Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

Hátrál a bürokrácia A Minisztertanács a közelmúltban kor­mányrendeletet fogadott el a mezőgazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárások egysze­rűsítéséről. A hír a közérdeklődés homlokterébe emelt egy folyamatot, amely egyébként egy évvel korábban, 1979. áprilisban indult meg. A ta­valyi „húzás” tulajdonképpen erőteljesebb volt, mint az idei. hiszen 144 hatósági hatás­kört egyszerűsített, 71-et pedig megszünte­tett. Ennek az intézkedéscsokornak volt ré­sze például a járási mezőgazdasági osztályok megszüntetése. Jelentős rendet vág a bürokráciában a mostani kormányrendelet 'is. Hatályon kívül helyez két minisztertanácsi rendeletet, há­rom minisztertanácsi határozatot és négy miniszteri rendeletet, miközben további 18 hasonló szintű jogszabályt módosít, egysze­rűsít. Az intézkedések lényege gyakran az, hogy az ügyek intézését közelebb viszi — az ügyekhez. Tehát, amiben eddig a Minisz­tertanács döntött, azt átutalja miniszteri ha­táskörbe, a (miniszteri jogkörből) átad a megyei tanácsoknak, esetenként pedig köz­vetlenül a gazdálkodó üzemekre bízza a döntést. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egyszerűen azért szüntettek meg egy előírást, mert a szabályozott tevékenység már megszűnt, vagy az előírások egyszerű­en teljesíthetetlenek voltak. Az egyszerűsítés ezúttal kiterjedt a sokat emlegetett statisztikai adatszolgáltatásra is. A termelőszövetkezetek tavaly még 9050 úgynevezett „statisztikai adathely” szerint jelentettek, ez a mennyiség az idén már csak 5300 lesz. Az úgynevezett „feketesta­tisztika” pedig még jobban üldözendő, mint eddig. A termelési rendszerek például — minden felhatalmazás nélkül — évi több mint ezer adatot kértek be tagjaiktól, mond­ván. hogy a döntések meghozatalához ezek­re szükség van. Nos, ezután évenként maxi­mum harminc (!) adatot kérhetnek. Viszont lehetőséget kaptak arra, hogy a további szükséges felvilágosításokat a központi sta tisztikai szervektől beszerezhessék. A kistermelőket is érinti a döntéssorozat. Eddig például az egyéni tejszállítóknak évenként igazolniok kellett, hogy tehenük nem tbc-s, mert különben kevesebbet kap­tak a tejért. Most a tbc-től már mentesített megyékben ez a kötelezettség megszűnik és így hatvanháromezer kistermelő mentesül az utánjárástól. Tavaly elkészült például az új vetőmag­rendelet. amely hat régi jogszabályt tett fe­leslegessé. Az idén a miniszter két új uta­sítást adott ki, de ötöt vont vissza. Most ké­szül az új állategészségügyi rendelet, ami szigorú lesz, de egyszerűen, áttekinthetően igyekeznek elkészíteni. Hátrál tehát a bürokrácia. Jogrendre szükség van, ám az előírások már valóban dzsungellé nőttek, s ebben a dzsungelben minden kis levélkéhez fűződik valakinek valamilyen érdeke. Ha nem több, akkor a megszokás; hogy ezt így kell csinálni. És nehezen enged belőle. Tehát nem a rende­letek, hanem az érdekek szövevényén kell átvágniuk magukat a jogalkotóknak, ha va­lóságos eredményt akarnak elérni. A porártalom megelőzéséről tárgyalt a bányász­szakszervezet elnöksége Nyereség, de hogyan A jó költséggazdálkodásban keresik a megoldást Á bányákban és a külszíni munkahelyeken a megenge­dettnél kevesebb az egész­ségre káros por — állapította meg szerdai ülésén a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége, amely a Ne­hézipari Minisztérium bányá­szati szilikózisbizottságának jelentése alapján áttekintette a porártalom megelőzése ér­dekében végzett eddigi mun­kát és a további feladatokat. A jelentésből kitűnik, hogy a megelőzés érdekében tett erő­feszítések eredményeként las­san, de állandóan csökken a munkahelyeken a porkon­centráció, ami azért is figye­lemreméltó, mert a fokozódó gépesítés a porképződés növe­lésével jár együtt, tehát az el­lentétes tendenciával szemben sikerült csökkenteni a szilikó­zisveszélyt. Az ülésen sok szó esett a porelhárítással kapcsolatos to­vábbi feladatokról. Ennek ér­dekében a szilikózisbizottság bővíti a műszaki . és orvosi kutatásokat, újabb és haté­konyabb megelőzési eljárások bevezetése érdekében. Ezt a célt szolgálja a hazai és a külföldi kísérleteken bevált új nedvesítőanyagok üzemsze­rű alkalmazásának megoldása és kiterjesztése is. Korszerű műszaki megoldásokat keres­nek a vágatbővítések portala­nítására. a szállítás közben keletkező por kizárására és más a por okozta veszélyek csök­kentésére is. A megelőzésen túl a porszegény munkahelyek és rehabilitációs üzemek léte­sítésével a sziliikózisos dolgo­zók áttelepítésének kedvező feltételeit teremtik ' meg, s gondoskodnak állandó egész­ségügyi ellenőrzésükről és gondozásukról is. Dr. Korom Mihály előadása a Magyar Jogász Szövetségben Az állam- és jogélet to­vábbfejlesztéséről, a szocia­lista demokrácia erősítésé­ről, valamint a szocialista törvényesség helyzetéről és további szilárdításáról tar­tott előadást dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Köz­ponti Bizottság titkára szer­da délelőtt a magyar Jo­gász Szövetségben. A szö­vetség kibővített választ­mányi ülésének napirendjén az MSZMP XII. kongresz- szusának határozataiból a jogászságra háruló felada­tok szerepeltek. Az esemé­nyen a jogásztársadalom vezető képviselői — bírók, ügyészek, ügyvédek, állam- igazgatási jogászok, jogta­nácsosok, belügyi dolgozók és a jogtudomány munkásai — vettek részt. i— Nem látványosságnak szánom, de ne várjon tőlem nagy dolgokat, mert úja­kat én sem tudok kitalálni. Nem tettünk mást, csak a feladatokhoz igazítottuk te­vékenységünket, és ennek megfelelő intézkedéseket hoztunk — kezdte a be­szélgetést a téma közepébe vágva a közvetlen, barát­ságos, jól tájékozott és fel­készült, megyénkben még kevésbé ismert Kecskés László, a salgótarjáni öblös- üveggyár lapunkban most bemutatkozó új gazdasági igazgatóhelyettese. Pedig az év elején itt sem ment úgy minden mint a karikacsapás. A vevők vá­rakozó magatartása olyan kényszermegoldásokat ered­ményezett, ami nem segítette a leggazdaságosabb termék- összetétel kialakítását, és a legelőnyösebb költséggazdál­kodást. Mivel csak a tény­leges igények alapján termel­tek, így hát az első negyed­évben 4,5 millióval maradtak el időarányos termelési ér­téktervüktől. Áprilisban és májusban gazdaságosabbá vált a termékösszetétel, az előbb említett lemaradásból sikerült hárommilliót törlesz­teni oly módon, hogy az utóbbi két hónapra előírt mennyiséget a tervezettnek megfelelően elérték. A termelésben bekövetke­zett előnyös változások, vala­mint a külföldi piacokon el­ért, viszonylag kedvező árak hozzásegítették a gyár dol­gozóit ahhoz, hogy május vé­géig a tervezett 17 millió 985 ezer forint nyereség helyett 21 millió 195 ezer forintot tudhassanak magukénak. — Ez azért vált lehetővé, mert a bedöldre és külföldre szánt termékek előállításakor, a korábbinál jobban sikerült megteremteni a folyamatos és gazdaságos termelés felté­teleit, — veszi vissza a szót a gazdasági igazgatóhelyet­tes. — Ezek szerint elsősor­ban házon belül keresték a célravezető megoldásokat? — Igen. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Egész évre vonatkozó költségelemzéseket végeztünk. A tapasztalatok alapján je­löltük ki a csökkentés terüle­teit és nagyságát. Megszüntet­tünk olyan tevékenységeket, amelyek nem feltétlenül szükségesek a napi termelés­hez. A témagazdálkodás ke­retében pedig az egész gyá­rat átfogó intézkedéseket lép­tettünk életbe az energiagaz­dálkodásban, a tmk-szervezet munkájában. Munkafegyelmet szigorító intézkedések is nap­világot láttak. Például a munkafolyamatok zökkenő- mentes biztonsága érdekében a munkaközi pihenőidőt min­denütt egyidőben kell kiven­ni. Ebédidő viszont csak a munkaidő letelte után jár. Az előbb említett intézkedéseink nem váltottak ki osztatlan lelkesedést, de a gazdaságos­ság követelménye mindezeket előírta a. gyár vezetői és dol­gozói ■ számára. Céljaink el­érése érdekében felülvizsgál­tuk bérezésünk ösztönző ha­tását. Megállapítottuk, hogy mód van a teljesítménybéres elszámolás kiterjesztésére. Je­lenleg ez a munka folyik. Annyit már most látunk, hogy teljesítménybérre kell átállítani az előkészítő mun­kát végzők jó részét,' mert egyes területeken nem kö­tődnek a termelőegységekhez, brigádokhoz, azaz bérüket azok munkájának eredménye­itől függetlenül kapják meg. Tehát nincsenek érdekelve a nagyobb eredményben. Az ezzel kapcsolatos intézkedé­seket a második fél évre ter­vezzük. Ezzel azonban nem zárult, illetve zárul le a gazdaságos termelés feltételeit megte­remtő intézkedéssorozat, il­letve folyamat, mert ha a ve­zetők nem figyelnek oda, ha egyszer s mindenkorra né­hány utasítással letudják hosszabb időre a tennivaló­kat, akkor esetleg minden kedvezőtlenül alakulhat. Ezt az utat viszont azért sem járhatják, mert még bőven van házon belül is sok lehe­tőség és tennivaló. — Az eredményes költség- gazdálkodás megkívánja, hogy elemezzük a veszteség- források okait mind a gyár­tásban, a raktározásban, a szállításnál és másutt. Ahol szükségesnek találtuk, ott ed­dig is átcsoportosításokat haj­tottunk végre. Megszigorítot­tuk a meó vezetését. Az azonos követelményrendszer és azonos elbírálás érdeke­ben kidolgoztuk az új. köve­telményeket, ahol szükség volt rá, oda mintadarabokat biztosítottunk a meósoknak. A meó-szervezetre hárul a be­érkező alapanyagok fogadása, minősítése, és a készáru mi­nőségének elbírálása. Az ide irányuló intézkedéseink célja az, hogy egy kézben összpon­tosuljon a jó minőségű ter­mékgyártás és kiszállítás egész feltételrendszere. To­vábbi intézkedéseink közé tartozik majd a szociális cso­port létrehozása, amelynek segítségével újabb területeken tudjuk egyértelműbben szá­mon kérni á felelősségtelje­sebb, konkrét munkát, — ér­vel az intézkedések szüksé­gessége mellett, ismerteti azok várható előnyeit a gaz­dasági igazgatóhelyettes. Ha már eddig eljutottunk, folytassuk a jövőt formáló újabb elképzelésekkel. — Központi feladatunk to­vábbra is változatlan. Ez pe­dig az előírt költségek be­tartása illetve csökkentése, a gazdaságosabb termelés meg­valósítása. A nyereség növelé­sét továbbra is két úton véljük elérni: az egyik a belföldi árúk előállításával kapcsolatos költségek mérsék­lése, a másik a külföldi pia­cokon elérhető áremelkedések gyors, értelmes kihasználása. Ez utóbbi fontosságát sike­rült megértetni velünk üzleti kapcsolatban álló külkereske­delmi vállalatok képviselőivel. Az eddig tett, a folyamat­ban levő, és a várható intéz­kedések előnyös hatása alap­vetően a második fél évben érződik majd erőteljesebben. Ha minden úgy sikerül, ahogy eltervezték, akkor az április elsejével végrehajtott alapanyag- és energia­ár-emelkedés hatását — ami eléri a 31 millió forintot — a jelenlegi számítások szerint 30—40 százalékkal tudják mérsékelni. Ezt is figyelem­be véve a második negyedév­ben bekövetkezett előnyös változások hatására az esedé­kes 26 millió farint időará­nyos nyereséget valószínű két- hárommillíóval még megte­tézik. (venesz) mellett élés nem egyszerűen háború nélküli állapot, hanem gazdasági, politikai, kulturá­lis együttműködés és kibékít, heteden ideológiai küzdelem a két rendszer országai között. A forradalmak konkrét nemzeti keretek között foly­nak. S a tapasztalatok meg­győzően bizonyítják, hogy minden forradalom — jellegé­től függetlenül — összekap­csolódik a nemzetközi viszo­nyokkal is. A forradalom sor­sa függ a nemzetközi viszo­nyok adott helyzetétől — le­hetőségeitől, s kimenetele visszahat a nemzetközi viszo­nyok alakulására,­Minden forradalomra erő­teljes imperialista nyomás nehezedik. Ugyancsak a gya­korlat tapasztalatai mutatják, hogy eddig még minden for­radalomra, bármilyen jelle­gű volt is, azonnal rátámad­tak a "nemzetközi reakció erői és igyekeztek azt megsemmi­síteni. Ezért a forradalmak internacionalista támogatása is minden eszközzel — bele­értve a katonai megsegítést is — politikai és morális kö­telessége a haladó erőknek. A hetvenes évtizedre a nemzetközi viszonyokban vég­bement enyhülés kedvező feltételt jelentett a békés egy­más mellett élés érvényesü­léséhez, a megérett társadal­mi változások kibontakozásá­hoz. A nemzetközi feszültség enyhülésében a döntő fordu­latot elsősorban a szocialista országok katonai, gazdasági erejének és világpolitikai be­folyásának erőteljes növeke­dése tette lehetővé. Az eny­hülés nem általános elv, ha­nem konkrét gyakorlat. Mint politika mindenekelőtt a hi­degháború elvetését, az álla­mok közötti normális, kie­gyensúlyozott kapcsolatok ér­vényesítését, s e kapcsolatok fejlesztésére irányuló törek­vést jelent. Legfontosabb ele­me az államok egyértelmű készsége arra, hogy nézetelté­réseiket, vitáikat ne erőszak­kal, nyomással, vagy fenyege­téssel, hanem békés eszkö­zökkel, a tárgyalóasztalnál oldják meg, egymás érdekei­nek figyelembevételével. Az enyhülés, mint állapot az egész nemzetközi légkör mi­nőségét jelzi. Legfontosabb jellemzője a tárgyalásokhoz szükséges bizalom. Azaz egy- egy időszak nemzetközi vi­szonyaira leginkább jellem­ző, relatív állapot, ami a ko­rábbi feszültséghez képest je­lent enyhülést. Mint folyamat hullámzó, szakaszos jellegű, mert nemcsak az erőviszonyok alakulásától, hanem a külön­böző, az erőviszonyok eleme­it alkotó politikai , tényezők, irányzatok magatartásától is függ. Az enyhülés elfogadását a tőkésországok vezető körei sohasem tekintették a szocia­lista világnak, az emberiség­nek szánt „jótékonykodásnak”. Enyhülési politikájuk mindig is a burzsoá osztályérdekeket szolgálta. Él és hat az a fel­ismerés, miszerint a világhá­ború elkerülésében mindkét rendszer kölcsönösen érde­kelt. Ugyanakkor kezdettől sa­játosan értelmezték, illúziók­ra építették az enyhülést. Lé­nyegének olyan követelmé­nyek —, mi több —, elvek feladását gondolták, remél­ték,' amelyek lemondást je­lentenének a proletár interna­cionalista politikáról. Ez egyet jelentene azzal, hogy a létező szocializmus erői ma­gukra hagyják, elárulják a nemzetközi forradalmi moz­galom különböző osztagait, a nemzeti felszabadító és füg­getlenségi erőket, a szocialis­ta orientációt választó orszá­gokat. Végső soron tehát az enyhüléstől ugyanazon cél­nak az elérését remélték, amely a hidegháború idején az úgynevezett „feltartóztatá- si” taktikával már kudarcot szenvedett. Pártunk állás­pontja világos, s ez a XII. kongresszus dokumentumai­ban is tükröződik. A marxis­ta—leninista alapokon' nyug­vó külpolitikában az enyhü­lés időszakában a békés egy­más mellett élés, mint az ál­lamközi kapcsolatok elve és a proletár internacionalizmus, mint az osztályszolidaritás el­ve egyaránt érvényes és el­választhatatlan egységet alkot. A szembenálló felek felfo­gásában mutatkozó . ellent­mondás nyilvánvalóan sze­repet játszott és játszik ma is a nemzetközi enyhülés hul­lámzásában. Az enyhülés fej­lődésének ütemét már örí- magáb^n az is mérsékelte, hogy a politikai enyhülés mi­nőségileg új, bonyolultabb sza. kaszába jutott. Miután szer­ződéses alapja, a különböző nemzetközi jogi érvényű meg­állapodások rendszere létre­jött, az élvek gyakorlati meg­valósítása került napirendre. S ez gyakran felszínre hoz­ta a megegyezések mögött meghúzódó, torzult nyugati értelmezéseket. A marxizmus ellenségei olyan hamis felfogást tulaj­donítanak a kommunistáknak, amely szerint minden forra­dalom háborúból sarjad. Ugyanakkor azt is hangoztat­ják, hogy a nemzetközi eny­hülés, a békés egymás mel­lett élés egyoldalúan .csak a kommunistáknak, a szocialis­ta világnak kedvez. A valóság az, hogy a hábo­rúnak nincsenek szilárdabb elvi alapon álló és határozot­tabb ellenzői, mint a kommu­nisták. Hiszen a háborúk, amelyek meggazdagítják a monopoltőkések maroknyi csoportját, szenvedést, nél­külözést, gyászt zúdítanak a dolgozókra. A társadalmi for­radalmat nem a háború szüli. A helyzet megítélésénél ab­ból a tudományos felisme.- résből szükséges kiindulni, hogy a társadalmi fejlődés, mint társadalmi folyamat utat tör magának minden akadály ellenére. Hiszen a társadal­mi forradalom a történelmi fejlődés objektív törvényei ha­tásának, a kapitalista rend­szer antagonizmusainak, az osztályharcnak a következmé­nye és eredménye. Az ilyen jellegű ' változásokat semmi­lyen doktrínával nem lehet megakadályozni, ugyanakkor az elfojtásukra irányuló erő­szakos törekvés növeli a fe­szültséget. Ez következett most az úgynevezett „Carter- doktrinából” is. Gyengítette az enyhülést, felidézte a hi­degháború szellemét. Ezek a jelenségek tovább bonyolítják a helyzetet, s megnehezítik a haladó, béke­szerető erők tevékenységét. Mindezek ellenére nem kí­vánjuk a feszültség növekedé­sét, célunk a békés egymás mellett élés. A társadalmi ha­ladás objektív szükségszerű­ség, a béke az emberiség lét­kérdése, amit csak a két rend­szer erőinek bizonyos fokú egyetértése és a tömegek akaratának érvényre juttatá­sa útján érhetünk el. Dr. Bandur Károly A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében svéd licenc és know-how alapján gyártják a CTC hőcserélő berendezése­ket, amelyek lakóépületek melegvíz-ellátását biztosítja. A* új hőcserélő a réginél jóval kisebb, biztonságosabb, na­gyobb teljesítményű és jóval tartósabb, mivel az anyaga krómacélból készül. A kísérleti gyártás befejeződött, s ez. zel egyidőben megkezdődött az új termék sorozatgyártása, A képen Tunyogi József lakatos a Zalka Máté Szocialista Brigád tagja az egyik részműveletet végzi az új gyártmá- ny°n- ~ bábéi felv. —j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom