Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

Gyűlés a Kisstadionban

Maróthy László beszéde

Hazánk Ifjúsága, a Mágyaf Kommunista Ifjúsági Szövet» *ég tagsága. a nagygyűlés minőén résztvevője nevében köszöntötte az űrhajósokat. Gratulált a jól megérdemelt, magas kitüntetésekhez, az előléptetéshez, majd így föly* talta:

— Azért jöttünk össze, hogy báiar férfiakkal, nagyszerű emberekkel találkozzunk, hogy a Magyar Kommunista .Ifjúsági Szövetség és a lenini Kamazoméi, a Magyar Szoeia* lista Munkáspárt, és a Szov« jetunló Kommunista Pártja neveltjeivel ismerkedjünk, akik példát mutattak nekünk szorgalomból, tudásból, fe* gveiemböl és bátorságból.

— A mi Béreink és — azt hiszem, nyugodtan mendha* tóm - a till Valerijünk meg» mutatta, mire képes a szeeta» lista ember,', akinek magas fo» kú képzettsége elkötelezett» séggel és önfeláldozással pá- rosul. Nehéz és veszélyes vái- lalkozásuk során is kitűntek küzdeni tudásból, az akarat szilárdságából és a jellem ere» .léből, mert a kezmoszban is azért dolgoztak, amiért itt mi, valamennyien: hogy a föld minden lakójának emberhez

méltó életkörülményeket teremtsünk, hogy az emberiség felnőj lön a lehetőségeihez és hyugödt földi háttérrel maga mögött törhessen még magasabbra a világmindenségben,

Ezután Maróthy László felolvasta egy budapesti fiatal levelét, amelyhez hasonlók so« kasóga tolmácsolta á magyar fiatalok millióinak szerététől, legőBzintébb érzéseit az űrhajósoknak, majd így folytatta;

— Ezt az egyetemes, inter» nacionalista célt szolgálja a Szovjetunió és a szeelalista országok összefogása, amiben kiemelkedő tudományos és gyakorlati jelentősége van az tnterkozmosz-program» nak, Parkas Bertalan és Va» lerij Kubászov, s velük együtt Popov és ttjumin elvtársak tökéletesen összehangolt munkája — a közösén kidolgozott program sikeres teljesítése mellett “ jelképpé avatta az, űrreoülést! országaink gazdasági, műszaki, tudományos együttműködésének, a történelmi magva r—szó v le! barátságnak immár kozmoszt ostromló jelképévé.

Ezután Farkas Bertalan lépett a mikrofonhoz,

Farkas Bertalan beszéde

Köszönetét mondott a for» ró hangulatú fogadtatásért, az üdvözletekért és jókívártságo» kért, majd hangsúlyozta:

— Nagyszerű dolog a világűr békés meghódítása, a tudományos-technikai forradalomnak a szocialista eszmék szolgálatába állítása. Ez korunk fiatalsága számára még hosszú ideig lelkesítő küldetés lesz. amelynek realitását a szocialista társadalmi rend» széf fölénye, kimeríthetetlen ereje és a haladás ügye iránti elkötelezettségé biztosítja. Korunk és népünk jövője, sor« sa azoknak a fiataloknak a kezébe van letéve, akik a hétköznapokon is úgy dolgoznak, úgy állnak helyt, mintha űrbéli küldetést teljesítenének.

— Számomra nagy megtiszteltetés, öröm volt, hogy a magyar ifjúság égretörő álmait, állhatatosságát, Céltudatosságát, felelősségét és közösségi érzéseit fejezhettem ki a világ népei előtt, a Szaljut—6 űrállomás programjainak megvalósítása során, A ránkbízott feladatot, programot az űrhajón is csak felkészülten lehetett végrehajtani, űrhajós és űrkutató is csak az lehet, aki az élétét —, csakúgy, mint bármely más területen — választott hivatásának szenteli. A mi szocialista világunk mitlden fiatal számára lehetőséget ad arra, hogy tevékenységét a neki legmegfelelőbb helyen folytassa. Annak idején én is sokat vitatkoztam arról, hogy van-e a mai világnak forradalmi romantikája. Higgyétek el, hogy amikor az űrállomás ablakából kitárult előttem a világűr végtelenje, megerősödött bennem az a tu» dat: a mi nemzedékünk és az utánunk jövők előtt is belát-* hatatlan tér, idő, lehetőség van a forradalmi helytállásra, a cselekvésre. Óvjuk és Védjük meg ezt a mi gyönyörű világunkat. Tegyük még szebbé, emberibbé, benne formáljuk önmagunkat is méltóvá a természet e nagyszerű alkotásához.

Valerij Kubászov beszéde

sái közül elsőként ismérte meg a világűr végtelenjét, Válérij KubásZoVtól Magyart Béla vette át a szót,

Hogyari Béla beszéde

—■ Tudnotok kell: az űrhajózás mindenekelőtt csapatmunka, Csodálatos csapatmunka. amelyben a közös cél érdekében mindenki feltétel nélkül alárendeli magát az ügynek, ugyanakkor egyéniségét, erejét, tudása legjavát adja a slkér érdekébeh. Igazán nagy teljesítmény csak kollektív munka eredménye lehet, Hiszem, hogy számuhkra, a szocialista társadalom szülöttel számára ez egyre inkább természetes.

Cs i 11 a gvá rosi t a p a s zt alö tai

alapján felidézte, hogy az flr- hajósjelöltek nagyszerű közösségben. őszinte elvtársi, baráti légkörben készülnek fel feladatuk teljesítésére.

Ugyanakkor hozzátette:

— Legyetek meggyőződve arról, hogy ilyen kitűnő barátokért, ilyen segítő közösségért nem kell a világűrbe menni. Az ilyen emberek itt élnek közöttetek. Vigyázzatok rájuk, mindig és mindenhol erősítsétek az együvé tartozás, az összefogás érzését, Ez a kulcs az előrehaladáshoz, a kozmikus sebességhez a földi dolgokban is.

Ezután a fiatalok különböző rétegeinek képviselői köszöntötték a sikeresen végrehajtott szovjet—magyar űrváí- lalkozás résztvevőit. Egyetértő taps fogadta Miklósi Zoltán hadhagydäk, a pápai repülőalakulat KlSZ-alapszer- vezeti titkárának bejelentését, amely arról szólt. hogy Farkas Bertalan, és Magyart Béla helytállásának elismeréseként mindkettőjük KISZ- tagságát megújították az

1980—81-es mozgalmi ‘ évre.' Az eZt tanúsító tágsági igazolványt nyomban át is vehették.

Ezután bejelentették; a KISZ központi bizottsága Valerij Kubászovnak és, Alek- szej Jeliszejevnek Barátság Érdemérmet, Farkas Bertalannak, KISZ Érdemérmet, Magyar! Bélának pedig ifjúság Érdemérmet adományozott. majd Maróthy László átnyújtotta a kitüntetéseket az ünnepel téknék,

A nagygyűlés az Internacio- nálé és a DlVSZ-lnduló hangjaival ért véget. (MTI)

Lázár György beszéde

(Folytatás az 1. oldáifóU

A magyar küldöttség veze« tője értékelte az 1981—1985. évi tervek egyeztetésének eredményeit, majd hangoztat»

ta;

— Üdvözöljük az ülésszáki határozattervezetnek azt az ajánlását, amely szerint na»

gyobb figyelmet kell fordíta-. ni az egyes ágazatok műszaki és fejlesztési politikájának egyeztetésére. NépgáZda*

ságaink hatékonyságának fokozása véleményünk szerint

is azt kívánja, hogy a kölcsönös áruforgalomba új, egyre magasabb műszaki színvonalat képviselő termékekét vonjunk be. E téren már felmutathatunk bizonyos eredményeket, de korántsem lehetünk azokkal megelégedve.

A Minisztertanács elnöke néhány más időszerű kérdésről szólva kifejtette;

— Több KGST-országhoz hasonlőah mi is beruházásaink igen jelentős hányadát fordítjuk a hazai energetikai bázis folyamatos fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan, lehetőségeinkhez mérten, feszt veszünk közösségünk együttes erővel létesítendő beruházásaiban, Kiemelkedő jelentőséget, tulajdonítunk a szovjétunióbeli atomenergetikai fejlesztésnek és ehh^z kapcsolódva az energetikai rendszerek bővítését megalapozó távvezeték-hálózat további kiépítésének. Mindezzel egyidőben új és új megoldásokat keresünk és jelentős eszközöket irányozunk elő az energia- és nyersanyaga takarékosság fokozására,

Összehangolt

erőfeszítéssel

— A nyersanyagokkal és

energiahordozókkal való hatékonyabb gazdálkodás közös •érdeke véleményünk szerint is azt követeli, hogy összehangolt erőfeszítésekkel meggyorsítsuk az e Célokat szolgáló tudományos-műszaki kutatásokat és a már ismert eredmények mielőbbi hasznosítását. . ,

— Külön fel kívánom hív-* ni a figyelmet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban meglevő és ma még kellően ki nem használt tartalékokra. Nagyobb mértékben kell megbecsülnünk az olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek az élenjáró termelési rendszerek tapasztalatainak és komplex technológiájának hasznosításában vannak. Ugyanebből az okból ázt is biztosítani kell, hogy a jelenleginél nagyobb legyen a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek termelésének és kölcsönös szállításának fokozásában a gazdasági érdekéitség.

Hasonlóképpen alapvető kérdésként említette Lázár György, a feldolgozóipari együttműködés kiszélesítését, majd nagy hangsúllyal t szóit arról, hogy a produktív alkatrészek és részegységek gyártásában különösen nagy. szükség van az együttműködés erőteljes fokozására.

A miniszterelnök rámutatott az elektronika széles körű alkalmazásának szükségességére, és így folytatta:

— »Az előttünk éhó feladatok parancsoló szükséggé teszik, hogy folytonosan továbbfejlesszük együttműködésünk módszereit. Ezek között kiemelkedő jelentőségűnek1 tartjuk a gazdaságpolitikai konzultációk rendszerét, mindazokat a lépéseket, amelyek gazdaságpolitikánk, ezen belül különböző területeken fejlesz- tési politikánk koordináláséra irányulnak.

— Kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük a népgazdasági tervek koordinálását. Külön is helyeseljük, hogy e munka keretében és az elfogadott célprogfarhőkra alapozva a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű területeken öt évnél hosszabb távra történjék az együttműködés lehetőségeinek konkretizálása és egyezményekbe való foglalása. EZ —• a tapasztalat. szerint — lényeges stabilizáló eleme a KoST-tagólla- mok gazdasági fejlődésének, így a mienknek Is. Éppen ezért tartjuk kiemelkedő fontosságúnak azt a hosszú távra szóló magyar—szovjet termelésszakosítási és kooperációs programot, amelyet pártjaink útmutatása alapján dolgoztunk ki és írtunk alá a közelmúltban.

A kölcsönösen előnyös elv alapjai

— Igén kívánatosnak tartjuk, hogy a műszaki-tudományos együttműködés az eddiginél sokkal szarosában és eredményesebben kapcsolódjék azoknak a feladatoknak megoldásához, amelyek kulcsszerepet töltenek' be az ipari és mezőgazdasági termelés

hatékonyságának javításában: A szakosítás és kooperáció fejlesztése, úgy véljük, azt is szükségessé teszi, hogy tovább szélesedjenek a KGST-tagál- lamok vállalatai között a közvetlen termelési kapcsolatok. Ezék jól szolgálhatják az élenjáró tapasztalatok elterjesztését, rugalmasabbá tehetik az együttműködés szervezését, elősegíthetik az igényekhez Való kölcsönösen . gyorsabb alkalmazkodást.

Igazodni

a viláqgozdaráaHoz

A ' továbbiakban Lázár György a szerződéses árak megállapításának továbbfejlesztéséről beszélt. 'Ezután a. következőket mondotta:

— A KGST-országok gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában megoldandó feladatok és a kialakult világpolitikai. valamint világgazdasági helyzet egyaránt. paran- csolóan követelik meg közösségünk egységének további erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését. Egymás igényeinek jobb figyelembevétele, a fnfls-'-ki színvonal gyorsabb eme! _.;e, az együttműködés hatékonyságának fokozása elsőrendű feladatként áll előttünk. Ez természetesen továbbra sem jelenthet elzárkózást a KÖST-n kívüli országokkal való gazdasági együttműködéstől. A többi KOST-tagállamhoz hasonlóan ml is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenntartására és továbbfejlesztésére törekszünk a Világ valamennyi, erre kész országával.

— Mély meggyőződésem,

hogy. ha együttműködésünket még hatékonyabbá tesszük, ha meggyorsítjuk előrehaladásunkat a szocialista gazdasági integráció útján, ez —, mint a múltban, a jövőben is — jelentősen hozzájárul közösségünk valamennyi országának fejlődéséhez, jól szolgálja népeink érdekeit, s egyben fontos tényezője lesz a haladás; a. béke,,-és.,biztonság ügyéért folytatott harc támogatásának is. Ez a meggyőződés tükröződik a Megvár Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozatában is. Biztosítom önöket, tisztelt elvtársak. hogy kongresszusunk határozatának szellemében mint eddig, továbbra is kivesszük részünket a közösen kitűzött feladatok Végrehabá- sából. (MTI)

A nagygyűlés résztvevői fergeteges tapssal köszöntötték a követkézéként felszólaló Valerij KubásZöVöt. A Szojuz—38 parancsnoka’ a többi között hangsúlyozta;

— Közös űrutazásunk, amelyet Magyarország felszabadulása 35. évfordulójának szenteltünk, a népeink közötti barátság és testvériség mély internacionalista hagyományainak folytatását jelentet» te, Magas szovjet és magyar kitüntetéseinket nemcsak^ a kozmoszban végzett munkánk elismerésének tekintjük, hanem azok megbecsülésének is, akik előkészítették és biztosították ezt a sikert. A magyar munkások ezreit is megilletik,

akik képességeik legjavát adták a világűrben kitűnően vizsgázott berendezések elkészítéséhez. ‘

— FarkáS Bertalan — mondottá a továbbiakban —igen közel került hozzám, szinte testvéremmé Vált. Az űrbéli munka sok mindent megkíván az embertől: jó egészséget. hősiességét, bátorságot, magas fokú ismereteket. Bertalan az űrutazás sátán méltóképpen képviselte a Magyar Népköztársaságdt. népe hű fiának, igaz kommunistának Bizonyult. A magyar ifjúság büSZké lehet árra, hogy soraiban őlyan hős, bátor embereket nevelnek, mint Farkas Bertalan, aki honíitáfAz Egyesült Államok fegyverkezik

tetésű ütőerőt. Az amerikai légierő 1983-ban Szándékozik

■ A US News And World Report című hetilap közlése szerint a Bentagon új típusú fegyverrendszerek egész nemzedékét fejleszti ki, amelyeknek gyáft&sá és rendszeresítése megváltoztathatja a világban kialakult erőviszonyokat.

Áz amerikai lap az egyik legfontosabb fegyverrendszernek minősíti a mozgatható indítöállásü MX interkontinentális- ballisztikus rakétát, amelynek költsége mintegy 33 milliárd dollár. A tervek szerint 200 darab MX típusú rákéí'át gyártanak, azzal a céllal, hogy „megerősítsék’* az amerikai hadászati rendelkipróbálhi ezt ä rakétát.

Az amértkái nukleáris, tengeralattjáró-erők fő álapját a most kifejlesztés alatt álló „Tridént” típusú tengeralattjárók képezik majd, ugyanis ezekkel váltják fel a jelenlegi „Polaris” és „Poseidon” típusú tengeralattjárókat. Ez a fejlesztési program mintegy 28,7 milliárd dollárt emészt fei. Mindegyik tengeralattjáró fedélzetén 24 daräb több- robbaHöfejés rakétát fognak elhelyezni. Á Pentagon a jelenlegi számítások szerint 1985- ig 14 darab ilyért típusú tengeralattjárót kíván gyártani és rendszerbe állítani.

2 NÖGRAD - 1960, június 19„ csütörtök j

\

Béke és

Amikor a nemzetközi helyzet kérdései kerülnek szóba, gyakran utalunk arra á nagy és növekvő érdeklődésre, amely lakosságunk körében —. annak minden rétegében — a világban zajló politikai események iránt megnyilvánul. Népünk történelmi és nz emberek napi politikai tapasztalatai, valamint megnövekedett általános és politic kai műveltségük alapján mindjobban felismerik, meg» értik, hogy napjainkban minden lényeges probléma megoldása összefügg a Világ általános helyzetével.

Világunk végletesen és egymással kibékíthetetlenül

szemben álló két társadalmi rendszerre tagolt. A jelenkor alapvető tartalmát a kapitalizmusból a szocializmusba való történelmi és világméretű átmehet jelenti. Ez magyarázza a nemzetközi politikai élet. sokszínűségét, összetettségét, bonyolultságát is. Világunkat nagy ellentmondások feszítik és súlyos problémák terhelik. Alapvető és antago- nisztiküs ellentmondás a kapitalizmus és a szocializmus Világrendszere között feszül. De ebből származnak más súlyos ellentmondások és egyúttal olyan globális problémák, mint az éhség, ugyanakkor az anyagi és szellemi javak példátlan pazarlása, a természeti környezet pusztutársadalmi

lása és az egészségügy nagy gondjai, Mindez — és a ma émbe'- rének sok más problémája is —, korunk alapvető és fő ellentmondásaiból fakadnak. Hiszen a fejlődés fontosabb tényezőit számba véve, a tudomány oldaláról ma már biztosítani lehetne áz embert lét nagyobb harmóniáját. A tudományok, a techhlzácló fejlődésével az ember elérte már azt a szintet, megteremtette azt a tudományos bázist, amelyen lehetséges lenne a mainál lényegesen magasabb életszínvonalat, emberhez méltó életet teremteni mindenütt a földön. Társadalmilag azonban az emberiség még nem jutott e! oda, hogy élhessen ezzel a történelmi lehetőséggel. A lehetőségek és szükségletek összhangját Csak a — köztulajdonon felépülő, kizsákmányolástól és elnyomástól mentes — világszocializmus teremti meg.

A szocialista világrehdszer igen jelentős befolyást gyakorol ö világpolitikai helyzet alakulására. De jelen van és nagy erővel rendelkezik még a kapitalista világrendszer is, A kapitalizmus —, amely a dolgozó ember kizsákmányolására és más népék elnyomására épül — lényegénél fogva hódító és agresszív természetű. Ez az oka annak, hogy napjainkban hatalmas szellemi és anyagi erők a

haladás

tömegpusztítás céljaira halmozódtak fel, amelyek az ember létét fenyegetik.

Nem nehéz belátni, hogy az emberiség alapvető érdeke a nemzetközi biztonság, a béke, Mégis a nemzetközi imperializmus békét fenyegető agresszív magatartása, fegyveres beavatkozásai, provokációi a társadalmi haladásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő népek ellen' 1 fegyverkezési hajsza fokozását idézik elő az egéSz világon.

A Szocialista társadalom Számára a katonai kötelezettség a mai — az imperialista háború veszélyével terhes — nemzetközi viszonyokból eredő kényszerpálya, . nincs társadalmi bázisa. A fegyverkezés a szocialista Országokban áldozat, amely saját biztonságukat, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhárítását szolgálja. S a béke védelmével egyszersmind hozzájárul olyan nemzetközi Viszonyok kialakulásához, amelyek lehetővé teszik, hogy minden nép önállóan, szabadon Választhassa meg fejlődésének útját,

Korunk súlyos ellentmondása tehát áz, hogy az emberiség a termelőerők fejlettségi szintje és tudományos "fel- készültsége, eredményei alánján már érett, de‘ a társadalmi viszonyok miatt még nem képes a szükségletek és

lehetőségek összhangjára épülő lét megteremtésére. Az ellentmondás azonban feloldható. Legfőbb biztosítéka ennek a marxizmus—leninizmus elveit alkotó módon érvényesítő szocializmus, a forradalmi munkásmozgalom társadalmi valósága. A létező szocializmus történelmileg igen röVid ldó alatt Világos válaszokat adott a mai világ, aa emberiség problémáira.

A társadalmi fejlődés íve azonban nem egyenletes, nem töretlen vonalú. A szocializmus világméretű győzelme nem egyetlen forradalmi aktus műve. Ezért elkerülhetetlen és szükségszerű a különböző társadalmi berendezkedésű országok egyidejű létezése, békés egymás melléit élése. A tőkés- és szocialista országoknak egyaránt létérdeke, hogy a két világrend- szer harca, szembenállása ne csapjon át nukleáris konfrontációba, né vezessen világégéshez. A mi korunkban ugyanis az az alapvető kérdés, hogy az emberiség fennmaradhat-e úgy, hogy közben minden nemzet a maga választotta úton megvalósítja a társadalmi egyenlőséget es szabadságot.

Napjainkban igen fontos kérdéssé vált ezért á forradalmak és a békés egymás mellett élés viszonya. A békés egymás mellett élés elve államok közötti viszonyt’ szabályoz, a különböző társadalmi berendezkedésű országok kapcsolatát meghatározó politika, amely tükrözi az adott erőviszonyokat. kapcsolódik a kor alapvető kérdéseihez, befolyásolja á kapital izmusból a szocializmusba való átmenet módját. A békés egymás