Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

Megjegyzései egy bizottsági üléshez Természeti értekeink az embert szolgálják AKKOR láthatjuk micsoda természeti ér­tékekkel rendelkezik megyénk, amikor egy csokorba foglalva tárják elénk. Az Európá­ban is egyedülálló hollókői népi hagyomá­nyokról, az ipolytarnóci leletről ne is be­széljünk, hiszen köztudottan, foglalkoztatja a kutatókat a Szovjetuniótól Amerikán át a Skandináv-félszigetig. Látogatóinkat valóság­gal .lenyűgözi a saigói rezervátum és a vár tetejéről eléjük táruló látvány. "Ezek többek között az úgynevezett reprezentatív természe­ti értékeink, a környezetükkel, növényzetük­kel, állatvilágukkal, kőzetükkel, és nem utol­sósorban — mint Saigon például — levegő­jükkel. Természetvédelmi bizottságunk szorgalmas, természeti értékeinkért fáradságot nem isme­rő tagjai újabb és újabb, eddig az ismeret­lenségben levő értékeket tárnak fe1 és tesz­nek közkinccsé. Így lett védett terület Balas­sagyarmat alatt az Égerláp, amelynek igen gazdag a növény- és állatvilága. Feltárták és jelenleg a szakemberek részletezik természeti értékét Drégelypalánkom a Szondy-emlékfa- sornak, Alsópetényben a Mészégetői facso­portnak. Most végzik a nógrádi vár környé­ke természeti értékének összegezését. Itt ta­lálható többek között egy háromszáz éves tölgyfa. Kutatják a hasznosi vároldal növény­zetét, amely különlegességeket ígér. Védett közkinccsé kívánják tenni a természet min­den szépségét megőrző nyirmadi tavat és an­nak környékét, Márkházán a Buda hegyet, Ka­záron a lenyűgöző, úgynevezett földtani szel­vényt. Kutatják a rónai oldal titkait, a Med- ves-fennsík különlegességeit, a Gortva patak völgyét, Lucfalván a Krakkó-pusztai táncte­ret. Rendezés alatt áll a salgótarjániak ked­venc kirándulóhelye, a Kercseglapos. Az er­dészet tűzrakóhelyeket, asztalokat, lócákat, eső elől menedéket nyújtó házakat épít. A természetvédelmi bizottság legutóbbi ülé­sén Márton János természetvédelmi felügyelő fogalmazta meg: „Nógrád megye olyan csodá­latos értékekkel rendelkezik, melyeket a nagyközönség még nem is sejt. Bizottságunk feladata ezeket közkinccsé tenni, mindenki számára feltárni, megmutatni értékét, de legfőképpen megőrizni az elkövetkező korok számára is.. Természeti értékeinek feltárása mellett egyik legfontosabb feladat az értékek megőr­zése. Nem is ok nélkül foglalkozott ezzel a bi­zottsági ülés. Olyan megdöbbentő nemtörő­dömség tapasztalható némely helyen a termé­szeti értékekkel szemben, hogy jogosan há­borodnak fel a szakembereken kívül a termé­szetet szerető emberek százezrei. Tavasszal történt például, hogy a Salgó vár szikláin szinte az országban egyedülálló fekete kökör­csint — jóllehet védelem alatt áll — az is­kolai tanár szeme láttára tépték le a gyere­kek és vitték győzelmi trófeaként. Egy fel­nőtt ember vörbsíenyő ágából készített cso­korral autózott hazafelé, azt gondolva, hogy a természetet a lakásba viheti. Az értékeket nemcsak felfedezni, hanem ilyetén tönkre is lehet tenni. Milyen nagy eredménynek szá­mított term eszet védelmi szempontból, hogy a községekben levő ősparkokat szépen rendbe tették a legtöbb helyen (Kistérénye. Nézsa stb.) De az örömet nyomban beárnyékolta, hogy több helyen éppen a park valamelyik szögletében alakították ki a szemétlerakót. Benczurfalvan a nagy értékű Tisza-fa alatt van például egy vad szalonnasütő hely, mely összeégette a fa ágait. Litkén a hét vezért idéző, a község központjában pompázó töl­gyek töve szennyvízki öntő hely volt. Szeren­csére ma már természetvédelmi tábla hirdeti, hogy védett. A tanácstól várják, hogy érté­kének megfelelő kerítéssel is védetté tegyék. Ide kívánkozik az is, hogy a falu határában a Bükkíarok aljában az út mentén bűzlik a szemét, torzítja a szép tájat. Bármilyen lelkes és kötelességtudó legyen egy természetvédelmi bizottság, egymaga a feladatokkal megbirkózni képtelen. Kéri Já­nos, a megyei bizottság elnöke fogalmazta meg: „Társadalmi összefogásra van szükség, amelynek erőit az általános iskoláktól a nagy­üzemek, a termelőszövetkezetek, a hivatalok, intézmények dolgozói közül kell toborozni, hiszen minden ami szép és értékes, elsősor­ban az ő örömüket szolgálja, életüket szépí­teni hivatott...” Ez irányban is megindult az egyre szélese­dő mozgalom. Az ifjúságot mozgásba hozta a megyei KISZ-bízottság felhívása az erdők vé­delmében. Fiatalok álltak sorba az erdei utak építésénél. Az üzemi munkások természelvé- delmi őrségeket szerveznek, az értelmiségi dolgozók közül a KÖJÁL alkalmazottai kezd­ték el építeni a Kálvária hegyi utat. Csak így, az erők összefogásával lesz képes a me­gyei természetvédelmi bizottság értékes mun­káját továbbfolytatni. Gondoljunk arra, mi­csoda örömet okoz az egész heten keményen munkálkodó embernek a termeszét csendjé­ben, egészséges környezetében megpihenni. Különösen ha tudtában él az is, hogy ahol pihen, természeti értékek rejtőznek. Aki a természetbe felüdülni, erejét megújítani, ide­geit megnyugtatni megy, az megőrzi a ter­mészetet, nem engedi háborítani, megcsonkí­tani. ÉREZZE hát mindenki magáénak megyénk természeti ajándékát, azt, amit már szorga­lommal feltártak és azt is, amit majdan tár­nak fel. Keveseknek adatott meg ilyen szép környezetben élni, dolgozni. Óvjuk, védjük, gazdagítsuk ezzel is életünket. Bobál Gyula Áz elektronika fejlődése Bulgáriában biztosítja. A hetedik ötéves terv­időszakban — 197b’—1980 között — 2,2-szer több automatizáláshoz szükséges eszköz és 2,b-szoiv több modern híradástechnikai Beren­dezés előállítását tervezik, mint az előző terviaőszakban. A Bulgáriában készített R—2€ számítógép továbbfejlesztett válto­zatát, az R—22-fc szovjet kutatók- A modern iparág kifejlődését kai közösen tervezték, készitet- a szocialista integráció tette le- ték a szakemberek. Az új száml- hetővé és jövőjét ugyancsak a tógép a korábbinál négyszert« szocialista országok összefogása nagyobb teljesíiőképességű, sok­Nem egészen öt évvel ezelőtt kezdtek Bulgáriában elektroniká­val foglalkozni. Azóta tucatnyi elektronikai üzem „nőtt ki a föld- ből’\ Munkájukat a szófiai ELEKTRONIKA Gyár irányítja, a fiatalok immár országhatárokon túl is ismert, modern nagyüzeme. Itt a foglalkoztatottak átlagélet- kora 25 év alatt van. oldalúan felhasználható, másod­percenként 80—100 ezer művelet elvégzésére képes. A bolgár szak­emberek jelenleg a még bonyolul­tabb mikroelektronika alapjainak megteremtésén fáradoznak. Ismertek és keresettek a bol­gár digitálisórák, asztali számo­lógépek, URH-rádióadók. A to­vábbi fejlődést megalapozza az a közelmúltban megkötött lengyel- bolgár együttműködési szerződés, amelynek alapján a két ország közösen végez kutatásokat. Üj gyárrészleg próbaüzeme zajlik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az egykori, eN avult acélöntöde helyén a legkorszerűbb tech nikát képviselő süllyesztékes kovácsológyárat hoztak létre, amelynek termékei a világpiac keresett cikkei közé tartoznak. A modern gép­sort csehszlovák szakemberek szerelték össze, a gépek irányításához szükséges ismereteket pedig már a szerelés közben a magyar szakemberek fokozatosan sajátították el. A silly« lyesztékes kovácsológyárban a járműprogram sikeres teljesítéséhez szükséges gépi alkatré* székét készítenek, gépkocsik, mezőgazdasági gépek, és más berendezések fődarabjai kerül­nek ki mind nagyobb számban a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből. — kulcsár — Saláta után petrezselyem „Jegyzőkönyv” az értékesítésről Néhány napon belül a szé- ben szeretnénk beszélni vala- csényi salataügy (részleteiről melyik illetékessel. Válasz: a szombati számúinkban szól* <— Nincs benn senki! Később tunk), csaknem megismétlő- érdeklődjenek. (Pedig a telefon dött a karancslapujtői terme­lőszövetkezet petrezselymé­vel. A gazdaság egyik fiatal agrármérnöke telexezett a szerkesztőségbe: „Szövetke­zetünkben körülbelül 50 ezer csomó új petrezselyem beta­karítása várható a napokban. A MÉK-kel való szerződésünk értelmében ezt a mennyiséget a háttérből ismerős hangot továbbít.) 10 óra 45 perc: Telexüzenet a karancslapujtői termelőszö­vetkezetbe: „Megyünk a hely­színre!” 11 óra 15 perc: Székely Ta­más, a gazdaság főágazatveze- tője sáros csizmáját mossa. Az irodával szemközti zöld­10 nap alatt tudnánk szállíta- ségföWről érkezett. A bosszú- ni, mert időközben magszárba Ságokon már túl van, higgad- tol nevén tan ismerteti az előzményeket. ZÖLDÉRT) csak másnapon- — Még tavaly nyáron szer­ként ezer csomót hajlandó át- ződtünk a MÉK-kel 8 hektár venni. Most nem tudjuk, kell- petrezselyemre. Ök adták a e zöldség, vagy nem. Itt va- vetőmagot, a szükséges vegy­ezer csomót s ma, hétfőn jött az üzenet, a másnapomként! ezres tétel átvételéről. Ezek szerin száz nap alatt kíván­ják elvinni tőlünk, amire szerződtek, s ami egy hét alatt tönkremegy a földben — ma­gyarázta a főágazatvezető. (Megmutatta a szerződést, az üzeneteket, s a petrezselymet, amit részes művelésbe adtak ki dolgozóiknak, hogy valami­képp enyhítsenek a zöldség­ellátási gondokon.) , 12 óra 20 perc: A termelő- szövetkezet irodája előtt meg­áll a ZÖLDÉRT gépkocsija. Némedi Zoltán igazgatóhelyet­tes és Kovács József felvásár­lási osztályvezető érkezett a tsz-eLnökhöz. Újságolják, ha gyünk, nyakunkon 50 ezer cső- szereket is ingyen biztosítót- estig szedetnek nyolcezer cso­móval melynek Hétfő, Telefon a mértét j ük, ,>niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiuiiiiiiiiiuiaiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiiiiiiHiiiiiiniiiiiiiiiiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiii>iiiiiuiiiitMiiiii>i szolt az üzenet, ták. Úgy terveztük, decem- utána jártunk. berben kerül majd az áru pi- . acra, de az idő nem engedte. A körzeti felügyelőjük. Ju­hász László többször jái-t ná­lunk. Tavasszal is jött,’ s ja­vasolta, hogy szántsuk ki a petrezselymet, ezt tették Cser­10 óra 30 perc: ZÖLDÉRT-hez. Is- hogy milyen ügy­Arcok közelről A gyárban tanul A varrógép mellett, ül nap mint nap Dudás Istvánná, a jánosaknai Páva Fehérnemű­gyár üzemében. Gyors, ügyes kézzel forgatja az anyagokat. Veszi el a szalagról a blúzo­kat, otthonkákat, majd ugyan­olyan ügyesen adja tovább... Mátraballai fiatalasszony. zási segélyen. A kicsi decem­ber elején töltötte be a há­rom évet, az anyuka pedig igyekezett vissza az üzem­be. — Jó , volt otthon lenni há­rom évig. Tudtam, hogy visz- szavárnak, tartják a helye­met, a kolléganőim rendsze­Februárban múlt hét észtén- résén kapcsolatot tartottak deje, hogy először belépett a varroda kapuján. Az akkori kislány ma már törzsgárda- tag. — Miért ezt az üzemet vá­lasztotta '! — Közel esik a falumhoz, gyors a közlekedés, jó a busz. Sokan járunk Mátraballáról. Két műszakban dolgozik. A reggeli, hajnalos műszakot jobban szereti a délutáninál, mert többet lehet együtt a családjával. A férjével és a gyerekkel. Dudásné három esztendőt töltött otthoni gyermekgondo­velem. Elmondták, mi újság a varrodában, ki jött új em­ber, ki ment el, mit varrnak, hogyan teljesítették a tervet, így aztán nem is volt szokat­lan, amikor három év után visszajöttem. Azóta úgy bele­lendültem, mintha a hét esz­tendőt egészében a varrógép mellett töltöttem volna. Dudás Istvánná a gyerek, a család és a munka mellett mót, Miskolcnak továbbítják! Másnap ismét ennyit tudnak átvenni.) Érdekesek ezek a piacok: két óra alatt meg- nyolcszorozódott az igény a petrezselyem iránt!) 15 óra 00 perc: A ZÖLDÉRT központjában Salgótarjánban hátsurányban, Csitárbam is. Mi Némedi Zoltán árkimutatások nem választottuk e megoldást, között matat. Előkerül a kere- hiszen kár lett volna érte. sett csütörtöki, a fogyasztói Megegyeztünk, hogy kilo- ár, amit a vállalat megkapott gramm helyett csomóban szá- a petrezselyemre (2.50. illetve biolunk el. Április végén több- 1.80). A 20 milliméteres öt­ször megszemlélték a zöldsé- mérőjű, ami megfelel a ka­minderképp. Az üzemnek is, mert aki tudja, hogy mit. mi­ért csinál, jobban dolgozik. Nekem is, mert többet kere­sek. — Mennyivel? — Most az átlagkeresetem tanul is. Szilárdan elhatároz- kétezerötszáz forint körül van. ta, hogy varrónői képesítést Ha megszerzem a szakmunkás­szerez. oklevelet, öt százalék pótlé­— Aki varrodában dolgozik, kot kapok, legyen szakmunkás. Jó az — Hova jár iskolába? — Az üzem megkönnyítette a tanulásurkgt. Házon belül végezzük az iskolát. Egy év alatt szakmunkásoklevelet szerezhetünk. Novemberben vizsgázom. Otthon addig anyósom a háztartási munka nagyobbik részét magára vál­lalja, én pedig tanulok. Re­mélem, sikerül. Csatai Erzsébet rancslapujtői petrezselyem­nek, nifics a listán. — Az. egész országot bete* iexeztük, hogy piacot talál­junk a petrezselyemnek. . Most jelentkezett Miskolc és Buda­pest — mondja. X A karancslapujtői tsz-dolgo- zók csak annyit kapnak mun­kájukéi-. amit a ZÖLDÉRT fizet, pontosabban annak is a' felét. Délutánonként ott haj­longnak a petrezselymek fe-, lett. Valószínű, jövőre nem . lelkesednek már a zöldségter­melésért. Kedd, 6 óra 30 perc: A sal­get. Aztán telexeztek, hogy vihetünk 1500 csomót, az első osztályút 1.60-ért, a másod- osztályút 1 forintért veszik át. Az árat nem fogadtuk el, hi­szen a vásárcsarnokban alig akadt primőr petrezselyem, az is 5—7 forintjával ment. Ja­vasolták, hogy adjuk oda a terméket, ők a fogyasztói ár mínusz 28 százalékáért átve­szik. Végül megegyeztünk, hogv 2, illetve 1.40-ért szállít­hatunk. Ilyen feltételek mel­lett 1188 csomót vittünk a tar­jám telephelyre múlt szerdán. Másnap a csarnokban csak ős­termelőknél volt új petrezse­lyem. A megyei élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat 3 és 1.50- ért, vette át tőlünk és gótarjáni vásárcsarnokban 3.50- ért, illetve 2.50-ért kínál- már kapni primőr petrezsely­ta. A ZÖLDÉRT arra hivat­kozott, hogy a fogyasztói árak leszállítása a feladata, ezért csak így tudja felvásárolni tőlünk. Pénteken még kértek met. S viszik. Arról mit sem tudnak, hogy e nógrádi szár­mazású primőr értékesítése körül mennyi harc dúl. ­Szabó Gyula NÓGRÁD - 1977. május ’ 18., szerda ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom