Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Diákszállástól a kollégiumig SALGÓTARJÁNBAN 1972 DIÁKOTTHONI köaöesér éta működik a pénzügyi és giink operatív örakarmányza- számviteli főiskola. Felada- ti szerve, a héttagú diákbi- ta, hogy nappali tagozatán zottság egyre jobban dolgo­zz ország egész területére ipa- zik. Mind eredményesebben ri üzemgazdasági szakembe- tölti be feladatát a diákottho- reket képezzen. Az országos ni közösség legfőbb önkor­beiskolázás szükségessé tette, mányzati szerve a közgyűlés, hogy gondoskodjunk az or- Korábban közgyűléseink el- szág 110 helységéből és 16 me- sősorban speciális fórumot gyéjéből itt tanuló hallgatók jelentettek, ma már tanulmá- szállásáról és tanulási félté- nyi, önfejlesztés!, önnevelési teleinek biztosításáról. Erre és közösségi fórumokként az indulást követő első évek- jellemezhetők. Nem csupán ben csak átmeneti megoldás a hallgatói jogok, hanem az született. A városban levő egymásért és a közösségért ér­építőipari munkásszállóban zett felelősség érvényesítésé- tudtunk diákszállást biztosi- nek fórumai is. Közgyűlésünk tani. Ez abban az időben meg- alakította ki és fogadta el, a oldotta vidéki hallgatóink közösségünk életét szabályo- alapvető szociális gondjait, de zó alapdokumentumokat, a nem biztosította a tanulmányi szervezeti és működési sza- és nevelési munka számos bályzatot és a házirendet, feltételét, az igazi kollégiu- Közgyűlési határozat döntött mi élet kialakítását. 1976 szeptemberére a igyei vezetés gondoskodása' ként megkaptuk az új, min­den igényt kielégítő modem kollégium épületét, ahol ké­nyelmes otthoni környezetet, a tanulás, az egyéni és kö­abban is, hogy közvetlen kör­nyezetüket, szobájukat, tea- konyháikat, hűtőszekrényeket a hallgatók maguk tartják rendben. Hallgatóink közösségi fele­lősségiét tanúsítja, hogy szí­vesen végeznek társadalmi zösségi élet minden feltété- munkát. Jól szervezhetők lét biztosítani tudjuk hatiga- konkret közösségi Madatok- tóinknak. Ezzel párhuzamo- ra- Rendezvények, vetélkedők San létrejött az önálló peda- ^erv^eseben, lebonyoditása- gógiai vezetés, a háromtagú ba^ üzikai munkák vegzer revelőtestület. setoi igényesek, azokat be­csulettel el is végzik. A 212 férőhelyet jelenleg A főiskolások legfőbb 140 állandóan bentlakó hall- munkája a tanulás, kezdet* gatónk és a mintegy 240 le- ben kevésbé kapott hang* v-elező hallgatónk szükség súiyt tevékenységünkben. A szerint vészig igénybe. Bent- közösség erejének ezen si* lakó hallgatóink 87 százaié- került változtatni. A korábbi ka fizikai dolgozók gyerme- évekhez képest javult a ta­ke. Az ideiglenesen felszaba­duló férőhelyeket a városi nulmányi munka. A diákott­honi hallgatók tanulmányi át­laga ma már jobb, mint a főiskolai átlag. .Csökkent az idegenk^om ismétlő vizsgák' száma. Kiala- győzelemért, re bocsátjuk, melynek karé- a gyakotiáa A, bókkal Irodalmi színpadunk, énekkarunk, fotókörünk, házi rádióstúdiónk az igényes mű­velődést, a szabad idő értel­mes eltöltését szolgálják. Iro­dalmi színpadunk többször és szívesen szerepel üzemi ren­dezvényeken. Hallgatóink életébe szerve­sem beépült a kulturális ren­dezvények látogatása. Az ér­deklődést bizonyítja, a 108 színház-, 57 filmklub-, 17 hang­versenybérlet. Csoportos mo­zilátogatások, budapesti szín­házak előadásain és az ifjú­sági ház rendezvényein való részvétel jelzi érdeklődésüket. A színes diákéletet és nevelé­si munkánkat segíti a kollégiu­mi hagyományok megteremté­se és ápolása. A már kiépített hagyományaink részben belső életünket, részben külső kap­csolatainkat szolgálják. Ha­gyományos belső rendezvé­nyeink többek között az első­évesek fogadása, ismerkedési est, Mikulás-est, hallgatóink díszebédje és a diákotthoni napok. A diákotthoni napokon po­litikai, szakmai és kulturális előadásokat rendezünk, diák­igazgatót választunk. Külső kapcsolataink hagyományos ápolását szolgálják a város középfokú iskoláival és kollé­giumaival évente rendszere­sen vívott sportmérkőzések, klubtalálkozók és a Pupák Kupa. A Pupák Kupa egész ■ napos vidám, tarka, politikai, művészeti, ügyességi vetélke­dő, melyen hallgatóink, taná­raink, a salgótarjáni középfo­kú iskolák, a budapesti és zalaegerszegi testvérkollégiu- maink csapatai küzdenek tében 1978 h®” kis műhelyei. Az írásbeli tár- ügyi és Számviteli nyolcezer ^^eiráégn^p^ ^ gyaknál kisesonortnk vasr «taiitotafiáni halion* szinten elhelyezett 53 négy A hallgatók kényelmét azöt S szinten dhegwtt M ggr adatmegöld^tj ^orlást ágyas szx>ba biztosig- Srtn végeanek_ A ^gő­ténként re*1 fürdők. ^ vizsgacsoportok közösen hldeS;T!L„v készülnek fel, tételeket mo^hely^l^ mo^pek, együttesen meg. A centrafufrák, to!/’ közösség tanulmányi köve- hajszárítók; hűt^kr^yek, állított a diák­teakonyhák mind az ottho- oUhonba vaJÓ felvételre és nosságot szolgálja . bennmaradásra. Csak mini­A tanulás céljaira minden műm közepes átlaggal és ma­emeleten tanulószoba áll ximum két utóvizsgával lehet rendelkezésre. A szabad idő valaki a diákotthon lakója, hasznos eltöltésére klub, há- Aki ezt a szintet nem éri el, a zi rádióstúdió, fekete-fehér közösség kizárja. Ezen a té- és szinestelevízió, lemezját- ren mutatkozó fejlődést jel­szó, rádiókészülékek, elektro- zi, hogy a legutóbbi félévben mos varrógép, varróhelyiség, emiatt senkit sem kellett ki- napilapok, folyóiratok - és zárni. Az elmúlt hét évben a Pénz- Főiskola kiscsoportok, vagy salgótarjáni hallgatóinak don­iéi- tő többségét kitevő kollégis­könyvtár szolgálnak. Diákotthoni nevelőmun­kánk feladatait a 141/1970. sz. MM. utasítás szabályozza. En­nek és a főiskola nevelési programjának megfelelően alakítottuk kd nevelési tenni­valóinkat. Igyekszünk eleget tenni a diákotthoni munka kettős, szociális és nevelési funkciójának. Ezt szolgálják éves munkaterveink is. A diákotthon munkájában egy­ségesen érvényesül az inté­zeti pedagógiai irányítás és a diákközösségi élet szocia­lista demokratizmuson. fel­épülő önkormányzata. A közösségi orrnál ás érde­kében kialakítottuk az önkor­mányzat szervezeti kereteit és ezek munkáját az elmúlt években sikerült tartalmá­ban is kifejleszteni. Ennek jegyében létrehoztuk az alap­közösségeket. Helyesnek bizo­nyult az az elképzelésünk, hogy az alapközösségiek a leg­főbb kohéziós erő, az azonos munkafeladatok alapján ala­kuljanak. Az azonos érdek­lődést és egyéni szimpátiát is figyelembe vettük. Ennek nyomán stabilizálódtak alap- közösségeink. A közösségi- nevelési feladatok megoldá­sára kialakítottuk a szoba fe­lel ősök és évfolyamf éléi ősök rendszerét. Erre épülően ha­tároztuk meg a diákotthoni nevél őtesit ület féladatait, funkcionális és évfolyamszin­tű jelleggel. Céljaink tartalmas megva­lósításában, a diákotthoni hallgatók életének irányítá­sában messzemenően támasz­kodunk a szocialista demok­ráciában reilő nevelési lehe­tőségekre. A nevelés demok­ratizmusának belső erőit a diákönkormányzat rendszeres munkája tartja mozgásban. Nagyon fontosnak tartjuk hallgatóink szakmai művelt­ségének fejlesztését. Ezért ösztönözzük a tudományos di­ákkörök tevékenységét. Ebben a formában a tehetségesebb hallgatóink képességeiket ki­használva bekapcsolódnak a főiskola tudományos életébe. 1976-tól 36 dolgozat készült, 16 díjat nyertek diákotthonunk hallgatói. Tevékenyen részt vettek Salgótarján település­szociológiái vizsgálatában. Hallgatóink különféle tevé­kenységeikkel nem zárkóznak be a diákotthon falai közé. Két éve, önként vállalva kor­repetálják a középiskola leve­lező hallgatóit. Közösségünk az eszmei, po­litikai nevelőmunkát is rend­szeres feladatként végzi. Min­den hallgatónkhoz eljutnak a napilapok, folyóiratok. Politi­kai nevelőmunkánk célja az aktív politizálás széles körű kialakítása, mozgósítás a KISZ-szervezet feladatainak végrehajtására. A KlSZ-okta- tásban, városi politikai fóru­mokon, nyílt pártnapokon ér­deklődéssel vesznek részt hall­gatóink. Politikai vitaköröket vezetnek a szécsényi mező- gazdasági szakközépiskolában. Kollégistáink közéleti aktivitá­sát jelzi, hogy közülük 95 belső és hat külső társadalmi funkciót töltenek be. A szocialista értelmiséggé nevelődés szerves részét ké­pezi a közművelődési, kultu­rális tevékenység. Társadalmi, intellektuális nyitottság, ál­landó érdeklődés, igényesség kifejlesztésére törekszünk. En­nek egyik bázisa a tartalmas programmal, rendszeresen, tel­jes hallgatói öntevékenység­gel működő klubunk, mely kapcsolatot tart a helyi nyom­dász- és SZÜV ifjúsági klu­ták — az oktatók és a tár' sadalmi szervek hathatós se­gítségével — szakmai, eszmei, politikai, és kulturális téren sokat fejlődtek. Kialakultak és általánossá kezdenek válni a szocialista embertípusra jel­lemző személyiségjegyek, kö­zéppontba kerültek a főiskola nevelési célkitűzései: a marxista meggyőződésű, po­litikai-társadalmi kérdések iránt nyitott, magas képzett­ségű üzemgazdászok nevelése. EBBEN a folyamatban vég­zett munkánkat ismerte el a felügyeleti szervünk és a KISZ központi bizottsága az­zal, hogy diákotthonunknak a megtisztelő „Kollégium” cí­met adományozta. Borsodi Béla kollégiumi igazgató Könyvekről Te í li 1 eisza k ák Me’ylk iskolába jársz? A Faludiba — válaszol­tam ötödikesként Szombathe­lyen, pedig már átkeresztel­ték az iskolát De még akko­riban így mondták. Hegedűs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka cí­mű, száz magyar íróról ké­szült irodalmi portréit tartal­mazó könyvében írja: „nyil­dettségével” függ összes „Miért van hát, hogy mégsem övé a köpönyeg, melyből Mikor is élt? Németújvá­ron született 1704-ben s éle­tét Rohoncon a Batthyányék által fentartott szegényház minden magyar prózaíró fő­igazgatójaként fejezte be 1779- bújt? Talán azért nem, mert ben. Életműve a kuruc kor alighogy virágzott, Besse­és a magyar felvilágosodás kő- nyei felléptével új szempen­zötti időben született meg, tok merültek fel követelő jórészt külföldön. Azt is ke- igénnyel a magyar próza vesen tudják azonban, hogy a előtt: a világiság és a tudós• felvilágosodás írói — köztük ság követelménye", ö pedig a forradalmár szelleműek is korszakhatáron állt, munkás- vánvaló, hogy jelentékeny, — nagyra tartották a konzer- sága a régiből is sokat őriz, fontos irodalmi jelenségről be- vatív Faludit. (A magyar fel- amelynek legjobb kezdemé- szélünk, amikor Faludi Ferenc világosodás kezdetét 1772- nyeihez kapcsolódik, de bele- emlékét idézzük”- Idézzük? tői, Bessenyei György Agis nyúlik az újba is, amelyet Faludi Ferencről a XVIII. tragédiája megjelenésétől szá- viszont már mások teljesíte- szazadi barokk próza egyik mítjuk-) Faludi fogékony, és nek ki­legnagyobb magyar mesteré- igen kiművelt elme volt, fi- A válogatott prózai műve- rol az irodalomkedvelők is gyeit a kor áramlataira, tar- w tartalmin könw rí. £eyeset ‘udnak. Talán egy- sadalomjobbító indulatokkal méül utolsó fordításköteté­ket tündöklő szépségű ro- bírt, a magyar népnyelv for- npi, r;mét _ Téli «Munkák k okó versét, vagy inkább dulatatainak kutatójaként, ÍLválaTztották Falud é mű­i használójaként is sokat tett, vében már túllép a moralizá­“ban ,.V^,ort“na .. szekerén lgy a magyar nemzeti költe- lásonj világi dolgokról szól, okosan ülj . Szavait is hasz- szét s a nyelvújítás elofuta- csakúsv Déldás maevarsác­nortréiAná® M Jaludi' rai ,, között “ emlegethetjük gal mfnt korábbi műveiben. olvasásáig ma- Például a Halotti Beszédet ő Ezeket is tartalmazza a könyv, gam se igen tudtam, hogy olvasta ki először s híres volt a Nemes embert a Nemes * zZháend' 3 nvelVK arrÓi’ 1h0,!7 jegyzetíüzetében asszonyt) az Udvari embert, a talált ’ l- pbÓ , szavakat ő mind külföldön, mind pedig Nemes úrfit) és a Szent em­'af‘a ki. Ezzel persze nincs itthon minden nyelvi fordu- bert Ezek tartalmukat néz­mit dicsekedni. Azzal sincs, latot lejegyzett, hogy többé-kevésbé kiesett az A Magyar sorozatban „ hézagot pótol a Faludi Ferenc prózai művei­ből Téli éjszakák címmel ki- az adott válogatás, amelyhez Szörényi László írt élvezetes és szükséges kalauzt. Ebből azt a megállapítást idézzük, amely Faludi Ferenc „elfele­irodalmi köztudatból, jólle­het Pázmány Péter után a magyar próza finomabbá té­telében a maga idejében ő tette a legtöbbet, egyúttal elvilágiasodás felé is nagy lé­pést tett fordításaival, önálló műveivel. ve nem eredeti művek, ha­tanózó kitűnő n?™ fordítások. E minősé­gükben azonban eredeti meg­oldásúak, nyelvi fordulatok­ban gazdagok s rendkívül íze­sek. (Magvető Könyvkiadó, Bu­dapest, 1978.) Tóth Elemér Olasz kisváros WJi íllf1r " i.ViM ' mWv rl .." ir5r*H (Makrisz Zizi rajza) Pass Lajos: Hajnal Hajnal. A kert alatt cigánylovak kopognak. Páráll a gaz s legott szippantja zúzmarává. Amott a háztetők immár kakasvörösben. Tócsa, téglahalom tartozik még a tájhoz. A szavak szokottak• Errefelé ilyenkor már fájlong a derék, viszér csomósodik. És szőlőzsír az ajkon; szél, csók, harag — csak emlék, Sóhaj, asszonylehelet, felhő terül az égre. Kulcsár János: Z ápor-suhaneok kerge- gyott, tőztek a szélben. Za- benned bolátlan kedvük le­taposta a barkák tünékeny aranyát, összekúszálta a bok­rosodó búzavetések zöldjét, hólyag-gyöngysort húzott po­is önthető? Az első hetek min- ért akarnálak roncsaidban ablakára. A félkarú hall 8 NÓGRÁD — 1979. április 1. vasárnap riogatom lakoznak tek! — Sokat benn? — Ki lehetett bírni. Mi mást mondhatna er­csoíyák “tükrén. Hosszú, sely- ről az örökkévalóságnak be- mes hajuk fennakadt néha a illő esztendőről? Ki értené és a nevemet jegenyéken, s olyankor mél- meg azt, ami szavakba nem Ne várj. Nem tatlankodva lódultak magas­ba fészkeikről a korán költő varjak. Szurokfeketén csillogva sza­ladt az út a kocsi elé, a szél­védőn szaporán integettek a törlőlapátok­— Második napja érett már ez az eső. — mormolta ma­ga elé a félkarú. — Nem­hiába élcelődtek velem az or­vosok; időjóssá zúztam ma­gamat egész életemre. — Tavasz van — vont vál­lat a másik a kormány mö­gött. Próféták ideje- Ho­gyan is kántáltuk gyerekko­runkban? Vagy eső lesz, vagy hó, vagy rossz idő, vagy jó-.. — No, éh jövendelhetek akár Luca napján is — mo­solygott fanyarul amaz. — Tudod, mi a legfurcsább? Amikor érezni szoktam a hi­ányzó karomat. Megsajdul a csuklóm, belenyilall valami az ujjaimba. Fantom-fájda­lom. . • Látod, öreg hiteha­zal a sutának tűnő mozdulat­tal fellobbantotta az öngyúj­tó aprócska gázlángját is. Mo­hón, reszelős torokkal itta magába a kesernyés füstöt, akár a lövészárkok katonái- — Kösd magadhoz, amíg nem késő — fűzte tovább a magamat, én hagytalak el. Reményked- szót a másik a kormány mö- a kísérte- ve fordulsz az ajtó felé, va­lahányszor női lépteket hal­kínlódtál oda- lasz a folyosóról, de haszta­Orpheusz búcsúja gött. — Ági már nem gyerek­lány, férjnél is volt, tudod. Mit gondolsz, meddig él­ion? Mondták, hogy a látó- hét költészeten, meg holdvi- gatási idő végére mindig fel- tágon? Magadra vess, ha egy­szökik a lázad. Éjszakán­ként talán félre is beszélsz, szólongatod- megyek. Mi­szer máshoz hajtja a vére! Vontató dübörgött velük szemben, s találkozáskor ökölnyi sárkoloncot csapott a dent egybemosó, lidércnyo- látni? Számodra lenne ki másos bódulatát, a toportyán- nos, megalázó, ha mégis rá- ___ ______ ______ __ k ént vissza-visszaosonó fáj- szánnám magam. í'érfigögö- Agnes arcéi ének lágy, szlávos dalom tépőfogait, a véres va- det én ismerem jobban két- vonaia van. Ágnyeskának lóság felismerését a sápadt- tőnk közül. Emlékszel, hány- szólította néha amikor ked­fehér kötszer leple alatt, a szór lobbantál ellenem gyű- vesiíecjni ’ akart' lölködve egy szó, egy pillan tás miatt? Ne érts félre; bármit elvi selnék, hogy megválthassa földhözvert ember égre acsar gó, tehetetlen dühét, az alig- alig pergő időt? Nem? Meg­érteni nem lehet. Csak kibír­ni. — Ágnes togatott? — Minden vasárnap ott ült az ágyam mellett-.. Óvatosan maga elé emel­te ép karját, s tőrölgetni kezdte a bepárásodott szél­gatott. Ági-.. Ági.., Soha­sem ejtette ki ezt a nevet. Egy utolsó mély szippan­tás után elnyomta a cigaret­ta csonkját, olyan erővel, hogy, . ,íujy a parázs ráégett Ujjhegyére. laK, csak egy percre is. De 1 6 JJ B'7 Tudja, hogy most erre jársz? — Elfelejtettem megírni ne-; ki — rántott egyet karcsonk­ján keserű gúnnyal, aztán újra közéjük szakadt a csend. Észre sem vették, hogy köz­gyakran meglá- neked ezekben a napokban önmagadra lesz szükséged. Erősen, magabiztosan akarsz visszatérni hozzám, s olyan­nak várlak én is- Ne a számat, bőröm tapin­tását, hajam illatát kívánd védőt, hogy ne lássa — mint most. Tudjad: az alvilágban ben elállt az eső, jobbról-bal- valami írásvetítő tejüvegén — botladozunk, valahol még na- ról pedig mind népesebb cso- az asszony levelének jelleg- gyón mélyen, de a barlang portokban suhannak el az zetes, karcsú betűit. torkánál sejlik már a fény. őrt álló fenyők- Még egy „Mióta elmentél, becsű- Eurydikéd pedig szorosan mö- perc, s a kocsi már a hall- kódtam, mint az árvácskák al- götted jár, akkor is, ha nem gatag erdőn át harapta a tá- konyatkor. Didergő csendben hallod lépteit, nem érzed tar- volságot, sűrű meg sem rá- élek nélküled. kódon leheletét..gott falatokban. Valahol, a Kegyetlenég-e tőlem, hogy Cigarettát kotort elő a bőr- zöld alagiít mélyén egyszer- mégis hetek óta hiheted: épp kabát zsebéből, s ugyanaz- csak megszólal a félkarú:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom