Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
ftiunliásüii mondták IGYSEG A gyári liűiégrwi A népi bölcsesség kincsestára kimeríthetetlen. A magyar ember gondolkozásmódjára jellemző szólások és közmondások, az irigységet csakúgy cél- baveszik, mint egyéb társadalmi, emberi, jellemhibát vagy fogyatékosságot. Ennek érzékeltetésére íme egy mondás: az irigyek meghalnak. az irigység 'soha! Bár kevés e mondásban az optimizmus, ám sok igazság fellelhető benne. Az irigység már Bábel tornyának építésekor is létezett, és az irigy kutya, valamint eszi a sárga irigység kitételek fellelhetők napjainkban is. Nóg- rádban csakúgy, mint Göcsejben. Az irigységi megnyilvánulások tehát emberek között meglevő súrlódásokat, konfliktusokat jeleznek. Mi, jellemzi az irigy embert? Külsőre semmi nem árulja el. Ruházata, frizurája iskolázottsági szintje gyakorlatilag elhanyagolható. Ám cselekedetei és szokásai, tekintete, és megjegyzései gyorsan leleplezik. Az irigy ember ugyanis más szerencséjén, sikerén, jólétén bosszankodik, azt inkább magának kívánja. Ez egyáltalán nem közösségi magatartás! Nem tud más ember sikerének örülni, ezen inkább mérgelődik. A lottón azért nem kívánok nyerni, mert iri- gyeim száma — függetlenül attól,. hogy ismernek, vagy sem — lavinaszerű gyorsasággal gyarapodna, egyenes arányban a nyereménnyel. Egy kanál vízben megfojtanának, szúrós tekintetükkel ölni tudnának, ha nem jogállamban élnénk. Nyaralót és vitorlást is ezért nem vásárolok. A sátrat ugyanis senki nem irigyli, mert nem téliesíthető, szúnyogtól nem véd, beázhat, szélvihar elsodorja és akkor éjnek idején szedheti az ember a sátorfáját. Az irigység természetrajzához tartozik, hogy városban csakúgy fellelhető, mint a . falvakban. Bár némileg módosult formában! A kisebb településeken ugyanis a jó hírnek csakúgy pillanatokon belül szárnya kél, mint a rossznak. Vannak tipikusan összeférhetetlen emberek, akik nem a saját portájuk előtt söpörnek, hanem mások sikereit lekicsinyelve kellemetlen szájízt okoznak. Már Gárdonyi Géza is megfogalmazta egyik írásában, hogy minden rossz gyomrú ember irigy a jó étvágyúra.\ Az irigység kiváltó okai , ezernyi formát öltenek. A lakóhelyi irigység más jellegű mint a munkahelyi! A, falvakban életre szóló harag és irigység keletkezik abból, ha a szomszédok elszántják egymásnak a földjét, néhány centivel arrébb teszik a karót, megdobják kővel a szomszéd tyúkját és így tovább. Az ilyenek azután licitálnak egymásra. Szebb vaskerítést készíttet mint a szomszéd, nagyobb televíziót és hűtőszekrényt vásárol — ha kihasználni nem is tudja! A munkahelyi irigység tipikus kiváltó okai: előléptetés, fizetésemelés, kitüntetés. Az irigységnek mindegy; a mérgező nyilak akkor is • kirepülnek, ha jogos az előléptetés, a fizetésemelés. Hölgyek körében az irigység egyik jellemző forrása, ha valaki „leöltözi” a többieket... Azt mondják: ha az irigy szomorú, akkor vagy őt érte baj, vagy mást a szerencse. Önfegyelemmel, önismerettel mások iránt megnyilvánuló tisztelettel és együttérzéssel érhetjük csak el, hogy az irigység, mint társadalmi jelenség csökkenjen. Mert jó lenne, ha csökkenne, hiszen az emberek közérzete ezáltal is javul. r. I. NEMCSAK elhatározás kér. dése, mert ahány ember, annyi ok, jelenség, esetenként kényszerítő körülmény és sok szubjektív érzés alakítja ki hosszabb, vagy rö- videbb távon azt a felfogást: nem vándorlók, innen megyek nyugdíjba. E témáról beszélgettem a öblösüveggyár' B fazekaske mencéjénél néhány dolgozó vaL — Igen. — Hogyan fejeződött be? — Ebben a nem lehet haragudni, nem lehet azt megtenni, hogy nem szólok a művezetőhöz, és megyek a magam feje után. Naponta előírják, mit kell elvégezni, mi a követelmény. „szakma ifjúi mestere” címért folyó vetélkedésben az szakmában ország üveggyárai között. — Véleményemet kikéri a gyár vezetősége, ha jót mondok, elfogadják, megvalósítják — állítja határozottan. A gyárhoz való hűséget salgótarjáni ““ hangsúlyozza akkor is, amiWlraalce- Ezt pedlgT a ™Jvezető mond- k elmondja, hogy néha ja meg így hat, ha valami bosszankodik az ember. Ezt a* embernek, ki- követöen a következőket mérgeiődi magát, aztán szent m0ndja: _ rossz az üveg m.;. — Nehezet kérdezett, de “ DeKe- nősége, kellemetlen ízű a szómegpróbálok rá válaszolni. — Mindig önnek volt iga- davíz, jó lenne helyette li- Bizonyára már hallotta, hogy za? monádé, a fürdőben nincs amikor én gyerek voltam, _ Erről szó sincs! Egy- meleg víz. Ilyen izzadt tescsak protekcióval, sógor- szer neki, máskor meg ne- tét hideg vízzel mosni, egyenkoma-jóbarát, alapon lehe- kém. Amikor ingerült az em. 15 egy életre szól® betegségtett ebbe a gyárba bekerül- bér, akkor még a jogtalant is gél. Jó lenne, ha nekünk is lenne szabad szombatunk. Nem sokkal később Ku- zinczi Gyula műszaki igazgatóhelyettes válaszát írom j egy zetf üzetembe: — A központ intézkedése kell ahhoz, hogy ne szódavini.. Én is így kaptam mun- jogosnak tünteti fel. kát. Az akkori üzemvezető, Varga Feri bácsi, jó barát- ~ Mit »tanácsol a fiata- ja volt édesapámnak. 13 éves Iolinakvoltam, örültem, hogy jöhet- — Ha egyszer megszerettem dolgozni, mert sokan vol- ték ezt a munkát-, tehetségük tunk, szükség volt a kere- is van hozzá, egy-két száza- setre. Nem lehetett akkori- sért ne menjenek máshová. . . ban kimaradni, mert sokan Tudom, hogy pénzből él meg fet> hanem üdítő italt ad- álltak a gyár kapuja előtt az ember, de ez kevés ahhoz, Az^ viszont nem t» bebocsájtásra várva. Most hogy jó, ügyes szakember le- hetjük meg, hogy csak enne s pedig aki jelentkezik, egy- gyen. Azt végezze, amit sze- a kollektívának biztosítsuk, bői felveszik, nem kérdezik, rét, hogy örömét lelje a mun- Az ezzel járó költségtöbbletet kicsoda, micsoda. 36 év alatt kában — mondja "Szőke Gyű- a nyereségbői kell elvenni, egyetlen igazolatlan mulasz- la. Hogy ez milyen összeget tásom nem volt. Nemcsak ne- képvisel, nem tudok rá válr.kem, hanem a velem egyko- PAR LÉPÉSSEL odébb szólni. A kérést mindenesetre rúaknak. Hogy miért alakult munkálkodik Kakuk Zoltán, tolmácsoljuk a központnu... ki ez a felfogás és gyakorlat, ö azt mondja: — Ha fiatal volnék, nem maradnék itt Nem divat a mézeskalács A vásárokból áXnak idején (i.naradhatatlan volt a mé- zaskalácsos. A sátor, benne a piros szivek, nyalka huszárok kardoik és babák lassan eltünedeztek. Nem divat a mézeskalács... Talán egy ilyen díszes sátor miatt hagyta el Bérezés Gyula édesapja, losonci csizmadia-dinasztia fia az ősi mesterséget, s ment Balassagyarmatra, hogy kitanulja a mézeskaiácsosok és viaszöntők mesterségét? Szécsényben telepedett le a százád elején. Fia örökölte a szakmát és az ügyfeleket. Mézeskalácsos és gyertyaöntő. Ez áll a kis fehér táblán Szécsényben. — Látszólag két idegen szakma. De ha utána nézünk, meg lehet találni a rokonságot — mondja a mester, aki túl van a nyugdíjkorhatáron. — A mézeska Iá esős anyaga a méz, a lépestől vette annak Idején. A viasz megmaradt. Régen nemcsak gyertyának öntötték, figurákat is készítettek belőle. Ma már külön veszi a mézet, külön a. viaszt, s aáalékgozik. A műhelyben telnek napjai. Itt készíti a gyertyát1 is. Nem formába önti, ahogy a gyárban csinálják. A műhelyben egy nagy kerék áll, függőleges tengely körül. Erről függenek a kanócok, s kanállal önti rájuk a viaszt, a keverékeit. Ahogy végigcsurog a szálon, megdermed. Mire a keréken újra az üst fölé kerül, lehet rá önteni a következő kanállal. — Huszonöt dekástól egykilósig öntöm a gyertyákat. Ezélőtt tíz-tizenöt évvel még négy-öt kilósakat is öntöttem. Évente két-három mázsa gyertya „megy el”. Ki tudja, mikor tűmák el Nógrádból a mézeskalács? össze lehetne szedni a régi műhelyek felszereléseit, a mintákat, hogy megmaradjon belőlük valami. Gyűjtőkhöz méltó, szép feladat lejegyezni a recepteket! Mindezt, amíg nem késő. —gáspár — Igazuk van, amikor azt mondják, hogy nem magyaAz okokat kutatva általa rázkodá?ra, hanem meleg víz- az okokat kutatva altala- re van szükségük. A jelenlenossagokat mond, amiből gi helyzetben, sajnos, nem nem tudom kihámozni az tudunk változtatni. A melegígazsagot, véleményének jo- víz-szolgáltatást a Salgótam gos indokait. Valamiféle sértődöttséget vélek ■ felfedezni szavaiból. Viselkedése, válajánl Ingatlankezelő Válla1; t biztosítaná, de, sajnos, a közismert távhőellátási gon do c s^ eltérnek azoktól a n-an- miatt szerződéses kötelezi kasoktól, akiktől eddig sok a mi korosztályunkban, annak indokait hosszú ideig lehetne sorolni. Én csak egyet említek: más volt akkor a családi nevelés. — Szerintem érdemes hűségesnek lenni a gyárhoz. Elsősorban ennek az embér látja a hasznát. Sokszor mérgelődik az ember, ha vala- . .... , Ari nem úgy megy, ahogy elő ‘7osat’,- erc*ekeset, hasznosat, van írva. Azt hiszem, így j7íu,faí?0?a^’ njegszívlelen- ...... „w«,™ a, v an ezzej mindenki, aki sze- dot hallottam, meg akkor is, szer csökkentett munkaidő, réti a munkáját, aki nem- "fi„|fetenk™, mergeser\ .hí- Az ott dolgozók heti 42 órát csak azért jön be, hogy itt 7, , a n®k!k ,ner"n . tet*zo dolgoznak. Ez ügyben már írlegyen. Pedig az üvegfúvás d<r»; at’ jelenségeket, ki- tak a Munkaügyi Minlszté- nagyon igénybe veszi az em- sebb-nagyobb vezetői rnu- riumba. Onnan ugyanezt a bér idegeit. Állandóan fi- iasztas°kat. választ kapták. i gyelni kell. Nem panaszkod- Ugyanennek a pódiumnak . hatok, a vezetőség megbev a túlsó oldalán dolgozik a jó ... «»ÁRHOZ voló hűség csüli a jól dolgozó munkáso- felépítésű, szőke hajú Godó kulaS£‘ , ellentmondásos kát. Kikéri véleményüket, Gyula. Szerinte is érdemes -ZfTat‘ .,?ok 5rdelles\ epi' megköszöni, megvalósítja hűségesnek lenni a gyárhoz, Pillanattal, kellemes okos javaslataikat, teljesíti mert a hűségért megbecsülés ®mlekkel 'es buktatóval Is jár. ségének nem tud eleget tenni. A kormányrendelet szerint senkinek sem jár kéijogos kérdéseiket, s a jó jár cserébe. Elmondja, hogy maradás gondolatának munkát anyagilag is elisme- nemrég kapott KISZ-lakást weggyökeresedésében a lóri. Én például tavaly hatezer a vállalattól. A vásárláshoz ?lka.san’ előrelátóan gondol- forint nyereséget kaptam. Ál- harmincezer forint kölcsönt 0 rn.u"kásnál eddig sem, líthatom, hogy nálunk a juttattak neki. Neve majd- Pe,-a levőben sem lesz meg- törzsgárdát nagyon megbe- nem mindig ott van a jutái- Vataroz° a v®1* serelmek,. az «sülik, van szavuk a gyár éle- mazottak listáján. Háromszo- atví‘ePetí’ szubjektív benyo- tének jobbá formálásában, a ros aranykoszorús brigád masok’ vagy néhány száz rendelkezésre álló anvaeiak lormttal több szétosztásában. — Volt-e nőkéivel? anyagiak tagja. Háromszor kapta meg a „Szakma kiváló dolgozója” nézeteltérése fő- kitüntetést. Először harmadik, majd pedig első lett a a másik üzemben, a gyárhoz való hűség eldöntésénél. V. K. szíveken nagy sztaniol és ragasztott papír-díszítés. — Nekem sem tetszik így. anyagokkal készül a gyertya. Mégis ilyet kell csinálnom, Leginkább januárban, amikor mert ha a régi, piros zsela- a mézeskalácsnak nincs ke- tinnal bevont, kézzel díszí- latje. Ilyenkor hely is. akad, tett kalácsból kítészek egyet, mert egy kis műhelyben dől- ebből tízet, előbb elfogy a gozik. Benne egy kemence, tíz. két asztal, egy habverő és Ha a figurák már kimentek keverőgép. divatból, mégis mit készít? A menyezet alatt, felfüg- Fejkendős asszony kopogtat gasztett deszkalapokon szá- s belép. radnak a sütemények. A mé- —Mikor tetszik sütni? Jön y.es — édes illata betölti a haza a. fiam iskolából a jövő helyiséget. Az asztalon keret- hónapban. Négy adag kell, de re feszített drótháló, erre ke- legalább kettő, rülnek a cukormázzal, csoko- — Csak ígérhetek, mert akad Iádéval bevont kalácskák. egy pár nap dolgom. Tessék Mellettük néhány díszítőtől- benézni elseje körül! eáér. Vékony rézlemezből. Sokáig eláll a mézessüte— Ezeket még édesapám mény, diákoknak csemege, készítette. Ebbe egy zsírpapír katonátaak hazai, otthon tölcsér kerül, azon keresztül vendégváró, lagziban az asz- tnyomjuk ki a habot, ami tál dísze. megszárad. — Megvannak az „ÜgyfeleFigurás kalácsokat már rit- im”. Szeretem a szakmám, de kán süt. Nem jár vásározná, úgy néz ki, én leszek azutol- rem is nagyon keresik. Azért só szécsényi mézeskalácsom van belőle raktáron néhány Hárman, vagyunk a megyé- darab! A huszárok arca szí- ben. Jies nyomat, a babáké is, a Napi tíz-tizienikét órát dolNent a táblán múlik ' 'Az Állami Biztosító salgó- letekben, ahol eleinte napon- ■ tarjáni városi fiókjában fél- ta váltották a neveket, ké- ajtónyi tábla köszönti a ne- sőbb már csak a népszerűevük napját ünneplő ügyfe- két tették ki, azután négyleket. A aktuális nevet na- öt hónapos poros névkártyák ponta váltják. Mennyi min- díszelegtek csak a táblán, dent hallottunk már a léink- Reméljük, hogy a biztosítá- telen bürokráciáról, a híva- ban nem ez a sors vár a név- talról, ahová sokan nem szí- napokra. Az is nyilvánvaló, vesen mennek. S ha utána hogy semmiféle tábla, semránézünk e táblára, jóleső miféle kedvesség nem pótol- érzést tapasztalunk. EgV hatja a gyors, pontos, előzé- hivatal, ahol az ügyfél név kény ügyintézést. Nemcsak napjára is gondolnak! Ám egy táblára, hanem udvarias nem egy ilyen táblát látha- hivatalnokokra is emlékeztünk más kirakatokban, üz‘ zen az ügyféli írtam már balettmester- 4x OTVOSok segítőtársai ről, táncpedagógusról. testnevelő tanárról, de gyógytornászról még soha. Igaz, megbetegedésemig azt se tudtam, hogy például Balassagyarmaton is van Ilyen, hogy a városi kórházban jói felszerelt gyógytornaterem is üzemel mindennap, és nemcsak a bent ,fekvő betegek H gyógytornászok esetében, aki „csoda” által várta a gyógyulását. Várad! Zsuzsa, mint a kórház KISZ- titkára, nemcsak a beteg testrészeket, bénult izmokat akarja regenerálni, hanem a lelkeket is, a tudatot, a világnézetet is egészségesebbé tenni... —. Kedves, vidám mai fiatacionálls anatómiát, gyógy- vezető főorvosunknak, dr. szertant és reumatológiát. Sami Istvánnak egyik „talál- És még ki győzte volna je- mányát”, a derékhúzató ké- lók valamennyien, együtt tarészére ... Ahogy a gyógy- gyezni a sok speciális tantár- szüléket (amit mi, magunk nuiaak, szórakoznak és mű- tornászok csinos „korelnöke”, gyat, masszázsból csak nyolc- között csak űrhajósruhának velődnek. Nem félnek az ag- Váradi Zsuzsa elmondta — tíz féle fogást és egyéb tor- nevezünk), én próbálhattam resszív betegektől sem, es feladatunk többek között »a nagyakorlatokat, az elektro- ki, és én is utazom vele nem táradnak el a magate- helybeli, de az egész megye mos készülékek biztonságos más egészségügyi intézmé- hetetlen betegek ágya mel- területéről az ambulána be- kezelését is többek között. nyékbe tapasztalat-átadásra lett, a „pácienseink nem rosztegek gyógykezelése, illetve Qk négyen még két sűrített Legutóbb Vácott jártam, a szak, csak betegek... —1 utókezelése. év alatt tanulták meg a sok szakma és a betegek is nagy mondták nekem. Gyógytornászokat írtam, tudni-, tennivalót,, de úgy mert négy is van belőlük Ba- hallattszik, ezentúl érettsé- lassagyarmaton. Valameny- gi után hároméves lesz a nyien” fiatal nők, akik Buda- képzés, ami főiskolai végaett- pesten végeztek. Az orvosto- séget ad majd. vábbképzőben nyertek gyógy- Gyógytornászlányaink so- tprnász-képesítést. kát tanultak, és hogy nem Váradi Zsuzsa gyarmati is akárhogyan, azt a min- lány, itt érettségizett, és ide dennapok hosszú során át jött vissza dolgozni, hat esztendeje. Mellette serénykedik Vi-n elismeréssel szólnak róla. s talán nagyon örülnek Az én „inkvizitorom egy majd annak is, amit hallot- fehér köpertyes, _ halk szavú, -am róluk a kórház igazgató mosolygós gyógytornászlány főorvosától, dr. Hatvani Lász- volt, Kati, aki rögtön lenyo- jótól mott egy megüresedő székre. _ " . , komolv se_ Mivelhogy kapós ott min- a ^ógVtmXLkden szék, ágy, bordásfal, de ^tpta™al ® még az „akasztó” is, mert sok- u- .,u ..., .... - a beteg. Kezelés közben el- . ‘K ®ZPFV^‘ eJllk* *za’ immár bizonyíthatják a bejáró es a néztem sorstársaimat a sö- bályal szerint élnek es dol- bent fekvő betegeken. Egyet- csörtös kezű idős narasztbá soznak> díjtalan kezelést, eny- in- len nap: ez nyolcvan kezelest Tezeli hülést, gyógyulást adva az ce” Kati;"túlajdönképpen Zsü. - jelent. a ^bor- a"a ^T^oSí zsi neveltje, aki a Szántó — Ahány beteg, jóformán dásfalnál gerincét nyújtózta- a , 7 ,P;7ap a Kovács János Egészségügyi annyi eset, persze, vannak tó fiatalembert, és egy Isme- ÍJ”“*1 . anan, mint Szakközépiskola után végez- rutinkezelések is, de mindig rősömet, a nyakhúzogató ké- ‘"eumaioiogus te el a gyógytornászképzőt, orvosi ellenőrzéssel és irá- szülékben. Ahányszor keze- ’ őket Bartus Teri és Domkó nyitással dolgozunk — vette lésre mentem, mindig másGyörgyi követték ezen a vissza a szót Zsuzsi, ök két- fajta therápiát láthattam. A ten Katival talán a legkomp- fáradhatatlan gyógytomápászép 'és kevésbé ismert lyán. — Szép és nehéz is egy- hatnak, hiszen az idegszerre — emlékeztek vissza elmeosztalyon dolgoznak, diákéveikre —, amikor látástól-vakuiásig gyakoroltunk, is mondha- a rheumatológiai és idegsérült betegségeknél meg lehet rövidíteni a szenvedést, a kórházi tartózkodás és laraunaiauan gyógy Lórira- mmilraVónWűtioín likáltabb esetekkel találkoz- szok nemcsak a kezeléseknél a' “unkakeptelenseg idejet is. Ilyenek a ml, balassagyarmati gyógytornászlányaink: fáradhatatlanul dolgoznak. Megérdemlik, egy komoly hogy dicsérő szóval beszélti.'Mindennap volt gyakor- bizony néha igazán nemköny- egészségügyi felvilágosítás- jünk, írjunk róluk, latunk különböző kórházi nyű, főleg az elfekvő bete- nak is, egy idős falusi néni Elekes Éva osztályokon, de előadásokat is geknél, vagy a zártosztályon. rendszeresen hallgattunk. Ta- — Büszke vagyok rá — ma- T . . - , , e nültünk rendszeres és funk- gyarázta Zsuzsi —, hogy volt | NOGKAD ~ november 13., szerda O es mutatnák példás türelmet a nyugtalan, szorongó betegeJóleső érzés, hogy meg- két meghallgatják, vigasztal- szerényekké« tanultunk, bíznak bennünk az orvosok, ják, sőt, „nevelik” is. Fülta- mesélte Ka- elismerik a munkánkat, ami núja voltam
