Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
Hazáról — egyszerűen Népszerű sorozat újabb és újabb kötetét jelenteti meg a Magvető Kiadó, a Gyorsuló idő címmel. Népszerűségének az a titka, hogy kötetei arról szólnak, amiről beszélünk ugyan, de nem úgy, nem azzal a nyílt egyszerűséggel mint amellyel a szerzők mondják el gondolataikat. Talán szokatlan első pillanatra és mégis, nagyon beleillik e sorozatba Kádár Jánosnak néhány hónappal ezelőtt megjelentetett Internacionalizmus és nemzeti érdek című kötete. Nagyon beleillik, mert e témáról — házasságról és nemzetköziségről — messzemenő eredetiséggel, egyszerűséggel és pontossággal szól. Író és olvasó, politikus és politizáló ember egyaránt tudja, hogy arról a legköny- nyebb és egyben a legnehezebb beszélni, amiről mindenki kötelességének tartja szólni, miért ott van a szónokok szavaiban, vezércikkírók fordulataiban, iskolai ünnepélyek megemlékezéseiben, elméleti igényű írásokban, vagy a stílust csillogtató esz- szék gondolatkörében. Hazáról és hazafiságról, nemzetről és nemzetköziségről különösen nehéz úgy írni és beszélni, hogy e tetszetősségnek soha ne essék áldozatul a gondolat emberi őszintesége és elméleti tisztasága, a pontosság teljes és maradéktalan igénye pedig ne zárja ki a közérthetőséget, a sallang nélküli, nemes előadásmódot. Mindenkinek, aki e tárgykörben mozog tulajdonképpen kívülről nem látható harcot kell vívnia egy megkövesedett, a köztudatba, a szónoki beszédbe és a publicisztikába nagyon is beletapadt fodrpzó, dagályosság ellen, amely éppen arra szolgált, hogy elkerülje a pontosságot, vagy pedig a pontosság szigorú követelményével mentette e nagyon is érzelmi töltésű téma lapos, sokszor áltudományos kifejtését. S ez csak látszólag a statisztika ügye. • Eszmék, nézetek, ideológiai gyökerű álláspontok rendszerint megkapják a maguk megfelelő kifejezésmódját is. A szocialista hazafiság pedig mindennél jobban idegenkedik a verba- lizmustól, a nacionalista frázisok világától. A marxista—leninista elmélet tisztaságot, pontos, világos fogalmazást követi), a népi-nemzeti sajátosságokkal való azonosulás pedig magyar közérthetőséget. Az, hogy a hazafiság és internacionalizmus ma egymást kölcsönösen feltételező, egymás nélkül nem érvényesíthető elméleti és érzelmi \ ite- góriák, nem önmagukban, hanem a gyakorlatban kapnak bizonyítást. A párt, a kormány politikájában, a Szovjetunióhoz. a szocialista országokhoz való nyílt szolidáris, testvéri viszonyunk meghatározásában, a béke és a haladás nagy kérdéseinek megválaszolásában, más népek szabadságküzdelmeinek támogatásában, a magyar érdekek szocialista értelmezésében és szolgálatában, a szocialista haza odaadó építésében és szeretetében. A hazafiság és internacionalizmus eszme és érzés, de olyan eszme és olyan érzés, amely politikában, gazdaságban, társadalomépítésben, milliós tömegek tetteiben tárgyiasul. S az a tizenöt év, amelyről az említett beszédekben és cikkekben szó van. éppen azt mutatja, bizonyítja. Újra és újra visszatérő kérdés e kötetben, újból és újból megfogalmazott világos felelettel, hogy kikkel és mivel azonosítjuk magunkat saját nemzeti múltunkból, s mely szellemi-érzelmi örökség részeseinek tekinthetjük magunkat. „Ezért, ha visszatekintve a múltba a nemzet- fenntartó erőt keressük, akkor a babért és a hála koszorúját el kell vennünk a nemességtől és a polgárságtól és a dolgozó osztályoknak kell adnunk. A dolgozók voltak azok. akik munkájukkal minőmkor előteremtették a kenyeret és vérükkel védték mindig a hazát. Dózsa, Esze Tamás, Táncsics, majd a munkásosztály nagy fiainak vezetésével a szabadság zászlóvivői és a haza igazi harcosai voltak. Az ő hazafiságuk igaz hazafiság, és mi ennek a hazafiságnak a folytatását akarjuk". Máshol pedig így fogalmaz: „A szocialista társadalom felépítése elengedhetetlen feltételének tartjuk, s ezért pártunk kötelességének tekintjük, hogy a magyar viszonyokra helyesen alkalmazzuk a szocializmus építésének általános, közös, netrv zetközi törvényszerűségeit. Ugyanígy alapvető követelménynek tartjuk, hogy a szocialista építés altalános elveit hazánk történelmi múltjából, országunk adottságaiból sajátos nemzeti formák és keretek között, s azok figyelembevételével alkalmazzuk”. Elvekről van itt szó, konkrét jól követhető és egyben elhatároló elvekről, amelyek alapján úgy fogalmazható meg a hazafiság lényege és annak jegyei, hogy azokból cselekvés és magatartás is világosan következzék. „Ésszel, szívvel, szóval és tettel, egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gvarap'tanunk, erősítenünk a Magyar Nép- köztársaságot, amely"’ számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja”. A hazafiságnak van'nak ünnepnapjai, mint a március tizenötödike, a negyvennyolcas dicső szabadságharcról való megemlékezés, vagy a tavaly ünnepelt Rákóczi-év- forduló. S ünnep számunkra minden Petőfi-születésnap. De a hazafiság nem lehet ünnepnapi! Hazafiság csak elvi, következetes és mindennapos lehet, amely megújul és megmutatkozik a munkában, a szocialista nemzeti egység építésében és a nemzetközi szolidaritás, az internacionalizmus ápolásában. Egyszerű, világos és a hazának hasznos hazafiság. R. L. Mai tévéajánlatunk 18.15: Vendégünk a tudósító. A Horizont Szerkesztőség új sorozata a Vendégünk a tudósító. Műsorunk célja az — mondja a rendező, Vámos Judit —, hogy egy kicsit életközeibe hozzuk azokat az embereket, akik a világ minden tájáról tudósítják a magyar tévénézőket. Sorozatunkkal nemcsak az adott országról szeretnénk képet adni, hanem egy kicsit a saját munkánkkal is megismertetni a nézőt. A sorozat első adasában Elek Jánost és Csák Istvánt, a moszkvai tudósítókat mutatjuk be. Új kötet A Kossuth Könyvkiadó újdonsága: „Az agitáció időszerű kérdései” című kötet, Kovács Dóra szerkesztésében. A könyvet elsősorban azok figyelmébe ajánlják, akik naponta irányítják ezt a nehezen körülírható tevékenységet, amely az emberek véleményét. nézetét, ítéletét, magatartását, cselekvését formálja. * KÜRTI ANDRÁS: ÖT PÁR ZÜMBJ *> * * V KISREGÉNY *♦* ♦:« ** •:* v ♦:* ♦:* ♦:* *:♦ ♦> ♦> (5.) E pofon volt a harci jel, a riadó , már egymás hegyén- hátán a két szomszédvárnak, a 11-es és a 12-es szobának a lakói, az ősi ellenségek. Lelkes szövetségesként kapcsolódik be a csatába az a pár lány is, aki más szobából való, de valamilyen okból a szíve a front valamelyik oldalán küzdőkhöz vonja. Az egy Csépe Eszti a kivétel- Komoly, szemüveges lány, technikusnak készül- az is lesz belőle, mert szorgalmas, értelmes, törekvő. És utálja a verekedést, gyűlöl minden erőszakot- .. Ügyesein elhajol egy könyvrakéta elől, , és gyors léptekkel, de nem menekülés- szerűen, kisiet a folyosóra, megkerüli az oda kiszorult pankrátornőket, megy békéltető segédcsapatokért. Jöjjenek a nevelők, mielőtt ezek a bolondok nagyobb kárt nem tesznek egymásban, szét ^nem verik az egész intézetet. — Még mindig nem értem, jelenti ki elkeseredetten és megviselten Káinon. Gézáné, a leányszállás igazgatónője, akinek a két nevelő a portás, a szakácsnő és a takarítónők segítségével negyedórája nagynehezen sikerült megfékezni, szétválasztani, első segélyben részesíteni, további intézkedésig szobáikba parancsolni a küzdő feleket. — Nem értem, hogy miért robbantottátok ki éppen ti ezt a tömegőrületet? Miért ugrottatok egymásnak? A két hadvezérhez, a két fővétkeshez intézve a kérdést, a két Marihoz, aki ott all most az igazgatói szobában- Kámomné íróasztala előtt. Elázva, megtépve, szétcincált frizurával. •— Én csak védekeztem — mondja a barna Mari —, ehhez mindenkinek joga van. Ö kezdte, leöntött vízzel. Egy csurig telt vázából. — Csak azt kaptad, ami járt neked — szögezi le a szőke Mari, aztán az igazgatixnő felé fordul- — És kezdeni is ő kezdte. Össze-visza szurKál- ta, széttépte a levelemet. Rábámul a barna. — Én?! A te leveledet?! Én nem is tud ián», hogy te isme- red a betűket! Oly őszinte a csodálkozás- hogy elveszi a sértés, eiét, egy pillanatra megingatja a vádló magabiztosságátDe csak egy pillanatra. — Igenis, te! — ismétli meg állítását — Ki más? És gondolom, hogy hogyan csináltad. Amikor én kimentem a mosdóba , te belopózxál, mert vannak kémeid a mi szobánkban, tudtál róla, hogy levelet írok. azt is, hogy kinek. Belopóztál, elolvastad, mérgedben összekaristoltad, pedig még be sem feiez’.em egészen. Azután leszaladtál a társalgóba, úgy tettél, mintha tavaly óta egyfolytában ott kuksolná. Mint aki mesét hall, úgy figyeli a másik szavait. Kertész Mari, aztán — immár harag nélkül — azt mondja az igazgatónőnek: — Ez komplett becsavarodott, tessék elhinni. Az az igazság, hogy én május óta a 11-esbe be sem tettem a lábam. Nem is láthattam az ő levelét. En nem is szoktam beleolvasni mások levelébe, nem tudom, honnan veszi- És minden lány igazolhatja, hogy uzsonna után én rögtön beültem a társalgóba, Fülest fejteni. Hármasban. Korol Etussa) és Nagy Ibivel- .. Ki sem mozdultam. Fölsóhajt Kámon Gezerrt, belátja itt csak keresztkérdésekkel juthat el az igazsághoz, jársz te be a 11-esbe? NÓGRÁD — 1977, március 18., péntek Közös fenntartás — közös A pásztói járásban alighanem Ecseg vinné el a pálmát, ha abban versengenének a községek, hol volt több függetlenített művelődésiház-igaz- gató az utóbbi években Akadt, aki más területre ment el dolgozni, mások elköltöztek. volt olyan is, aki rájött, nem neki való a pálya. Az biztos, hogy ez a túlzott fluktuáció nem szolgált előnyére a község kulturális életének... De az elsők között van Ecseg egy kezdeményezés vállalásában is: tavaly a tanács és a termelőszövetkezet közös fenntartásba vette a művelődési házat. Mit is jelent a közös fenntartás, amiről manapság olyan sok szó esik? A lényege: az intézmény anyagi támogatását vállaló gazdasági egység (avagy egységek) a tanácsi költségvetés összegének felével járul hozzá az intézmény kiadásaihoz. Ennek fejében joggal elvárhatja, hogy dol-i gozói részére egyre több kulturális szolgáltatást nyújtsanak. Mi valósult meg ebből Ecse- gen? — Tavaly is két művelődési- ház-igazgató dolgozott nálunk. Alig több, mint fél éve van itt Szilváéi Erzsébet, ezért még nem várhatjuk, hogy nagy változások legyenek — mondja a fiatal tanácselnöknő, Ha- jasné Banos Márta, akinek nem véletlenül sz;vügve a község művelődéspolitikája: megválasztása, a tanácsakadémiai végzettség megszerzése előtt népművelés-könyvtár gondokkal szakon szerzett diplomát és a körzeti könyvtár vezetője volt. — Néhány dolog azonban már történt a szervezésében. A szövetkezet dolgozóinak lillafüredi kirándulásához kulturális prgromok is kapcsolódtak. Voltak TIT-eiő- adások, a zárszámadási műsort ma is emlegetik a faluban. Hogy továbbléphessen, ahhoz segítőtársakat kell találnia. Ügy látom, ez sikerül neki. A pedagógusok, a mezőgazdasági értelmiségiek is partnernek tekintik Erzsikét, Megtalálta az utat a fiatalokhoz — az újjászerveződött KISZ-szervezet támogatásával sokat tehet a programok gazdagításáért. Mindez — egy közhelyszámba menő fordulattal élve ■*- ígéretes kezdés. De hogyan látja a másik fél, a termelőszövetkezet elnöke, Ka- zinczi János? — Kissé könnyelműen ugrottunk bele... Olyan aktív volt a tárgyalás, olyan pozitív lehetőséget láttunk ebben, . hogy vállaltuk a közös fenntartást. Egyoldalúnak érezzük ma még. Magyarul: keveset kapunk. A szerződésben benne van, hogy a szövetkezet dolgozói kulturális igényeinek kielégítésére fordítják nagyrészt az összeget. és jogunk van beleszólni, javaslatot tenni. — És éltek is ezzel a joggal? — Azt piszém, mi is kérhettünk volna többet. De nagy volt a hajtás a múlt évben. A művelődés kérdéseire kevesebb idő jutott. Nem költötték el a pénzt — ez is mutatja. hogy többet kellett volna igényelnünk. Fel kell nőni ehhez mindkét részről, csak akkor tudjuk tartalommal megtölteni az anyagi együttműködést. Ma még sokalljuK a pénzt — 50 ezer forint — de ha egyeztetjük az igényeket, akkor nem lesz egyoldalú a szerződés. Biztosítékunk van rá: új. fiatal szakembergárda dolgozik a termelőszövetkezetben, emelkedik a fiatal értelmiségiek száma a községben is. Nemrég készült el a Hazafias Népfront klubja — a két helyiség kulturális programok szervezésére is biztosított. Az új népművelő talpraesettnek, rátermettnek látszik, reméljük, sikerül képzettséget is szereznie. Még nem nőttek fel ahhoz, hogy a közös fenntartást tartalommal töltsék meg — mondotta a szövetkezet elnöke. De nagy pozitívum mégis, hogy létrejött a szerződés, és felismerték, milyen feladatos: várnak mindkét félre, hogy betölthesse szerepét. A brigádvezetők összejövetelére meghívást kapnak a község népművelői: a művelődési ház igazgatónője és a könyvtáros is. A tervek, programok összeállításakor pedig ott lesznek a szövetkezet képviselői. Elindultak afelé, hogy valóban közös legyen a művelődés ügye. G. Kiss Magdolna Brigádunk sikere a művelődésben A közművelődés országos üggyé vált. A tömegpolitikai oktatásokon való aktív részvétel mellett nagy szerepet kap a szakmai és általános műveltség szintjének emelése. Nagy részt vállalnak ebből az üzemek és a velük kapcsolatban álló művelődési intézmények. A Magyar Rádió és Televízió beindította a Mindenki iskolája című előadássorozatot, hogy a hiányzó alapműveltség megszerzését, illetve az ismeretek felelevenítését szorgalmazza a nézőkben, hallgatókban. Nagyobb felkészültséget kíván a nézőktől a TV szabad- egyeteme. Adásaiban a világ- egyetem kialakulásától a Föld keletkezésén keresztül — Miért pont májustól nem járszt te be a 11-esbe? Azért — feleli vontatottan Kertész Mari, —, mert májusban voltunk közös színházlátogatáson. Az Othellót néztük. Elíhailgat. lesüt: a szemet. — Tedd hozzá — szólal meg kéretlen a másik Mari —, hogy te azóta szerelmes vagv Husztiba! A ti a Jagellót jat- szta. — Na és?! — kapja föl fejét a barna kislány — Nekem nem szabad? Csak neked szabad?! Csak te lehetsz szerelmes Husztiba?! Akiről még azt sem tudod, hogy nem a Jagellót, hanem a Jágót játszotta ? Diadalmas mosol'yal Int az igazgatónőnek a szőke. — Tetszett hallani. Bevallotta. Csak ő tehette. Mert a mi emeletünkön csak mi ketten lettünk szerelmesek Husztiba, a többiek Bessenyeibe. Ezen is vesztünk össze akkor. És ma ő valahogy megtudhatta, hogy én írtam egy szerelmes levelet Huszti Péter művész úrnak, hát ezért irigységből meg féltékenységből- .. Koppan Kámonné golyóstolla az íróasztal üveglapján. — Elég, elég! össze-vissza fecsegtek, már a fejem is táj. Most menjetek a szobátokba, holnap este folytatjuk. És addig egy mukkot sem! Köszön és elvonul a két Mari, zavartan. Különösen Jo- doga Mari- Lehet- hogy mégsem ez a dagi tette? De nat akkor ki? (Folytatjuk) bemutatja azokat a meghatározó folyamatokat, amelyek feltételét jelentették az emberi civilizáció kialakulásának. E témakörben a dolgozók érdeklődési köre megoszlik. A nagybátonyí gépüzem tmk- üzemrészlegében dolgozó telefonszerelőkből és műszerészekből álló Morse Szocialista Brigád viszont első perctől figyelemmel kisérte az adásokat. Brigádunk tagjai otthonukban nézték végig a műsort. Aztán együtt beszéltük meg a látottakat. Ismereteink gyarapodását frissen mérhettük le az Élet és Tudomány című hetilap műsorhoz kapcsolódó tesztkérdéseinek a megoldásával. A kérdések megválaszolása olyan jól sikerült, hogy a TV-szabadegye- tem Földtudományok című adássorozatának március 13-1 konzultációs adására a szerkesztők meghívták a brigádunkat is. Az ország különböző részéből 16 szocialista brigád képviselői vettek részt ezen a nagyon hasznos, sok vitás kérdést tisztázó találkozón A szerkesztő bizottság és az előadók örültek a megjelenésnek. Javaslatainkat — ígérték — a következő adásokban, az Élet és Tudomány „tudáspróba”-kérdései- nek összeállításánál* figyelembe veszik. Az igazsághoz tartozik, hogy a korábbi kérdését sikeres megoldásához nagy segítséget adott az üzemi letéti könyvtár, amely brigádunk kezelésében van, valamint jó kapcsolatunk a nagybátonyí Bányász Művelódsél Házzal. S végül, de nem utolsósorban az a tudniakarás, amely brigádunk tagjait jellemezte és jellemzi, a továbbiakban Is. Ügy véljük, hogy érdeklődésünk meghozta gyümölcsét: gazdagabbak lettünk tudásban, bővült látókörünk, hiszen a Földről és fejlődés- történetéről olyan dolgokat tudtunk meg amelyeket eddig. csak hiányosan ismertünk. Nagyon nagy élmény volt számunkra, hogy a tudomány jeles kéoviselőivel személyesen beszélgethettünk és az előadásokkal kapcsolatos '1 élemérvünket őszintén elmondhattuk. Ponyi István a Morse Szocialista Brigád tagja Tanuljunk meg tanulni Egy indiai bölcs szerint, az az ember, aki nem tanult, úgy öregszik meg. mint az ökör: a teste gyarapodik, de az ismeretei nem. Napjainkban a szellemi javak gyarapítására mindenkinek adott a lehetősége. Ez azonban még nem minden. Jól tudjuk, hogy sokszor órák hosszat olvashatjuk a tananyagot, amíg némi eredmény, — tudás születik. ..Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka” — tartja egy kínai mondás. Az eredményes ismeret- szerzés tehát jó tanulási módszereket feltételez. Nehéz és nem is lehet általános recepteket adni. A tananyagtól, az életkortól és a tantárgyaktól függően mégis ki lehet emelni olyan altalános vonásokat, amelyek figyelembevétele minden! eredményes tanulás esetében nélkülözhetetlen. Elsősorban ezeket a vonásokat emeli ki Walter F. Ku- gemann Megtanulok tanulni című tanácsadó könyvében. Szellemes, szórakoztató munkájában nem ad csodaszert, de annyi jótanáccsal látja el a diákokat hogy már néhány megfogadása után is jobb osztályzatokat szerezhetnek. A 22 éves nyugatnémet szerző Pavlov kutyáinak „tanulásától” az ismeretszerzés tudomány ős-ismeretterjesztő leírásán keresztül a vizsgák előtti idegkímélésig kíséri végig az olvasót. Megismertet bennünket a bukás okaival és arra is válaszol, hogy főbenjáró bűn vagy életszükséglet-e a puskázás. Hogyan lehet érettségizni idegösszeroppanás nélkül? Hogyan állítsunk össze előadást. beszámolót? Hogyan tanuljuk anyanyelvűnket és az idegen nyelveket? Ehhez hasonló kérdéseket beszél meg szórakoztatóan. de nem komolytalanul a szprző tanulni vágyó olvasóival. Ügy tűnik, hogy Walter F. Kugemann időnként a tanárok ellen beszél. Könyvében azonban azt is elmondja, hogy ez az állítás így nem igaz: tanácsaitól csak a rossz tanárok sértődhetnek meg. Ez viszont nem is baj. Legalább a tanárok is ellenőrizhetik magukat. Dr. Saiga Attila
