Nógrád. 1978. november (34. évfolyam. 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
Vándor Sándor megyei kóruabemutaló Jó zenei csemegét szolgáltatott A Vándor Sándor megyei, illetve országos kórusbemutatót háromévenként rendezik meg. Hozzászoktunk már Nógrádban is ahhoz, hogy erre a rendezvényre jól felkészülnek a kijelölt, meghívott kórusok. így volt ez most is, amikor a dal szerelmesei Salgótarjánban a Bányász Művelődési Házban találkoztak, hogy ízelítőt adjanak zenei felkészültségükből, repertoárjukból. A közvetlen, családias hangulatban megrendezett zenei eseményt Szilasi András, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese nyitotta meg és köszöntötte a jelenlevőket. Kiemelte, hogy a II. munkás kulturális hetek programjában jelentős helyet foglal el a Vándor Sándor megyei kórusbemutató. Éppen ezért megfelelő figyelmet is fordítottak a rendezvény szervezésére, lebonyolítására. A megnyitó után Guthy Eva, a KÖTA megyei titkára meleg hangon köszöntötte a dalosok nagy családját, s külön a zsűri tagjait, akik között ott volt Fasang Árpád zeneszerző. Sapszon Ferenc Liszt- és SZOT-díjas karnagy. A négy kórus választékos műsorát a nagybátonyi 209. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai vezették be. Öröm volt látni a 45 fiatalon azt a felelősséget, amelyet tanúsítottak a négy szám előadása alatt. A jó alaphangzású kórust Bán Ödön nagy lelkesedéssel dirigálta. Kár, hogy nem volt megfelelő zongorakíséretük, amely emelte volna előadásuk színvonalát. Műsorukban Muradelli Bu- chenwaldi riadó című művét és Balázs Árpád három számát mutatták be. A salgótarjáni pedagóguskórus, amely több mint két évtizede működik, elnyerte a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, s ezen az estén ismét bizonyított. A kórus népességét tükrözte az igényes műsor. Előadásukban felvAen- dült Raimon A fény ideje el- jő, Bach Hajnal kél című műve Virág László dirigálásával. Sok jót hallottunk az utóbbi időben a balassagyarmati szövetkezeti vezetőség vegyes kórusáról. Tegyük hozzá, nem véletlenül. A bemutatott művek nagyszerűen kapcsolódtak egymáshoz. A szólamok között imponáló volt az összhang. A Palóc népdalcsokorban sikerült új változatot is bemutatni, amelyért külön dicséretet kaptak az igényes zsűritől. A balassagyarmatiak előadásában jól hallható volt a szólamok játéka, amely szintén az öntevékeny csoport felkészültségét dicséri. Külön említésre méltó, hogy Réti Zoltán és Ember Csaba kiválóan kamatoztatja zenei tudását ennél az együttesnél, amely úgy véljük. még nagyobb feladatok ellátására is képes. Különben négy nehéz számot mutattak be nagy sikerrel. A nagyszerű zenei csemegét szolgáltató találkozót a salgótarjáni bányászférfikar önálló műsora zárta. Egyedüli kórus volt, amely minden számát — a Vándor Sándor-fesz- tiválra kiadott műsorból válogatta. Á jó hangzású munkáskórus remek előadásmódban — érthető szöveggel, megfelelő tempóval mutatta be számait. Külön meg kell dicsérni Kérdi Ferencet, az együttes szólistáját, aki A munkásotthon homlokára című mű bemutatásával nehéz feladatra vállalkozott. A kórust Virág László vezényelte. Zongorán Virág Lászlóné, dobon Páltelki Elemér kísért. A Vándor Sándor megyei kórusbemutató befejező aktusaként a négy együttes még további négy számot énekelt, mindig más-más karnagy dirigálása mellett. A szakemberek hosszan értékelték a bemutatót. Kevés kórust hallottak — állapították meg —, mégis a sokszínűség, a színvonal jellemezte Nógrádban a megyei bemutatót. Az egész rendezvény hangulatában is lenyűgöző volt. Valóban, mint egy család, úgy viselkedtek g dalosok. Az utolsó számodat pedig már a zsűri tagjai is együtt énekelték a kórusokkal. Sok ilyen rendezvényre lenne szükség, mert ez erőt, lendületet ad a kórusmozgalomnak, amely a jövőben mindenképpen több törődést, figyelmet, támogatást érdemel. Demény László r Eletet a fémbe — Vasésztergályosként kezdtem dolgozni a salgótarjáni „Lampart” Zománcipari Művek gyárában — emlékezik a kezdeti munkásévekre Bálint Árpád. — Később levelező tagozaton elvégeztem a gépipari szakközépiskolát, és mint utókalkulátor a gyár közgazdasági osztályára kerültem. Egy szusszanásra, rövid ismertetőnek ennyit, a fiatalember azonban érdekesebb egyéniség. Bálint Árpád a fémek ügyes megmunkálója — üres óráiban kis szobrokon, térplasztikákon, plaketteken dolgozik. — Hogyan kezdődött ez a szenvedély? — Emlékszem, az iskolai füzeteim, tankönyveim üres oldalai, borítói már az év elején megteltek rajzokkal. Mindig a kezemben volt a ceruza. Aztán az esztergályosműhelyben a papírt felváltottam fémre. Először az ólommal „barátkozgattam”: farigcsáltam, csiszolgattam. A plaketteket elsősorban gipszben formázza meg, ezeket a gyárban formába öntik. A bronz-, vagy a nyersöntvény minta még felületi megmunkálást igényel: szemcsés részeit maratni, csiszolgatm kell. Segédeszközei többek között a bronzkefe, a sav és esetleg a polírozás. Mindaddig, amíg az anyag simává tükörfényessé nem válik. — Hogyan születik meg eg> formára váró elképzelés? — Egy kis ideig, „motoszkál” gondolataim hátteréber a megtetszett téma. S, ha ez megérlelődik, akkor a kialakítás jön magától. Ez elép felszínes magyarázat. Erezni kell. Fontos, hogy a kezem ügyében legyen a gipsz, később pedig a véső és az anyag. Akad olyan munkám, amelyen még a mai napig is csi- szolgatok, idestova két eve. Ha ránézek, úgy vélem, egy darabka fénytörés még mindig hiányzik. Idő kérdése amíg nyugtázom, hogy elkészültem. öt évvel ezelőtt a salgótarjáni öblösüveggyár egyik kiállításán mutatkozott be először. Később a KISZ-kb meghívására 1975-ben három hetet töltött a Tisza holtága mellett levő mártélyi nemzetközi művésztelepen. — Vésőkkel, ólommal felszerelve, majdnem harminc kilónyi csomaggal érkeztem oda — idézi fel az utazást. — A három hét alatt elkészített munkákat Hódmezővásárhelyen állították ki. En Salgótarján egy-egy szimbolikus részét kíséreltem meg öt plaketten. A sorozatot a város címere zárta. Az utóbbi három évben a városi ifjúmunkásnapok fotó- és képzőművészeti kiállításain egyszer második, két alkalommal első helyezést ért el. Búcsúzóul még egy kérdés: — Melyik stílusirányzatot próbálja követni? — A mai mo'dern ábrázolást. Azt amihez elég a fantázia, az agyban megszületett elképzelés. Egy emberi fej megmunkálásánál például a részletek elhagyásával egy homorú részt képezek ki az arc helyett. Esetenként az arcéleket emelem ki. Az elképzelést nehéz társítani a képi meglátással. A fiatalember "szabad Idejének élettelen „társai”: az ólom, bronz, vörösréz és krómacél. De ezek az anyagok az ő számára mindig új alakot, álmainak életre keltését jelentik. Tóth Zsuzsanna A leningrádi opera A Kirov nevét viselő állami akadémiai opera és balettszínház. A Kírov nevét viselő leningrádi állami akadémiai opera es balettszínház szikrázó kristálycsillárjai és gyönyörű freskói méltóak a Néva-parti város építészeti együtteséhez. Ä csaknem 200 évvel ezelőtt „tragédiák és komédiák előadására” alapított színház korábban Marinszki nevet viselt. Ez a színház kiemelkedő orosz zeneszerzők, ba_ leltmesterek, és színészek pódiuma lett. Az orosz opera, olyan mesterműveinek tartották itt ősbemutatóit, mint Muszorgszkij: Ivan Szuszanyin, Gli'nka, Borisz Godunov, Csajkovszkij: Pikk da- ma, Borogyin Igor herceg és Rubinstein Démon című műve. Itt virágzott ki Petip Máriusz lángelméje, akit az orosz koreográfia reformátoraként tartunk nyilván. Első rendezéseivel — Csajkovszkij: Hattyúk tava, Csipkerózsika és Glazunov, Rajmonda a szimfonikus balett új korszakát indította el. A színház őrzi hagyományait, de nem reked meg a földi színpadén is alkalmazzák koreográfiáit. Jelenleg, Petip Giselle balettjének koreográfiáját újítja fel. Az előző bemutató Morisz Zsapp „A párizsi Notre Dame” című balett volt, melyet a híres francia koreográfussal, Rolan Petit-vei közösen rendezték. Rolan Petit az első francia koreográfus, aki szovjet színpadon rendezett. .. .A színház nemzetközi kapcsolatai a jelenben még jobban kiszélesedtek és megerősödtek. Előzetes együttműködési megállapodást írtak alá a római operaházzal, és elvben megegyeztek az 1978—80-as években történő kölcsönös vendegszeteplé- sekről. Folytatják azt a gyakorlaA színház nézőtere. régi formáknál. A jelenlegi szinészgárda folytatja a művészet új útjainak keresését. A színház balettcsoportját jelenleg a tehetséges koreográfus, Oleg Vinogradov vezeti, akinek szovjet és küllőt, hogy külföldi szakembereket hívnak meg az előadások rendezésére. Például: Richard Strauss Rózsalovag című operáját Drezdából érkező kollégák rendezik le- ‘ningrádj színpadon. [fjú trombitások sikere A napokba'n Zalaegerszegen megrendezett Lubik Imre I. országos trombltaverseny szép nógrádi sikereket hozott. Az ország zeneiskolái trombita szakos hallgatói közül selejtező után 53 ifjú trombitás került a versenybe — Nógrád megyét ketten képviselték: a nagybátonyi Tóth Tamás (tanára Szabó János), és a salgótarjáni Becskereki Tamás (tanára Laczkó Lajos). — Mindketten bejutottak a legjobb 12 közé, jó szakvéleményt adott a zsűri felkészültségükről. A nagybátónyi Tóth Tamás az egyik különdr jat is elnyerte. Mai tévcajánlatunk Tbc - Kolumbusz előtt ’! A szakemberek még napjainkban is vitáznak arról, vajon létezett-e a tbc Amerikában Kolumbusz felfedezése előtt is, vagy pedig a „civilizált” európaiak hurcolták be ezt a betegséget a távoli kontinensre. Nemrégiben Peruban egy érintetlen sírban 8—10 éves fiúgyermek múmiáját találták meg. A sírban levő agyagedényekről megállapítható, hogy a sír i.e. 700-ból való. A halott egy kipárnázott agyagzsámotyon ült. Járásképtelenségét mutatja, hogy mindkét lába maga alá volt hajlítva. A boncoláskor a belső szerveket negyedére-tizedére összezsugorodva találták. Ezeket _ vízben áztatták mindaddig, amíg eredeti térfogatukat visszanyerték, és akkor kiderült, hogy tüdejében, vesekelyhében számos gümőre emlékeztető góc, az első három ágyékcsigolya előtt hidegtályog volt. A szövettani vizsgálat a gócokban saválló tbc-bacilusokat mutatott ki. Falusi képzőművészeti kisgalériák Csehszlovákiával határos megyénknek, Borsod-Abaúj- Zemplénnek festői tájegysége a Pitypalatty-völgy. Ebben a fürjek hangját utánozó, szép nevű, s a Bükk hegységig nyúló völgyben hat község húzódik meg. Az egyik falucskában: Pa- rasznyán, nagy esemény zajlott le. Igaz, hírverés nem előzte meg, nem volt ott a tévé, a filmhíradó — három falu általános iskolásai adtak műsort, hálából az ajándékért amelyet községük kapott. A Borsod megyei Tanácsnál szívügynek tekintik a minél többek által könnyen megközelíthető közművelődési kisközpontok létesítését. Kézzelfogható bizonyítékai ennek a felfogásnak az errefelé sokasodó kisgalériák is. Béres Ferenc országos hírű népi énekművészünk félszáz képből álló gyűjteménnyel ajándékozta meg Sárospata4 NÓGRÁD - 1973. november 10., péntek kot, ahol annak idején a tanítóképzőt végezte. Ezen a vidéken született Czinke Ferenc festőművész is; az ő felajánlásának eredményeként jött létre Pácin község kisga- lériája. Erdőbényén, a művelődési házban, és Szikszón is átadtak az utóbbi időben egy- egy kisgalériát. Varbó községben született Gergely Mihály író, akinek jó néhány műve is ezen a környéken játszódik, s aki nemrég szép gesztussal is bebizonyította, hogy szíve idehúzza. Varbó, Parasznya és Radostyán: közös tanácsú községek; Parasznya mindegyiktől egyformán könnyen elérhető. Itt épült — a 30-as években — a környék első emeletes háza. A felszabadulás után könyvtárat létesítettek benne, amely tízezer környékbeli számára nyújt olvasnivalót. S most már egyebet is. A Gergely Mihály által adományozott, 90 lapos grafikai gyűjteményből itt is kisgaléria alakult, és elhatározták, hogy az állandó kiállítás mellett évente 3—4 időszaki kiállítást is rendeznek benne. — Ügy állítottam össze az anyagot — mondja az író —, hogy jó áttekintést nyújtson a grafika minden ágáról: a ceruza-, szén-, tusrajztól a rézkarcig, linó- és fametszetig — másfelől képet nyújtson századunk grafikusművészetéről. Megtalálható közöttük Mednyánszky László, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Med- gyessy Ferenc, Uitz Béla, Va- szary János —, s a maiak közül Hincz Gyula, Somogyi József, Kondor Béla, Gross Arnold, Orosz János, Czinder Antal, Szász Endre, Csohány Kálmán, Kass János, Würtz Ádám, és még sokak alkotásai a Nógrádban élő Czinke Ferenc, valamint Lukovszky László munkái. Karikatúrák és hazai-külföldi gyermekral- zok teszik teljessé a kisgaléria anyagát. Követendő példa Nógrádban is! Pércli Gabriella Holtai Róbert és Csákányi Eszter közös jelenete a Nyitott könyv egyik műsordarabjából. 21.55: Nyitott könyv. A műsor ezúttal, hagyományaitól eltérően egy egész sorozat bemutatására vállalkozik. A KOZMOSZkönyvekről beszélnek a szerkesztők Illés Lajos és Katkó István. A felnőtt ifjúság számára indított sorozat immár 14 esztendős. Könyvei, a legkülönbözőbb műfajokat képviselik: riport és regény, novella és szociográfia, vers és fantasztikum. .. A műsor igyekszik ízelítőt adni a sokféleségekből; Dobozy Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Iszlai Zol tá'n, Poi" gár András, Simonffy András műveinek részletei egyaránt képviselik a mai nemzedékváltás gondjait, a történelmi groteszket, amely a mából nézett múltat idézi, a humort, egyszóval olyan szemléletű jeleneteket, amelyek a mai fiatalok kérdéseire adhatnak választ A jelenetekben szerepel többek között Kállai Ferenc, Koltai Róbert, Csákányi Es» ter, Polgár Géza, Kuna K4* roly.
