Nógrád. 1980. augusztus (36. évfolyam. 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

s. l^&iiSÉIS § SlŐtt E ^SmmmímwLrnmmmJLmSSLmm ^wmSSSSSSSSSSSSSSSS Múló percek örömei Az elmúlt hét televíziós programjának legemlékezete­sebb perceit a terjedelmükben közepes méretű, körülbelül 45—tíO perces műsorok szerez­ték. Könnyedék voltak, cseve­gő hangúak, szórakoztatók; és nem egy esetben látványosan ismeretterjesztők. Mindjárt a hét első napján láthattunk — a nagy küzdel­meket hozó Atlétikai Buda­pest Nagydíj közvetítése után — egy kitűnően írt, szerkesz­tett és rendezett filmtörténe­ti visszapillantást és áttekin­tést, a „Mert a Berta.,.” cí­mű műsort. Az író Bernáth László (ő látta el a műsorve­zetést és Solymosi Ottó ren­dező is) Ágoston György szer­kesztő nem kevesebbre vállal­kozott, mint, hogy egyetlen órába sűrítve elmesélje ne­künk a film, a mozi megszü­letésének és első negyedszáza­dának történetét, természete­sen elsősorban a magyar film­gyártásra koncentrálva. Vál­lalkozásuk — noha a beava­tottaknak, ' pontosabban a filmtörténettel módszeresen foglalkozóknak ismeretter­jesztő szempontból alig jelen­tett újat — kifejezetten sike­resnek minősíthető. Bernáth László a rá jellemző közvet­lenséggel, feszélyezetlen egy­szerűséggel mesélt, került min* denféle fölösleges szájbará­góst, tudálékos okoskodást, vagyis: Ismételten és ténylege­sen mesélt. Ügy, ahogyan na­gyon sokszor kellene a tele­víziónkban: családapai (csak korára való tekintettel írva így, nem stílusra értve) szere­tettel, házitanítói biztonsággal. Nem tudom, hogy a film vé­gül is milyen távlati célzattal készült, tervezik-e folytatását; azt Viszont határozottan me­rem állítani: látok fantáziát a sorozattá szervezésében. Mert nem csak új ismereteket frissí­tene, régieket élesztene ez a filmtörténeti széria, hanem kultúrpolitikai missziót is be- töltene. Nem is akármilyet! Ideje lenne már nagyapáink, apáink, anyáink emlékezeté­ben „helyreigazítani” a har­mincas meg a második világ- háborús évek magyar filmje­it, melyek legtöbbjük számé­ra a filmművészet csúcsát je­lentik. Órákig tudják mesélni a filmek tartalmát, zsongító dalait, a Megfagyott gyermek, a Dr. Kovács István és g töb­bi históriáját. Pedig — egy ré­tegben jól tudott — a magyar filmek a harmincas években, és utána is még erős két év­tizedig messze elmaradtak a kor filmgyártása. élenjáró filmművészete (például a fran­cia, szovjet) mögött. A foly­tatásban ilyen legendaszagga­tó. szemfelnyitó funkciót lá­tok. Két új magyar drámai al­kotás került a héten képer­nyőre. Aldo Nicolaj olasz zzerzó Merénylők című darab­ját Málnay Levente, Radványi Ervin valóságban gyökerező forgatókönyvét, a Gyümölcs- oltó Boldogasszonyt Felvidé­ki Judit rendezte. Mindkét alapötlet ígéretes, de mindket­tő írói megfogalmazása, ugyan­úgy rendezői interpretációja közepes színvonalú. Oka egy­aránt alkotói tisztázatlanság­ban, illetve helytelen döntés­ben keresendő. Nicolaj nem tudja eldönteni, vígjátékot ír­jon, vagy társadalmi krimit, terrordrámát; Radványi pe­dig, hogy mennyire tapadjon meg a valóságban és mennyi­ben rugaszkodjon el tőle, ho­gyan lenne érdekesebb a tör­ténete: idősík-váltogatással, vagy hagyományos cselek­ményvezetéssel. Nicolaj dilem­máját úgy dönti el, hogy meg­szokott útján marad, szelle­mes fordulatokkal, pergő pár­beszéddel, sole-sok titokzatos­sággal elszórakoztat, anélkül, hogy „mellbe vágna”, elgon­dolkodtatna, valamelyecskét is megpróbálkozna a feldo­bott titkok megfejtésével, a terrorizmus egyéni és társa­dalmi gyökereinek felrajzolá­sával. Radványi Ervin a fele­fele alap mellett határoz, aminek — ha túlságosan nem is zavaró, de kiabálóan han­gos — stílustörés lesz az ered­ménye. Az adott társadalmi közeg­ről azonban megtudunk egyet-mást mind a két eset­ben. Kiderül, a homlokegye­nest más miliő nagyon is ha­sonlatos egymással, már ami, az etikai magatartást, gon­dolkodást illeti. Az emberi képmutatás. hazudozás itt is, ott is bevett, természetes szokás, nem egyszerűen múló divat, pillanatnyi szorultság. Málnay Levente színészei: Almási Éva, Balázsovits La­jos, a főiskolás Tóth Enikő, remekelnek, különösen a ta­pasztaltabbak. az első kettő. Málnay zseniális ötlettel feje­zi be az írói „vázlatot". Az egymást gyanúsítgató három szereplőre terroristák tüzet nyitnak az utcáról, s a három ember a cukrászdái bútorok mögé húzódva egy-egy stuk- kerral viszonozza a tüzet. Ki volt hát végül is a terrorista? Nicolaj sem tudja, csak azt: köztünk vannak és bárki le­het. A Gyümölcsoltó Boldogasz- izony első fele halálunalmas. Olyan, mint egy nemrégiben ment magyar sorozat, a Mai bűntettek. Alig tudnak segíte­ni ezen a bevillanó emlékké­pek. Hogy mit szalasztottak el az alkotók, azt a bírósági tár­gyalás után tudjuk meg. A ha­misan tanúskodó falusiak, a vádlott asszony, a férje és anyósa a poros úton ballag hazafelé, némán, idegenül egy­mástól, a falubeliektől. Ekkor kezd élettel, valóságízzel meg­telni a játék, s ettől kezdve élvezetes. Azzá lesz az utolsó jelenet is, amely hasonlókép­pen lassított, mint a Málna- yé. A becsapottságára ébre­dő fiatalasszony szétveri min­den bajok okozóját, a boros­hordókat. Viszont ez roman­tikus megoldás. Mert ugyan­úgy iszunk tovább. Jó a sző­lőtermés, virágzik a vendéglá­tóipar, a szeszkimérés, a bög- recsárda-mozgalom. A népes „társulatból” Bó- dis Irén (anyós), Űjlaky Dé­nes és Gosztonyi János játéka emelkedik ki. Vörös Eszter (feleség) pillanatokra tud le­kötni, olykor hitelességet sem tud kölcsönözni a figurának (bér ez rendezői probléma In­kább), Sörös Sándor (italozó férj) egysíkú. Néhány műsorban örömünk tellett a múlt héten, ezek azon­ban jobbára a múló percek örömei voltak. A tartós gyö­nyörűségre még várnunk kell, Új terméke a FÜTŐBER nagybátonyi gyáregységének az ipari üzemekben használhat« klímaberendezés, melynek gyártása júliusban kezdődött meg. Az idén mintegy kilencmil­lió forint értékben küldik megrendelőikhez a fűtőberendezést. Képünkön Garami Gyula minőségellenőr és Markó Mátyás lakatos csoportvezető gyártásközi meózást végez.- kj ­Klubosok klubja Augusztus első felében a krimi és interjú. A műsor nagy feledtetve minden fáradtságot; salgóbányai KISZ-vezetőkép- sikert aratott, amire jellemző, a jelenlevők mindegyikét tánc- zőtábor lakói voltak a kezdő hogy a közönség műsorzárásig ra bírta. Már aki bírta. Kö- és haladó klubosok. Közülük kitartott a „készülék” előtt, szönet ezért Mlinár Pálnak és kértünk meg egyet, hogy a Másnap délelőtt teljes nagy- a Nógrád táncegyüttesnek, nyárhoz illően oldott hangú, üzemmel kezdődött az előadá- Fáradozásukat nem felejtjük, vidám krónikát adjon. íme! sok; konzultációk sora, sezek Csütörtök délelőtt a vizsgá­ja. a délelőttök mindennapos z°k első erőpróbája volt. El­eseményévé váltak. Az elő- méleti kérdéseket kaptak * Valóságjáték egy felvonás- adások többsége jól szolgálta klubélet számos területéről, ban es (szerencsére) sok „szín- a klubvezetőképzést, elméleti (klubelmélet, módszertani is- ben”. Talán leginkább ez a és módszertani útmutatót adott seretek stb.) valamint Nóg- mondat kívánkozik a klubve- a klubvezetők további mun- ród meg>’e történetéből éskul- zetőképző táborra emlékező kájához. turális nevezetességeiről. A sorok elé. Könnyű és egyben ...... - , „ ,, . délelőtti vizsga izgalmait ki­nehéz is a dolga a táborozd- £ következő nap délutánja tűnőén oldotta fel a fiatal klu­son részt vett krónikásnak. * turizmusé volt. A Salgo.-var bosok egy másik csoportjának Könnyű, hiszen bőven van bevitele volt a cél. A tarsa- szórakoztató, játékos estje, miről írnia, de nehéz is, hl- sa*. nagy részé elerte célját, szén bőven van miről írnia. a túra is. Felerve, mar senki A táborkezdés is jelezte, se>u akart ellensegeskedm, ke- hogy jó hangulatú, baráti ta- nyelmesebbnek talalta a var- második napja Az örea” lálkozóra érkezett a mintegy klubosok számod adtak az el 80 klubvezető, köztük 2J„vén túlélőit a hegy lábánál mar a múlt év során tanultakról es diák." Az eskütétel és szava- «alonnasuteshez előkészített gyakorlati munkájukkal bi­lis! szertartás után a fiatal fahasábok es az estet szerve- r:. .. Ju"ai. klubvezetőjelöltek a klub- ző «oport tagjai fogadták. A k " v ván« > «"T1 íiuT. » e . . u J túrázók alia várták hoav mec- hogy kePesek ««y fiatal ko­bébik”, a klubvezetők népes vidám «S.rtz°sség, egy klubközösség irá­tibora tagjainak érezhették P h,e“ en.ek'. V dam sportvetél- nyi'tására. A megírt klubest masukat kedőkkel, énekszóval fejező- Sí J ° mágusát. ’ kirándulás klubdélután forgatókönyvek Már az első este meg-, illet- 0 a a ■ jgazi hasznát és értékét csak ve bemutathatták a még fej- Számítva arra, hogy a klub- a megvalósítás adhatja, dé lődésben levő oroszlánkörmei- vezető edzett és nem fog ki látva az ötletgazdagságot, bi- ket és nem utolsósorban vt- rajta egy rövidnek alig mond- zonyos, hogy jó úton halad- dám műsorukat. Rendkívüli ható sétálás, a szervezők más- nak a ma már végzős klub- tv-adásukban a televízió leg- napra tánchézprogrammal vezetők. népszerűbb műsorainak pa- lepték meg a hadfikat és had- A gyakorlati feladat vég- ródiáit mutatták be. Volt ben- lányokat. A táncestnek leg- ne Vitray, esti mese, tv-torna, nagyobb sikere az volt, hogy amely- jó kikapcsolódást nyúj­tott a következő napra. Amikor is: elérkezett a vizsJ (sulyok) a, ..............IMIIM!...........IIIIIIIIIIIMIIIIIIII..............unni.......iiiiiiiiiiiih.......................................................................................................................................................................................................................................................................... F ővárosunk hazai és külföl- U__.. :c j.? ét fültanúi lehettünk, di látogatói, hacsak átutazóban ''31 ^ W l • Az idei évadra az Operett­járnak is Budapesten, a leg- __ «zínház ljubljanai (Jugo­ritkább esetben hagyják ki ________1 1 „ * I „ „ Ä I szlávia) vendégjátéka tette rá p rogramjukból a Fővárosi * koronát. A társulat szaz­Operettszínház egyik-másik ^ ^ 1 rV W rV negyven tagja julius 10—15 előadásának megtekintését. között a nemzetközi színházi Van miből választani! Az vérű humorral, helyenkéntsza- mes versenyt vívtak a közön- jutalomjáték volt, alkalmat és zenei fesztiválon képvisel- évek óta műsoron szereplő re- tírikus felhangokkal gazdagí- ség elismeréséért a címszerep- adva, hogy bebizonyítsa: ma te a magyar operettművé- pertoárdarabok mellett min- tóttá a cselekményt. Voltak ben, Gárdái Gábor daliás tiszt ő érti-érzi a legjobban ezt a 6zetet, mi mással, mint a den évben jó néhány újdonsá- most is lovak, — a szereplőik volt, Németh Sándor és Kovács műfajt, melynek alapfeltétele: Csárdáskirálynővel. Vámos got is láthatnak, a legkülönbö- jelmezével összedolgozott já- Zsuzsa pedig mint tánckomi- egyformán jól kell tudni ját- László rendezésével újították Eőbb műfajokban; hazai daijá- téklovacskák. Birkanyáj is — kus-szubrett páros lopta be szani, énekelni és táncolni.Se- fel Kálmán Imre nagyoperett- téktól klasszikus nagyoperett- mulatságosan ugrándozó, ba- magát a nézők szívébe. Ne regi László rendezése is ki- jét, s a vendégjáték kedvéért tig, világhírű külföldi musical, rikáknak öltöztetett gyermek- feledkezzünk meg itt sem Suka emelt elismerést érdemel: ko„ németül tanulták be a prózai tói stúdió-előadásokig. táncosokkal. A francia királyi Sándor, valamint Kertész Pé- rabeli híradókból összeállított részeket és a dalokat. Három. Idézzük fel néhány sorban udvart pedig népi motívumok- tér, Marik Péter és Oszwald filmbetétekkel, ügyes világi- alkalommal léptek fel a az elmúlt évad kellemes, em- kai gazdagon díszített alföldi Marika alakításáról. A Violet- tástechnikával, jól elhelyezett ljubljanai kétezer személyes lékezetes óráit, melyeket ebben parasztház helyettesítette, ta bizonyára állandó repertoár- díszletelemekkel és kellékek- szabadtéri színpadon, elsöprő a patinás Nagymező utcai épü- Akik láttuk az előadást, so- darabja marad az Operettszín- kel egyik pillanatban kopár sikerre). Ez volt a Csárdáski­letben töltöttünk, Elsőként azt káig nem feledkezünk el Suka háznak. szállodai szobécskát, majd rálynő tizenegyedik külföldi a művet, amely eredetileg ope- Sándor parádés alakításáról a Az évad legnagyobb egyéni óceánjáró luxushajót, telefon- bemutatkozása a Fővárosi rettszínpadon kezdte pálya- francia király szerepében, Ősz- sikerét Galambos Erzsi arat- fülkét és revűszínpadot, s még Operettszínház művészeinek futását, majd átköltözött az wald Marika Iluskájáról és ta. Az Operettszinház zseb- vagy tucatnyi helyszínt vará- tolmácsolásában. A korábbi Ooeraházba, hogy aztán ismét Virág József János vitézéről, színházában lépett fel Georg zsolt elénk. Kár, hogy a zseb- években vendégszerepeitek visszatérjen eredeti „közegé- A klasszikus nagyoperettet Kreisler osztrák szerző Lola színház nézőterére kevesen már ezzel a darabbal Moszk­be”. Ez a dalmű: a János vi- az elmúlt évadban Nyikoláj Blau című egyszemélyes ze- férnek be, s emiatt valóságos vában, Leningrádban, Triest­téz. Egyesek szerint ez a kiasz- Sztrelnyikov „Violetta” című nés drámájában. A darabot és harc folyt a jegyekért. A jövő ben, Bukarestben, Kolozs­szikus daljáték elöregedett, be- műve képviselte, Grigorij a prózai részekkel fontosság- évadban folytatódik az elő- várott, Bécsben és még jó né­porosodott. A siker bizonyít- Szpektor, a Moszkvai Zenés ban vetekedő dalszövegeket G. adássorozat, aki még nem lát- hány más európai nagyváros­ja: a vészt jóslóknak nem volt Színház főrendezőjének szín- Dénes György „magyarította”, ta, annak javasoljuk: jó előre ban. A ljubljanai előadásso­igazuk, csupán friss szemmel, padra állításában. A Violetta Akik ismerik az eredetit,egy- gondoskodjon belépőjegyről! rozat után újabb meghívások­ért» kézzel kellett hozzányúl- évtizedek óta a szovjet zenei hangúlag állítják: jobb annál. Mi volt még? Egy Gálamű- kai halmozták el a társulatot, ni. A darab rendezőjének: Vá- színpadok —, hogy úgy mond. Szellemesebb, ötletesebb, kife- sor című összeállítás, népsze- De ezek még odébb vannak, mos Lászlónak volt bátorsága juk — Csárdáskirálynője. A jezőbb. Galambos Erzsi pedig rű nagyoperettekből és musi- Ljubljana után a primadon­ahhoz, hogy szakítson a közhe- pesti előadás is bizonyítja, a huszonéveseket megszégye- calekből. Ezúttal szóhoz ju- »ák és bonvivánok, a szub­lyekkel, vállalja a műfajt: a hogy nem véletlenül. Felsora- nílve töltötte be áradó egyéni- tottak azok is, akiket már rég rettek éstáncoskomikusok, az mesejátékot, Á régebbi előadá- koztat rövjd három órában ségével, varázslatos légköré- láttunk: így például Németh operaházi balettegyüttes szín. sok tobzódtak a pompában, mindent, ami a műfaj igazi vei a tenyérnyi színpadot. El- Marika, Petres Zsuzsa, Kovács vonalával vetekedő teljesít­„csupán” Petőfi Sándor elbe- értéke. Látványos táncképek, hittük neki azt is, hogy tizen- Ibolya, s az Operettszinház ményt nyújtó tánckar, az szélő költeménye, Heltai Jenő hatásos párbeszédek, fülbe- nyolc éves, azt'is, hogy a fa- többi népszerű művésze. Si- énekkar és a zenekar rövid va­ihletett átdolgozása. Kacsóh mászó muzsika, fordulatos cse- sizmus üldözöttje, s egy pilla- került volt ez a produkció is, kációra megy, mert augusztus. Pongrác muzsikájának népi lekmény. s mindez bőséges al- nat múlva azt; is, hogy azame- elandalodhattunk a már száz- ban már ismét megkezdődnek hangvétele sikkadt el. kaimat nyújt a szereplőknek, rikai színpadok ünnepeltcsil. szór hallott, s mégis megunha. a próbák. Hogy miből? Termé­\ mostani felújítás vissza- hogy megcsillogtassák tehet- laga. Ezeket a merész váltáso- tatlan melódiákon, viszont- szetesen a Ljubljanában kitű­adta a mű eredeti szépségét, ségüket, énektudásukat. Tibol- kát csupán néhány kellék, vil- láthattuk kedvenceinket, az nőre vizsgázott Csárdáski­hang'.ijatát s ugyanakkor bő- dy Maria és Gallai Elzie ne- lámgyors átöltözés, elsősorban utolsó húsz percben pedig Ga- rálynóből. Csak éppen a német pedig művészi átlényegülés lambos Erzsi és Németh Sán- szöveget kell elfelejteni, s új­— dór közreműködésével ferge- ra betanulni — m’^varul... NOGRAD - 1980. augusztus 19., kedd segítségével oldotta meg bravúrosan. Alakítása igazi Leges musicalprodukció szem­Garai Tamás rehajtása, majd értékelése után a vizsgaláztól lázfoltos vizsgázók elméleti felkészült­ségéről győződhetett meg a vizsgabizottság. A klub- és já­tékelmélet legkülönbözőbb te- 1 ületeiről kértek és kaptak ki­tűnő feleleteket a vizsgázta­tók. Délután jól értesült körökre hivatkozva hírnök jött s pi- hegve szólt: mindenkinek si­került. Volt olyan hatása, mint a Márkának — feldobódtunk. B’elszabadultan, vidáman ké­szült az „osztály” az utolsó csengetésre, az utolsó órákra, a ballagásra. Este szórakozta­tó műsort láthatott a közön­ség a bal tagoktól és a bal lú­goknak. Űtravaióul régi szokás szerint tarisznyát adtak át a búcsúzóknak a ballagtatók. S másnap reggel: Az utolsó szín. A csoport valamennyi tagjának megköszönték eddigi munkáját és a táborvezető­igazgató — miközben sok si­kert kívánt a további mun­kához — jutalmakat adott át a végzősöknek. Finita la commedia! Lega­lábbis az első felvonásnak. Most rövid szünet. Egy év múlva folytatjuk. Bízunk ben­ne. Végezetül álljon itt a vég­zősök tablója. Igazgató: Tóth Csaba, Brunda Gusztáv. Osz­tályfőnök: Mezei István. Ne­bulók: Kabács József, Med- vácz Lajos, Tari László, Már­ton Erika, Márton Imre, Ujj Katalin, Bognár Erika, Bol­dizsár Tünde, Szőke Zsuzsan­na, Oravecz Péter, Oszvald Fe­renc, Serfőző István, Ligetvá­ri István, Havas Jenő, Mar- gethin Attiláné, Kozár Ágnes, Böda Tibor, Babinszky Zsu­zsanna, Fekete Tamósné (Hé­nyel Ilona), Handó Péter, Fü­zesi Istyán, Vidó Ágnes át Nyíri Károly. *-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom