Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Tízéves gyár számvetése a kultúráról

A zsúfolásig telt tanácsteremből fél óra múltán heten 1 eltávoztak. Nem érdekelte őket a téma — gondolhatná az. idegen. De a távozás indoka éppen arra mutat, hogv a tanácskozás nagyon is közelről érinti őket: a közművelődés tennivalóit megbeszélő pártgyűlésről mind a heten iskolába. tanfolyamra mentek.

A munkások 85 százaléka szakmunkás, közülük 25 dolgozó érettségivel is rendelkezik. Mindössze tízen vannak azok, akiknek az általános iskolai végzettségük hiányos. Speciális helyzetben van tehát az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülékgyára. Persze, mindez a megalakulásnál még nem iellemez- te. az üzemet, egy. az utóbbi 2—3 évben meggyorsult és ma is tartó folyamat eredményét látni az adatokban. Minden rendben lenne? Nincsenek további teendők a munkások műveltségének emelése, a közművelődési pártahtáro- Kat megvalósítása érdekében? Tóth József párttitkár beszámolója, a konkrét, sok pontból álló feladatterv. a vitában felszólalók által felvetett gondok, javallatok nem ezt mutatják.

„Az iskolavégzés mellé nem nő fel a műveltségszerzés többi, iskolán kívüli lehetősége” — a beszámolónak ez a mondata summázza legjobban. ml a fő gond. Ezt fejtette ki a hozzászólók többsége.

Pádár Sándor igazgató: — Bár a sajtóellátottság adatai pozitívak (a párttagoknál

3,5 az üzem egészében 2 darab napilap és folyóirat iár személyenként), nőtt a Kos- suth-könyvek forgalma (a kezdetinek kilencszeresére), kialakítottunk üzemi könyvtárat. kapcsolatot teremtettünk a járási könyvtárral, mégsem lehetünk elégedettek az aktív olvasók számával. Nem használják ki eléggé a lehetőségeket. Kollektív szerződésünk a szórakozáshoz, a pihenéshez való jogot is biztosítja. de kevés az igény kirándulásra. tartalmasabb túrákra — az üzem autóbuszát jobban ki lehetne használni.

A kirándulás — úgv látszik — kényes téma. többen reagáltak erre.

Lórik József: — Úgy fogalmazhatjuk: a brigádunk Eldobta magától egy ió túra lehetőségét. 95 százalékban együtt volt minden — jutalmat kaptunk, amit erre szántunk. elintéztük a szabadságokat, az IllUSZ-szal is tárgyaltunk — mégis, egyenként vissza-visszamondogatták. Talán az átszervezés óta még nem kovácsolódott össze eléggé a kollektíva? ...

Tóth József: — Gyakran hiányoznak a kulturális programok egy-egy kirándulásból. Mert jó dolog a közös boroz-« gatás. fehér asztal mellett sok mindent meg lehet beszélni, de több kell ennél! Szemlélet kérdése az is. hogy sokan úgy mennek el túrára, hogy alig szállnak ki a kocsiból. Pedig a közvetlen környékünk is sok jó túralehetőséget rejt!

A szórakozás. művelődés leggyakrabban említett területe a film. a színház. Sok dolgozóból lett már színházrajongó az elmúlt években, de még kevés lehetőség van a közös színházlátogatásra.

I

Virágh Lajos szakszervezeti titkár: — Az ,.R” alapból több bérletet kell vásárolni, mint eddig. A művelődési házzal kötött szerződés iobb kihasználása is gyaraníthatná a közösségi művelődés formáit, alkalmait. A gyáron belül egyik nagy kört megmozgató program volt mindig a vetélkedő. A versenyzők, a nézők egyaránt sokat nyernek azzal, ha egy-egv témakörről többet tudnak meg. mint eddig tudtak. Miért kell mégis olyan gyakran feltenni a kérdést: mi lesz kitűzve a győzteseknek.

A járási ismeretteri osztó napok sok sikerült programját felidézve — amikor az üzembe érkező előadókat telt ház fogadta — bízvást elmondhatjuk: él az igény az itt dolgozókban a nívós TIT- előadások iránt. A műszakiak képviseletében Mustó Miklós javasolta, kezdeményezzék az előadásokat, vitákat a legérdekesebb témákból. szívesen vállalkoznak a megtartására. Az FMKT és a gyár hat fiatal TIT-tagia a iövő- ben nagyobb részt akar vállalni a szakmai képzettség növelésében is: a régóta halogatott rajztanfolyam vezetését is felajánlották.

„Egy országos nagyvállalat kollektívájához tartozunk, emellett minden, ami itt történik. a nagyközség életéhez is szorosan hozzátartozik, azt formálhatja”. — fogalmazta meg a beszámoló. Ez kötelez — egyre magasabb szintű szakmai munkára és ami ettől elválaszthatatlan: a műveltség gyarapítására, a teljesebb életre.

G. Kiss Magdolna

Könyvespolcra

„Könyvespolcra..; ajánló- jj -gyzék a szocialista brigádok tagjainak”. — Ezzel a rímmel indította útjára az Állami Könyvterjegztő Vállalat a szocialista brigádok házi könyv tárának bővítése céljából néhány hónappal ezelőtt kiadott jegyzékét. A könyveket ajánló lista sikere és visszhangja arra késztette a vállalatot, hogy a havonta megjelenő Könyvbarát című t ájékoztatóban rendszeresen t iy-két oldalas melléklettel e ígítsék a szocialista brigá- c, ->k tagjainak választását. A t iost megjelenő első összeállításban az Európa Könyvkiadó újdonságait és a még kapható nagy sikerű könyveket ismertetik.

Múzeumi rendezvények

Radnóti életműve

A Petőfi Irodalmi Múzeumban november 15-én, nyílik meg a Radnóti Miklós halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett állandó kiállítás, amely elvezeti a látogatót a költő életének és pályájának főbb állomásaira, bemutatja a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselőjének életművét.

A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása: Magyarország a századfordulón.

A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban állandó kiállításon mutatják be november

28-tól — a múzeum legszebb műtárgyait: nagy érdeklődésre tarthat számot egy díszes menyasszonyi ruha, a tokiói öltözködési kultúrát őrző intézet nemrég érkezett ajándéka, amelyet a budapesti múzeum kalöcsi népviseleti ruhával viszonaott.

Az Iparművészeti Múzeumban december elején a gnágj Landesmuseum Joanneum ónedényeit állítják ki — mintegy másfél száz óntár gyat, ugyancsak decemberben rendezik meg a Mai magyar iparművészet című kiállítás- sorozat második részét.

Mai tévéajániaíun'c

20.30: Vészi Endre: Tér"

iszony, A Nyitott könyv című műsor ezúttal Vészi Endre új kötetének címadó novelláját ismerteti*. A mű főhőse Lázár, a kiégett, az élettől eltávolodott filmrendező, aki témát keresve, az építőipari munkás- szállás lakója lesz. Melósnak öltözik, elfoglalja az egyik szoba emeleteságyú társbérletét. S figyeli, hogy élnek, níit csinálnak szobatársai, a többnyire börtönviselt, , hányatott életű munkások. Nappal azután visszamenekül luxuslakásába — szenvelegni. Retteg, hogy felesége megcsalja, hogy a munkásszállás lakói észreveszik: nem közülük való. Egyik ellenszenvesen félszeg szobatársa meghívja sörözni, s megvallja Lázárnak félelmét, hogy kinyírják. A fenyegető levelet is megmutatja. Az események Lázár szá- getett mára is drámai

Jelenet a ma este 20.30'kor kezdődő „Tériszony” című tv» játékból

szobatársat másnap kas Zsuzsa. Ambrus Zoltán, fordulatot holtan találják... Csala Zsuzsa. Zent he Ferenc,

vesznek, amikor a megfenye- Szereplők: Buss Gyula, Far- Csurka Lsázló.

Megyei filmbemutatók

Az új filmhét a szélsőségek hetének mutatkozik. Balassagyarmaton filmdrámák.

Salgótarjánban kalandfilmek premierjére kerül sor. Heti ismertetőnket a drámákkal kezdjük.

A görög származású amerikai filmrendező, Elia Kazan A látogatók című filmjét az Art Kino hálózatban már forgalmazta a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat Ezúttal szélesebb körben, a nagyközönség előtt kerül bemutatásra. Finom eszközökkel, hatásosan rendezett film A látogatók. Kegyetlen analízise az alattomosan terjedő erőszakkultusznak, amely lassan uralkodó tényezővé válik az amerikai társadalomban. A filmről érdemes egy francia lapvéleményt meghallgatnunk: „Valóságos filmművészeti ajándék, mesteri, csodálatosan hatásos mű, amely bebizonyítja, hogy a legszerényebb eszközökkel is lehet kiválót létrehozni... milyen erőteljes a fiimi ábrázolás! Mennyi józansággal és _ az eszközök milyen biztonságával hozza létre a rendező az émelygés, a félelem, a nyo- mottság légkörét, amely attól a perctől kezdve ránehezedik a havas tájra, amikor, mint a rejtekből előbúvó farkasok, feltűnnek a látogatók”. A film főszerepeit amatőrök — Patrick McVey, Pat- ricy Jocye, James Woods. Chiko Martinez, Stevé Ra- ilsback — játszák kitűnően.

Az őszi virágok című jugoszláv filmdráma Ivan Tavcar regényéből készült Mat- jaz Klopcic rendezésében. A múlt században játszódó szerelmi történet alaphangját a gyengéd érzelmek, az ifjúság iránti nosztalgia adja meg. A rendező dolgát elsősorban az nehezítette, hogy az alapul szolgáló regényt csaknem mindenki ismeri Jugoszláviában. A film minden nehézség ellenére végül is nagy siker lett déli szomszédainknál, s a különböző jugoszláv filmfesztiválokon több díjat nyert. Többek között a pulai fesztivál első díját, a női főszereplő. Milena Zupancic pedig a legjobb női alakítás díját.

A Ma éjjel kár lenne meghalni című háborús kalandfilm szintén jugoszláv filmstúdióban készült. Az izgalmakban bővelkedő történet egyik főszerepét a nálunk is jól.ismert kitűnő színész, Lju- bisa Samardzic játsza.

Konrad Petzold NDK-beli rendező Willibald Alexis

XIX. századi romantikus regényíró művéből forgatott filmet Bredow lovag nadrágja címen. Az érdekes, fordulatos cselekményű film a XVI. századbeli Németország életével, szokásaival ismerteti meg a nézőket. Ismert művészek alakítják a főszerepeket. Hanjo Hasse egyike a legnépszerűbb NDK-beli filmszínészeknek; az utóbbi esztendőkben leggyakrabban kalandfilmekben — így A Nagy Medve fiai, A Sólyom nyomában című filmekben — szerepelt. Eva-Maria Hagen filmjei közül nagy sikerrel játszották a magyar filmszínházak a Heroin című bűnügyi, az Utazás a hitvesi ágy körül, és a Barátnőm, Sybille című filmeket. A magyar Bus Kati, aki Gyöngyös- sy Imre Virágvasárnap című művében nyújtott kitűnő alakítást, szintén a szereplők között található. Az Osceola című kalandfilmben a jugoszláv Gojko Mitic partnere volt.

TIT-eló'adás

Mi less kétezerben?

Komplex TIT-előadásra kerül sor csütörtökön, este Lit- kén a Che Guevara ifjúsági klubban. Mi lesz kétezerben? — ez az előadás címe, és az előadóknak előzetesen összegyűjtötték a fiatalok kérdéseit. A válaszokat biológus, fizikus és közgazdász adja meg. A litkei fiatalok a tél folyamán még több, hasonlóan izgalmas előadást hallgatnak meg. Szó van arról, hogy a Mi lesz kétezerben? című előadás Cereden is sorra kerül november 20-án.

8.

Kimenőt kapott este a legénység — már aki akart mászkálni az esőben. A beavatottak a Karamcs utcában levő bordélyházat látogatták meg. Élményeikkel éjfélig traktálták társaikat. Nem tudtam elaludni! Zörgött és főleg csípett a szalma. Vakaróztam, hallgattam a nagy emberistálló éjjeli hangjait. Nem tudtam megszokni az izzadtember-szagot. De ez még élő emberek „illata” volt!

Ébresztő után ismét „ka- rám”-ba vezényeltek minket. Szemerkélt az eső és vártunk, vártunk. Dél is lehetett, amikor megkaptuk a parancsot, és egyben parancsnokunkat. Bányász Gyula tafrta- Jékos főhadnagy kapta szerencsére a megbízatást, aki Homokterenyén volt tanító, egyben körzeti levemtepa- rancsnok.

Elindult a század, november 8-án Párkánynána felé, bokáig érő latyakban, sárban. A zagyvapálialvi elágazóhoz értünk, amikor befutott Kis" terenye felől a vonat. Ingajárat volt abban az időben Pásztó és Salgótarján között. A szülők megtudták valakitől, hogy vonulunk nyugatra, és sokan jöttek a vonattal utánunk. Meglátták a menetelő fiaikat, s leugráltak a vonatról, Szaladtak az üveggyár mellett utánunk. Hozott ki-ki valamit fiának. Még egyszer

NÓGRÁD - 1974. november 13.» szerda

látni akartak minket, hiszen aki elaludva a lovak közé a jövőt senki nem látta. esett, vagy elütötte az autó,

— átment rajta a lóveg ke- Edesanyám almát adott egy reke... — A jó, öreg székely zacskóban, és kezembe gyűrt minden tétovázásunkat elosz- 30 pengőt. Csak pillanatra ta- latta.

lálkoztunk, mert az ország- Mire Kishartyánba értünk, úton végeláthatatlan ^ áradat erősen alkonyodott, hiszen . vonult. Autókon, de főleg fo- november közepe felé jár- gatokon és gyalog, katonák tunk. A falu központjában tömege tartott nyugat felé. vergődtünk össze. Főhadna- A pálfalvi elágazásig zavar- gyünk elküldött minden talanul menetelt csapatunk, irányba valakit, hogy szállást de itt körülvett bennünket a derítsenek fel. Zsúfolva volt vonulók hada. Igyekeztünk ^ egész falu. Padlások, paj- együtt maradni, ám közénk' tá.k mind megteltek katonák- ékelődtek kocsik, katonák, kaL Ekkor elhangzott a pa- egy volt székely hadosztály rancs: menjen mindenki oda, maradványai. Idősebb, véres- ahová akar! Ez számunkra az szemű székely szólított meg utolsó parancs valid Akadtak, bennünket: hová mentek fi- akik az út szélére kiállva, aim? Párkánynánára — felel* német gépkocsikra kapasz- tünfc. Azután megeredt a be- kodtak, s azokon mentek tőszód. Megfontoltan, bölcsen yább. Sokan néhány év múl- beszélt az öreg székely. Sem- va? többen soha nem tértek mi értelme sincs, hogy el- haza

hagyjátok hazátokat. Bár én / Mi' öten átmentünk Sőshar- is maradtam ^ volna Székely- tyánba. Jobban kiesett a for- föld ön! — Előttünk egy zárt gaiomból, s egy családnál batar haladt. Olyan volt, kaptunk helyet. Á falu temp- mimt a kenyereskocsik. Há- lom felé eső végében. Besö- tul az ajtaja. Lassan men- tótedett teljesen, mire élhetünk. Az öreg odalépett a lyezkedtünk a szalmazsáko- batár mögé, kinyitotta az aj- kon_ Gyertyát gyújtottunk, tót. Hat-nyolc halott katona ^eát főztünk, s megbeszéltük, volt egymásra rakva a ko* együnk. Nem volt nehéz csiba. Erre a, sorsra akartok dönteni, A szavazás egyhangú jutni? — kérdezte. Megret- voj^ Nem megyünk tovább! tentünk a látványtól. Magyar Haza keil jutnunk! katonák voltak. Néhányat

bomba vágott agyon, volt, (Folytatjuk)

ART KINO előadások

Magasiskola

Menekülés a solymésztelep különös világából.

Mészöly Miklós kisregénye alapján 1969-ben készült színes díjnyertes magyar film.

Rendező: GAÁL ISTVÁN.

Főszereplők: Ivan Andonov, Bánffy György és Meszléri Judit.

Bemutató: Balassagyarmati Madách XI^13.

Salgótarján, József Attila XI. 15.

I

1

0