Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Az országgyűlés tavaszi ülésszaka ' (Folvtatd» az 1. oldalról) repeljen a „javaslattevő” után az „érdekelt” szó is.) A tár­sadalmi vitára bocsátott tör­vénytervezetről egyébként elő­zetesen mintegy 2500-an Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke örvendetes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csaknem 7000, a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz több mint 5000 közérdekű bejelentés érkezett. Többségük a különböző válla­latok, intézmények, gazdasági szervek tevékenységét bírálta, vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet. Kisebb részük egyes személyek helytelennek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme megalapo­zott volt, hozzájárult a hi­bák, a visszaélések megszün­tetéséhez. Mindez azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekin­tik az állami és gazdasági szervek munkájának segíté­sét, figyelemmel kísérik a tár­sadalmi tulajdonnal való ész­szerű gazdálkodást. Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget ta­pasztalnak. A közügyekben eljáró állampolgárokra az ál­lami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelni: véleményüket és ja­vaslataikat pedig hasznosíta­ni kell. Az érintett szerveke kötelezettségüknek lényegében már eddig is eleget tettek, de a bejelentések és a javas­Gázsity Milutinné tanárnő (Baranya m.) hangoztatta: az irányító szerveknek erélyesen fel kell lépniük a felügyele­tük alá tartozó olyan intéz­ményekkel szemben, amelyek indokolatlanul elzárkóznak a közérdekű javaslatok megva­lósítása elől. Már csak azért is, mert az állampolgár köz­életi aktivitását meghatározó­an befolyásolja, hogy indítvá­nyaival miként foglalkoznak. Dr. Mátay Pál, Fejér me­gye főügyésze rámutatott: ha a törvényt minden szinten következetesen, szubjektiviz­mus nélkül hajtják végre, jobb, megalapozottabb dönté­sek születhetnek, hatékonyab­bá válik a munka. Ha a ha­tározatok kedvezőtlen dönté­seket tartalmaznak is, meg­alapozott indoklás esetén az állampolgárok bizalommal el­fogadják. Özv. Gáspár Istvánná he­gesztő (Szabolcs-Szatmár m.) felhívta a figyelmet: bizonyá­ra lesznek majd, akik a köz­élet fórumain a maguk elő­nyére igyekeznek „hasznosíta­ni” az új jogszabályt. Az ilyen ügyeskedőkkel szemben mondtak véleményt. A bi­zottság egyöntetű véleménye volt, hogy a törvényjavaslat szélesíti a szocialista demok­ratizmust, gyarapítja az ál­lampolgári jogokat, ezért azt elfogadásra ajánlotta. latok intézésében fogyatékos­ságok is előfordultak. A törvényjavaslat amellett, hogy korszerűsíti a közérdekű bejelentések és panaszok el­intézésének szabályait, kiter­jeszti a rendelezések hatályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demokrácia egyre erőtelje­sebb kibontakozásának ered­ményeképpen mind több köz­érdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fóru­mokon is. Az állampolgárok számára a jövőben még több lehetőséget kéT biztosítani, hogy lakó- és munkahelyükön egyaránt elmondhassák véle­ményüket. — Társadalompolitikai je­lentőségű feladat: minden ve­zető a maga munkaterületén olyan szemléletet és gyakorla­tot alakítson ki, hogy minden­ki komolyan vegye a közérde­kű jelzéseket, még akkor is, ha bírálnak, mert a közössé­get szo’gálják. A törvény min­den bizonnyal kedvező hatás­sal lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szer­vek és a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, szövet­kezetek és dolgozóik kapcso­latának enősödésére — hang­súlyozta dr. Papp Lajos. a törvény szigorával kell fel­lépni. Klaukő Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke aláhúz­ta: a közérdekű javaslatok és jogos bejelentések számának emelkedésében a lakosság közéleti aktivitása nyilvánul meg. Ez jelentősen hozzájárul a tanácsok és a lakosok kap­csolatának fejlesztéséhez. A tanácsoknak is érdeke tehát, hogy kiemelten foglalkozza­nak minden közérdekű beje­lentéssel. Darvasi István (Budapest) a Magyar Hírlap főszerkesz­tője kiemelte: az új jogsza­bály maga is egyik garanciá­ja az emberi jogok biztosítá­sának. Megjegyezte, hogy mindenütt fel kell lépni a szubjektivizmus és a hata­lommal való visszaélés ellen, a tárgyilagos, a közügyet a nép, az egyes állampolgárok érdekeit egyaránt szem előtt tartó ügyintézésért. Kovács Istvánné munkás­ellátási felelős (Pest m.) el­mondta: örvendetes tapaszta­lat, hogy a közérdekű javas­latokkal élők nagy része egy­ben társadalmi munkát is fel­ajánl. A gödöllői járásban például a IV. ötéves tervek időszakában 73 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez is in­dokolja, hogy fokozott fi­gyelmet fordítsanak minde­nütt az ilyen jellegű bejelen­tésekre. « Szávó Béla: (Budapest), a XIV. kér. Tanács elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a gyakor­latban is különbséget kell ten­ni a jogtalanul panaszkodó, egyéni érdekeit hajszoló, illet­ve a jogos hiányosságokat megalapozottan felvető, bírá­ló panasztevő között. Dr. Németh Pál (Borsod m), a megyei tsz-ek területi szö­vetségének titkára fövetette: célszerű lenne a rosszhiszemű bejelentések vizsgálatának eredményét alkalmanként a szélesebb nyilvánosság elé tárni. így csökkenne az ok nélkül följelentéseket gyártók száma, az ügyintézőknek pe­dig több idejük maradna a valóban jogos panaszok ki­vizsgálására. Koczman Ferencné ápolónő (Győr-Sopz-on m.) helyeselte, hogy az azonos tartalmú is­mételt panaszokat nem kell újra és újra kivizsgálni. Bi­zonyos — tette hozzá —, hogy az új törvénykönyv fokozza a becsületes állampolgárok köz­életi aktivitását. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun m. ügyvédi kamara el­nöke a panaszok lelkiismere­tes kivizsgálására és intézésé­re hívta föl a figyelmet. Nem­csak alkotmányos, hanem em­beri kötelessége is minden ügyintézőnek, hogy a beadvá­nyok, panaszok mögött lássa az embert. Simon Ernőné munkásnő (Somogy m.) kiemelte, az új jogszabály egységesen intéz­kedik az állampolgárok be­jelentéseinek, javaslatainak és panaszainak intézéséről. Ed­dig ugyanis számos jó ja­vaslat sikkadt el azért, mert a sok címzett között „elve­szett” a beadvány. Válasz, határosat- hozatal A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyetér­tés a törvényjavaslattal, az, hogy a jogszabály jól illesz­kedik jogrendszerünkbe, erő­síti a szocialista demokráciát. Hangsúlyozta a miniszter: fontos, hogy az ügyintézkedé­seket ne a formalizmus vezes­se. az akták, a papírok mö­gött mindig az embert nézzék az országgyűlés a közérde­kű bejelentésekről, javaslatok­ról és panaszokról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által elő­terjesztett módosító javaslat­tal — részleteiben is egyhan­gúlag elfogadta. Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde A törvényjavaslat vitája Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Ezt követően Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Ta­nács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. El­mondta: a testület harminc olyan törvényerejű rende­letet alkotott, amely hazánk és más országok között létre­jött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, s 29 olyan tör­vényerejű rendeletet, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fej­lesztését, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését szolgálja. • Az Elnöki Tanács alkot­mányos felügyeletével nyo­mon követi a tanácsok . mun­káját. A beszámolási időszak­ban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, csaknem 100 községi tanács területének indokolt átalakí­tásáról, valamint 27 község várossal, illetve más köz­séggel történő közigazgatá­si egyesítéséről határozott. Az országos településhálózat­fejlesztést figyelembe véve, egységes városhálózat kialakí­tására törekedve, az Elnöki Tanács április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bony- hádot, Dunakeszit, Marca­lit és Siklóst. Városaink szá­ma így 87-re emelkedett. Az Elnöki Tanács az elmúlt másfél év alatt számos — a szocialista világ országaival, a fejlődő világ államaival, a fejlett tőkésországokkal kö­tött — szerződést és egyez­ményt hagyott jóvá. Nyolc országgal hagyta jóvá a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét nagyköveti szinten. (Kö­zülük hat újonnan felszaba­dult ország). Jelenleg hazánk 118 országgal tart diplomáciai kapcsolatot Ilyen kiterjedt kapcsolattal a magyar állam, fennállása óta még nem ren­delkezett. Az országgyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváhagyó­lag tudomásul vette. Interpelláció Baráth Endre (Pest megye), a váci járási pártbizottság el­ső titkára a közlekedés- és postaügyi miniszterhez in­terpellált: a Börzsöny-hegység térségében hogyan lehetne javítani a tv-vételi lehetősége­ket. Dr. Ábrahám Kálmán ál­lamtitkár válaszában elmond­ta, hogy 1978. végéig átadják a balassagyarmati, az eszter­gomi, valamint a peröcsényi átjátszóadókat, amelyekkel javul a vétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sikerül minden fehér foltot eltüntetni a Vételi lehe­tőségek térképéről. A választ a képviselő, az országgyűlés tudomásul vette. 2 NÓGRÁD — 1977. március 18., péntek Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zársza­vával ért véget. Magyar párl- és kormányküldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban magyar párt­ós kormányküldöttség utazik hivatalos, bará­ti látogatásra a Német Demokratikus KöztáT- saságba. (MTI) Országos agitácicsj és propaganda- tanácskozás A Hazafias Népfront Országos Tanácsa9 az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A pártpropaganda soron le­vő feladatairól március 16— 17-én országos tanácskozást tartottak. A fővárosi és a megyei pártbizottságok ide­ológiai titkárai, agitációs és propagandamunkáért felelős vezetői, a nagyobb üzemek pártbizottságainak titkárai, az egyetemek és főiskolák pártbizottságainak titkárai, az országos tudományos és oktatási intézmények vezető munkatársai a Központi Bi­zottság 1976. október 26-i és december 1-i határozatából eredő tennivalókról tárgyal­tak. Győri Imre, az MSZMP KB titkára a gazdaságpolitikai propaganda elvi kérdésiről, Lakos Sándor, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének igazgatója a szocialista de­mokrácia egyes kérdéseiről, Tóth Dezső kulturális minisz­terhelyettes a szocialista ha- zafiságról, és a proletár inter­nacionalizmusról, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Móna Gyula, a KB osztályvezető­helyettese a pártpropaganda fejlesztésének fő irányáról, időszerű feladatairól tartott előadást. A tanácskozás eszmecseré­vel fejeződött be. A közel-keleti válság igazságos és békés megol­dásának ellenségei, akik érdekeltek a libanoni vér­ontás folytatásában, ismét súlyos bűncselekményt kö­vettek el. Felbérelt cinko­saik kioltották Kárnál Dzsumblattnak, a Libano­ni Haladó Szocialista Párt elnökének, a Béke-világ- tanács elnöksége nemzet­közi Lenin-békedíjjal ki­tüntetett tagjának és har­costársainak életét. Kamat Dzsumblatt a li­banoni haladó erők kiemel­kedő egyénisége, az impe­rialistaellenes népi össze­fogás rendíthetetlen har­cosa, a palesztin arab nép barátja volt, aki a legvál­ságosabb helyzetben is szilárd hittel és energiával küzdött népe és valameny- nyi arab nép érdekeiért. Nyilvánvaló, hogy e meg­döbbentő politikai gyilkos­ság mögött a szélsőséges imperialista körök és tér­ségbeli szövetségeseik áll­nak. Félve a közel-keleti válság tárgyalásos rende­zésétől, Dzsumblatt meg­gyilkolásával, a libanoni feszültség felszításával pró­bálják megakadályozni a térség békéjének helyre- állítását. Megdöbbenéssel és fel­háborodással ítéljük el e politikai merényletet. Kö­veteljük a gyilkosok szigo­rú felelősségre vonását! Mély részvétünket és együtérzésünket fejezzük ki az áldozatok hozzátar­tozóinak. Megerősítjük szolidaritásunkat a libanoni haladó nemzeti erőkkel, amelyek Kama! Dzsumb­latt személyében egyik ki­magasló vezetőjüket veszí­tették el. Támogatjuk mind­azokat az erőket, amelyek a libanoni helyzet mielőb­bi békés rendezéséért, az imperialista, reakciós tá­madások meghiúsításáért küzdenek. I\ép onzág nélkül (3.) Fekete hónapok és jobb remények Milyen reális lehetőségek vannak a független palesztin nemzeti állam létrehozására? Miután a Biztonsági Tanács döntései és az ENSZ határo­zatai Izraelt az 1967. június 4-i határok mögé visszavonu­lásra szólították fel — a pa­lesztin állam gyakorlatilag a gázai- övezetből és ciszjordá- niai sávból tevődne össze. Elég a térképre pillantani, an­nak megállapítására, hogy ezek a területek nem határo­sak egymással, tehát nem kis nehézséget okozna az ösze- köttetés. Mégis: ha már ezekkel a gondokkal kellene birkózni, önmagában is nagy haladás lenne. A lehetséges palesztin állam egész területe azonban változatlanul izraeli megszál­lás alatt áll, s Tel Aviv egyelőre nem mérlegeli ko­molyan a kiürítést. Ellenke­zőleg: évek óta az egységes Jeruzsálemet tekinti főváro­sának, s abba az arablakta egykori Jordániához tartozó óváros is benne foglaltatik. A Jordán folyó partján eddig 28 megerősített települést ho­zott létre, s „biztonságos ha­táraihoz” számítja őket. Félő tehát, hogy Izrael legfeljebb olyan csekély mértékű visz- szavonulásra lenne hajlandó, amely életképtelen mini Pa­lesztinát eredményezne. A vitának azonban arab­közi vetülete is van. Az 1974-i rabati arab csúcsértekezlet úgy határozott, hogy a meg­szállás alól felszabadult , te­rületek csalás palesztin ille­tékesség alá kerülhetnek, s a palesztinok egyetlen törvé­nyes képviselője a PFSZ. Hosszabb-rövidebb ingadozás után a jordániai uralkodó is elfogadta e követelményt, s ezzel saját felségjogait a va­lamikori transzjordániai te­rületekre korlátozta. Az atn- mani udvar azonban olyan országrészekről mondott le, amelyek ténylegesen nincse­nek birtokában. Ha eljön majd az izraeli visszavonulás órája, az ellentétek minden bizonnyal felújulnak. (Egyet­len jellemző adalék: Husszein változatlanul folyósítja a fi­zetést azoknak az egykori jor­dániai köztisztviselőknek, aldk jelenleg a folyó túlolda­lán, izraeli megszállás alatt élnek. Miért teszi ezt, ha nem azért, hogy hűségüket megvásárolja? Az arab világ jobboldaláról is fokozódott a nyomás, hogy a palesztinokat valamilyen ál­lamszövetségbe vezessék. Szaúd-Arábiától Egyiptomig előnyösnek látnák, ha a PFSZ-t sikerülne „megszelí­díteni” egy jordániai szövet­séggel. Egy haladó, demok­ratikus Palesztina ugyanis meglehetősen balra tolná az arab világot, változásokat idézne elő az arabközi vi­szonylatokban. Ezért az arab reakció olyan Palesztinát kí­ván, amely beleillik terveibe, s nem ellentétes az Egyesült Államok által elképzelt közel- keleti rendezés alapvonalával. Az önálló palesztin álla­mért folyó küzdelem eiőcsatá- rozásai már a genfi békeérte­kezlettel kapcsolatosan is ki­bontakozhattak. A, közel-ke­leti rendezéssel foglalkozó konferencia 1973. decemberé­ben három napig ülésezett, azután felfüggesztette ta­nácskozásait, s e szünet majd 1200 napja tart. Az ok első­sorban a palesztin részvétel; a folytatásnak nem lenne értel­me, ha azon valamilyen mó­don nem képviseltetné magát a palesztin nemzeti mozga­lom. Izraeli részről viszont nem tartják lehetségesnek a palesztin részvételt, legfeljebb a jordániai delegációban foglalhatna helyet néhány palesztin személyiség. (íme, újabb lehetőség az ammani királyi udvarnak!) Az Egye­sült Államok, a genfi konfe­rencia egyik — amerikai — társelnöke ebben egyetért Iz­raellel. Mivel indokolja Izrael a makacs visszautasítást? Az­zal, hogy a PFSZ nem is­meri el Izraelt, — a paleszti­nok viszont az izraeli rész­ről megnyilvánuló el nem' is­merést nehezményezik. Lát­szólag „tyúk—tojás” problé­ma áll fenn, azzal a különb­séggel, hogy Izrael — EN3Z­tagállamként, s a Biztonsági Tanács ezzel kapcsolatos döntéseinek értelmében — ál­talános elismerésben része­sült és megfelelő biztosítéko­kat nyert önálló államiságá­ra. A palesztinok ezt még nem kapták meg, a következő lépés tehát őkét illetné. A kölcsönös elismerést könnyí­tené meg az a szovjet ja­vaslat, hogy a genfi értekez­let köt szakaszban ülésezzék. Az előkészítő fordulóban a részvételt és a képviselete­ket tisztázzák, majd az ér­demi megbeszélések követ­keznének. A palesztinok jogainak elisme- merése azért is lényeges, mert erősítené a mozgalmon be­lül a realista állásfoglalást. Néhány esztendővel ezelőtt a PFSZ' programjában is olyan kitétel szerepelt, hogy az egységes, soknemzetiségű és sok vallású Palesztinát te­kintik célnak. (Tehát ellenez­ték Izrael államiságát!) A helyzet azonban megválto­zott: a PFSZ lehetségesnek tartja a palesztin állam ki­alakítását — egyelőre — a gázai -övezetben és Ciszjordá- niában, igaz az Elutasítási Front szerint ez elfogadhatat­lan, s meg kell akadályozni a „Közel-Kelet Honkongjának” létrejöttét A szocialista országok, köztük a Magyar Népköztár­saság, szolidárisak a palesz­tin nemzeti mozgalom tör­vényes követeléseivel, szük­ségesnek tartják a palesztin nemzeti jogok következetes érvényesítését. Nem becsüljük le a meglevő és várható bo­nyodalmakat: az arab világ hiányzó egysége, s a palesztin mozgalom belső törésvonalai nehezen adnak módot szár­nyaló optimizmusra. A pa­lesztin probléma megoldása nélkül azonban nem képzel­hető eb tartós és szilárd béke a Közel-Keleten, s a Paleszti­na országnévnek előbb- utóbb hivatalosan is ott kell szerepelni a világtérkénen. Réti Ervin VEGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom