Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

) A brigádok és a szakmai tisztesség Az évkezdés tanulságai HATALMAS ERŐ REJLIK a munka verseny-mozgalom­ban. Brigádok ezrei lépnek évről évre fejlettségük egyre magasabb szintjére, s minden egyes lépcsőfok, miáltal ma­gasabbra jutnak, kiemelkedő munkasiker, ragyogó ered­mény. S megmutatják eköz­ben egymásnak s a világnak; ki az igazi legény a gáton. Mert élenjárni a legjobbak közt is — nem utolsó eré­nyekre vall. Megyénkben mn több mint 3300 brigád dolgozik, tagjai­nak száma megközelíti a 40 ezret. Élen járnak a kezde­ményezésben, elsőként rájuk lehet számítani a feladatok vállalásában és végrehajtásá­ban. Most már évente gyári, munkahelyi párbeszédek elő­zik meg a brigádok vállalá­sainak összeállítását. Nincs is talán olyan gazdasági egység a megyében, ahol ne látták volna még be, milyen hatal­mas jelentőséggel bír a vilá­gos beszéd, a szótértés. En­nek tudható be, hogy a kol­lektívák túlnyomó többsége a hangsúlyos feladatokhoz kap­csolódik felajánlásaival. Már az elmúlt évben is azt kutatták a brigádok, mivel tudnak hozzájárulni a terme­lés és gazdálkodás hatékony­ságának javításához, hogyan kerülhetne ki jobb minőségű termék a kezük alól. És se­gítő szándékukat, tetteiket adták a gazdaságos tőkésex­port növeléséhez, a takarékos anyaggazdálkodáshoz, az energiával való ésszerű bá­násmódhoz. Gondosságuk, példamuta­tásuk számtalan példa soro­lásával igazolható. A sík­üveggyár Zagyva III. húzó­üzemének kollektívája pél­dául a síküveg minőségének javításával jelentős mérték­ben járult hozzá a tőkésex­port növeléséhez. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemek DEXION-üzemének Nógrádi Sándor brigádja 45 tonna hi­bás profilanyagot válogatott ki — háromnegyed millió fo­rint értékű selejtcsökkentést produkálván vele. Ebben a sorban a helye a tiribesi Dó­zsa György Szocialista Bri­gádnak, amely élen járt a jó minőségű szén termelésében. Vagy a MÁV—Volán komp­lexbrigádnak, mely oroszlán- részt vállalt a vasútikocsi-ál- lások csökkkentésében, a gép­járművek jobb kihasználásá­ban. a rakodás gyorsításában es szervezettebbé tételében. Az új gazdasági szabályo­zók bevezetése az idén kés­leltette a vállalati tervek és a. brigádvállalások jóváhagyá­sát. Ez a tény egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostanában sűrűn változó gazdasági körülményekhez a brigádoknak is rugalmasabban kell alkalmazkodniuk. Több­ségük felnőtt már ehhez a követelményhez — megérti, hogy egy egész esztendőre előre biztonságosan és a vál­toztatás igénye nélkül csupán a művelődésre, tanulásra és a szocialista életmódra vo­natkozó felajánlásokat lehet rögzíteni. A szakszervezetek­nek a jövőben nagyobb sze­repük lesz abban, hogy a mostaninál nagyobb alkalmaz­kodókészséget a kollektívák egyik jellemző tulajdonságává tegyék. A munkaverseny-mozgalom azonban ma sem mentes még minden gyermekbetegségé­től. A brigádvállalások meg­valósítása elé több gazdálko­dóegységnél (BRG, ZIM, üveggyárak) akadályt gördí­tettek az anyag- és alkat­részellátás hiányosságai, a kooperációs kapcsolatok, va­lamint az üzem- és a mun­kaszervezés gyengéi. Népi mindenütt vált még a vezetői magatartás részévé a brigádok cselekvőkészségé­nek kibontakoztatása, a vál­lalások teljesítésihez szüksé­ges feltételek biztosítása. Az idei első negyedéves termelési tanácskozások arra is felhívták a figyelmet, ,hogy sok helyen még mindig túl általánosan fogalmazzák meg a brigádoknak a hatékony­sággal és a minőséggel össze­függő feladatokat. Az általá­nosságok szintjén való fo­galmazás segítség lehet az el­vi irányításban, de nem az a hétköznapi tennivalók meg­értésében. Az ilyen jellegű „segítségre” természetes vá­lasz a formális felajánlások megjelenése: javítjuk mun­kánk minőségét, mindent megteszünk a terv teljesítése érdekében stb. A felelősök közötti munkamegosztás, a tárgyi feltételek biztosítása, az értékelés, az anyagi és er­kölcsi megbecsülés igen sok esetben elmarad a mozgalom résztvevőinek vállalkozási kedvétől, lelkesedésétől. A megyénkben dolgozó több ezer szocialista brigád is olyan kezdeményezésekkel rukkol elő, mint a brigád­márka, az önmeózás, a mun­kád mellé add a neved, vagy akár a garancialevél. Mind­eme értékes akúió hamvába- holt vállalkozás lesz csupán akkor, ha nincs aki felka­rolja, támogassa azokat. A hasznos .egyéni és közös­ségi kezdeményezések fölötti bábáskodásban óriási a szak- szervezetek szerepe. El kell érniük, hogy a műszaki és gazdasági szakemberek az ed­diginél otthonosabban mo­zogjanak a munkaversenyben, kapcsolódjanak hozzá aktí­vabban, segítőbben. S ne csak pártfogolják a brigádok jó ötleteit, hanem adjanak ezek­hez tanácsokat, azaz legyenek kezdeményezőbbek a munka­verseny minőségi fejlesztésé­ben. A szocialista brigádok ed­dig is a munka szeretetének vonzó példáját nyújtották. Pontos, megbízható és fe­gyelmezett munkával védték szakmájuk becsületét, tisz­tességét. A folytonos meg­újulás hajtómotorjai voltak, s e magatartásukon ezután sem változtatnak. MEGÉRDEMLIK HÄT, hogy erőfeszítéseiket minden ed­diginél értékesebb módon tá­mogassák, s mozgalmukat — mely magamagát is szervezi — mind gyümölcsözőbben bontakoztassák. A gazdasági tevékenység, az anyagi termelés folyamata és a naptári időszakok között sa­játos összefüggés érvényesül. Ez abban tükröződik, hogy a termelés és ^ az értékesítés egy-egy éven — tervesztendőn — belül hullámvonalat követ, rendszerint az év végén te­tőzik, majd az új esztendő kezdetén jócskán visszaeső. A gazdasági tevékenyig lanyhulását az elmúlt évtize­dekben mindig az jellemezte, hogy az új esztendő első ne­gyedévének teljesítménye az ipar termelése és értékesítése — jócskán elmaradt az elő­ző év utolsó negyedének ered­ményeitől, de egyidejűleg mindig néhány százalékkal na­gyobb volt a bázis időszak — a korábbi év első negyede — teljesítményénél. Vagyis: az ipar már az év elején igye­kezett egy fokkal nagyobb se­bességre kapcsolni. Az utóbbi két évben ép­penséggel azt tapasztalhattuk, hogy az első negyedév növe­kedési üteme — a visszaesés ellenére — az ipari termelés éves növekedési ütemét is meghaladta. 1978. első negye­dében például az ipari terme­lés 7,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszaká­nak teljesítményét, az év egészében 5,2 százalékkal- Az elmúlt év első negyedében 5,2 százalék, éves szinten pedig 2,8 százalék volt a növekedés mértéke. Hogyan illeszkedik ebbe a jelenségképbe az idei évkez­dés? Csak részben. Az ipari termelés és értékesítés ezúttal is visszaesett, ám az ár-apály folyamat a szokottnál jóval erőteljesebb volt; az évkezdet, az első negyedév gazdasági teljesítménye az előző év azo­nos időszakához képest sem­miféle többletet, növekedést nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy az 1980. évi terv — miként az utóbbi esztendők népgazdasági tervei — nem- a gazdasági növeke­dés ütemét helyezi előtérbe, hanem a külgazdasági egyen­súly javítását. A növekedés tervezett ütemei — ez a nem­zeti jövedelem esetében 3—3,5 A szakszervezeti bizalmiak sokoldalú feladatköréről olda­lakat megtöltőén lehetne ír­ni. Ezúttal csupán néhány főbb jellegzetességre igyek­szünk rámutatni Kovács Lajos 9., acélgyári karbantartó gép­lakatos, szakszervezeti bizalmi segítségével. Öt magát is ér­demes azonban megmutatni — elsősorban azért, mert életútja kérdés nélkül is választ ad arra, hogyan vált a dolgozók megbízottjává? Szakértelem, amelyet ugyanúgy karban kell tartani, mint a mai termelésben egy­re bonyolultabb technikát; hűség a munkahelyhez, és ami ebben az esetben talán a leg­fontosabb, hogy harinár az előbbiek „adottak”, akkor az ember legyen olyan, mint Ko­vács Lajos 9. Legyen vélemé­nye a közös dolgokról, a munkáról, a fegyelemről, a bérrendezésekről, az érdekvé­delem kérdéseiről, a jutal­makról — és mindezt el is akarja, el is tudja mondani. százalék, az iparban 3,5—4, százalék, a mezőgazdaságban 5—5,5 százalék — a külgaz­dasági egyensúly javításának anyagi-termelési hátterét fel­tételeit vázolják fel. A terve­zett növekedési ütem ebben az összefüggésben egyrészt esz­köze, s még inkább nélkülöz­hetetlen feltétele a fő feladat teljesítésének. Mert stagnálás közepette szerfelett bajos nö­velni az exportteljesítményt, javítani az egyensúlyi helyze­tet Negatív előjellel hangsú­lyozzák ezt az évkezdés idevá­gó adatai is: az ipari terme­léshez hasonlóan az összes kivitel értéke sem érte el — csupán megközelítette — az egy évvel korábbit Mi az oka annak, hogy az ipar, amelynek az idén a ta­valyihoz képest fokoznia kel­lene a növekedés ütemét szerfelett lanyhán indította termelését és az értékesítést? Ennek fő oka az, hogy január dereka táján az első negyedév —, s mellesleg az egész évi — rendelésállomány alacsonyabb vo-lt, mint esztendővel koráb­ban. Iga;, hogy az ipari ter­melés belföldi kereslete ebben az évben aligha bővül, hiszen a terv az összes belföldi fel- használás 1 százalékos csök­kenését irányozta elő — ám az ipari termékek külső piaci ér­tékesítésének mindenképpen és erőteljes ütemben keli nö­vekednie-' E tervcélokkal szembesítve az év eleji rendelésállományt, megállapítható, hogy a mm rubelelszámolású export ren­delésállománya felülmúlta az előző évit, s ezzel összhang­ban az első negyedévben a konvertibilis valutáért érté­kesített kivitél több mint húsz százalékkal emelkedett. A ma­gyar ipar exportjának zömét azonban a KGST-országokban értékesíti, s ebben a reláció­ban a rendelésállomány és a tényleges kivitel rosszul ala­kult Nem —, vagy nem első­sorban — a piac beszűkülésé­— Harmincegy évvel ezelőtt kerültem a gyárba, azóta is itt dolgozom egyfolytában, sőt ugyanabban a műhelyben, pontosabban munkakörben, a karbantartóknál, azoknál, akik a kovácsoló gyáregység gépei­ért felelnek. Itt voltam tanuló is, géplakatosszakmában. Há­rom évre szerződtünk, de idő­közben megváltoztatták a ren. deletet, és így már két év után le lehetett tenni a szakmai vizsgákat. ☆ ☆ ☆ Azóta sem hagyta abba a tanulást, hiszen minden új gép, berendezés egyben újabb tanulnivalót is jelent a kar­bantartóknak. A bizalmi pél­damutatása most éppen a mestervizsgára készülésben mutatkozik meg. Az Ady bri­gádban egyébként majd min­denki tanul valamilyen fokon, valamilyen iskolán, tanfolya­mon, továbbképzésen. Érdekük a tanulás? röl van szó, hanem arról, hogy az árucsere-forgalom vo­lumenét, növekedését meg­határozó államközi okmá­nyok — az éves jegyzőköny­vek — aláírását már nem kö­vetik automatikusan és rövid idő alatt a szállításokat speci­fikáló magánjogi szerződések. A partnerek gyakran vitat­koznak, tárgyalnak — részben a csúszó árrendszer miatt — az árakról, a termékösszeté­telről, a műszaki-minőségi pa­raméterekről. Ez viszont kés­lelteti a rendelésállomány fel­töltését, akadályozza a köl­csönös kötelezettségek ütemes teljesítését. A rubelelszámolású export alacsony rendelésállományá­ból adódó hátrányokat persze, ki lehetett volna küszöbölni oly módon, hogy az ipar ké­sőbb esedékes belföldi rende­léseket előbb teljesít. Csak­hogy a belföldi — a termelői felhasználással, a belkereske­delmi igényekkel összefüggő — rendelésállománya is foghí­jas — a tavalyinál 6—8 szá­zalékkal alacsonyabb — volt Mindenekelőtt azért, mert az ipar az ár- és szabályozóvál­tozások okozta bizonytalansá­gok miatt vonakodott szerző­déseket kötni részben az első negyedévre, s még inkább ké­sőbbre. Természetesen az ipar magatartása is megmagyaráz­ható, az ok-okozati kapcsola­tok további láncszemekkel A moszkvai Szevemij Cser- tanov kerület kísérleti mik- rokörzetében a lakóknak már lehetőségük van arra, hogy tetszés szerint alakítgassák otthonuk belső tereit. A mikrokörzet lakásaiban a válaszfalak fémvázra hú­zott, előre gyártott gipszele­mekből készültek és így tet­szés szerint mozgathatók. Á — A transzmissziós, szíját- tétel-meghajtású gépektől a mai kovácsológyári gépekig, berendezésekig senki sem jut­hatott el tanulás nélkül! Eh­hez ma már nem kell nagy meggyőző erő a bizalmitól sem. Egyszerűen elképzelhe­tetlen, hogy ne képezzük to­vább magunkat. Az ember egyre lejjebb csúszna tanu­lás nélkül. A mi brigádunk amúgy is sokoldalú társaság — ez a feladatból következik, hiszen van közöttünk géplaka­tos, hegesztő, forgácsoló, gép­kenő, segédmunkás és így to­vább. Kovács Lajos 9. Zabarról jár be naponta, több mint három évtizede. Azt mondja: — Néz­ze, úgy járok-kelek itt a gyárban, az üzemben, a gyár­egységi gépek között, a tár­sak mellett, mint a saját por­támon. De ezzel nem vagyok egyedül. Igaz, olyan régen senki sincs a karbantartóknál, mint én. Hogy mikor lettem bizalmi? Tulajdonképpen mái tanulóként valami olyasféle feladattal bíztak meg a többi­ek, mert észrevették, hogy mindig van véleményem a kö­zös ügyekben. Csoportjába több mint ötve- nen tartoznak, tekintélyét el­fogadják a többiek, partner­nek tekinti, egyenrangú társ­nak a gazdasági vehető is, aki segítséget nyújt minden­ben, például a tanulásban. ☆ ☆ ☆ Itt az érdekek és a szándé­kok közösségében sokat nyom a latba, hogy a karbantartók felelőssége igen nagy. „Nálunk vannak a legnagyobb gépek, a legkisebb is 75 kilogrammos ütést mér az anyagra...” A há- rom-hat-nyolc méterkilogram­mos teljesítményű levegő­kalapácsok, a Hassel-prés, a sajtók, nyírók sok munkát ad­nak. Mindezt önképzés nélkül ellátni — valóban lehetetlen. Az Ady Endre Szocialista Bri­gádban tizenhatan dolgoznak; voltak már ágazati kiválók, megkapták az aranyjelvényt is. A bizalmi feladata ebben is érvényre jutott: — Azt szok­bővítihetők, de nem változtat­nak azon a kedvezőtlen té­nyen, hogy az ipar az év első negyedében nem állt rá a ter­melésfejlesztés megfelelő lép­csőfokára. Bizonyossággal állítható, hogy a lanyha évkezdés ön­magában még nem teszi irreá­lissá az ipari trmelés 3,5—4 százalékos éves növekedési ütemének teljesítését, ha az év háromnegyedében legalább 5 százalékkal bővül a terme­lés, s ha ezt a fizetőképes szükséglet, a rendelésállomány is alátámasztja. Van azonban pótolhatatlan vesztesége is a lanyha, a stagnáló évkezdés­nek. Nemcsak a termeléssel együtt csökkenő termelékeny­ségre, a kapacitások romló ki­használására, az alacsonyabb hatékonyságra gondolunk. Aligha kell bizonygatná, hogy minden gazdasági tevékenv- ségne kidőigénye van; a ter- melést-értékesítést elő kell ké­szíteni, a termelést »például előbb specifikált rendelések­kel, majd anyagi-műszaki el­látottsággal, a kooperáció meg­szervezésével, importtal stb. A lanyha évkezdés, az alacsony rendelésállomány miatt éppen ebben a vonatkozásban — az egész évi termelés-gazdálkodás körültekintő előkészítésében, megalapozásában — olvan időveszteséget okozott, amely nehezen, vagy csak az indo­koltnál drágábban pótolható. váz alkatrészeit a MOSZ­METALLOKONSZTRUK- CIJA vállalat, a paneleket pe­dig a pavsini hőszigetelő- és gipsztermékkombinát gyárt­ja. Az előregyártott elemekből készjilt válaszfalak régi la­kások megosztásánál, szállo­dák, diák- és munkásszállók építésénél is kiválóan alkal­mazhatók. ták mondani, hogy a karban­tartók akkor dolgoznak jól, ha kevés szó esik róluk. Hát, ez így igaz! A bizalmi sokat te­het éppen azért, hogy a gaz­dasági célokat a brigád, a cso­port elérje, de ebben is a legfontosabbnak a személyes példamutatást tartom, s gon­dolom, más is így van ezzel. Az eredmények bizonyítanak, de csakis az eredmények! Márpedig egyáltalán nem közömbös — milyenek ezek az eredmények gyári szinten sem. Mit tehet a bizalmi a célok elérése érdekében a sze­mélyes példamutatáson túl? — Sokmindenről kellene itt szólni, s az mind a szakszer­vezeti bizalmi munkáját érin­tené. A legfőbbek talán mégis ezek: szoros kapcsolatban len- ni a többiekkel, ez csak a folytonos figyelemmel valósít­ható meg, aztán nagyon fon­tos az is, hogy jól értse az em­ber, ennek megfelelően elvé­gezni is jól tudja azt, amit így fogalmaznak meg: a bizalmi agitátor is! Véleményt monda­ni mindenben, mert ezt várják a többiek. Akár érdekvédelmi kérdésről, akár munkafelada­tok végzéséről, akár jutalom­ról legyen is szó. ☆ ☆ ☆ Könnyű véleményt mondani olyan embernek, mint amilyen Kovács Lajos 9. akinek alap- természete a véleményalkotás? — Egyáltalán nem könnyű. Megkerülni viszont értelmet­len, és nem vezet sehova! Ta­valyi eredményeink alapján tízezer forintot oszthattunk szét jutalomként. Nem kis összeg, de aki nem kapott — nem azonnal értett vele egyet. A döntést közösen hoztuk a gazdasági és pártvezetéssel, számomra az volt a legfonto­sabb, hogy mindenki egyet tudjon érteni a végeredmény­nyel. Megmondani és megértet­ni — az is két külön feladat! Fontos meggyőzni az értetlen- kedőt is, aki majd többet tesz később, amikor az újabb fel­adatok előtt állunk... Sz. M. Az elmúlt évi vállalását 110 százalék fölött teljesítette az ÜM. salgótarjáni öblösüveggyárának Petőfi Sándor Szocia­lista Brigádja. A nyolc esztendővel ezelőtt megalakult kollektíva már többször elérte az aranykoszorús címet. Képün­kön Ozsvárt Lőrincné, Kiss Józsefné brigádvezető, Szőllős Lászlóné és Mettich Istvánná az exportra kerülő terméke­ket csomagolja. — bábéi felv. — T. Pataki László NÓGRÁD - 1980. május 24., szombat H aiappÄm „Fontos meggyőzni az értetlenkedőt is..." Mozgatható szobafalak (

Next

/
Oldalképek
Tartalom