Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Zöld utat a zöldségnek Kedvezmények a termelés fejlesztéséhez Beszélgetés Váncsa Jenéi M K M-miuiszterhelyettessel A zöldségterme’és és -el­látás javítására a negyedik öt­éves tervidőszakban két al­kalommal — 1971-ben és 1974-ben hozott határozatot a Minisztertanács. A többirányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondokat, amelyek 1968-tól kezdve mind fokozot­tabban jelentkeztek. A ked­vezőtlen irányzat átmeneti megszüntetése után, 1975-ben ismét lényeges csökkenés kö­vetkezett be a termelésben. A zöídségtermő terület több mint 11 ezer hektárral lett kisebb, és a tervezettnél mint­egy 20 százalékká', kevesebb zöldség termett Nem teljesül­tek a szántóföldi zöldségter­melési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldségtermesztő területet. Az 1977. évre ter­vezett termésmennyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 százalékkal haladja meg a múlt évi — még csak előze­tesen közölt — eredményt. — Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődés­hez? — kérdeztük az illeté­kes miniszterhelyettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése ér­dekében a Minisztertanács megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Mégá'lapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok el­érését. Az intézkedések részben a termelés korszerű­sítésére, részben a termelés gazdaságosságának javítására irányulnak, s a mezőgazdasá­gi nagyüzemek mellett foko­zottan érintik a kisgazdaságo­kat is. A felvásárlási árak színvo­nala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi terve­zett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten belül a friss fo­gyasztásra alkalmas, munka­igényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozó- ipari célokat szolgáló termé­keké. Sor került a felvásárlási ár­rendszer továbbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körére állapítottak meg a korábbiaknál lényege­sen magasabb állami védő­árakat, amelyeket a szabadon felvásárolt árunál is alkal­mazni kell. A felvásárló szervezetek (a ÉÖLDKER tagvállalatai, a konzerv- és a hűtőipar) az ér­tékesítési szerződésben min­den fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantál­nak. Ezek a szerződéses fel­vásárlásra érvényes vállalati garantált árak a termékek sokkal szélesebb körére ter­jednek ki és magasabbak, mint az állami védőárak. Szerződéses felvásárlás ese­tén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmaz­ható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet indokolja, a felvásár­ló szervezetek enné1 többet is fizethetnek. A szabad felvásár­lási árak alacsonyabbak lesz­nek a szerződéses felvásárlási áraknál. — A felvásárlási árak szín­vonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azon­ban, hogy a zöldségtermelés fejlesztése meglehetősen költ­séges művelet. Milyen köny- nyitésre számíthatnak az üze­mek? — A beruházási támogatá­sok körét és mértékét éppen ezért növelték a mezőgazda- sági üzemek támogatásáról szóló rendeletek a múlt év végén. Ezek szerint 70 száza­lékos támogatást nyújt az ál­lam a zöldség- és zöldségve- tőmag-termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére; pá­lyázat alapján a' nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesíté­séhez; a meglevő öntözőtele­pek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján a legalább 2000 tonnás zöldség­tároló és a hozzá kapcsolódó áruelőkészítő létesítéséhez. Van egy 40 százalékos tá­mogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgá'.ó fűtött és fű- tetlen fóliatelepek (fóliasát­rak) létesítése esetén. Az elő­írt feltételek teljesítése esetén zöldségből, illetőleg zöldség­est a támogatást az ÁFÉSZ- vetőmagból szármázó árbevé­ek, valamint az AFESZ-ek és a zöldségfelvásárlást, illetőleg zöldségfeldolgozást végző vál­lalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támo­tel. Az értékesítésbe beleszá­mít a háztáji, illetőleg a ki­segítő gazdaságok által ter­melt, de a mezőgazdasági nagyüzem révén az említett szerveknek és a mezőgazda­gatást ad az állam a mezó- sági nagyüzem saját, állandó gazdasági kistermelők fűtetlen elárusítóhelyein értékesített fóliasátrainak megvalósításá- zöldség is. hoz. Ez azt jelenti, hogy a — A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági kistermelő fó- nem mindig megfelelő vető- liasátor létesítéséhez az magnak és a növényvédelem ÁFÉSZ vagy a megyei ZÖLD- fogyatékosságainak is fontos ÉRT Vállalat boltjaiban 20 százalékos támogatással, csök­kentett áron vásárolhat fóliát és előre gyártott vázszerkeze­tet. Ennek azonban feltétele, hogy az ÁFÉSZ-szel, a ZÖLDÉRT-tel, vagy más, a Okosság részére forgalmazó szerepük van a zöldségterme­lési eredmények alakulásában. Milyen javulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvető- mag-termelés és -feldolgozás érdekében megalakult a Békés Megyei Zöldségvetőmag Tér­vállalattal a fóliasátorban tér- mesztési Társulás, amely a melt zöldség értékesítésére, s tervidőszak végére az itthon legalább három évre szóló megtermelhető kerti magvak szerződést, kössön a termelő, mintegy 90 százalékát állítja és a szerződés két példányát elő. Meggyőződésem, hogy ez a vásárláskor átadja. sokat segít. Vonatkozik a 40 százalékos — Érezhető-e már támogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő be­rendezésekké' felszerelt, leg­alább 1000 tonna kapacitású zöldségtároló létesítésére is. Mindemellett a mezőgazda- sági nagyüzemek kaphatnak a fejlesztési alapjukat gyára­it ko­rábban részletezett kedvezmé­nyek, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházá­sok iránt megnőtt az érdeklő­dés. Tavaly 14,2 hektárnyi nö­vényház építésére érkezett be pító támogatást is, ha számot- pályázat, amelyből 12 hektárt tévőén növelik zöldségtermelé­süket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, amelyek a zöld- és paradicsompaprika, a vörös­hagyma, a paradicsom termev lésének növe'ésére vállalkoz­nak. — Ennek a támogatásnak bizonyára vannak olyan fel­tételei, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben is­mernek még. Szólhatna ezek­ről is kicsit részletesebben? — A támogatásért az a me­1977-ben üzembe helyeznek Az idén január 1-e óta 10 hektár alapterületű növény­ház pályázatának elbírálása és további 16 hektáros beruházás előkészítése van folyamatban. A zöldségvetőmag-termesz- tés speciális gépeire is kiter­jesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett in­tézkedések hatására a telje­zőgazdasági nagyüzem pályáz- sen gépesített nagyüzemi zöld­hat, amely vállalja, hogy a ségtermelő terület az 1976. évi zöldségtermelés, illetve a zöld- 40 ezer hektárról ebben az ségvetómag-termelés növelésé- évben 47 ezer hektárra nő­nek tartós feltételeit megte- vekszik, és így eléri az ösz- remti, a zöldség vetésterületét szes nagyüzemi zöldségterület vagy termésmennyiségét 38 százalékát. (üvegház. fólia, vagy más ál- A kiskertészetek növényvé- tal) növeli, és ennek fenntar- dőszer- és műtrágyaigényének tását anyagilag, technikailag kielégítéséhez elegendő áru megalapozza. van a kereskedelemben. Mű­Támogatásban részesíthető trágyából 70 000, növényvéd'ő- az a mezőgazdasági nagyüzem, szerből 17 500 tonnát hoznak amely fővetésű zöldségterme- forgalomba. A közkedvelt mű- lő területét 1976-hoz képest trágya- és növényvédőezer - négy év alatt legalább 50 hek- egységcsomagból (kombi) 50, tárral, az első évben legalább illetve 25 százalékkal több ke- 30 hektárral növeli. Előnyt él- rül az üzletekbe, mint 1976- vez az a mezőgazdasági nagy- ban. üzem, amely öntözéses zöld­ségtermelő területét legalább 100 hektárral emeli. A támogatás alapja a szo­cialista kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak értékesített Mindent egybevetve, megál­lapítható, hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan ör­vendetesen növekszik. . G. P. Csehszlovák megrendelésre nagy méretű tartályokat gyártanak a VEGYEPSZER salgó­tarjáni gyáregységében. Képünkön: Radics László hegesztő a tartálynyílás zárófedelét hegeszti. —bábéi felv.—­Tarsadaiomkutatas a gyárkapun fiséiul A társadalmi tervezés ma újra napirendre került. Üjra állítjuk, hogy a húszas évek szovjet fejlesztési tervei, pél­dául a híres GOELRO-terv figyelembevétele nem csak gazdasági tervek tásban. voltak, hanem az egész társa­dalom fejlődését tartották szem előtt — a gazdaság, mint eszköz fejlesztésével. Napjainkban egyesek a tár­sadalmi tervezés fogalmán a társadalmi fejlődés befolyá­solását értik. Mások a gazda­sági és szociális tervezés vala­milyen elegyeként kezelik a kérdést. A harmadik irányzat a társadalmi tervezést a nép­gazdasági tervezés részének tartja, vagyis hallgatólagosan a gazdaságnak rendeli alá. A három megközelítés — bár mai vitáinkban még egy­mást kiszorítva, kizárólag igé­nyekkel jelentkezik — úgy kell biztosítani, hisszük, inkább időbeli, terve­zéstörténeti különbségeket je­lez. Ahogy fokozatosan társa­dalmivá szélesedik a gazdasá­ciológusok, hiszen szakisme­reteik, vizsgálataik, adataik nélkül elképzelhetetlen a társadalmi folyamatok reális ! irányí­Különösen szembetűnő azoknak az üzemi laboratóriu­moknak a szaporodása, ahol a kutatók kilépnek az üzem­szociológus, vagy munka­pszichológus hagyományos szerepéből és munkájukkal az egész üzem, az egész közös­ség problémáinak megoldásá­hoz nyújtanak átfogó segít­séget. A vállalatok megfelelő szo­ciális terveihez, — vagyis azokhoz a koncepciókhoz, amelyek a gazdasági célkitű­zéseket társadalmi tervvé ala­kítják — egy sor előfeltételt Mindenekelőtt alaposan ele­mezni kell a vállalat dol­gozóinak társadalmi helyze­gi tervezés, úgy közlekednek tével. problémáival össze­művelői, irányítói is a maciiktól az első tárgyalás- átvilágításnak ki mód felé. Eközben pedig az nie a kollektíva irányítás minden szintjén, a sek eredményeképpen jelent­kező változásokra. Vizsgálni kell azokat az anyagi és nem - anyagi jellegű adottságokat, amelyek között a közösség tagjai élnek és dolgoznak. Megfelelő összehasonlítások­kal be lehet és be is kell mérni a vállalaton belüli szo­ciális juttatások szintjét, s azok változási irányát, s fi­gyelmet kell fordítani az üze­men belüli társadalmi tevé­kenység (párt- és tömegszer­vezeti munka, brigádmozga­lom, munkaverseny) analízi­sére is. Végül lényeges az üzemi közvélemény-kutatás; mind a makrotáfsadalmi, mind az üzemen belüli kérdé­sekkel kapcsolatos állásfog­lalások előrejelzése,, ill. visz- szacsatolása. A vállalati társadalomku­tatás feladata is kettős. Egy­részt közreműködése nélkü­lözhetetlen a közösség társa­dalmi szűk keresztmetszetei­nek bemérésénél, másrészt a vizsgálatok eredményeként feladatként jelentkezik a ve­har- függő kérdéseket. Ennek az zetés számára a társadalom kell terjed- politikai információ optima- szerkezeté- re, összetételére, a szakmai­gyárakban, vállalatoknál is minősítési és funkcionális megjelennek a társadalomku- struktúrára, a ki- és belépé- tatók; a pszichológusok, szó- sek, valamint az átminősíté­AMIKOR a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szocialis­ta brigádvezetöinek legutób­bi tanácskozásán Mázán György felállt, hogy elmond­ja véleményét, szavai őszinte tiszteletet ébresztettek ben­nem, Ahogy a gondolatait ,, összerakta, abból érezhető eme 1 volt, hogy régóta foglalkoztat ja a jó minőségű gondolata. Ki tudja hányszor vetett már számot azzal, hogy a jó minőségű termékek mit jelentenek az egyén és a közösség szempontjából. i* Mert tudni illik; a munkás, taV olocltlí ek akl csak addig termelő, amíg be­csukja maga után a gyár ka- f icvunoiusiai púját. A gyárkapun kívül ha!ya§olasabc,‘- már vásárlóvá, fogyasztóvá J1- rn,u lép elő. S természetesen, egy erTne1’ vásárló részére soha sem volt, és soha sem lesz kö­zömbös, hogy milyen minő­ségű ruhát, cipőt, vagy élel­met vásárol, hogy csak a köznapi eseteket Mázán György igazsága minőség javítása mellett jó­tékony hatással voltak a gazdálkodásra is. S mennyire igaza van Má­zán Györgynek. A jó minő­ségnek rangja van a hazai és a külföldi piacokon. A gyenge minőségű termékek szót. Hangsúlyozta, ségromlást, hosszú éveken viszont rossz hírét keltik a hogy a kifogástalan és jó keresztül kiváló minőséget telTneI° vállalatnak! Kocká- terrnékek minőségű munka nem vala- termel, vagy elősegíti a mi- ra teszik a hazai és külföldi miféle különleges emberi nöségi színvonal tovább- Partnerek, valamint a válla- magatartas származéka, ha- emelkedését, az ilyen dolgo- iat í® kapcsolatát. S ha a nem a legtermészetesebb zó, de csakis az ilyen dolgo- 6}'enge minőség miatt kisebb igény. Mert lényegében ettől zó érdemes az elismerésre. a 6Far anyagi bevétele, hon­a természetes állapottól az Kétségtelen, hogy a jó mi- nan lesz akkor pénz a ter­fegyelme- nőségű termékek gyártása- vezett bérfejlesztésre, jutal­zetlenségből. gondatlanságból, hoz bizonyos műszaki, tech- a technológiai előírások el- nikai és szervezeti adottsá- laza, köny- gok is szükségesek. A jó felfogásból selejtet minőség fontos követelmé- vagy egyáltalán va- nye, hogy a dolgozók minőse- lami módon csorbát ejt a gi törekvéseihez a minőségi rossz minőséget, természetes minőségi igénye- munka összes feltételei biztosít- A GYÁRBAN ken- va legyenek. Ebben a vezetők­nek van nagy felelősségük, eszerint kell értékelni vagy említsem, mészetes igényének tisztes elmarasztalni a vezetők mun­Mazán György kaíát is. DE HADD IDÉZZEM mazasra, szociálpolitikára? Mert a kör végül is így zá­rul be! Visszavezet a gyár kerítésfalai közé! A termelő saját zsebén is megérzi a a minőségi HOGY A JÖ minőség ter­De az SKÜ dolgozói ezen túl értéket adjon, még sok egyéb szükségleti szinte végig felkiáltójellel cikkre tartanak igényt, ami- hangsúlyozta, hogy a beesőié­ben alkatrészként benne van tesen elvégzett jó minőségű Mázán Györgyöt, aki a saját termelésű anyaguk munka önmagában még nem mondta, hogyha MEF is. A háztartási gépeknél, a érdemel elismerést! Ez min- gozói kezdeményezéseket rádió- vagy telet ízióvásarlás- den olyan dolgozóval szem- tek a tapasztalt minőségi mányzati szervek pedig olyan nal, vagy bútor beszerzése- ben a legtermészetesebb kö- hibák megszüntetésére. A piacképes árualapot várnak nel minden dolgozo igen- vetelmeny, aki elkötelezte minőséget ellenőrző brigád 1977-ben, amelyet a megbíz- koruljarja. megforgat- magat a gyár valamelyik együttműködési megállapo- hatóság, a kiváló minőség, a ellenőrzi munkahelyevei. dúst kötött a rúdhúzóüzem pontos és határidős szállí­így van Ezzel szinte már azt is ki- brigádjával, hogy közös erő- tás is fémjelez. Ez egész or­gond nem általános, hiszen az SKÜ-nek jó hírneve van a világpiacon. Mégis hang­súlyozni szeretném: atyai jó tanácsként kell fogadni e még figyelmeztetést. A városi és megyei pártbizottság egy­el- aránt elvárja, hogy a minő- dol- séget ez évben kiemelt fei­tet- adatként kezeljék. A kor­osak ja és sokszorosan az áru minőségét. S ez rendjén! fejezte, hogy aki az előírt mi- feszítéseket tegyenek a mi- száguhk legfőbb érdeke! Mázán György egy ilyen, nőségi igényeket elhanyagol- nőségi célkitűzések megváló- Orosz Béla személyileg és közösségileg ja, azt el kell marasztalni, s sítására. EzZel az együttmű­egyaránt megkívánt jó mi- ha valaki lizálása is. A vállalat gazdasági céljai­ból, az üzemi társadalomku­tatók eredményeiből és a terület társadalmi lehetősé­geiből kiindulva, az egész tár­sadalom célrendszerét szem előtt tartva alakítható végül ki a vállalat társadalmi terve. Hazánkban ilyen komplex vizsgálati társadalomkutatás­ra kiváíó példa a Csepel Mű­vek oktatási és társadalom- tudományi intézetének tevé­kenysége, s a csepeli koncep­cióhoz kezel áiió elképzelések adjak az Országos Kőolaj- é<í Gázipari Tröszt most alakuló szociálpolitikai osztálya ter­veinek alapját is. Az egyik érdekes, Csepelen készült munka az üzem- és művezetők helyzetével, sze-, repével foglalkozik. A kutatás kísérletet tett a közvetlen ter­melésirányítók helyzetének, önértékelésének elemzésére, a vezető-beosztott viszony, az üzem- és művezetők, valamint a művezetők és a fizikai dol­gozók kapcsolatának, és a be­osztottak „elvárásainak” fel- térképezésére. Egy másik kutatás — ugyancsak Csepelen — a sok- gyermekes családok, csonka­családok és a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevő családok helyzetét válasz­totta tárgyául. Az ilyen komplex kutató- csoportok szaporodása nagy- vállalatainknál fontqs hozzá­járulás lehet a munkahely ne­vélő, közösség- és emberfor­máló funkcióinak tudatos ki- terjesztéséhez, bővítéséhez. Tamás Pál valamilyen módon ködéssel sok konkrét esetet nőségű munka érdekében meggátolja, kivédi a minő- derítettek fel, amelyek a NÓGRÁD — 1977. március 18., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom