Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

Ácsok egyeteme — művészet otthona Mondja csak, mester! Az építőknek egyszerre ve­ríték és büszkeség, a város­-,Ez itt a kilenclyukú szó- — Hát, igen, mi is azt ba — áll meg egy sötét, ho- mondtuk: a sok betonszür­lakóknak látványosság, köz- dálynyi teremben. — Termé- ügy a múzeum építése. Gya- szetes fényt nem kap, a vi- korta látom: kis csoportok lágítótesteket abba a kilenc, verődnek össze előtte a jár- kör alakú nyílásba helyezzük dán, megtárgyalni, hogy ha- el, onnan történik az elhasz- lad a munka, tetszik-e, a nált levegő elszívása is. ház? Odébb egy másik kiállító­S hogy miért büszke rá az terem már csaknem kész. A építő? Egyikük ezt mondja: frissen, felerősített faburkolat — Tudja, olyan sokszor el- jóízű illatot lehel • a falakról, képzelem, hogy jönne ki in- akárha erdőben járna az em- nen, a litkei aluljáróból egy bér. Az üveg álmennyezet pesti kolléga, aztán hirtelen egy darabja is a helyén már. megakadna a házgyári egyhan- _ Az még nem végleges — gúsághoz szokott szeme a mú­zeumon. Azt hiszem, megtor­panna egy pillanatra. No­csak, hát ilyet is lehet?... Elhiszi, milyen kellemes ne­mutat rá a művezető. — A kében jobban mutatna talán egy élénkebb burkolat. Olyan, mint az ÉMÁSZ például. De a tervezőnek ez tetszett, meg aztán így valóban harmo­nikus együttest alkot a mú­zeum és a mozi. Hanák László kőműves már a mozi külső burkolásán is dolgozott, az ott szerzett ta­pasztalatokkal felfegyverkez­ve jött ide januárban. Ö az­tán valóban elmondhatja, hogy szem előtt van. Első­kézből, lentről, a járdáról Napjaink témái Szanálás tervező matt üveget képzelt kapja a véleményeket is. el a mennyezetre, az • pedig túlontúl átlátszó. Hiába, negy­ven éve nem épült múzeum — Ügy látom, tetszik az embereknek a pasztellszínű burkolólap. Már csak azért kém ezt a jelenetet elgondol- Magyarországon, ezt most gondolom, mert szinte napon­m ? megcifrázzák. De én is azt Hátul az udvarban, közel a mondom: ha már lesz, legyen vasúti sínen ócska fabodegát igényes' dobnak szét a munkások Mint' minden * építkezésen, csa^y lándorlcs - Az voU itt sem egészen idilli a hel^ a!ígha! .Har - csany bandor ács. — Az volt zet Becsúsznak gikszerek.no- akar rivahza az első munkám itt az épít- ha Nógrád meg l Al ami reskedjék! kezesen. Most mar lepucoljuk É ítői ri vállalat kiemelt Munkaigényes, 'S .Ä2.Ä építkezéseként kezeli, s rajta külső burkolás. ta felszól hozzám valaki: mondja csak, mester, kapok-e a TÜZÉP-en ilyet? Én meg visszakiabálok: ilyet .aztán a múzeummal akar rivalizálni, másutt ke­haladatlan a a szeme-figyelme, hogy min den olajozottan gördüljön. — A padlózat burkolását a Budapesti Kő­faragó Vállalat végzi — mondja Juhász László. — A szürke jugoszláv márványla­pok már itt vannak, csak az 1500 új városi tanács próbacölöpö­zése. — Azt mondják, ez a mú­zeum az ácsok egyeteme. Igaz ez? — Haja, de mennyire! — helyesel buzgón. — Aki eze­ket az íveket, hajlatokat vé­. gigzsaluzta, az már elmond­hatja magáról, hogy ács! Itt e™herek késnék. Pedig mindent tudni kellett, ami négyzetméternyi, felület vár csak előfordulhat a mester- raíuk — most már egy hő­ségben. Volt úgy, hogy két- naPÍa- Éppen ma egyezkedik szer csináltunk meg valamit, ve,e a vállalatunk Budapes- míg jó lett, dehát tíz évben ^en' M * a szerkezetépítési egyszer, ha akad ilyen mun- munkákkal ütemesen hala- ka. Nekem nagyon tetszenek hunk a belső vakolás is csak- ezek az íves megoldások. Le- nem teljesen kész. gyen ilyen is, ne csak a sab- Mint mondtam, a múzeum Ionos szöglet! építése közügy a megyeszék­Juhász László műveze- helyen. Az volt a külső bur- tővel bejárjuk az építkezést, kolólap, a pirogránit színe A házigazda magabiztosságá- is. Amint az utca felőli rész- val és rátartiságával kalau- re elkezdték felrakni, köz­zol deszkából összeütött ide- szájon forgó téma volt a vá- iglenes kapukon, majdnem rosban: miért ilyen, miért hét a művészet, kész és kevésbé előrehaladott nem élénkebb? Megpendítem helyiségeken át. a színvitát a művezetőnek. — Itt a szokásos 6—7 fős brigád megmozdulni se tudna márvánv- ~r mutat végig a falon a -,oc+i k-*. kőműves. — Most 16 tagú csa­pattal dolgozunk, de elhihe­ti, elkel ennyi kéz. Jó munka lenne ez, csak az a baj, hogy nem lehet körbeállni. Az anyagot is belülről húzat- juk fél, úgy visszük az ut­cai frontra. Fürgén felkapaszkodik a vaslétrán a tetőre. Odafönn árnyék semmi, s így déltáj­ban már veszekedetten tűz a nap. Tele vödröt húz fel a csigán, majd felém int: — Látja, így megy ez! Mondják, a múzeumi hóna­pot már itt akarják meg­nyitni. Az építőkön nem mú­lik. Meglehet, hogy kívül még munkáskezek szorgos- kodnak, de odabenn, a kiál­lítótermekben már otthont üt­Szendi Márta A ma tudománya a holnap terméséért Magyarország ■ természeti cérnából, napraforgóból, ta- nyok nem mindenhol kedve- adottsógai alkalmasak a me- karmányborsóból és szójából zőek. Általában egy-egy terü- zőgazdasági termelés jelentős az utóbbi években termelt létén azokat a fajtákat ter- növelésére az ezredfordulóig mennyiség átlagának töbhszö- mesztik, amelyek megfelelnek — állapította meg egy csak- rösét is elérhetjük.* Burgo- az adott terület sajátosságai- nem 400 szakértőből álló nyából és cukorrépából is ki- nak> a szélsőséges időjárás: a munkaközösség, amely öt or-' elégíthető lesz a hazai fo- . ’ , szágos főhatóság megbízásé- gyasztás. Az ökológiai adott- g’ ból Láng István akadémikus- ságok optimális kihasználását kora őszi es a nak az MTA főtitkárhelyette- alapul véve, a szántóföldi nő­sének vezetésével részletes vényekből mintegy 15—20 felmérést készített az ország százalékkal lehet fokozni a természeti adottságairól. A vizsgálat során az orszá­got 35 természeti tájkörzetre osztották, s a várható hoza­mokat 12 szántóföldi, 7 zöld­ségnövényre, a szőlőre és a fontosabb gyümölcsfajokra külön-külön szakértői csopor­tok prognosztizálták az eddig elért terméseredmények alap- ’ ján. Hasonló felmérés készült a rétekről, a legelőkről, az er­dőkről is. A szakemberek le­szögezték : a mezőgazdasági termelésre felhasználható te­rület nem növelhető, ezért célszerű a leggazdaságosabb földhasználatra törekedni. En­nek fontos része a termőföld védelme, a termeléken.xég megóvása, illetve fokozása, valamint az ésszerű használat. A jelenleginél lényegesen hatékonyabb földhasználat le­hetőségeit teremti meg példá­ul a meliorációs — talaj­javító eljárások megfon­tolt alkalmazása és a vízren­dezés. A tanulmány készítői rámutatták arra is, hogy az ország vízkészletével való he­lyes gazdálkodás nélkül nem érhető el ,a természeti adott­ságok fokozott hasznosítása. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 80—85 szá­zalékán távlatilag is csak a természetes csapadékra lehet számítani, ezért szükséges a lehulló . csapadék megtartása, megőrzése, tárolása. Nélkülöz­hetetlen a felszín alatti víz­készletek felhaszn álására kor­szerű módszerek kidolgozása, bevezetése is. A szántóföldi és a zöldség­növényekkel kapcsolatos prognózisok szerint megfelelő vetésszerkezettel a gabonafé­lékből az ezredforduló táján a jelenleginél lényegesen több termelhető meg, amelyet lu­termelést. A zöldségtermesztés számá­ra a hazai éghajlati viszo­a tavaszi fagyok azonban nagymértékben befolyásolják a termelés eredményességét, s ennek megfelelően mintegy 25—30 százalékos termelésin- gadözásra lehet számítani. Valamit gyógyítani, orvosolni, azaz szanál­ni régóta dolga, ismétlődő feladata az em­bernek, ám a kifejezés ma elsősorban a gaz­dálkodással kapcsolatosan használatos. A fogalom tág értelmű, vonatkozhat egy vál­lalatra — például egy csődbe jutott tőkéscégre —, de akár egy ország pénzügyi helyzetére is. Szanálás létezik a szocializmusban is, pénzügyi és más értelemben egyaránt, ez utóbbira példa az az eset, amikor az elörege­dett városközpontot lebontják, hogy újat, kor­szerűt alakítsanak ki a helyén. Tizenhárom vállalat. ipari, építőipari szövetkezet, tíz állami gazdaság, s kétszáz- kilenc mezőgazdasági termelőszövetkezet — ez utóbbiak nagy többsége elemi károk kö­vetkeztében — zárta az 1979-es esztendőt veszteséggel. A szóban forgó termelőhelyek jelentős részénél a pénzügyi egyensúly a saját források —, s az ezekkel fedezett hi­telek — igénybevételével rendezhető. A ki­sebb csoportba tartozó vállalatoknál, szövet­kezeteknél a felügyeleti hatóság vizsgálata dönt arról, más módon, avagy szanálással érhető-e el a kibontakozás a mai nehéz hely­zetből. Szocialista viszonyaink kpzött a szanálás­nak — a szanálási bizottság által lefolytatott vizsgálatnak, majd az annak alapján megtett intézkedéseknek — az a célja, hogy a vesz­teséggel gazdálkodó vállalatnál, szövetkezet­nél megteremtse a gazdaságos működés fel­tételeit. Legtöbbször az alapító, vagy felügye. lő hatóság kezdeményezi a szanálást. Az el­járásnak meg kell állapítania a tartós vesz­teség okait, az ezekért felelős személyeket, s mint előbb említettük, a gazdaságos mű­ködés feltételeit. Ha ezek szokásos módon — azaz a vállalat keretein belül — nem teremt­hetők meg, akkor szóba kerülhet az összevo­nás más céggel, végső soron a fölszámolás, tehát a megszüntetés is megvalósulhat a sza­nálás nyomán, bár ez a legritkább eset. Természetesen a szanálási eljárás nem de­rült égből villámcsapásként következik be. Jogszabály kötelezi a vállalati igazgatót ar­ra: írásban jelentse felügyeleti szervénél, ha a cég veszteségei már akkorák, hogy föl­emésztették a tartalékalapot is, vagy — ez a ritkább indok — a termelőhely vagyona kisebb, mint alapításakor az úgynevezett in­duló vagyon volt. Mivel közös tulajdonról van sző, a fel­ügyeletnek kötelessége a szanálás, ha azt a pénzügyminiszter, a gazdálkodóegységet- fi­nanszírozó bank, illetve adott helyzetben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke javasolja. Nem kötelező, de megindítható az eljárás akkor is, ha a felügyeleti szerv arra a gazdálkodás tényei alapján, például tartós, több évet átfogó, bár a saját forrásokból mindenkor rendezhető veszteség, nyomós okot lát. Mindkét említett helyzet bekövetkeztekor a felügyeleti szerv az érintett cégen kívül álló, nagy tapasztalatú szakemberekből sza­nálási bizottságot hoz létre. Ha szükséges­nek látja, akkor ezzel egyidejűleg korlátoz­hatja az igazgató hatáskörét, valamint a szanálási bizottság előzetes hozzájárulásához kötheti a felügyeleti szerv a különféle intéz­kedések, döntések meghozatalát, (fgv példá­ul újabb fejlesztési elhatározások megvaló­sítását, a folyó termelés szükségleteit meg­haladó anyagvásárlások lebonyolítását, továb­bi munkavállalási, szállítási stb. szerződések megkötését, új termékek gyártásba vételét.) A, vállalat önállóságát messzemenően tisz­teletben kell tartania a felügyeleti szervek­nek, az irányító hatóságoknak mindaddig, míg az mindenben megfelel az össztársadal­mi érdekeknek és a gazdálkodás tételes jog­szabályainak. Ha viszont ezeknek a súlyos sérelme tapasztalható, akkor nincs jogosult­sága a habozásnak, még akkor sem, ha a. közbeavatkozás legerősebb formáját a sza­nálást kell érvényesítenie. Igaz, a szanálás nemcsak' az érintett termelőhelyről .állít ki bizonyítványt, hanem ezt teszi a felügyelet­tel is, hiszen a szanálást követelő okok nem egy esztendő alatt jönnek létre. Ezért járha­tóbb. kívánatosabb út mindannak megelőzé­se, amit már másként nem, csakis szanálásai lehet rendbe tenni. Veress Tamás A készletgazdálkodás tartalékai A TERMELÉS készletszük- üzemekben is elkészítették az le csupán az anyagellátásra! ségletének felmérése és biz- anyag- és készletgazdálkodás Az ésszerű gazdálkodás kö- tosítása, a reális készletszin- színvonalának javítására rébe tartozik a saját terme­tek kialakítása, az elkészült szolgáló vállalati önértékelést, lésű készletek figyelemmel termékek értékesítése komp- noha a vállalat e munka ja- kísérése is. Ezt mindenek- lex folyamat, ami igen sok vitására korábban is jelen- előtt jó programozással és vállalati szerv összehangolt, tős erőfeszítéseket tett. Az. termelésszervezéssel kíván- tervszerű és hatékony mim- erőfeszítéseknek már mutat- ják javítani, hogy folyama- káját követeli meg. A növek- koznak eredményei; azonban tos legyen az anyagkészlet- vő feladatok ellátása csak emellett az anyag- és kész- felhasználás, ütemes a gyár­korszerű szervezetben való- letgazdálkodásnak mind a tás és a termékkibocsátás. A sulhat meg. Ez annál is in- szervezeti felépítés fejlesztő- kohászati' üzemek a saját le- kább fontos, mivel a készle- sében, mind a közgazdasági hetőségein belül intézkedése­tek nagysága, összetétele és munka, valamint a készlet- két tett ennek érdekében is. mozgási ideje jelentősen be- gazdálkodás komplex szem- folyásolja ■ mind a vállalati, léletének gyakorlattá válásá- mind a népgazdasági szintű ban további tartalékok is gazdálkodás hatékonyságát, vannak. az egyensúlyi helyzet alakú- A salgótarjáni vállalat az lását. Ugyanakkor a gazdái- elmúlt időszakban a közpon­A készletek szintjét kész­letelemenként állapították meg, az alapanyagok, készlet­szintjét üzemekre bontották le. Vegyes anyagoknál csak­kodási feltételek és körűimé- tosított készletgazdálkodás aern. „ kétszáz, a termeléshez . ... . . __ - - rinntnon c'/nlrcfsrfQc t örekedett. nyék változásai szükségessé megvalósítására teszik ennek a tevékenység- A centralizálási nek a korszerűsítését is. jelei már láthatók. Az anyag­A Salgótarjáni Kohászati gazdálkodás vezérigazgatói utasításban meghatározott döntően szükséges anyagfaj- törekvések tá™ állapítottak meg^ maxi­mális es minimális keszlet­szintet. A belső információs és nyilvántartási rendszer korszerűsítése érdekében el­készítették az alapanyagok számítógépes feldolgozásának jes vásárolt készlet gazdál- korszerűsítésére. S. míg korábban a belső ér­szervezeti. keretek között fo­lyik. A vállalat profiljába tartozó termékekre ötéven­ként új készítenek, amit azonban új gyártmány bevezetése vagy a Jes vasa'( gyártási körülmények jelen- kodasanak tősebb változása esetén soron kívül módosítanak. Az érvé- dekeltségi rendszer minden nyes normák betartását pe­dig negyedévenként ellenőr­zik. A GAZDÁLKODÁSI telek változása és szigorodá­sa, és az egyes anyagfélesé­gek árának változása is a készletgazdálkodás javítását szinten a vállalati eredmény­re volt orientáló, ez évtől az önköltség javítására, s ezen belül a készletekkel való félté- gazdálkodás színvonalának emelésére ösztönzi a műve­zetőket és a részlegvezető­ket. A korszerűsítési feladatok A Magyarnándori Állami Gazdaság négyes számú, szécsényi kerületében is javában folyik a szálas takarmány betakarítása. A képen Mócsány Balázs és Krajczer István traktoros ujjas fűkaszával vágja az igen jó fűtermést. sürgeti. Azonban a vallalat megoldásához nagy segítséget hiaba törekszik az esszeru, látnak az úgynevezett ABC- takarákos gazdálkodásra, a elemzés alkalmazásában, keszletosszetetelnek a terme- ame]ynek az a lénvege, hogv tós szükségleteihez való iga- a készleteket felhasználási zitasara, ha külső tényezők érték szerint kell sorba ren- akadalyozzak ezt. Mind ez év dezni és olyan csoportokat január elsejen, _ mind a ne- aikotni, ameiyek eltérő gaz- gyedev végén lényegesen ma- dálkodási módot igényelnek, gasabb volt a vallalat alap- ^ legnagyobb figyelmet az anyagkeszlete, mint a meg- ^ kategóriába tartozó — leg­engedett kronologikus at lag- nagyobb értéket képviselő - keszletszmt. Ez azért követ- őszietekre kell összpontosí- kezett be, mert az import- tani alapanyagok ütemtelen szál­lításának múlt év második INTÉZKEDÉSEK történ- félévi rossz gyakorlata fo- tek — s ilyeneket hoztak — lyamat lett, de a helyzetet a korszerűsítéssel együtt já- nehezíti. hogy a hazai- alap- ró magasabb szintű szakmai anyaggyártó művek henger- igények kielégítésére is. Az sori programját a korábbiak- e területen dolgozók szak­hoz képest időben jelentősen mai követelményszirítjeít összevonták. Így időnként munkakörönként meghatá- pénzügyileg elviselhetetlen rozták és megkövetelik, il- készletszintek alakulnak ki. letve biztosítják ezeknek á A készletgazdálkodási fel- dolgozóknak a képzését, to- adat azonban nem szűkíthető vábbképzését.­| NÓGRÁD — 1980. június 17., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom