Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

A kuruzslástól a modern tudományig II. Áz állatkórházban A tanácsi vállalatok elmúlt évi munkaügyi tevékenysége Az állategészségügyi állo­más udvarán nagy a forga­lom. Beteg átlátok várnak vizsgálatra, illetve felvételre. Nézem az elles előtt álló te­henet — furcsa érzés, hogy az állat is éppen, úgy, mint az emiber, lehet súlyos beteg! Dr. Fábián Ferenc, a kórház megbízott vezetője számára ez miinidtennapos, megszokott lát­vány. Van úgy, hotgy egy na­pon egymás után, két császár- metszéses ellést is levezet. Eh­hez pedig a szakmai tudáson túl, jelentős 'fizikai erő is szükséges. — Korszerű körülmények között dolgozunk, összetartó a kis kollektívánk. Minden be­teg állatot egyformán kedve­lünk és sajnálunk. De az álla­tok — főleg a kutyák, macs­kák — is megismernek min­ket. ragaszkodnak hozzánk. ★ A kisállatok „kórtermében” most nincs nagy zsúfoltság. A ketrecekben egy fekete puli. egy fü^nyírásra váró boxer, meg egy balesetet szenvedett macska szomonkodik. Látha­tóan ismerősként üdvösük az állatorvost — a maguk mód­ján. — Volt már beteg papagá­junk, aranyhörcsögünk, sőt őzikéink is. Mi magunk nevel­tük fel, cumis üvegből táplál­tuk. Aztán megnőtt, agancso- sqdott; jelenleg az állatkert­ben van,. — Melyek a leggyakoribb orvosi esetek? — A szülészeti problémák gyakori afc a szarvasmarhák­nál. Előfordul galandférges- ség, bélgyulladás, tüdőgyulla­dás. A kedvtelésből tartott ál­latok közül természetesen a kutyák vannak túlsúlyban. És itt álljunk meg egy pillanat­ra! Városunkban, s a me­gyében is nagy divat a kutya. Ez még rendiben is lenne, ha az emberek az állat iránt ér­zett szeretetükör) túl többet gondolnának az egészségügyi követelmények, szabályok be­tartására is. Már tárgyalnak róla és nemsokára kötelező lesz a kutyák évenkénti ellen­őrzése, amely magát az álla­tot, de a környezetét is sok fertőzéstől óvja meg. Különö­sen vonatkozik ez a bérházak­ban tartott kutyákra. Nézegetjük a be tegnapiét. Februárban a következőkép­pen alakult a forgalom: kór­házi betegként kezeltek 32 nagyállatot és tíz kisállatot. A „bejáró betegek” száma 33 volt. Százszorszép Brigitta, a kis fekete uszkár a gazda szerint Vöröskeresztesek találkozója Moszkvában április 8-tól 12-i.g tartják a szocialista or­szágokban, tevékenykedő Vö­röskereszt szervezetek veze­tőinek első konzultatív talál­kozóját. Nagyezsda Troian, a Szovjet Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaságok Szö­vetsége Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke az ebből az al­kalomból rendezett sajtóérte­kezleten kijelentette: célja­ink és feladataink közösek és egységesek. El akarjuk érni. hogy soha többé ne legyenek háborúik, sem kis. sem nagy háborúk. A Szovjet Vöröskereszt — mondotta Nagyezsda Trojan — 72 orsizág Vöröske­reszt társaságaival működik együtt. Különösen szilárd kapcsolatokat alakított ki a szocialista országok Vöröske­reszt társaságaival. Ezt tá­masztja alá a küszöbön, álló konzultatív találkozó is. amelynek alapvető célia: ösz- szehangolni az erőfeszítéseket a vidágbéke megszilárdításá­ban, Együttesen készülnek fel a szocialista országok társasá­gai a Vöröskereszt világkon­ferenciáiéira, amelyet ez év júniusában rendeznek „Vörös­kereszt és a béke” jelszó je­gyében. és a további feladatok Százszorszép Brigitta a vizsgálóasztalon. Dr. Fábián Fe­renc kezeli a „beteget” (Kulcsár József felvétele) a múltkor még maga futott be a rendelőbe. Most alig lehe­tett a kocsiból kirángatai. Érezte, kellemetlen percek következnek. A vizsgálóaszta­lon, az állatorvos keze alatt aztán megnyugodott, még a fényképezőgép lertcséje elé is hajlandó volt odaülni. ★ Dr. Fábián Ferenc, vezető állatorvos és dr. Komilós Ár­pád szakállatorvos mellett há­rom szaksegéd dolgozik, no meg Sírkő Sarolta, akit a munkatársak csak Sáriikénak hívnak. Ö a mindenes. — Két éve dolgozom a kór­házban. 14 évig a sós,hártyám tsz-ben voltam állatgondozó. Ismertem én, az állatorvoso­kat műid. Egyszer azt mond­ja nexem az egyik: — Sárika, nem lenne kedve az állattkór- házban dolgozni? — írja meg, hogy nagyon örülök annak, hogy idekerültem. Én besegí­tés minden műtétnél, és na­gyon sajnálom, hogy a fiatal éveimet másutt töltöttem. Itt megbecsülnek, 2200 forint a fizetésem, gyakran kapok ju­talmat. Valóban mindenes vagyak, takarítok, a doktorok minden reggel hófehér kö­penyben kezdhetik a munkát. Egy órára járok dolgozni és este kilenckor fejezem be. Tudja, egyedül élek. De jól. Van saját házam, mehettem volna már üdülni a szakszer­vezettől Hévízre, de éppen az egyik munkatársat kellett he­lyettesíteni. őszre Lengyelor­szágiba készülünk csoportos kirándulásra. Oda már elme­gyek. ★ Miközben Sárilkával beszél­getünk, az orvosok bemosa­kodtak. A szaksegédek a mű­szeres asztalnál tevékenyked­nek. A császármetszés előtt álló tehén a na,gy adag nyug­tató injekciótól már szelíddé vált. Nézem a műtétet, figye­lőm az orvosok arcát. Foiyik róluk a víz, -z izzadság. Itt a szakmai tudá*or- ii2 a fizikai erőre is óriási szükség van. Szép, és nehéz munka az állatok gyógyítása. V. Kiss Mária A tanácsi vállalatok 1974. évi célkitűzései a helvi szük­ségletek színvonalasabb kielé­gítése. a választék bővítése mellett a gazdaságosabb ter­melési szerkezet kialakítására és a hatékonyság növelésére irányultak. A vállalatok több­sége terveit sikeresen megva­lósította. MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁS —• TERMELÉKENY SÉG A vállalati létszámtervek általában szintentartáet vagy minimális növekedést irá­nyoztak elő. A 21 tanácsi vál­lalat átlagos állományi lét­száma az 1974. évben a ter­vezettnek megfelelően, cse­kély mértékben, közel egy­százainkkal nőtt. Átlagot meghaladó mértékben (több mint 2 százaléklka 1) emelke­dett a kereskedelmi és az el­várásoknak megfelelően, mintegy 3 százalékkal a szol­gáltató vállalatok / létszáma. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy nagymértékben (mint­egy 8 százalékkal) csökkent az építőiparba tartozó vállalatok létszáma. Az összlétszám mérsékelt növekedésén belül gyorsabb ütemű volt a munkáslétszám emelkedése, ennek eredmé­nyeképpen tovább csökkent az 1000 munkásra jutó alkal­mazottaik száma. A termelé­si (forgalmi) feladatok ellá­tását veszélyeztető létszám- hiány nem volt. A munka- erőhulláímzáis intenzitása nem változott; mintegy 28 száza­lék körül stagnált. A vállala­tok többsége biztosította a szakmunkásképzés feltételeit, a munikiásiak továbbképzési rendszere bővült. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték átlagosan, mintegy 4 százalékkal volt magiaisabb 1974-ben mint az előző évben. Kiemelkedő mértékben, több mint 12 szá­zalékkal nőtt az ipari vál­lalatok termelékenysége. az üzem- és munkaszervezési tevékenység, és a termelé­kenységi tartalékok feltárá­sára , irányuló erőfeszítések eredményeképpen. Nagymér­tékben csökkent viszont a Tanácsi Építőipari Vállalat Ágyúkkal as ússóaknák ellen 1945 ‘ januárjában a 271. gárda légvédelmi tüzérezred Mohács körzetében átlépte a ^jugoszláv—magyar határt. Azt a feladatot kapta, hogy fedez­ze a Magyarország területén levő egyik fontos dunai,. átke­lőhelyet. Az ütegek késő este titok­ban foglalták el a tüzelőál­lásaikat. A tüzérek hajnalig ásták az ütegek felállításához szükséges kerek „udvarokat”, a katonák fedezékül szolgáló cikkcakkos lövészárkokat, bunkerokat, erődöket. A hosszú, viharos decembe­ri éjszaka munka közben észrevétlenül telt el. Hajnal­ban láthatóvá vált a folyó végtelen szalagja, az ala­csony balpart és a pontonhíd, melyen szünet nélkül vonul­tak a teherautók, harckocsik, szekerek — a 2. és 3. Ukrán Front csapatainak utánpótlá­sa — amely befejezte . az ellenség csaknem kétszázezer főnyi budapesti csoportosítá­sának bekerítését. — Minden ágyú mellett őr állt. a tüzérfelderítők elfog­lalták megfigyelő állásaikat. fii telefonnál Tamara Szima- kovi ügyelt — emlékszik vissza Jurij Anderszen, az ezred volt parancsnoka. — Őt kértem meg. hogy rendel­je a törzshöz az ezred legjobb ütegének parancsnokát, Bara­nov századost. Néhány perc­cel előbb felhívtak a front tüzérparancsnokságától és olyan parancsot adtak, ami­lyet korábban soha. Az átke­lőhelyet nem légitámadások­tól hanem... úszóaknáktól kellett megvédenünk, melye­ket az ellenség a Duna felső folyásánál bocsátott vízre. Tüzéreink több mint száz ellenséges repülőgépet lőttek le. tüzeltek páncélosokra, lőt­ték az ellenség harcrendjét, de úszóakna még sohasem volt a célpontjuk. Gondolkodásra nem volt idő. Baranov százados riadóz­tatta a üteget. A lövegkezelők a folyó partjára gurították ágyúikat. A balpart alia volt látható. Az úszó jégtáblák között sza­bad szemmel semmilyen tár­gyat nem lehetett volna ész­revenni. A felderítők szemé­ről egy pillanatra sem kerül­tek le a távcsövek. Az első gyanús tárgy ben­zineskannának. a második ge­rendának bizonyult. Ezután egv lőszeresláda tűnt fel. A tüzérek azt gondolták, hogy robbanóanyag van benne Va­laki elkiáltotta magát: — Riadó! — Riadó, riadó! — adták tovább egymásnak a lövegke­zelők. Sebesség... távolság.,, irány... repeszgránáttal! Tűz! — A láda forgácsokra sza­kadt szét. „Szép kis akna — bosszankodtak a megfigyelők. Kár volt pánikot keltenünk...” Az üteg reggel felé rob­bantotta fei az első úszóak­nát, mely egy ugyanilyen ártatlannak látszó ládába volt rejtve. A veszélyes „küldeményt” Nyikolaj Oszi- pov lövegkezelő lövése tette ártalmatlanná. ...Jurij Anderszen tábornok, légvédelmi tüzér nem egyszer vívott közvetlen párbajt az ellenséggel. A légvédelmi tü­zérek akik néhány napig tengeri tüzérekké lettek, egyetlen csillagot sem festet­tek ütegeik csövére, hiszen az úszóakna nem repülőgép. A 271. légvédelmi tüzérezred katonái nem a dicsőségre gondoltak azokban a napok­ban. Igyekeztek segíteni tár­saiknak, hogy minél előbb véget érjen a magyar fővá­rosban bekerített ellenséges csoportosítás megsemmisítése. V. Lvov APN termelékenységi színvonala, elsősorban a termelési volu­men visszaesése következté­ben. A munkatermelékenysé­gi hányad az előirányzott színt körül alakult. A terme­lés (forgalom) több mint 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből " származott. Ennél kedvezőbb volt a ter­melékenységi hányad az ipar­ban, mintegy 90 százalék. A tanácsi vállalatok bér­színvonala 1974-iben igen di­namikusan. átlagosan több mint 6 százalékkal emelke­dett. Átlagot meghaladó mér­tékben nőtt —- többek között — a könnyűipari és kereske­delmi. átlagon alul az építő­iparba tartozó vállalatok teljes munkaidős dolgozói- maik átlagbére. A jelentős mértékű átlagbér-növekedést az állami preferenciák és a saját erőből végrehajtott bér- emelkedések eredményezték. A bérfejlesztési mutatóhoz kötött bérfejlesztésű vállala­tok bérszínvonal-növekedése a bérfejlesztési mutató emel­kedésével „összhangban” volt. BÉRGAZDÁLKODÁS. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS Az 1974-ben végrehajtott teljes mélységű bérbeállítási szint vizsgálata jelentős mér­tékű béraráinytalamságot. fe­szültséget mutatott ki mind a vállalatok között, mind az egyes vállalatokon belül. Az állami preferenciák és a sa­ját erőből eszközölt béreme­léselv hatására a feszültségek némiképp mérséklődtek. A -vállalatok 1974-ben fokozot­tabban éltek az anyagi ösz­tönzésiben rejlő lehetőségek kihasználásával. Növelték a teljesítménybér-formák ará­nyát, az előző évinél több célfeladatot tűztek ki. emel­ték aiz évközi kifizetések, pré­miumok mértékét, elsősorban a gazdaságossá,gra. a minőség­javításra. a határidők betar­tására stb. ösztönözve. AMI NEM FEJLŐDÖTT MEGFELELŐEN A tanácsi vállalatok mun­kaügyi tevékenységének „Achilles-sarka” változatlanul a munkaidő-felhasználás elem­zése és a normagazdálkodás. E tevékenység nem feilódött a beszámolási időszakban sem az elvárt mértékben,. Az üzem- és munkaszervezés sem vált még mindenütt a válla­latvezetés szerves részévé. A munkavédelmi tevékenység színvonala — néhány vállalat kivételével — némiképp ja­vult. Az üzemi demokrácia kiszélesedett, de tartalmi vo­natkozásai még nem kielégi- tőek. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- mozgalomba valamennyi vál­lalat bekapcsolódott és sike­resen részt vett. Az elért eredmények ió ala« pót adóiak a továbbfejlődés» hez. A JJ2LEN ÉS A JÖVÖ FELADATAI Az általános gazdaság! helyzetiét, valamint a helyi körülményeket is számításba véve a tanácsi vállalati mun­kaügyi tevékenység fő irányai a következőkben jelölhetők: meg: A munkaerő- gazdálkodásban a megyei munkaerő-tartalé­kok fokozatos kimerülését és az ágazati fejlesztési koncep­ciókat is figyelembe véve az ipari és építőipari vállalatok­nál a termelési volumen nö­velését kívánatos közel 100 százalékban a termelőkön v- ség emelésével fedezni. Külö­nösen az építőiparban kell az eddiginél sokkal jobban támaszkodni a belső tarta­lékokra. azok kiaknázására, a hatékonyság növelésére. A tercier ágazatokban továbbra is mérsékelt a- létszám, növe­lése látszik indokoltnak. Min­den ágazatban és vállalatnál biztosítani keli azonban a létszámszükséglet egv részé* nak belső erőből (átcsoporto­sítással. átképzéssel stb.) való biztosítását, az alkalmazotti létszám lehetőség szerinti: csökkentését, a szakmai kép­zés feltételeinek javítását, a munikástovábbképzés rendsze­rének (felújító, koiszarűsítő) fejlesztését. A bérgazdálkodásban a vál­lalatok közötti és vállalatokon, belüli 1974-ben. feltárt bér- aránytalanságok felszámolása érdekében következetesebben kell érvényesíteni a munka! szerinti elosztás elveit (Orszá­gos Szakmai Bértáblázat al­kalmazása. pérbeáilítási szint- vizsgálat hasznosítása). Cél­szerűnek tartjuk a jelenleg teljesítménybérben foglalkoz­tatott munkásak 44 százalé­kos arányának átlag mintegy 50 százalékra történő bővíté­sét. Tovább kell emel in i az üzem- és munkaszervezési te­vékenység. a munkavédelem és szociális körülmények szín­vonalját. javítaná kell a munkafegyelmet. Kiterjeszteni szükséges >az üzemi demok­ráciái és a szocialista mun- kavers er. y-mozgc.’ ma t. Fokoz - ni indokolt a belső tartalé­kok feltárására (termelékeny­ség komplex elemzése) és a takarékos gazdálkodásra irá­nyuló erőfeszítéseket, növel­ni kell a vállalati munkaügyi apparátusok szakmai színvo­nalát. (Közép- és felsőfokú munkaügyi tanfolyamokon történő beiskolázás). E feladatok előtérbe hélve- zése. sikeres végrehajtása éppúgy hozzájárulhat a vál­lalatgazdálkodás egészének eredményességéhez., minit a munkaügyi szervek presztí­zsének növeléséhez. Barátid Ottó Bukaresti metró 1975-ben kezdődik a buka­resti metró építése. Az első két útszakasz a Militär ipar- kerületet köti majd összie a Titán lakóteleppel, illetve a Pipera iparikerületet a Bere- csen nevű úi lakónegyeddel. Mindkét vonal érinti Buka­rest központját, ahol a leg­fontosabb kulturális létesít­mények. áruházak és hivata­lok találhatók. A tervek sze­rint a metróforgalom a kö­vetkező ötéves terv végén indul. A bukarestiek már most szép számmal látogatják „A szovjet metró” című kiállí-'• fást. amely nemrég nvilt meg a román fővárosban. Az ér­deklődés természetes, hiszen a román szakemberek a ter­vek kidolgozásánál, maid ké­sőbb a földalatti munkák so­rán szovjet kollégáik tapasz­talataira támaszkodnak. a szovjet technológiát alkalmaz­zák és szovjet berendezésekét használnak fel. NÖGRÁD - 1975. április 9„ szerda 5 / *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom