Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek; Tudatosakba, tervszerűbbé vált a munkások élet- és munkakörülményeinek alakítása Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában csütörtökön kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A megjelenteket Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd javaslatára a megyei pártbizottság elfogadta az alábbi napirendi pontok megtárgyalását. 1. A munkások élet- és munkakörülményeinek alakulása megyénk nagyüzemeiben. 2. Tájékoztató a megye kulturális helyzetéről. A pártbizottsági ülésen részt vett Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Az első napirendi ponthoz, amelyet írásban megkaptak a megyei pártbizottság tagjai, Huszák Artur, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Tovább nőtt politikai, társadalmi szerepük A megyei pártbizottság a XI. kongresszus és a Központi Bizottság határozatai alapján rendszeresen és megkülönböztetett módon foglalkozott a munkások társadalmi és politikai szerepének fejlesztésével, helyzetének javításával. A kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatai lehetőséget nyújtanak, egyben szükségessé is teszik, hogy a változásokat figyelembe véve megvizsgálja a munkásság derékhadát képező nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeinek alakulását, számot adjon a határozatok végrehajtásáról és megjelölje a legfontosabb tennivalókat. Ezért abból indult ki, hogy a munkásosztály helyzetével való foglalkozás pártunk politikai gyakorlatában sohasem egyszerű aktusként merült fel, hanem a legkülönbözőbb kérdések elemzésénél és azt követő döntéseinél mindenkor a munkásosztály érdekeiből indult ki. Ezt figyelembe véve a megyei pártbizottság megállapította, hogy a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i határozatának érvényesítése során megyénkben tudatosab- bá, tervszerűbbé vált a különböző szintű párt- és állami szervek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek ez irányú tevékenysége. Ehhez jó alapot adott a megyei pártbizottság ide vonatkozó intézkedési terve, melyben megszabta a legfontosabb követelményeket és helyi feladatokat Hatására megyénkben tovább erősödött a munkások, elsősorban a nagyüzemi munkások politikai, társadalmi szerepe, gazdasági súlya, a megye munkásjellege. A szocialista építőmunka a gazdasági szerkezet előnyös átalakulásának eredményeként 1970-től 1977-ig csaknem hétezer fővel emelkedett a munkások száma. Különösen gyors volt az előrehaladás a kiemelt üzemekben. Ezeknek a fejlődése, munkásainak helytállása, politikai, közéleti aktivitása ma már alapvetően meghatározza megyénk egész fejlődését. Az országos hírű állami díjas és kitüntetett brigádok döntő többsége ezekben az üzemekben tevékenykedik. Itt található a megye munkásainak 46,8 százaléka. Ezekben az üzemekben csatlakoztak elsőnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez, ez évben pedig a Láng gépgyári dolgozók versenyfelhívásához. Az itt tevékenykedő kétezer szocialista címért küzdő brigád jó munkája döntő mértékben járult és járul hozzá feladataink sikeres teljesítéséhez. Fokozott a munkások koncentrációja és belső átrétege- ződése. A korábban ipar nélküli területeken az ipartelepítés eredményeként új ipari központok alakultak ki, elsősorban Balassagyarmaton, Nógrádkövesd, Romhány, Rét- ség térségében. A munkások 25 százaléka pedig 500 főn felüli üzemekben dolgozik. A munkások száma a gép-, a fémfeldolgozó, az építőanyag és a könnyűiparban nőtt. A legnagyobb növekedés viszont a szolgáltatóágazatban következett be. A szakmunkások aránya az utóbbi két évben 30,7 százalékról 37,7 százalékra, az iparon belül pedig 37,1 százalékról 41,7 százalékra emelkedett. A nagyüzemekben arányuk megközelíti az 50 százalékot. Növekedett a betanított munkások aránya, fokozódott a velük szemben támasztott követelmény. Ma már minden negyedik munkás nődolgozó. Egyre nagyobb szeA munkások kedvezően fogadták az őket érintő különböző párt- és állami határozatokat, intézkedéseket. A munkásközvélemény elismerően nyilatkozik a központi bérintézkedésekről, az élet és munkakörülményeket javító intézkedések sokaságáról, a kultu- rálódásukat, tanulási lehetőségeiket elősegítő feltételek javításáról, közéleti szereplésük ösztönzéséről. Mindezek hatására a munkások életmódjában erősödtek a szocialista értékrendek. Ez kifejeződik a munkához való szocialista viszonyok kedvező alakulásában, a javuló munkafegyelemben, a nagyobb megbecsülést élvező minőségi munkában, a repet töltenek be a munkásfiatalok, akiknek döntő többsége helytáll a munkában és a tanulásban. Az ipar területi szerkezetének korszerűsítése csökkentette a lakóhely és a munkahely közötti távolságot, ennek ellenére még mindig jelentős az ingázás: tíz dolgozó közül jelenleg négy bejáró. Ezzel a helyzettel a jövőben is tartósan számolni kell. Ugyanakkor naponta csaknem nyolcezer fő jár dolgozni más megyék üzemeibe. Erősödött a munkások politikai szervezettsége, melynek hatására növekedett soraikban a párt politikai befolyása. Ez annak tulajdonítható, hogy a pártszervezetek, alapszervezetek az ide vonatkozó párthatározatok megjelenése óta még tudatosabban, rendszeresebben, sokoldalúbban és konkrétabban foglalkoznak a munkások helyzetének javításával, társadalmi szerepük fokozásával. A tanácsi és egyéb társadalmi szervezetek vezetői, illetve újjáválasztott testületéiben megfelelő számban vesznek részt. Mindez bizonyítja, hogy a régi hagyományokkal rendelkező nagyüzemek munkásainak politikai, közéleti aktivitása, állásfoglalása a mSgye társadalmi-gazdasági fejlődésének meghatározója. társadalom érdekében végzett tevékenység elismerésében. Fokozódott közéleti aktivitásuk, tudatosabbá vált részvételük a vállalati, üzemi összfeladatokban, egyre kedvezőbben reagálnak az építőmunka újszerű követelményeire. Választott tisztségviselőiktől és munkatársaiktól mindinkább megkövetelik a párt politikájának és érdekeik következetesebb képviseletét. A kommunista munkások fokozódó politikai aktivitása, munkája, magatartása, politikai nevelő tevékenysége döntő tényezője a fiatal munkások beilleszkedésének, munkássá (Folytatás a 2. oldalon) Elismerés, tanulás, gondok A megyei pártbizottság tagjai az ülés szünetében. Javult a szervezettség'*1 az első negyedévben Az első negyedév végén részben már elválik, miként sikerült üzemeinkben a termelékenység fokozását, a szervezés ésszerűsítését megvalósítani- A negyedéves termelési eredmények mindezekre fényt vetnek, mivel gyáraink a tavalyinál nagyobb tervet változatlan munkáslétszámmal kívánják valóra váltani. Az OBV salgótarjáni bányagépgyára —, miként azt Németh Endre termelési főosztályvezetőtől megtudtuk — eredményes termelést folytatott az első három hónapban. Várhatólag valamivel túlteljesítik a 85 millió 200 ezer forintos készárutermelési tervüket. Összesen egy tucat BSZ 4_es szállítószalagot gyártót-' tak> ezen felül nyolc darab hajtófejet készítettek a gyár munkásai. Süveggerendából nem kevesebb, mint 3 ezer 400 darabot állítottak elő a hazai bányákat ellátó vállalat megrendelésére, ugyanennek a vállalatnak tartalék alkatrészeket is szállítanak a tervezettnél több mint egymillió forinttal nagyobb értékben. Eleget tettek az erre az időszakra jutó exportkötelezettségüknek is: egy komplett úszó kotróblokkot állítottak össze csehszlovák igénylésre; ennek utolsó darabjait április elején szállítják ki- Mint értesültünk: lehetőség szerint javítottak a szervezésen, ennek köszönhetően a tervezettnél 18-cal kevesebb munkás váltotta valóra az elképzeléseket. A salgótarjáni ötvözetgyárban szintén sikeres munka zajlott. Kovács István terv- gazdasági osztályvezető arról számolt be, hogy a gyár eredménye az előirányzott termelési értéket 800 ezer forinttal múlja felül, így az 77 millió forintra kerekedik a negyedév végére. Túlteljesül a nyereség- terv is, várhatólag 15 százalékkal-A tervben 3 ezer 570 tonna ötvözet előállítását tűzték ki célul, ennek egy százalékával több sikerült. Négyféle ferro- szilíciumot állítottak elő — nagyrészt acél-, kisebb részben alumíniumgyártáshoz, valamint ferrovanádiumot gyártottak acélötvözéshez. Terven felül 15 tonnányi fer- rotitán készült a gyárban a Győri Vagon- és Gépgyár számára; ott e terméket salakmentesítésre használják majd föl- A gyár tervszerű termelését a munkások jó előkészítése alapozta meg: jól ismerik a termelési feladatokat. Elősegítette a munkát a szocialista brigádok számos jelentős vállalása —, s azok ütemes teljesítése — is. Egy fontos szervezési változtatást is végrehajtottak a gyárban: a belső anyagmozgatás útját rövidítették. Január elejével megszüntették az üzemen belüli iparvasutat, ehelyett a teherautók fogadóbunkerokba ürítik ki platójukból a nyersanyagot- A változtatás nemcsak költségcsökkenést- de munkaerő-felszabadítást is eredményezett. Idény előtt az idegenforgalomról Országunkban- az idegenforgalom lassan, népgazdasági tényezővé válik, ezért fontos, hogy az ezzel a területtel foglalkozó szervek, intézmények, gazdasági egységek összehangolt, jól előkészített munkát végezzenek. Bár a tulajdonképpeni idény május elsejével kezdődik, a Nógrád megyei Tarács kereskedelmi osztálya, a vendéglátó és idegenforgalmi szervek, az utazási irodák és az ÁFÉSZ-ek részvételével csütörtökön értekezletet tartott Salgótarjánban a megyei tanács épületében. Az idényelőkészítő értekezleten Nyerges János osztály- vezető értékelte az elmúlt évad idegenforgalmi tevékenységét, részletesen kitérve az idegenforgalmi hivatal munkájára, a szállás, vendéglátás lehetőségeire, s az e téren elért eredményekre. Az elmúlt évben jelentősen nőtt a megyékbe látogató bélés külföldiek száma, bár még mindig elsősorban az átutazók jelentik a látogatók zömét. Az adatok nem tükrözik egyértelműen azt a kedvező változást, ami az idegenforgalmi lehetőségek javulásában tapasztalható. A szálláshelyek egy része kihasználatlan, több helyen pedig a lehetőségek is korlátozottak. Nem mindenütt megoldott például az étkeztetés. A mátrai területen nincs kielégítő szálláslehetőség. A nehézségek ellenére az elmúlt esztendő sikeresnek értékelhető, ám az idén mindenképpen tovább kell lépni, elsősorban a szolgáltatások színvonalának emelésével. A Bükk—Mátra, illetve a Dunakanyar Intéző Bizottság elkészítette a megye keleti, illetve a nyugati peremvidékének fejlesztési tervét. Ezekhez csatlakozóan az idén hasonló terv készül a Zagyva völgye, illetve a Nógrád középső területének idegenforgalmi kialakítására. A tervek jelentősen elősegítik a további fejlődést, a lehetőségek összehangolt bővítését. Az idei tervek közül kiemelt szerepet kapott a diósjenői kemping kialakítása és igen jelentős összeget fordítanak a világhírű 'ipolytarnóci őslelet környékének kialakítására, a védőépületék- létrehozásira]. Várhatóan két “éven', belül1.a ritkaságnak számító ;áierní:ett kincsünk, büszké^égűrfk' hozzáférhetővé válik. ; Az előterjesztést "‘hozzászólások követték. \«' Az értekezlet után a' résztvevők megtekintették azt , a színes filmet, melyet, >a megyei tanács és az idegenforgalmi hivatal kérésére az Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Vállalat készített. Az alkotás mozaikszerűen mutatja be a megye földrajzi, történelmi, néprajzi nevezetességeit. A kiváló „vendégcsalogatót” a készítő benevezte az idegenforgalmi filmek idei prágai fesztiváljára. A szalsszervesetek napirendjén a A szakszervézeti kulturális nevelő munka áz elmúlt években új tartalmat kapott, egyre jobban segíti a szocialista életmód, életforma alakítását —, állapította meg csütörtöki ülésén a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Ma már a dolgozók érdekvédelme a közmű-, velődésre is kiterjed. Ennek eredménye, hogy a művelődésbe bevontak köre szélesedik. Igényeik kielégítését ma már 439 könyvtár és 31 önálló művelődési intézmény segíti, és 206 öntevékeny művészeti egüyttesben fejthetnek ki tevékenységet. közművelődés Ugyancsak kulturális téma, az üzemi ismeretterjesztés szerepelt a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa csütörtöki elnökségi ülésén. A fejlődést igazolja, állapították meg, hogy az elmúlt három esztendőben jelentősen nőtt az érdeklődés az ismeretterjesztés iránt a budapesti nagyüzemekben. Az előadásokon résztvevők száma 187 ezerről 335 ezerre emelkedett. A legnépszerűbb ismeretterjesztési forma változatlanul a munkásakadémia; egy ' év alatt 120 ezren hallgatták az,előadásokat. (MTI)
