Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

Indiában szerdán választások Indiában szerdán kezdőd­nek a parlamenti választá­sok. Csupán a havazások ál­tal a külvilágtól elzárt Khas- mir és Jammu államban vá­lasztanak júniusban. Indira Gandhi miniszter- elnök Uttar, Pradesh és Bi­har államokban a választási hadjáratot lezáró gyűléseken elhangzott beszédeiben fel­hívta India népét: adja sza­vazatát az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártra, mert csak az tudja biztosítani az or­szágban a stabilitást, India további előrelépését a demok­rácia, a szocializmus útján. A választási kampány be­fejezése előtti utolsó órák­ban a fő politikai pártok vá­lasztási felhívásokat intéz­tek a néphez. Az Indiai Nem­Mint jelentettük, március 4-én 14 óra és 14 óra 25 perc között Budapesten, a VIII. kerület, Hungária körút 10/a. szám alatti OTP-kirendelt- ségben ismeretlen tettes — egy 7.62 kaliberű TT-pisz- tollyal — agyonlőtte a kiren­deltségvezetőt és a pénztárost. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság és a rendőri szervek széles körű országos nyomo­zást folytatnak a tettes fel­derítésére. Többek között megállapítot­ták, hogy a bűncselekmény el­követése után a tettes, aki megsérült, körülbelül 110 ezer forintot vett magához és elmenekült. A nyomozás során a lakos­ság számos értékes adatot hózott a rendőrség tudomá­sára, ezeket folyamatosan fel­dolgozzák és pontosítják. A bűncselekmény elkövetésének időpontjában több olyan sze­mély tartózkodott a környé­ken, akik további érdemle­ges és konkrét adatokkal se­gíthetik a nyomozást A rend­őrség kéri a jelentkezését, akik az alábbi három személyt felismerik: — egy 30 év körüli, 170— 180 centiméter magas, erős, kisportolt testalkatú, széles vállú. erősen göndörödő, őszü­lő fekete hajú férfit aki térdig érő fekete bőrkabátot, sárgásbarna — spic alakban kivágott nyakú — pulóvert viselt; — egy 30—35 év körüli, 165—175 centiméter magas, jó megjelenésű, közepes test­alkatú. ovális arcú, sötétbar­na hajú férfit, aki sötét­szürke télikabátban. barna nadrágban. sötétszürke kes­keny karimajú kalapban volt: — egy 25—30 év közötti. 165—170 centiméter magas, átlagos testalkatú, dús. ioöb- ra-balra fésült, sötétbarna ha­jú. sovány, hosszúkás beesett arcú férfit, akinek vastag zeti Kongresszus Párt orszá­gos bizottsága kiáltványában nangsúlyozza: az Indiai Nem­zeti Kongresszus Pártnak nincsen alternatívája, ez a párt fejezi ki a nép várako­zásait. Az Indiai Kommunista Párt választási felhívásában rá­mutat: a kommunisták min­denkor a demokratikus erők­kel együtt küzdöttek a poli­tikai porondon. Ezek az erők az 1971-es parlamenti válasz­tásokon együttesen mérték vereséget a jobboldali pártok szövetségére, védték meg a demokratikus rendszert és a nép által jóváhagyott politi­kai irányvonalat. Ezt a szé­les demokratikus egységet még jobban meg kell szilár­dítani. Ívelt, szájsíkig érő bajusza van és sötétszürke szövetka­bátot viselt. A rendőrség kéri a jelent­kezését: — egy szőke hajú nőnek, aki nagykabátját vállára terítve viselte, és akinek a társaságá­ban 165—170 centiméter ma­gos, 40—50 év körüli, zömök testalkatú, szürke kabátos, hosszirányban benyomott, sö­tétszürke színű, keskeny ka­rimájú kalapot viselő férfi volt; — egy 14—15 év körüli fiú­nak. aki egy közeli telefonfül­ke előtt egy férfitől a pontos idő iránt érdeklődött; — a közeli szervizúton par­koló szürkéskék színű Zsi­guli, vagy FIAT—124. kombi vezetőjének, aki a kocsi cso­magterében rakodott; — a Ciprus utca keresztező­déséhez közel állt ZIL teher­gépkocsi 30 év körüli, rövid, szőke hajú. fehér bőrű, hosz- szúkás arcú, feltűnően sovány testalkatú veztőjének; — a kirendeltség előtt nap­közben többször is elhaladt szürke színű M—24 típusú Volga két vagy három fiatal­ember utasának; — egy szürke színű Skoda S—100 típusú személygépko­csi 28—30 éves, kb. 175 cen­timéter magas, rövid barna hajú, sovány termetű, szürke öltönyt és mikádókabátot vi­selő vezetőjének, aki kocsijá­ból kiszállva délelőtt 11 óra­kor az OTP-kirendeltségben átutalási ügyben kért felvilá­gosítást A rendőrség kéri mindazo­kat. akik a személyleírás alap­ján a személyeket felismerni vélik, illetőleg a bűncselek­ménnyel összefüggésbe hozha­tó adatokról tudnak, értesít­sék a Budapesti Rendőr-fő­kapitányságot. a 07-es telefon­számon. illetve bármely rend­őri szervet, vagy rendőrt. 42 Arpacai vize A jelentések szerint jó lég­körben folynak Moszkvában a szovjet—török tárgyalások. Ihsan Sabri Caglayangil tö­rök külügyminiszter termé­szetesen, elsősorban vendéglá­tójával és kollégájával, And­rej Gromikóval tárgyal; fo­gadta őt Alekszej Koszigin miniszterelnök is. ,,A szomszédos Törökor­szághoz fűződő kapcsolataink •állandó javítását célzó poli­tikánk nem konjunkturális jelenség — jelentette ki a megbeszélésekkor Gromiko —, hanem elvi-politikai irány­vonalunk.” Az alábbiakban néhány ténnyel bizonyítjuk e megál­lapítás jogosságát. Isztambul nyüzsgő, ezer­színű Váci utcáján, az Isz- tiklall ceddesin mindig sokan állnak a szovjet főkonzulátus fényképtárlói előtt — ezt e sorok írója szemtanúként ál­líthatja. A Szovjetunió és Tö­rökország 610 kilométeres kö­zös határa, a Fekete-tengertől havas hegységeken át éri el az Arpacaj- folyót, majd hosz- szan annak mentén halad. Ez a vonal nemcsak két állam, hanem két világrendszer, két nagy katonai szövetség, a Var­sói Szerződés és a NATO mezsgyéje is. De nemrég a mezsgye mind­két oldaláról mérnökök indul­tak az Arpacajhoz: gátat épí­tenek a folyón, hadd öntöz­ze az errefelé kincset érő víz a szovjet és a török földeket egyaránt Ez a közös munka jelképnek sem akármilyen! Szép bizonyítéka annak a le­hetőségnek, amit Alekszej Ko­szigin 1975. decemberi anka­rai látogatásakor vendéglá­tója, Szulejmán Demirel tö­rök kormányfő így fogalma­zott meg: „A szovjet—török határ a béke határává vál­hat.” Sok víznek kellett lefolynia az Arpacajon, amíg minden­féle természetes és mestersé­ges ködökből ertnek a lehető­ségnek a körvonalai kibonta­kozhattak. Pedig a kezdet biz­tató volt A két szomszédos ország életének sorsdöntő for­dulata időben nagyjából egy­beesett A két nagy állam- alapító — mindkettő iszo­nyú örökség romjain építke­zett m- 1921-ben ... barátsági, majd 1925-ben meg nem tá­madása szerződést írt alá. Atatürk sokszor hangsúlyoz­ta, hogy az idők méhéből vé­resein előbukkanó Törökor­szág sokat köszönhet Lenin­nek és számtalan nyoma van annak, hogy a tisztelet — kölcsönös volt A hidegháborúval megélén­kült imperialista mesterkedé­sek megtépázták a hagyomá­nyokat, a világ azonban vál­tozott — és benne Törökor­szág is. A hatvanas évek vé­gétől a kapcsolatépítés meg­gyorsult. Egy adat: a legutób­bi nyolc esztendő alatt Tö­rökország egymilliárd dollár értékű hitelt és kölcsönt ka­pott nagy szomszédjától. Szov­jet segítséggel épült fel az iszkenderuni acélmű, amely­nek jelentősége Törökország gazdasági életében egyszerű­en felbecsülhetetlen: először megkétszerezi, néhány év múlva pedig megnégyszerezi a minap még évi egymillió ton'nás török acéltermelést A szomszédság jellege — két világrendszer határa — miatt a szovjet—török vi­szony túlnő a kétoldalú kap­csolatok jelentőségén. Cag­layangil látogatása tehát egy jótékony folyamat gyorsulá­sával és gazdagodásával jár­hat Harmat Endre Utazások Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter vezetésével kedden delegáció utazott Prá­gába a KGST könnyűipari állandó bizottsága 28. ülésé­re. Az ülés napirendjén a KGST-tagorszúgok célprog­ram-kidolgozásának helyzete, valamint a gazdasági, mű­szaki-tudományos együttmű­ködés kérdései szerepelnek. X Púja Frigyes külügyminisz­ter Dimitri Biciosz külügy­miniszter meghívására már­cius 16-án hivatalos látoga­tásra Görögországba utazik. 2 NÓGRÁD - 1977. március 16., szerda A Kekkonen elnök meghívására négynapos finnországi látogatásra érkezett Rudolf Kirchschläger osztrák szövet­ségi elnök Helsinkiben megkoszorúzta a hietaniemi hősök sírját. Széles körű nyomozás a fegyveres rablótámadás ügyében — A rendőrség kérése Nép onzág nélkül (1.) Ország a „barna övezetben...” A közel-keleti válság közép­pontjában olyan ország neve all, amely hivatalosan nem szerepel a jelenleg- világtér­képeken De azt ma már sen­ki sem tagadhatja, hogy a palesztin probléma megoldása nélkül lehetetlen a kibontako­zás és a rendezés. Amikor be­lelapozunk a vastag palesztin dossziéba, akkor ennek a kérdésnek hátterét, rövid tör­ténelmi vázlatát és bonyolult összetevőit rajzoljuk fel. A történelmi visszatekintés nem öncélú felidézése a múlt­nak, hanem kitűnik belőle, hogy mind az arabok, mind a zsidók mély gyökereket eresz­tettek ebbe a földbe, és ezer- háromszáz esztendőn keresztül jó viszony és harmónia ural­kodott közöttük. Palesztina és Jeruzsálem ebben a szellem­ben válhatott három nagy vi­lágvallás szülőföldjévé és jel­képévé. A városban, amelyet a krónikák szerint tizenhét- szer pusztítottak el és építet­tek újjá pár száz méter vá­lasztja el egymástól Dávid király legendás sírját a Sion- hegyen, a Via Dolorosát, ahol a keresztet hordozó Jézus ha­ladt, s a Sziklamecsetet, ahonnan Mohamed próféta emelkedett a mennyekbe. Gáb­riel arkangyal kíséretében. Együttműködési készség, jó szándék és vallása türelem jel­lemezte a múld századokat. Ez az összhang azonban rövid idő alatt megbomlott a XX. század kezdetén. A barátok­ból, vagy legalábbis közöm­bös szomszédokból szenvedé­lyesen gyűlölködő ellenségek lettek, mihelyt az imperializ­mus árnya rávetődött a Kö­zel-Keletre és Palesztinára. Az „Oszd meg és uralkodj!” hírhedt elvét itt vitték igazán tökélyre a gyarmatosító hatal­mak. Amikor 1914. nyarán kitör az első világháború, az arab Kelet legnagyobb része még török fennhatóság alatt áll. Az antanthatalmak annyira biztosak győzelmükben, hogy jó előre hozzálátnak az osztoz­kodáshoz. Sir Mark Sykes brit és Francois Georges Pi­cot francia diplomata rajzol­ja meg az új térképet, ame­lyet a kormányok is jóvá­hagynak. A kék színű fran­cia övezetbe kerül Szíria és Libanon, a piros angol zóná­ba Irak és Haifa s a barna színnel Jelölt Palesztinában nemzetközi közigazgatást irá­nyoznak elő London azonban Palesztinát is be akarja ik­tatni érdekövezeiébe. Miköz­ben az ország még török bir­tok, odaígéri Palesztinát az araboknak (akiknek felkelését a brit titkosszolgálat egyik legügyesebb tisztje Lawrence ezredes készíti elő) és a cio­nista mozgalomnak is. (Ezzel kapcsolatos a sokat emlege­tett Balfour-deklaráció, a brit külügyminiszter 1917-ben kelt levele, amely szerint őfel­sége kormánya rokonszenvezik egy palesztinai zsidó nemze­ti otthon megteremtésének gondolatával.) Amikor a törökök végleg távozni kényszerülnek, mind­két oldalról a megígért füg­getlenséget követelik. London — népszövetségi mandátum formájában — úgy tartja fenn uralmát, hogy egymásnak ug- rasztja a két népcsoportot, mélyíti ellentéteiket A brit hatalmi politika az ultrana­cionalistákat erősíti: a palesz­tinai arabok soraiban a Nasa- sibiak és Huszainiak feudális családjait (Amin-el-Huszaini jeruzsálemi főmufti a második világháború alatt Hitler szol­gálatába szegődik), a zsidó közösségben a terrorista Ir- gun- és Stem-csoportot. A Palesztinai Kommunista Párt az egyetlen szervezet, amely soraiba hívja mindkét nép­közösség legjobb képviselőit s következetesen fellép minden­fajta sovinizmus ellen. Ám a pártot betiltják, csak az ille­galitás nehéz körülményei kö­zött működhet, ki van téve a brit gyarmati hatóságok üldö­zésének. A második világháború be­fejezése után London, hogy megőrizze közel-keleti befo­lyását, az „arab kártyára” tesz. Washington viszont, amely be akar törni a térség­be, a cionista erőket támogat­ja. Robbantások, utcai har­cok, emberrablások követik egymást Palesztinában, dúl a terror és az ellen terror: egyet­len napon, 1945. október 31-én például nyolcvan brit katonai létesítményt rohannak meg. A helyzet olyan mértékben rosszabbodik, hogy az angolok egyszerre „felfedezik”: Palesz­tina nem koronagyarmat, ha­nem világszervezeti mandá- tumterület. 1947 februárjában — utánunk a vízözön felkiál­tással — az egész csődtöme­get átutalják a Népszövetség utódjának az ENSZ-nek. Vizsgáló bizottság a helyszí­nen, hosszas viták, s jóllehet a Szovjetunió és az ENSZ­tagállamok többsége egy füg­getlen, kétnemzetiségű állam létrehozását pártolná: .a hely­zet elmérgesedése miatt két külön, független állapi meg­alakítása jelenti a realitást. Az ENSZ-közgyűlés 1947. no­vember 29-én úgv dönt, hogy 1948 októberétől 14100 négy­zetkilométeren 498 ezer zsidó és 497 ezer arab lakossal lét­rehozzák Izraelt; Arab-Palesz- tinának 11 100 négyzetkilomé­teren 725 ezei arab és 10 ezer zsidó lakosa lenne: Jeruzsá­lem és környéke — 170 négy­zetkilométeren 205 ezer la­kossal semlege0 zónaként nem­zetközi köz.igazcatás alatt áll­na — összekötő kapcsot jelentene a két ország között. Az akkori Arab Liga — brit támogatással — elvetette a felosztást és „szent háborút” hirdetett meg Az 1947. de­cemberében kezdődött harcok 1948. májusában — amikor az angol csapatok, szokásuktól eltérően, idő előtt kivonultak — hivatalosan is az első arab —izraeli háború formáját öl­tötték. (Közben megtörtént a Deir Jászin-i incidens: 1948. áprili= 9-én egv szélsőjobbol­dali Irgun-kommandó .beha­tolt a jeruzsálem' semleges övezethez tartozó faluba és 254 arabot lemészárolt.) A 15 hónapos háború izraeJ 11 sikerekkel ért véget s a tűzszüneti vonalakat a tény­leges katonai helyzetnek meg­felelően állapították meg. Az ENSZ-döntés semmissé vált, Izrael területe 20 540 négyzet- kilométerre nőtt. A palesztin állam nem jöhetett létre: a gázai-övezetben Egyiptom fennhatósága valósult meg. Ciszjordánia egybeolvadt Transzjordániával, s létrejött Jordánia. A semleges zónát felosztották. Jeruzsálem újvá­rosa Izraelhez, óvárosa Jor­dániához került. Izraelben mindössze 200 ezer palesztinai arab maradt — több mint nyolcszázezren váltak földönfutókká, Deir Já­szin nevét kiáltották. S az 1967 júniusi, harmadik hábo­rú következtében a gázai • övezet és Ciszjordánia is iz­raeli megszállás alá került,' semmi sem maradt az eredeti Arab-Palesztinából. Réti Ervin (Következik: Abu Ammar karavánjai.) Konzultáció fl szocialista demokráciáról P ártunk XI. kongresszusa * alapvető társadalompo­litikai céljaink meghatáro­zásánál a hatalom kérdésé­ből indult ki. Egyértelműen megjelölte tartalmát, jellegét és fejlődésének irányát. Meg­erősítette: államunk prole­tárdiktatúra, a munkásosz­tály államhatalma, lényege nem változott és nem válto­zik. A proletárdiktatúra hármas — az elnyomó és védelmi, gazdaságszervező, valamint a kulturális nevelő — funkció­ja lényegét tekintve tehát változatlan. Érvényesülésé­nek módjára azonban hatás­sal vannak a megtett út ered­ményei, a megváltozott kül­ső, és döntően a belső politi­kai viszonyok. Ugyanis a szo­cialista nemzeti egység erősö­dése, rendszerünk fejlődése a szocialista demokratizmus ki­bontakozása gyakorlatilag le­hetetlenné teszi az osztályel­lenség nyílt fellépését. Takti­kája megváltoztatására és új, árnyaltabb módszerek kere­sésére kényszerül. Tehát az elnyomó funkció változat­lan megmarad, alkalmaz­kodva a társadalmunkban bekövetkezett változásokhoz. A gazdasági szervező, épí­tő funkció érvényesülésének belső feltételei ugyancsak kedvezően változtak. Az ál­lami tulajdon szüntelen gya­rapítása és mind eredménye­sebb felhasználása, szövet­kezeteink fejlesztése szintén növeli az állam 1 szerepét a gazdaságszervező munkában. A szocialista állam biztosít­ja a társadalmi újraterme­lési folyamat zavartalanságát. A szocialista tulajdonviszo­nyok alapján megszervezi az anyag; javak elosztását. Gon­doskodik az egész'' népgazda­ság tervszerű, arányos fej­lesztéséről, a termelőerők ha­tékony működtetéséről a tár­sadalmi és egyéni szükségle­tek mind magasabb szintű kielégítése érdekében. Alap­talanok tehát az olyan néze­tek, melyek szerint a gazda­sági szabályozók önmaguk­ban elegendőek a gazdasági folyamatok irányítására. Ta­pasztalatok igazolják, hogy a gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, jog­körök jelentős részének de­centralizálása még fokozot­tabban igényli a hatékony központi irányítást és ellen­őrzést. Pártunk célja — s ezt állásfoglalásai, valamint a po­litikai gyakorlat igazolják —, gazdasági rendszerünk to­vábbfejlesztése. A centrali­záció és decentralizáció kom­binálása, nem pedig válasz­tás a központi irányítás, vagy az irányítás reformja között. Az ideológiai-kulturális feladatok megoldásában a szocialista állam ugyancsak; kulcsszerepet tölt be. Belát­ható ideig csak állami mód­szerekkel lehet megszervezni az egész társadalom érdekei­nek megfelelő oktatási rend­szert, biztosítani a felnövek­vő nemzedék szocialista ne­velését, népünk műveltségé­nek gyarapítását. A közok­tatás megszervezése éppúgy állami feladat, mint a köz- művelődés vagy a tudomá­nyok fejlődésének irányítá­sa. A gazdasági-szervező és a kulturális-nevelő funkciók a szocialista közösség orszá­gai közötti sokrétű kapcso­latok kibontakozásával mind­inkább nemzetközi funkció­ként is érvényesülnek. Jól megmutatkozik ez á KGST tevékenységében, a szocialis­ta gazdasági integráció foko­zódó kibontakozásában. Erő­södik a belső és nemzetközi színtéren folytatott ideológiai munka, valamint a kulturális tevékenység, a tudományos kutatások összehangolása is. A szocialista állam funk­cióinak tartalma tehát szün­telenül bővül és módosul. Ma már fő funkciója a szervezés, irányítás, a gazdasági és a kulturális szervező-nevelő múnka. Ezért pártunk eluta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom