Nógrád. 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
Kibővített ütést tartott Kádár János és Willy Brandt a megyei pártbizottság r (Folytatás az 1. oldalról.) válásának, a kollektívák fejlődésének. Nagyobb törekvés tapasztalható a műveltség emelésére, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására. 1970 óta több mint tízezren szereztek szakmunkás-képesítést, csaknem kétezer munkás végezte el az általános iskolát, ezer- ötszázan pedig a középiskolát Jelenleg a szakmunkások egynegyede érettségivel rendelkezik. Fokozódtak igényeik a szakmai továbbképzésre, nőtt arányuk a politikai és káder- képzésben. Tudatosabbá és igényesebbé vált művelődésük Irányítása, érdeklődésük felkeltése. Nem sikerült a munkásságon belül megszüntetni az egyes rétegek eltérő szervezettségi színvonalát, még nem egyenletes a bejáróknál és a nőknél a közéleti aktivitásra és továbbtanulásra, művelődésre való ösztönzés, gátolja az aktívabb közéleti szereplésüket, hogy felkészítésükkel nem foglalkoznak eléggé folyamatosan az érdekelt szervek, a szakmai képzésre irányuló átalakító munka esetenként csak rövid távú elképzeléseket szolgál. Egyes munkásoknál esetenként még hatnak a szocializmustól idegen nézetek, 'eszmék, szokások. Emellett érdemlegesen nem csökkent mindenütt azoknak a száma, akiknek a munkához való viszonya nem kielégítő. Ezek magatartását az indokolatlan anyagiasság, a munkához, a tulajdonhoz való nem kielégítő viszony, az érdekek leszűkítése, a juttatások és végzett munka különválasztása jellemzi. Helyenként a szükségesnél kevesebb figyelmet kap a távlati célok felismertetése, a szabad idő kulturáltabb, igényesebb eltöltésére, az igények és feltételek még non mindenütt alakultak ki. A megyei pártbizottság a munkásosztály fejlődését a szocialista, a gazdasági építés egészén belül vizsgálta. Ennek jegyében részletesen foglalkozott azokkal a szelektív terület- és iparfejlesztési tervekkel, amelyeknek jó végrehajtása sokoldalúan hatott a munkásosztály helyzetére. Amikor megállapította, hogy az elmúlt évben bekövetkezett minőségi változások az iparszerkezetben tovább növelték a kiemelt gyárak anyagi-technikai bázisát, utalt arra is, hogy a gazdaság szerkezeti változásával egyidejűleg, néhány területen nem megnyugtató a helyzet Hogy ne következzék be az itt dolgozó munkások helyzetében lemaradás, a szelektív fejlesztés jegyében újabb szélesebb körű, átfogó elemző munkát kell végezniük a párt-, az állami és gazdasági szerveknek egyaránt Szükség van erre, mert a megye iparát a fellendülés jellemzi. Ennek erősítése szorosan ösz- szefügg a munkásosztály helvzeténék, szakmai felkészültségének fokozásával, a kollektívák helyzetének rendezésével. Közérdekű kérdések ’ Ä megyei pártbizottság megállapította, hogy a munkások politikai aktivitásánál!, közéleti tevékenységének fontos eleme az üzemi demokrácia tartalmi fejlődése. Megyénkben a nagyüzemekben az MT—SZOT határozat alapján megfelelő időben és módon megtették az intézkedéseket az üzemi demokrácia formáinak kiszélesítésére és tartalmi továbbfejlesztésére. Ennek eredményeként a termelési tanácskozások egyre jobban betöltik szerepüket, javult az előkészítés, erősödött a helyi gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetés együttműködése, fejlődés tapasztalható a dolgozók felkészültségében, a megjelenésben, a javaslatok tartalmában. A vitában a közérdekű kérdések dominálnak. Az elfogadott javaslatok aránya a nagyüzemekben 1977-ben 50 százalékról 60 százalékra emelkedett. Az egyik legaktívabb fórummá vált a szocialista brigádvezetők tanácskozása. A munkások érdekeinek és a kollektív össztársadalmi érdekek egyeztetésében fontos szerepet töltenek be a növekvő demokratizmussal készített kollektív szerződések, vállalati és üzemi szociális tervek, jelentős segítséget nyújt az általánossá vált jogsegélyszolgálat, a munkások ügyeinek intézésében, a jogaikat megsértő módszerek és gyakorlatok okainak feltárásában Helyenként a vezetők egy része az üzemi demokrácia fejlődésének követelményeire csak formális megoldásokkal reagál. A munkások körében is van egy passzív réteg, amelynek megnyeréséért a szükségesnél kevesebbet tesznek az érdekeltek. Egyes üzemekben, területeken továbbra is érvényes a megyei pártértekezletnek az a kritikai megállapítása, hogy a fórumok működtetésében még sok a formális elem, nem szolgálják elég hatékonyan a vezetők és dolgozók kölcsönös tájékoztatását, a problémák és javaslatok nyüt vitáját. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a munkások munkakörülményeinek javítását, jövedelmük növelését elősegítette a megye gazdaságának korszerűsödése, a nagyüzemek továbbfejlesztése, rekonstrukciója, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása. Korszerűsödtek a munkahelyek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a síküveggyárban, az öblösüveggyárban, a Nógrádi Szénbányáknál, a Romhányl Építési és Kerámiagyárban, a Salgótarjáni Ruhagyárban. A gépi munkahelyek száma nyolcezerről tizenegyezerre emelkedett Csökkent a nehéz fizikai munka részaránya. Fejlődtek a technológiák, a szállítás, az anyagmozgatás, néhány területen tisztázódtak a hosszú idő óta feszültségeket okozó kérdések. A jelenleg folyamatban levő jelentős ipari beruházások kedvezően javítják a munkakörülményeket. A központi bérintézkedések, a műszakpótlékok rendezése és a vállalati eredmények hatására az országos fejlődésnek megfelelően — a nagyüzemekben a megyei átlagot meghaladóan — emelkedett a munkások keresete. 1977-ben az ipari nagyüzemekben a szénbányászattal együtt elérte a havi 3550 forintot Ez 49,2 százalékkal magasabb, mint az 1970. évi, és 14 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Az átlagnál nagyobb mértékben nőtt a teljesítménybéresek, a szakmunkások, a nők, a több műszakban, valamint a nehezebb munkakörülmények között dolgozók bére. Jelentős ösz- szeget tesz ki a vállalaton belüli közvetett, valamint a társadalmi juttatások és térítések mértéke. A béren kívüli juttatások a megye nagyüzemeiben az átlagkereset 11—13 százalékát tették ki, míg a társadalmi juttatások mértéke 1970-hez viszonyítva 90 százalékkal, 1975-höz képest pedig 11,5 százalékkal nőtt Előnyös változás a lakáshelyzetben r A megyei pártbizottság lakáshelyzetben bekövetke- megítélése szerint a terület- zett előnyös változásoknál fejlesztési tervek végrehaj- tükröződik. A munkáslakás- tásában elért eredmények je- építési akció ma már a me- lentősen hozzájárultak a műn- gye öt településére terjed ki. kások életkörülményeinek 1973 óta eddig csaknem 800 javításához. Ez elsősorban a ilyen lakást adtak át. A *2 NOGRAD — 1978. március 31., péntek mostani ötéves tervben a 400 bányászlakás megépítése mellett további 320 valósul meg. A célcsoportos lakások száz százalékban munkáslakta településeken épültek és épülnek. Az ötödik ötéves terv eddigi időszakában átadott állami lakások döntő többségét munkások kapták. A megszűrt bányakolóniai lakások mellett Salgótarján nagyüzemei is megkezdték a kolóniái lakásaik felszámolását, illetve korszerűsítését. A munkáslakta településeken javult az ivóvízellátás, a lakások korszerű fűtéssel való ellátottsága, az óvodai, az általános iskolai, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat. Az utóbbi években jelentős egészségügyi, kulturális, köz- művelődési és sportlétesítményeket adtak át A település- fejlesztési célok teljesítése érdekében fokozódott a társadalmi munka szerepe, nőtt az üzemek közvetlen anyagi támogatása, a kommunális intézmények működtetése, közös elősegítése. , A megyei pártbizottság ezt követően azokról a tennivalókról szólt, amelyek jobb elvégzésével jelentősen közelebb lehet kerülni a kitűzött célok eléréséhez Ezek között említette az összefogást, a lehetőségek jobb kihasználását, az igényesebb programok ösz- szeállítását. Ügy döntött, hogy új határozatra nincs szükség, továbbra is a Központi Bizottság 1974. évi március 19—20-i határozata és a megyei párt- bizottság 1974. augusztusi intézkedési tervében foglaltak az irányadók. Következetesebb végrehajtásuk érdekében fontos követelményként határozta meg a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével a munkásosztály, a párt vezető szerepének erősítésével kapcsolatos tennivalókat, a szocialista és üzemi demokrácia továbbfejlesztését, a munkások közéleti aktivitásának konkrét feladatait, a nagyüzemi munkások munkahelyi . feltételeinek, jövedelmi viszonyainak, élet- körülményeinek javítását, hangsúlyozva, hogy mindezekre csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ahogyan nő a gazdálkodás hatékonysága, korszerűsödik a termék- szerkezet, nő a munka meny- niysége és minősége, társadalmi hasznossága. A szocialista életmód fejlesztésében tovább is meghatározó tényezőnek tekintik a munkások politikai, szakmai képzettségének, általános műveltségének fokozását, a munkásművelődés feltételeinek javítását. Az általános érvényű követelmények mellett külön megjelölte a járási-városi nagyüzemi pártbizottságok, pártszervezetek és alapszervezetek, az állami szervek és gazdasági egységek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek tennivalóit. Tartalmas vita A beszámolót követő vitában Szálkái József, a síküveggyár pártbizottságának titkára, a többi között utalt arra, hogy a gyár fejlődésével egyidejűleg nemcsak a munkások munka- és élet- körülménye változott meg, hanem felelősségük is a növekvő követelményekkel szemben. Ebben nagy része van az itt dolgozó 250 kommunistának, akik jól közvetítik a párt politikáját, képviselik munkatársaik érdekeit. Kleibán Rezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek karbantartó alapszervezetének párt- titkára érzékeltette, hogy a régi üzemek korszerűsítése, technikai fejlesztése kulturált munkakörülményeket is teremtett Horváth László, a 211. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója a szakmunkás-utánpótlással, valamint a felnőttoktatással kapcsolatos tevékenységükről, és gondjaikról szólt. Kovács László, az SZMT vezető titkára széles területen tekintette át azokat a kedvező váltoeásokat, amelyek a munkások munka- és életkörülményeiben bekövetkeztek, majd foglalkozott a megoldásra vátalálkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta szállásán Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét, és közvetlen, baráti beszélgetésen áttekintették a Willy Brandt Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására március 21—30. között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Willy Brandt, a Német Szocialista Párt elnöke. Kíséretében volt Horst Ehmke professzor és Wolfgang Roth, az NSZDP elnökségének tagja, dr. Klaus von Dohnanyi külügyi államminiszter, Hans-Eberhart Dingels, a párt nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, Michael Bertram, az elnök irodájának vezetője. Willy Brandt és kísérete magyarországi tartózkodása során látogatást tett a Parlamentben, az Egyesült Izzóban és a zirci Bakony Termelőszövetkezetben, ismerkedett a főváros és környéke, valamint Veszprém megye nevezetességeivel. SALT-tanácskozás Genfben csütörtökön megtartotta soron levő tanácskozását a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő küldöttsége. (MTI) nemzetközi munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. Willy Brandt és kísérete este elutazott hazánkból. A látogatás során Kádár János és Willy Brandt őszinte, szívélyes légkörű megbeszéléseket folytatott a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetet, valamint a két ország és a két párt viszonyát érintő kérdésekről. A megbeszéléseken részt vettek Willy Brandt kíséretének tagjai, az MSZMP részéről Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságinak tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyettes és Jaho- da Lajos, a KB munkatársa. Az átfogó véleménycsere során egyetértés volt abban, hogy tovább kell folytatni a Dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Berlin Schönefeldi repülőterén házigazdája, Willi Stoph miniszterelnök és az NDK több más vezető politikusa köszöntötte az osztrák államférfit. Kreisky szombatig tartó berlini látogatása és tárgyalássorozata az eddigi legmagasabb szintű politikai érintGyula, osztályvezető-helyet* tes, és Jahoda Lajos, a KB munkatársa búcsúztatta g vendégeket. Jelen volt Hermann Kersting, a Német Szobáké és az enyhülés politikáját, s széles körű nemzetközi erőfeszítésekre van szükség a fegyverkezési hajsza megfékezése, a leszerelés terén. A két párt képviselői az európai béke és biztonság erősítése érdekében támogatják a helsinki záróokmány végrehajtására tett konstruktív lépéseket Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésének. Megállapodtak abban, hogy tovább folytatják a két párt között eddig kialakult érintkezéseket és a párbeszédet. (MTI) kezés az NDK és Ausztria kő-’ zött. A két ország 1972 decembere óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. A látogatás legfontosabb eseményeire pénteken kerül sor. Dr. Bruno Kreisky találkozik Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével s e napon írják alá a két ország kulturális, tudományos-műszaki együttműködési és állategészségügyi egyezményét. (MTI) , A Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a KB külügyi vetségi Köztársaság budapesti osztályának vezetője, Horn nagykövete. látogatása Magyarországon Kreisky Berlinben Magyar felszólalás Csütörtökön újabb üljést tartott a genfi leszerelési bizottságA tanácskozáson felszólalt dr. Domokos Mátyás, a Magyar Népköztársaság képviselője- Beszédében elemezte azokat a veszélyeket, amelyek a fegyverkezési verseny folytatása, vagy fokozódása esetén a tudományos-technikai haladás következtében előállhatnak. Ilyen körülmények között — mutatott rá a magyar képviselő — csakis kötelező érvényű nemzetközi megállapodások akadályozhatják meg azt, hogy a tudományos felfedezések új tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kidolgozásához, illetve rendszeresítéséhez vezessenek. A Szovjetunió már benyújtott egy átfogó jellegű megállapo- dástervezetet a leszerelési bizottsághoz, s ezt az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakán hazánk több szocialista országgal együtt, határozatban támogatná. Domokos nagykövet a továbbiakban kifejezésre juttatta a magyar közvélemény és a kormány aggodalmát- illetve tiltakozását a neutronfegyver gyártását és európai tárolását szolgáló NATO-tervek- kel kapcsolatban. Az új tömegpusztító fegyver a nyugati katonai, doktrínák terméke — hangoztatta. — Ha a neutronfegyverek eltiltására irányuló erőfeszítések eredménytelenek maradnak, lényegesen nő egy esetleges atomháború kirobbanásának veszélye, és a fegyverkezési verseny új szakaszába léphet- Ennek megakadályozását szolgálja az a szerződésterGenfben vezet, amelyet a szocialista országok a közelmúltban nyújtottak be a genfi leszerelési bizottsághoz. A magyar delegáció elvárja, hogy a bizottság kezdjen sürgős tárgyalásokat a neutronfegyver általános eltiltására vonatkozó nemzetközi szerződés kidolgozásáról — fejezte be beszédét Domokos Mátyás nagykövet. (MTI) A legnagyobb francia szaksz ervezeti tömörülés, a CGT vezetője, Georges Seguy csütör tökön találkozott Giscard d’Estaing köztársasági elnökk el. A képen Seguy a találkozóról nyilatkozik. ró feladatokkal. Sipos Elemérné, a PÁVA Ruhagyár já- nosaknai telepe pártvezetőségének titkára a munkássá válás folyamatáról, a nők szakképzettségének növeléséről, a járás könnyűipari üzemeiben az utóbbi három évben bekövetkezett harminc- százalékos béremelésről beszélt. A felszólalók mindegyike a megyei pártbizottság tagja. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész a munkavédelemben fellelhető fonákságokat ismertette, Farkas József, a Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottságának titkára a bányagépek elavultságáról, a bérezésben jelentkező gondokról, az egészségügyi ellátást zavaró személyi feltételek hiányáról, a munkaköri rehabilitáció eredményeiről, valamint a bányászok egészségét szolgáló szociális létesítmények építéséről szólt. A vitában felmerült témákra Huszák Artur válaszolt, majd a megyei párt- bizottság az előterjesztéseket az összefoglalóval együtt egyhangúlag elfogadta. ★ Második napirendi pontként a kibővített megyei pártbizottsági ülésen dr. Gordos Jánosnak, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának szóbeli tájékoztatója hangzott el a megye kulturális helyzetéről (a tudomány-, a közoktatás- és közművelődés-politikai határozatok alapján). E napirendre meghívták a megyei közművelődési intézmények vezetőit is. A napirend vitájában felszólalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője. Továbbá hozzászólt Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas, érdemes művész, a megyei párt- bizottság tagja, Batta László, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságának titkára. Juhász Lajos, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola igazgatója, a megyei pártbizottság tagja. (A napirend részletes ismertetésére később visszatérünk.) Utolsó napirendkét Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a megyei pártbizottság tagjait a Központi Bizottság legutóbbi üléséről. \
