Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
I Megyei Filml>emutalók Valóban úgy élnek, mint az inasok? Jelenet a Dal a szerelemről című Ilimből gyilkosoknak, nem tekintheti elévültnek a háborús bűnöket, Ennek a fii,minek olvan asszony a hőse, aki különösen nem felejthet, akinek egész családját kiirtották, s aki maga is megjárta a poklot. Gyilkos és áldozat találkozik ebben az érdekes lélektani drámában, amely egyúttal krimi is. hiszen a nézők mindvégig izgalmas nyomozást láthatnak. A Jiri K'rejciík rendezte filmben kitűnő színészeket láthatunk: különösen jó alakítást nyújt a két főszereplő. Jarmila Kostová és Václav Votaka. Azt hiszem. ez az első beatzenés japán film, amit Dal a szerelemről címmel most játszanak filmszínházaink. Jo Hírőse munkáját ások kitűnő táncdal, a jó együttesek é6 szólisták teszik kellemes A hét két új filmbemutatót tartogat számunkra’. A gyanú című csehszlovák film lélektani dráma. A középpontjában álló probléma napjainkban sem vesztette el aktualitását. hiszen nem mindéin háborús bűnösön sikerült végrehajtani az ítéletet. Volt, aki megszökött az igazságszolgáltatás elől, álnevet vett fel, hogy mentse életét. Az emberiség azonban sohasem bocsáthat meg a náci tömegszórakozássá. Ehhez járul még a szép fényképezés, a japán helyszínek és arcok különlegessége az európai néző számára, valamint a két főszereplő, főképpen a rendkívül bájos Mari Amachi elbűvölő játéka. Új zeneművek A fasizmus feletti győzelem közelgő 30. évfordulója az NDK-ban új alkotásokra ihleti a zeneszerzőket. Műveik témájául a világiban végbemenő forradalmi folyamatokat. a néptömegek imperialista- ellenes harcát választották. A Német Demokratikus Köztársaság zenei életének egyik legnagyobb eseménye az idén ötödik alkalommal megrendezésre kerülő zenei biennale is a történelmi évforduló jegyében zajlik. A berlini szimfonikusok Günter Ko- chan berlini zeneszerzőnek Jamnisz Ritszosz görög költő versére írt kantátájának ősbemutatójára készülnek. Günter Kochan — akinek művészete a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának két és fél évtizede alatt bontakozott ki — művét a világ antifasiszta harcosainak ajánlotta. Siegfried Matthus a drezdai filharmonikusok megbízásából a hódító háborúkat és a fasiszta népirtást vádoló dokumentumok alapján „Daudate pacem” (Dicsérjétek a békét) című oratóriumán dolgozik. Bemutatásra vár még Kurt Schwaen „A gyermekekhez vezető híd” című kórusműve és Thilo Medek gyermekmiséje, amelyet a német fasiszták által meggyilkolt gyermekek emlékére alkotott. Több NDK-beli zeneszerző választotta új művének témájául a népek közötti barátságot. A bérli,ni rádió például 150 különféle zenemű megírására adott megbízást. Az új művek között több színpadi alkotás is van, például Jean Kurt Forest ,.Húsz nap háború nélkül” című operája és Joachim Grüner Gyermekope- rája. Költészet napja Az idei költészet napja ünnepi műsorát Salgótarjánban a József Attila Megyei Művelődési Központban április 10- én tartják. A résztvevők először megkoszorúzzák a művelődési központ előcsarnokában levő József Attila-dom- borművet, Kő Pál Munkácsy- díjas szobrászművész alkotását, majd az irodalmi műsort tekintik meg. Az est szereplői a József Attila-szavalóverseny megyei győztesei — Molnárné Merczel Erzsébet, Kales Judit, Kuszi Erzsébet, Csányi Tibor, Németh Attila, Sándor Zoltán és Tresó Gábor — lesznek, valamint Csaba Péter pol-toeat énekes és a Pro Musica Urbis kamaraegyüttes. A műsort Kovács P. József, a televízió ismert bemondója vezeti. Egy vizsgálat és két. bennünket a nyilvánosság előtt eimarasztaló újságcikk után mi is szeretnénk elmondani véleményünkéit. Távol álljon tőlünk az önelégültségnek még a szikrái a is. Körülményeink is mostohák. Nem tételezzük fel. hogv az lett volna a cikkíró szándéka, de akart a-akarat lan a rendbontó-hangadóknak. az örök ellenvéleményt szító kisebbségnél? szolgáltatott elégtételt, s nem az egészséges, iózan közvélemény hangiét hallatta. S épp ezáltal ' sikerült neki az amúgy sem magas nevelőtanári és pedagógusi tekintélyt a minimálisra csökkentenie nemcsak mimálunk. de talán megveszerte. S ha nasv a fluktuáció ezen a pályán — amit a NEB-vizsgálat is megállapít — az ilyen beállítású és hangvételű cikkek ezt csak fokozhatják. S azzal se érthetünk egyet a cikkíróval, hogy csak negatívumokat közöl, csakis a hibákat hallandó észreve,nn,i. Az igazsághoz az is hozzátartozik. hoev az otthon vezetőiét ugyan meghallgatta, de ez nem tűnik ki a cikkből. Hacsak nem abból az irónikus célzattal közölt félmondatból nem. amit tőle közöl, s ami így hangzott valójában: ..Hova tudna itt széket tenni?” Feltételezem továbbá azt is. hogy Szabó Gyula olvassa a NÓGRÁD-ot. S ha ez így van, akikor azt is tudnia kell. hogy az utóbbi három év alatt meglehetősen sok cikk és tudósítás szólt rólunk, valamim,t nevelésügyünk sikereiről. kulitúrmunikánk eredményeiről. (Csak ebben a tanévben,^ néigy cikk és tíz hír vagy tudósítás). S ezeknek még a címe is egészen mást sejtet. (Pl, Új szól fújdogál. Szakmunkástanulók a közművelődésbe:!, Több mint szállás, kulturált otthon. Első helyezést jelentő oklevél a Fürdő utcában...). Előtte Is Pintér István: FEJEI ETEK A MAGYAR 1 FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL 10. Tömeges ellenállás A néniét fasiszták a felszabadító Vörös Hadsereg megérkezése előtt minden talpalatnyi földet fel akartak perzselni. minden értéket el akartak hurcolni, minden épkézláb embert ágyútöltelékként akartak bevetni. E pokoli terv ellen a tömeges ellenállás, a falvak, a városuk kiürítését elrendelő parancsok megtagadásával kezdődött. A Tiszántúlon a nagybirtokosok, a tőkések, a különféle egyéb urak pánikszerű menekülését még a legtöbb esetben követték a kis- hivatalnokok. A dolgozók azonban csak elvétve hagyták el otthonukat. A Hajdúságban kelt szárnyra az a népi mondás: ,,Urak, papok szaladjatok. parasztok csak maradjatok!*' A Duna-Ttsza közének, s főként, a. főváros és környékének kiürítésekor már tömeges ellenállással találták szembe magukat a nácik és csatlósaik. A menekülők szörnyű kálváriája, a németek és nyilasok harácsolása, fosztogatása. a hazafiak szervezett ellenállásának eredményessége es főként a felszabadított telyek megcáfolták a gyalázatos szovjetellenes propagandát — jórészt maradásra bírta az embereket. „Mi Szegedre, Debrecenre nézünk és nem megyünk... Az ország népe hazát akar és nem hontalanságot” — írta az Ellenállás novemberi száma. Csepel népének 1944. december 4. és ö-a között a város kiürítési parancsával szembeszegülő bátor helytállása. amelyet Kalamár Jó. zseí vezetésével a „13-as bizottság” irányított, nemcsak a csepeli munkások elhurcolását. hanem a főváros munkáslakta peremkerületeinek evakuálását is megakadályozta. A Dunántúlon jórészt már azok is ott maradtak, akik az ország más részeiből még ide menekültek. Főleg csak azok mentek tovább, akik tudták, hogy a felelősségre vonást nem kerülhetik el! Az utolsó „végvárakból”, Sopronból és Szombathelyről származó nyilas jelentések is arról számolnak be, hogy a lakosság nem hajlandó szülőföldjét elhagyni, mert „ha már éhezni és fatyáskodni kell. legalább itthon legyünk.” Tömeges ellenállással válaszolt a lakosság a nemzeti vagyon elhurcolásának, és a gyárak felrobbantásának tervére. Egymás után alakultak kommunistákból, szervezett dolgozókból, öntudatos munkásokból különféle „védelmi bizottságok”, amelyeket sok esetben a műszakiakkal, sőt a tőkésekkel vagy megbízot- taikkal együttműködve szerveztek. Csepelen, Miskolcon, Diósgyőrött, a győri vagongyárban, a Dunai Repülőgép- gyárban, az Egyesült Izzóban, a Ganz Hajógyárban, a MÁ- VAG-ban, a Kőbányai Sörgyárban, a Hazai Fésüsfonó- ban, a Mechanikai Cipőgyárban, az Ózdi Acélárugyárban, a Vadásztöltény gyár mo- sonmagyoróvári részlegében, és még másutt is alakultak illegális szervezetek. A gépek elszállítását időhúzással, ide- oda utaztatással, nem egy esetben értéktelen szerszámok berakásával mentették meg. Pécsett a vasutasok helytállása akadályozta meg a megrakott szerelvények elindítását. A német hadvezetést meglepetésszerűen érte a Vörös Hadsereg gyors előretörése, és Budapest megközelítése. Ezért minden épkézláb embert mozgósítani akartak, hogy legalább hevenyészett védőár- kokban vehessék fel a harcot. A peremkerületek, és környező falvak lakóinak ezreit kényszerítették munkára, de kevés eredménnyel. Pedig e célra igénybe vették a esendőrséget, a nemzetőrséget, a légószolgálat fegyveres beosztottjait, sok esetben katonaságot is. A kispesti polgármester írja a sikertelen kísérletekről: „Minden odaadásunk ellenére is a lakosság kötelességérzete elkopott.. Az Országos Elhelyezési Kor- niánybiztosság elnöke röviden így összegezte tapasztalatait: „A magyar sem dolgozni. sem harcolni nem aikar.” Falun a parasztság terményeinek eltitkolásával, a szállítási kötelezettségek szabo- táiásával menti, ami menthető. Az állatokat távol eső majorokban, tanyákon vagy erdőkben rejtegették. (Az állatállománynak így is több mint 50 százaléka pusztult el. vagy került a németek kezére.) A vidék, főként pedig a főváros lakosságának elévülhetetlen érdeme az üldözöttek, egyes esetekben szovjet hadifoglyoknak. a katonaszökevények és a zsidók tízezreinek rejtegetése, bújtatása. A rejtegetőknek nemcsak a kockázatot, a megtorlást kellett vállalniuk, hanem utolsó falatját is meg kellett osztani a bajba jutottakkal. A magyar hadsereg a magyarországi hadműveletek során az utóvéd szerepét kapta. De ez már egy demoralizált, szétesett hadsereg volt. Előbb a székelyek, azután a kárpátaljaiak, a nyírségiek, majd az alföldiek mentek el tömegesen — panaszolják jelentéseikben a nyilas tisztek. A főváros pincéi, elhagyott házai tele voltak „dezertálók- kal”. A Dunántúl erdeiben, falvaiban ezrével lézengtek a front elvonulását váró katonák. A városokban pedig „csak egy nap a világ” hangulatába temetkező, dáridózó tisztek mulattak. 1945. áprilisában — két hadosztály átállása miatt — a német hadvezetés parancsot adott a Németországba ’ hurcolt magyar honvédcsapatok lefegyverzésére, és munkásalakulatokba történő beosztására. (Folytatjuk) fületekről érkező hírek, amc4 NóGRÁD — 1975. április 9., szerda iántaik már itt riporterek. a NÓpRÁD munkatársai, akik a tanulókkal is beszélgettek. Olyan tanulókkal is. mint Méhész István III. éves üvegfúvó. aki viszont ísv nyilatkozott: ..Sajnálom, hogy már III. éves varrtak ■ ..” (Friss szellő fújdogál, NÓGRÁD 1973). Vagy idézhetem a múlt évi szeptemberi számot is. mely arról szólt, hoav a megyei KISZ vb és művelődési osztály úgv döntött. hogy kulturális eredményeinket látva. ötezer forintos jutalomban részesít. Ö nem látta meg az eredményeket és tanulóink gyarlóságait, bár ezeket a tanulóink is elismerik. A legutóbbi otthongvűlésen hangzott el ez a két őszinte vélemény: Ivádi Sándor: „Tudjuk, mi se vagyunk angyalok, s ezt elmondtuk a népi ellenőröknek is.”. Mender László III. éves: „Kár. hogy ezen a vizsgálaton csak a negatívumok jöttek lei. pedig vannak eredményeink is.” A továbbiakban hadd válaszoljak a cikkíró néhánv bántó megállapítására. Először is az épüiet kérdésére. Vagv ez. vagy az albérlet tanulóink részére. Az utóbbinál ez jobb. Hogy miit tettünk mi. a szakoktatók és a tanulók 1972- ben ennek érdekében, arra nézve hadd idézzem Csőri József szakoktató szavait, aki mindvégig itt dolgozott ezen idő alatt: „Akkor jött volna az újságíró élvtárs. s azt látta volna, milyen volt azelőtt és mit dolgoztunk azért, hogy olyan legyen, mint amilyen most”. Sajnos, se a szekrényes öitözőt. se a hálótermeket, se a mosdót mea- nagyítani nem tudjuk. de még a boyler-kapacitást se növelhetjük. A négyszáz liter meleg vizet tíz tanuló knüröd- heti, s a többi, ha nem vár. masának melegeit a vizet. De a legtöbb tanulónk tud zuhanyozni az üzemben is, ahol dolgozik. A Salgótarjánért végzett két félnapos társadalmi munkával kapcsolatosan a diákta- nács is nyilatkozni kíván, hisz’ a szervezésben ő is részt vett (felhívó plakátot is szerkesztettek). Ehhez csak amy- nyit: előtte egy hónappal Ka- rancskesziben énp olv nehéz körülmények közt törtük a kukoricát a sárten serben, népgazdasági érdekből, vizesen, lucskosan. És akkor se fázott meg senki sem. és ezen a munkán sem. A havi egyszeri eltávozást a szülői értekezlettel egyetértésben határoztuk meg. De van bőven olyan tanuló, aki vagy jutalomból vasv komoly indok miatt többször is hazamegy. A diáktanács szerepléséről Baranyi Géza tanulónk ezzel a kérdéssel, amit az otthon,gyűlésen tett lel. véleményt is mondott: ,,I«n a dl- áktanáos feladata, munkája tulaj dánképpen?” Egv fontos kötelességgel adós maradt, az biztos: s ez a társadalmi tulajdon védelmében való aktív közreműködés, de a kulturális programra való szervezéssel is. A cím túlzására is szeretném felhívni, a figyelmet. Az inasoknak ugyanis nem volt valaha tanul óotthonuk. Városunkban is 1948 óta van. De hoav mi módon éltek ,tt az akkori tanulók, arra nézve érdemes lenne meghallgatnia Urger Sándor szakoktatónk véleményét, aki ennek az első otthonnak lakói a volt. Csodálkozunk azon is. hoev se otthon gyűlésen, se szülői értekezleten nem jött ki ilven élesen ez a sok probléma, pedig azokon a felszólalókat soha senki meg nem fenyegette. Tanulóink tagjai voltak mindig az intézeti, sőt a megyei és egvszer az országos diákparliamentnek is. Lelki ism,ereHink szerint mindig a Rendtartás és a Házirend szerint tártunk el. s e szerint él tanulóink naiav többsége is. S ettől ezek után se kívánunk eltemi. mert sz ehhez való ragaszkodást megköveteli tőlünk felettes hatóságunk is. de azok a becsű • letasen dolgozó és gondolkodó tanulók is. akik nemcsak a jósaikat követelik, de a kötelességeiket is teljesítik, s akik nevében szót kértem ebben a vitában. Petényi László tamulóotthani nevelőtanár ★ A szerkesztőség megjegyzése: Bár több megállapításával nem értünk esvet. rövidítve közöltük Feténvi László tanul óotthoni nevelőtanár válaszát lapunk március 13-1 számában. „Inasok a Fürdő út 3-ban” cikkel kapcsolatosan. A mértéi tanács művelődési osztályának vezetőiétől és a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójától nyert értesülés szerint Pál Vendel megbízott tainulóotthon- vezetőt az iskola igazgatói a más munkakörbe helyezte át. Az otthon vezetésével Varsa Balázs Vilmost bízta meg. A diák,tanács működésének feltételeit kölcsönösen biztosítják. A berendezések lehetséges javításét folyamatosán elvégzik. Hűtőgépet, rezsót. szőnyegeket. asztalokat és székeket szereztek be. Az intézmény vezetősége tudja, nagv az átmeneti otthon körülményei ma sem kie'égítő- ek. a végleges megoldást a BRG mellett most épülő szak- murkáí-kéoző iskola, otthon és tanulóműhely jelenti. Mai tévéajánlatunk 20.00: Párizs augusztusban Magyarul beszélő francia filmvígjáték 16 éven felülieknek. Az 1965-ben készült film egy párizsi fiatalember nyári kalandíjait meséli el. Csakhogy ez a fiatalember nős, családapa. S a kaland sem éppen legális. Henry Plántán nyaralni küldi bájos feleségét és gyermekeit. Miközben maga áldozatot vá1 lalva Párizsban. marad. A csaladjától megvált Henrynek ugyan eleinte sok gondot okoz a mosogatás, a tiszta ruha. De mindjárt könnyebben vészeli át a kánikulai napokat az aszfalt- rengetegben, mihelyt megismerkedik Patt-tal, a felettébb csinos, szőke manökennel. Akivel nem is olyan elvisel- hitetlen Párizs. augusztusban... A film főszerepeit Choureau Etehika és Charles Aznavaur játssza.
