Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
Losonczi Pál választási nagygyűlése Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kilián György Művelődési Központ ez alkalomra zászlódísz- be öltöztetett színháztermében. Losonczi Pál az MSZMP Politikai Bizottsága tagfa, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Somogy megye 12. választókerületének országgyűlési képviseloielöltje beszélt a megye és a város választópolgárainak képviselői, ipari és mezőgazdasági üzemeinek. intézményeinek dolgozói előtt. A Himnusz hangjai után d>- Kanyar József, a Hazafias Kép front Kaposvári városi Bizottságának elnöke, a megyei levéltár igazgatója köszöntötte a nagygyűlés több mint fél ezer résztvevőjét, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta: a megválasztásra ajánlott képviselő- és tanácstagjeüöltek a nép jelöltjei. Foglalkozás szerint igen különbözőek — munkások, parasztok, értelmiségiek, tudósak, írók, és művészek, háztartásbeliek, kommunisták és pártonkívüiliek. Valamennyiük közös vonása, hogy helytállnak a munkában, a Hazafias Népfront programját vallják, a nép ügyét szolgálják. Közülük számosán, egy, vagy több választási cik- kison át már tagjai voltak az . országgyűlésnek, illetve a tanácsoknak. örvendetes, hogy a korábbiaknál többen vannak azok. akiket első ízben jelöltek e tisztségekre. De akár régi, tapasztalt képviselők, akár most készülnek érvényesen szólni, társaik nevében is, számadással tartoznak az ország népének, megbízóiknak, a végzett és végzendő munkáról — mondotta <tz Elnöki Tanács elnöke, majd így folytatta: — Most a párt és a Hazafias Népfront is számot ad a népnek a végzett munkáról. Tiszta, jó lelkdismerettel állíthatjuk, hogy az 5 évvel ezelőtt megválasztott jelöltek és testületek, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok a legutóbbi választások alkalmával meghirdetett programhoz, az akkori vállaláshoz híven, az akkor megfogalmazott politika alapján dolgoztak. Énének az elvhű, következetes munkának is köszönhető, hogy az elmúlt fél évtizedben nagyot változott az ország. Jobb left az élet Szűkebb pátriájában körülnézve vagy az ország bármely táját járva, bárki meggyőződhet, hogy új alkotások, hatalmas erőművek, gyárak mezőgazdasági üzemek, kulturális intézmények, utak épüllek, új városrészek, lakótelepek nőttek ki a földből. Joggal mondhatjuk, hogy szebb lett az ország, szebb és jobb lett az élet hazánkban. Az utóbbi időben egyre nehezebb feltételek között dere- kas és eredményes munkát végzett népünk- Szorosabbá vált a munkás-paraszt szövetség és ami a legfontosabb: erősödött a párt és a széles tömegek összeforrottsága. Létrejött, egyre szilárdabbá válik a munkáshaitalom és államunk, a Magyar Népköztársaság. t A szónok az eredményekhez vezető út állomásait sorolva kiemelte, hogy mindebben óriási jelentősége van a párton- kívüliek és a kommunisták mélyülő szövetségének, a különböző világnézetű emberek összefogásának, egyetértésének és közös cselekvésének. Annak, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunisták és a pártonkí- vüliek, a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött. Nagy győzelem ez számunkra — tette hozzá — hiszen még emlékezhetünk népünk megosztottságára, a viszályok és összeütközések időszakára. Világos, következetes elvi politikával, minden hazánkfia véleményét, nézetét és jóaka- ratú törekvését tiszteletben tartva, a társadalom minden rétegének érdekeit méltányolva formáltuk szocialista céljainkat. Ezeket követve jött létre nálunk az a szocialista nemzeti tömörülés, amelyet a dolgozó osztályok és a céljainkért legjobb, tudásával tevékenykedő alkotó értelmiség izmosodó egysége jellemez, s amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkodású magyar ember. E célok alkalmasak arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogják szocialista feladataink megoldására, országunk. népünk jövőjének építésére, amelyben mindenki munkájára szükség van. — Számokkal, ^adatokkal mérhető és jellemezhető eredményeink eléggé közismertek, felesleges lenne elismételni őket. Ezekről, életünknek erről, vagy arról a területéről ki-ki a a maga módján ítél és ítélhet — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, majd azt hangsúlyozta: senki sem vitathatja, hogy népünk' három és fél évtizedes harcának, nagy erőket lendületbe hozó építőmunkájának nyomán magyar hazánk politikailag erős, gazdaságilag és kulturálisan mind erőteljesebben fejlődő országgá vált. Olyan hazává, amely biztos és tisztességes megélhetést, emberi életet, szabadságot, és biztonságos munkát, jó, alkotásra serkentő munkakörülményeket nyújt állampolgárainak. Ez nagy történelmi vívmányunk! Mindez — mutatott rá — elsősorban a nép akaratát, szorgalmát és alkotókedvét dicséri. Mindaz, ami országunkban épült, kifejlődött, ■ az a nép tehetségének, szellemi erejének és keze munkájának eredménye. Ezt a munkát, népünk szorgalmával kiküzdött eredményeit elismerik és messze határainkon túl, a nagyvilágban is megbecsülik. Két ok Körülményeinket elemezve, Losonczi Pál szólt arról is, hogy népünk élete nem gondtalan, de életkörülményei és életszínvonala az adott körülmények között megfelelően, életmódja mindinkább szocialista céljaink szerint alakul. Hozzáfűzte, hogy manapság sokat beszélünk nehézségekről, gondokról, s bizonyos, hogy nem valósul meg ötéves tervünk minden célja. Kétségtelen, hogy ez a tény egyrészt a vártnál kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények következménye. Annak tudható be, hogy termékeinket a tervezettnél csak jóval alacsonyabb áron tudtuk értékesíteni, ugyanakkor a számítottnál sokkal magasabb volt a behozott energia és nyersanyagok ára. A másik okként pedig saját munkánk fogyatékosságát, a munka alacsony termelékenységét, a drágán előállított és sokszor versenyképtelen termékkeket említette. Mindemellett — fűzte hozzá — a gazdasági élet képe nagyon sokrétű. Ismerünk kiválóan dolgozó üzemeket, brigádokat, de van ahol rosszul szervezik, vagy végzik a munkát, és csak gyenge eredményt tudnak elérni. A továbbiakban a mezőgazdaságról beszélt, amelyről — mint mondotta — mostanában kevesebb szó esik. — Talán megengedik nekem, hogy itt Somogybán, ahol a mezőgazdaságnak régi hagyományai vannak és a mezőgazdaság képviseli a termelés jelentős hányadát, részletesebben szóljak erről a kérdésről. Ma rrlár mezőgazdaságunkról az országon belül, de határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Mezőgazdaságunk teljesítményének köszönhetően az egy főre eső termelés alapján gabonafélékből, húsfélékből Magyarország az élenjáró országok közé küzdötte fel magát. Mezőgazdaságunkban jelenleg fele annyian dolgoznak és kisebb földterületen a dupláját termelik, mint az átszervezés előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység a mezőgazdaságban négyszeresére nőtt, és a növekvő belső ellátás mellett több mint hatszorosára növeltük a mezőgazdasági exportot, a 20 év előttihez képest. Amikor a mezőgazdaság átszervezéséért agitáltunk, itt Somogybán is, emlékszem, hármas jelszó}; hangoztattunk: „kevesebb munkával többet termeljünk, és olcsóbban!” Az első kettőt megvalósítottuk. Kevesebb munkával lényegesen többet termelünk, de az olcsóbb termelés ígéretét nem tudtuk megvalósítani, valószínű, hogy ez nem a mező- gazdaság dolgozóin múllott csak. — Visszagondolva a megtett útra, felmerül a kérdés, mi- .nek köszönhetők az elért eredmények? Hogyan tudtunk ilyen rövid idő alatt évszázados elmaradottságot felszámolni? Én elsőnek említeném a parasztság egyetértését a szocialista nagyüzemekkel, cselekvő támogatását a nagyüzemi gazdálkodás mindennapi munkájában. Talán felesleges bizonygatni, hogy a parasztság támogatása nélkül a jelenlegi eredményeket nem lehetett volna elérni. Sok vita folyt abban az időben, hogy vajon a társadalom részéről a mezőgazdaságnak nyújtott különböző támogatások mikor, hogyan térülnek meg? Ma elmondhatjuk, hogy ennek a segítségnek a hasznát az egész ország lakossága élvezi a biztonságos élelmiszer-ellátásban. A tudomány és a technika eredményeinek az alkalmazásával új eljárások, új fajták jelentek meg a mezőgazdasági termelésben. Valóságos forradalmi átalakulás zajlott le a mezőgazdaságban. És ami a legfontosabb — mondotta befejezésül — a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés előtt biztos távlatok vannak. Felszólalások A nagygyűlésen felszólalt Simon Ernőné, a Nagyatádi Cérnagyár munkásnője, Somogy megye 11. sz. választó- kerületének képviselőjelöltje. Többek között azokról a gyökeres változásokról beszélt, amelyek a felszabadulás óta történtek a somogyi munkásság életében. A megtett út nem volt könnyű — mondta —, de az eredmények önmagukért beszélnek. Saját választókerületében Nagyatádon — az utóbbi években Is dinamikusan fejlődtek az ipari üzemek, korszerűsödött termékszerkezetük. Régi gond oldódott meg azzal, hogy 1979- ben megkezdte a gyógyító munkát a városban az új kórház, amely Dél-Somogy százezer lakóját látja el. Az MSZMP-nek — hangsúlyozta végül a képviselőjelölt — világos és közérthető, a feladatok megoldására lelkesítő nemzeti programja van, a XII. kongresszus évekre szóló politikai, gazdasági és kulturális feladatokat adott mindannyiunknak. Az új tanácstag- és, országgyűlési képviselőjelöltek szívesen vállalják a társadalmi munkát, közéleti tevékenységet, a kiállást e program megvalósításáért. Nekem, párton kívüli munkásnak meggyőződésem, hogy a kongresszus által elénk tűzött feladatok megoldása jól szolgálja népünk jelenét, jövőjét, az emberi haladás és a béke ügyét — fejezte be felszólalását a képviselőjelölt. Szót kért és kapott a nagygyűlésem, ezen kívül Rostás Károly nyugalmazott városi tanácselnök, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke, Muzslai Petemé, a 13. sz Volán Vállalat KISZ-bizottságának titkára és Choma Zsoltné, a Nagykanizsai Bútorgyár kaposvári gyárának igazgatója. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. (MTI) Lázár György fogadta dr. Otto Graf Lambsdorff nyugatnémet gazdasági minisztert. A SZOT elnökségének napirendjén Á dolgozó nők helyzete Az utóbbi tíz évben számottevően javultak a dolgozó nők élet- és munkakörülményei, fejlődött iskolázottságuk, s most már számszerűségükben is a férfiakkal azonos helyet foglalnak el az ország gazdasági és kulturális életében — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége, amely a párt nőpolitikái határozata végrehajtásának tapasztalatait vizsgálta. A tíz évvel ezelőtti 68 százalék helyett ma már a munkaképes korú nők 78,4 százalékának van kereső foglalkozása, csupán 360 ezren maradtak közülük a háztartásban, főként a kis településeken élők, továbbá azok, akiket beteg gyermekeik vagy idős szüleik gondozása köt otthonukhoz. A jelek szerint a nők szorgalmasabban tanulnak az iskolákban férfitársaiknál, a 40 évnél fiatalabb, középiskolát végzett dolgozóknak nagyobbik része — 54 százaléka — a női nemhez tartozik. Kisebb mértékben szereznek azonban szakképzettséget férfitársaiknál, részben ez az oka annak, hogy fizetésben js elmaradnak, jóllehet a férfiak és a nők bére közötti különbségek erősen csökkentek. Tíz évvel ezelőtt még átlag 35 százalék volt az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők bére közötti különbség, most a fizikai munkakörökben körülbelül 25, a szellemi munkaterületeken pedig 15 százalék az eltérés. A nők munkakörülményeinek javulása összefügg azzal, hogy az utóbbi tíz évben korszerű, új üzemek létesültek, rekonstrukciókat hajtottak végre. Még ma sem kielégítő azonban a helyzet. A szalagszerű termelés terjedésével a pszichikai betegségek is teret hódítanak, sok kárt okoz a zaj, a por, a gáz, s nem ritka a vegyi ártalom. A legnagyobb változást az anya- és gyermekellátásban érték el. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása nyomán az ismert kormányzati intézkedéseken kívül a munkahelyek is fokozottan gondoskodnak a nagycsaládosokról, az egyedülálló szülőkről: a lehetőség szerint lakáshoz juttatják őket, kedvezményes vagy ingyenes üdülést biztosítanak számukra. Bölcsődei ellátásban tiz évvel ezelőtt 100 gyermek közül 9,5 tavaly már 15 részesült, s minden . 100 óvodáskorúból 85-pt tudnak most már elhelyezni óvodában, szemben a tíz év előtti 57-tel. A jelentős fejlődés ellenére a demográfiai hullám miatt ma is itt feszítenek a gondok leginkább. Az elnökség a szakszervezeti választások eddigi tapasztalatait is megvitatta. A szakszervezeti bizalmiak választása lényegében befejeződött és megkezdődött a szakszervezeti bizottságok választása. A szak- szervezeti életnek e fontos mozzanatai kedvező politikai légkörben zajlanak le, a tagság aktívan részt vesz a tanácskozásokon s nagy felelősséggel terjeszti elő javaslatait, választja meg a tisztségviselőket. A bizalmiválasztósok jó előkészítését bizonyítja, hogy a szakszervezeti bizottságok javaslatai az esetek döntő többségében találkoztak a dolgozók véleményével, jóllehet sők helyen a javaslatot nem fogadták el és mást választottak. A HVDSZ területén például a megválasztott bizalmiak 5 százaléka, a vasasoknál 1—3, a bányászoknál és a KPVDSZ területén 1—2 százaléka nem azonos a szakszervezeti bizottság jelöltjével. Az új bizalmiak szakmai téren, korban és nemükben egyaránt tükrözik csoportjuk összetételét. Miközben az eddig Is eredményesen dolgozókat ismét bizalminak választottak, általában 25—30 százalékuk kicserélődött. A választásokkal összekötött véleménycserében sok jó javaslat hangzott el a termelés javításáról, a szociális juttatásokkal kapcsolatos eredményekről és gondokról. ’ . Mindent egybevetve a szak- szervezeti tagság a korábbiaknál politikailag érettebben, felkészültebben vesz részt a választásokon és a szakszervezet mindennapi munkájában is, — állapította meg a SZOT elnöksége. Végül az elnökség megvitatta és elfogadta a tagdij besorolás 1981. évi irányelveit. Szakmai nap a BNV-n Hétfőn szakmai nappal folytatódott a BNV eseménysorozata. Már a kora reggeli órákban megteltek a tárgyalók, kiállítóhelyek, megkezdődtek az üzleti tárgyalások, szakmai tapasztalatcserék. Néhány sajtótájékoztatót is rendeznek a vásáron. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés képviselői elmondták, hogy a kohászati vállalatok az idén az eddigieknél szélesebb körű termékválasztékkal jelentkeztek. A C csarnok mögötti szabad területen a Dunai Vasmű állította fel köny- nyűszerkezetes elemeiből azt az új csarnokot, amely maga is kiállítási tárgy, ezekből az elemekből raktárak készülhetnek, s máris nagy az érdeklődés iránta. Oél-Korea Visszatér a katonaság Kvangzsuba A dél-koreai hadsereg hétfőn folytatta a lassú’előrenyomulást Kvangzsu központja felé, miközben a felkelést vezető diákok azzal fenyegetőztek, hogy támadás esetén felrobbantják magukat. A diákok egyik szóvivője azt mondta az újságíróknak, hogy a felkelők harcolni fognak a hadsereg ellen és végső esetben felrdbbantják a várost. Nyugati hírügynökségek szerint a diákoknak legalább 10 láda dinamitjuk van. A dél-koreai hadsereg — tankokkal és páncélozott járművekkel — lassan közeledik a tartományi székhely központjához, miután az éjjel bulldózerekkel lerombolta azokat az elhagyott barikádokat, amelyeket a diákok emeltek. A katonai alakulatok rövid időre megálltak, sőt, mint- égy fél kilométernyit vissza is vonultak, amikor a városi közigazgatás képviselői közölték velük a felkelők fenyegetéseit, de később folytatták az előrenyomulást. Este szórványos lövöldözésre került sor a katonák és a diákok közötti „senki földjén.” A diákok közölték, hogy nem hajlandók közvetlen tárgyalásokat folytatni a dél- koreai kormány és hadsereg képviselőivel. Ezért szöuli diplomatákat kértek fel közvetítésre közöttük az amerikai nagykövetet. Csői Kju Ha államfő hétfőn egy rádióbeszédben igyekezett „méltányos megadásra” rávenni a felkelőket- Felszólította őket, hogy „térjenek jobb belátásra” és felajánlotta nekik a büntetlenségeit, ha megadják magukat. A beszéd után negyvenezren békés tüntetést tartottak a városközpontban, a rendkívüli állapot megszüntetését és demokratikus reformokat követelve. A kvangzsui tanács egyik vezetője szerint mintegy 400— 600 ember vesztette életét, a 9 napja tartó zavargásokban. A felkelők bejelentették, hogy eddig 261 holttestet gyűjtöttek össze: százat ezekké* zül nem sikerült azonosítani. ÍMTI)
