelembe veszik és szerepeltetik is a legjobb Nógrád megyei eredményeket. Érdekes színfoltnak Ígérkezik a néhány AGROFA típusú épület, amelyet a HUNGEX- PO megvásárolt a gyártó társulástól. Az állattenyésztésben érdekelt két nagyüzemünk az élőállat-bemutatón js részt vesz. — A korábbi kiállításoknak mindig voltak külföldi résztvevői is. Most mennyire tekinthető nemzetközinek az OMÉK? — Egyre erősödik a rendezvény nemzetközi jellege. A szocialista országok közül a Szovjetunió mellett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba. Lengyelország, Mongólia, NDK, Románia és Vietnam mutatja be jellegzetes termékeit, ismerteti eredményeit. Ezek az országok saját nemzet] bemutatójukon belül kiemelten jelenítik meg a szocialista országok integrációjában a KGST-ben betöltött szerepüket. ' Nagy számban jelentkeztek nem szocialista országok is. Ez azt mutatja,hogy az OMÉK ma már nemcsak a magyar népgazdaság és társadalom rangos eseménye. Most első alkalommal külföldi kiállítók élőállat-bemutatón is részt Vesznek. Várhatóan a kanadai szarvas- marhák fogják a legnagyobb érdeklődést kiváltani. — A kiállítás Időtartama alatt milyen jelentősebb rendezvények kerülnek megrendezésre a vásárvárosban? — A kiállításon számos kiegészítő rendezvény, szakmai, kulturális és sportprogram lesz. A szakembereket nyilván a huszonnyolc témakört felölelő „Szakember-találkozók, tapasztalatcserék” című rendezvénysorozat érdekli legjobban, amelyen az ágazatunk legfontosabb témaköreiben neves szakemberek tar- ^ tanak előadásokat. Ezeken csak szervezett formában lehet részt venni. A KGST-tagországok saját nemzeti napot tartanak, és megrendezik a KGST-napot ts. A szakmai ismereteket bővíti és tapasztalatcserére is alkalmas az újítási vetélkedő, az Alkotó ifjúság pályázat, és a különböző erőpróbák, mint a fakitermelési, a juhnyíró- és barkácstraktorver- seny. Biztosan sokan lesznek kíváncsiak majd a gasztronómiai bemutatóra is. Az OMÉK Kupa atlétikai versenye « mezőgazdasagban dolgozó fiatalok sportolási lehetőségeinek bővítését jelenti. Az országos döntőre augusztus 20-án az FTC-pályán kerül sor. A kiállítás állandó rendezvényei sorában említésre méltó a fotó- és plakátpályázat s a képzőművészeti kiállítás. — Hogyan támogatják a mezőgazdasági üzemek a kiállítás megtekintését? — Megyénkben is igen nagy az érdeklődés az OMÉK iránt. Ez már korábban is megmutatkozott, hiszen minden harmadik üzemünket kiállítóként is láthatjuk. A közönségszervezés gördülékenyen zajlott: a szakember- találkozókra megyénkből több száz fő készül, míg a kiállítás látogatóinak számát csak utólag tudjuk felmérni. Gazdaságaink, vállalataink, intézményeink jó feltételeket teremtenek a kiállítás szervezett megtekintésére. A munkáltató szerzi be a belépőjegyeket: ahol van, igénybe veszik az üzemi buszt, és elsősorban az aratási munkában résztvevők, szocialista brigádok, egyéb területen jól dolgozók munkájának elismeréseként biztosítják számukra a kiállítás látogatását. (7.) Demokrácia a mezőn Ki. emlékszik még az úgynevezett határi közgyűlésekre? Az idősebb tsz-tagok közül bizonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvel ezelőtt, amikor még kisebb méretűek voltak a közös gazdaságok, eléggé elterjedt, népszerű találkozási fóruma volt ez dologidőben a szövetkezeti tagoknak és a vezetőknek. Az előre meghirdetett napon a tsz vezetői eleve úgy szervezték a munkát, úgy osztották el az embereket, a Különféle mezei feladatokhoz, hogy késő délután, amikor már nem nagy a meleg, az alkalmas, árnyas, nagy fák alá könnyen összejöhessen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűléseken és figyelmesen meghallgatták az elnököt, aki ismertette a szövetkezet legfontosabb időszerű ügyeit. Kérdezni, véle- ménvt mondani is lehetett. Vitás kérdéseket ■ tisztázhattak és két-három óra hossza múlva mindenki — tagok és vezetők — tájékozottabban folytathatták munkájukat. Régi felismerés tehát szövetkezeteinkben, hogy a tagság tájékoztatásával, véleményének megismerésével a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A demokráciának a közgyűlések közti időszakban is érvényesülnie kell. Szerencsére a szövetkezetek túlnyomó többségében a vezetők és tagok sok esztendő tapasztalatai alapján pontosan tudják, miként kell a demokráciát ésszerűen, hatékonyan érvényesíteni. Tudják mikor van ideje és hol van helye a szükséges párbeszédnek. a demokratikus vitának. Viszont azt is megtanulták, hogyha közösen valamit elhatároztak, akkor utána már a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitatkozni. ha szántani, vetni, vegyszerezni, betakarítani kell. Természetesen a jó javaslatoknak. észrevételeknek mindig értékük, becsületük van. azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül figyelembe kell venni. Lehetetlenné válna viszont a folyamatos munka, ha mondjuk egy gépesítési brigád minden reggel megkívánná vitatni és sza- vázással akarná eldönteni, hogy hol és, mit dolgozzanak. Ez egyébként is szakkérdés, melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei illetékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is megbeszélni, megértetni, elfogadtatni, de erre való a felkészülés ideje, a téli tanfolyamok időszaka. A torlódó mezei munkák időszakában erre már nincs mód, nincs idő. Ezzel együtt igaz viszont az is, hogy a tsz-tagok nyáron is gazdái a szövetkezetüknek. Jogos tehát az igényük, hogy rendszeresen és idejében értesüljenek a tsz fontos, közös ügyeiről és ne kelljen nekik várni közgyűléstől közgyűlésig a véleményük kinyilvánításával. Hiszen ma már a legtöbb tsz-ben csak egy. vagy két. közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerűsített szövetkezeti törvényünk maga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a küldött- gyűlések és valamennyi szövetkezetben a munkahelyi közösségek tanácskozásai elősegítsék a demokrácia érvényesülései. Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahelyi közösség működik; Ezek évente legalább három megbeszélést tartanak, egyet közülük' épp a nyári időszakban Ezektől sok függ. A tagság értékeli azt, ha maga a tsz elnöke es a tsz többi vezetője minél több ilyen megbeszélésen részt vesz. így mindenki első kézből szerezhet értesüléseket: a tagok a közös ügyekről, a vezetőik a közhangulatról. A küldöttgyűlések, vezetőségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtudhatnak attól a társuktól, aki az ágazatot, vagy az íizemegysé. get képviseli az adott testületben. Ha a választott küldött, illetve vezetőségi tag visszaérkezik a tanácskozásról, akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgatják, hogy miről is határozott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-híradók tevékenysége is. A jól összeállított, közvetlen hangú — nem a napi sajtót utánzó — sokszorosított tájékoztatók a nagy létszámú tagsághoz is rendszeresen eljuthatnak es növelhetik tájékozottságukat. Kár, hogy különféle bürokratikus akadályok, az eltúlzott igények és a belőlük adódó nagy költségek nehezítik a tsz-hiradók tömegesebb elterjedését. Sokra kell értékelni végül a vezetők és a tagok gyakori munkahelyi találkozásait, A legtöbb tsz-ben korán reggel «az elnök maga is valamelyik majorban. áilattenvésztő telepen. a gépjavítóknál, vagy a traktorosoknál kezdi a munkáját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyenkor bárki, bármiről beszélhet az elnökkel, illetve a tsz Illetékes vezetőivel. 'Mindez segít abban, hogy a tsz-demokrácia a nagy munkák idején, a dolgos hétköznapokon is gyümölcsözően érvényesüljön. Tóth Benedek NÖGRAD - 1980- augusztus 19., kedd 3 y. i J
