Nógrád. 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1 Túl a háromszázhús kilométeren AZ IGÉSZ társadalom érdeke, hogy a leg­jobbak, a legrátermettebbek érvényesülésé­nek, ..kiválasztódásának” mechanizmusa jól működjék, s lehetőleg mindenki — a társa­dalom belső szükségleteivel összhangban — a képességeinek leginkább megfelelő munkahe­lyen dolgozzék. Lehet-e manapság nálunk érvényesülni? Tgazodik-e a ..nyitott kapuk” koncepciójához a gyakorlat? Ha társaságban szóba kerülnek ezek a kérdések, rendszerint szenvedélyes vi­ta támad, ki mellette, ki ellene érvel, s mind­két ..tábor” sokszor egészen szélsőséges pél­dák és tények sorát hozza fel meggyőződésé­nek igazolására. A leggyakrabban elhangzó vélemény, hogy az utóbbi évtizedben a „ki­ugrás” lehetőségei beszűkültek, a kívánatos társadalmi mobilitás egy kicsit az érvényesü­lés gátjává is vált. Közérthetőbben így fo­galmazta meg ezt egy fiatal műszaki: „A felszabadulás után még lenettek hu- r/.onegvnéhány éves munkásigazgatók. Na­gyon nagy szükség volt az új emberekre, a politikailag megbízható, jó képességű fiata­lokra. Azóta eltelt néhány év, a vezetői posz­tok jórészt be vannak töltve olyan emberek­kel, akik értik is a dolgukat. Az utánuk kö­vetkezőknek meg kell várni, amíg nyugdíjba mennek, vagy legfeljebb az újonnan létesülő munkahelyeken találhatnak valamivel gyor­sabb előrehaladási lehetőséget maguknak.” Kétségtelenül, a társadalom belső mozgása eltér a korábbitól, viszonylag nyugodt, a tár­sadalmi igény átlagon felüli emberekre, új vezetőkre, „zsenikre” erősen korlátozódott. Ennek ellenére azt tapasztaltam, a fiatalok­nak nem is az a legnagyobb gondjuk, hogy nem kínálják tálcán a vezetői állásokat. En­nél már sokkal józanabbul számot vetettek és számolnak a tényekkel, a körülményekkel, a lehetőségekkel. A tanulás maga nem privilégium.' a tudási — bármilyen területen — bárki megszerezhe­ti. ha nem hiányzik hozzá az akarat a te­hetség, Az érvényesülés ellentmondásai nem ts annyira a tanulás előtt és alatt, fianem ké­sőbb, az „életbe való kilépés” után kezdenek kiéleződni, de a „kritikus pont” korántsem ott keresendő, hogy mikor lesz valakiből végre vezető beosztású dolgozó? Nemi égen fiatalok egy csoportjával beszél­getve kiderült, hogy általában nem a pozíci­ót. hanem a testhezálló munkát és a sport­szerű kereteket hiányolják a kibontakozás­hoz. A fiatal gépésztechnikus ezt mondta: „Most fizikai munkakörben dolgozom, jól ke­resek, igaz, hajtok is. A megszerzett tudást, a képessegeimet legalább harminc százalék­ban hasznosítani tudom, ezért jól érzem ma­gam. Ha elvégezném az egyetemet, s olyan munkakört kapnék, ami nem elégítene ki- akkor nagyon rossz lenne a közérzetem.” Hozzátette, természetesen szeretne tovább­tanulni, de ehhez előbb tudnia kellenne, hol van reá igazán szükség? Meg jó lenne bizo­nyítani. össze is hívták egyszer a fiatal mű­szakiakat, hogy segítségüket kérjék néhány vállalati téma megoldásához, de aztán észre­vétlenül „elaludt” a dolog. Hogyan bizonyít­sa valaki rátermettségét, átlagosnál jobb ké­pességeit, ha nem kap hozzá sem támogatást. ösztönzést, sem elegendő megbízást? Pedig csak az újítómozgalom, vagy ?z FMKT a megoldásra váró feladatok egész s irával állhatna a fiatalok elé, versenyszel­lemet ébreszthetne, sportszerű versengési fel­tételeket teremthetne, hogy „kiélhessék” ma­gukat és kiválhassanak a legjobbak. A vál­lalatvezetésnek mindenhol meg kellene talál­ni a módját, hogy a közös munkában azt a bizonyos hetven százalékot is hasznosítsa, ami még esetleg parlagon hever. S AZ ÉRDEKEK itt találkozhatnak; az egyéniség természetes törekvése az érvénye­sülésre és a vállalat, érdeke, hogy az után­pótlás valóban a legjobb képességű szakem­berekből verbuválódjék. Aki pedig levert a lécet, nem mondhatja, hogy engem nem is engedtek — a sportnál maradva — verseny- pályára lépni. Kiss Sándor Brigádvezetők A főagronómus a napi el- igazítót tartotta, a tart tsz- ben együtt voltak a brigád­vezetők. Fontos láncszemei ők a termelésnek. Szervezik, irá­nyítják a munkát az állatte­termesztési brigádot, irányí­totta a gépcsoportot, s most másfél esztendeje az állatte­nyésztési brigád élén áll. S közben elvégezte a mezőgaz­dasági technikumot, mert ügy nyésztő telepen, a gépműhely- gondolta, az soha nem baj, ben, a mezőn. Viszik a veze­tők ' elképzeléseit a tagokhoz, s hozzák tel azok tanácsait. Ki keres többet? ha többet tud az ember. A pénz azért nem jönne rosszul. Kiváltképpen akkor, ha bőségesen meg is dolgoz­nak érte. A főagronómus biz­tatja őket, talán nem kell so­káig várniok, az idén meg­lesz a fizetésrendezés. Rá­szolgált erre Tóth László, a gépcsoport vezetője is. Gazda­ember volt mindig, de né­hány esztendővel ezelőtt úgy gondolta, sehogyan sem tud megélni földjéből. Elment az építőiparba dolgozni. Gépke­zelői tanfolyamot végzett, ké­sőbb gépeket, embereket bíz­Sulyok Ernő, az állatte­nyésztők „gazdája” le sem vette fejéről a bukósisakot. Kinn az udvaron várta a benzinparipa, indult a major­ba. Szinte így fut el fölötte minden nap. Hajnalban kel, ott van a munkakezdéskor és akkor is, amikor az állatte­nyésztők befejezik a napot. Tanácsokkal látja el az em­bereket, ellenőrzi a munkát. lak ra- Jo1 do^ozott. Tudja, hogy nagy értéket bí­zott rá a szövetkezet. Taron, a közös gazdaság árbevételének jelentős részét, mintegy négy­millió forintot az állattenyész­tés adja. Sulyok Ernő igyekszik be­csülettel helytállni. — A tehenészek, a hízók, a sertéstenyésztés, a hatvanöt anyakoca, a hétszázötven hí­zott sertés mind-mind az én gondom szaporítja — magya­rázza. Nem panaszképpen mondja, hiszen nem is tudna meglenni a szövetkezet nél­kül. Vállalja inkább a felesé­ge olykor élesebb kifakadása- it is. — Mert neked mindened a gazdaság! Soha nem vagy itt­Fiatalok és öregek Történt egyszer, hogy a vállalatnál mezőgazdasági technikumra toborozták a munkásokat. Tóth László tár­sa is jelentkezett az iskolára. Neki is szöget ütött fejébe a dolog. — Ejnye, gondolta — mi­ért ne mehetnék én is? Nem sokáig töprengett Tóth László. Dolgozott és a mun­kája mellett elvégezte a me­zőgazdasági technikumot. Kis- terenyén az állami gazdaság­ban kapott munkát, két éve .... ... pedig a termelőszövetkezetben rendjen menjen végzi dolgát. Irányítja a gá­tion — mondogatja olyankor Pékkel dolgozó, a gépeket ja az asszony. — Aztán ha jól v*t0 emberek munkáját. A meggondolom, alig kapsz va- temd&zöve^ezetben^ már 11 lamivel többet mint én, az. állatokból... Sulyok Ernő, ha nem is mondja, titkon igazat ad a fe­leségének. Sokat dolgozik az asszony, három hízót, nyolc malacot nevel, tehén, borjú, meg egy sereg aprójószág van a háznál. De meg kell hagyni, keres velük szépen. — Bennünket meg igazán nem kényeztetnek el a fize­téssel — mondja a brigádve­zető. — A gépcsoportvezető, meg a növénytermesztők bri­gádvezetője sűrű fejbólintás­rendkívül szeszélyes időjárás ellenére sem maradtak el a soron következő tennivalókkal. Az őszi árpát már betakarí­tották, gyűjtik a takarmányt, és készülnek a búza aratásá­ra. Fogatos — fogat nélkül Balog Lajos fogatos brigád­vezető volna, azonban maga is mosolyog elnevezésén: — Hogyisne, hiszen mind­össze tíz pár lovunk van, és a fogatok számát tovább csök­kentjük. Minek akkor a foga­tos brigádvezető? Amikor Balog Lajos a szö­vetkezetbe lépett, a fogatosok csapatvezetőjének • választot­ták. Akkor még sok lova volt a gazdaságnak. — Azért, itt sem vagyok munka nélkül — mondja. — Nemcsak a fogatosok, a nö­vénytermesztők egy része is hozzám tartozik. A kapásnö­vények ápolása, a gabona be­takarítása éppúgy feladatom, mint a fogatok elosztása. A termelőszövetkezetben mindössze 120 dolgozó tag van. Ezzel az erővel nem tudnák időben elvégezni a munkákat. Mintegy 30 al­kalmazottat foglalkoztatnak és ilyenkor, nyáron, a nagy do­logidőben idénymunkásokat is alkalmaznak. Balog Lajosnak 6okat kell szaladnia, hogy min­denki időben megtudja a fela- min­den. Annak idején 9 hold föl­dön dolgozott. Most, hogy a közösség a növénytermesztés egyik gazdájának tette, ha le- pon- hogy megfeleljen a bizalomnak. Vincze Istvánná erőgépet számolnak. Az ezek­hez tartozó munkagépeknek hét, még gondosabban, meg szinte se szeri, se száma, tosabban teszi dolgát, Tulajdonképpen az egész ha­tár az ő birodalmuk. — Itt aztán akad munka elég. Az emberi erő kevés ná­lunk. Igaz, az utóbbi két év­ben vettünk néhány új erő- és munkagépet. Ez azonban csak egyik része a dolognak — magyarázza Tóth László. — A gépeken emberek dolgoz­nak és az újabb bonyodal­mak forrása lehet... Együtt dolgozik a gépeken a Deák III. József és a háromszázhúszezer kilométert futott YC 70'81 forgalmi rendszámú ZIL típusú tehergépkocsija Szorgalmas, udvarias em­bernek ismerik a Volán 2. sz. Vállalat szécsényi telepén Deák III. József gépkocsiveze­tőt. A telep vezetője újságolta, hogy a fuvaroztatók elégedet­tek munkájával, szereti gép­kocsiját, törődik azzal. Üzem­zavar miatt eddig egyetlen fu­var sem maradt el Deák III. Józsefnél. A 34 éves gépkocsi­tem a sebességtúllépésre. Nem jöjjön közbe. Egyébként a utolsó sorban a túlterhelésre. Nagy Lajos vezette Gagarin Arra mindig vigyáztam, hogy Brigádban dolgozom, s több- ne terheljem meg a motort, szőr elnyertük már az első Megítélésem szerint egy mo- díjat. tornak az élettartamát befo­lyásolja a sebesség helyes megválasztása. Talán ez a legdöntőbb. De az sem utolsó szempont, hogy a terhelési ha­A szécsényi telepen Deák III. József teljesítménye ugyan egyedülálló, de vannak mások is, akik a 250, illetve a 270 ezer kilométert futják mo­tárt is maradéktalanul betar- torcsere nélkül tehergépko­vezető több mint tíz éve dől- tóm. El kell azt is mondanom, esi jukkái. Ez pedig nem le­gozik a vállalatnál. Most egy nagyszerű rekordot állított fel. Még 1968. decemberében kapta meg az YC 70-8I-es for­galmi rendszámú ZIL típusú, 6 tonnás tehergépkocsit, azóta ezzel a gépkocsival motorcse­re nélkül, túljutott a három­százhúszezer kilométeren. Nagyszerű ez a teljesítmény. Amikor az iránt érdeklődtünk, minek tudható be ez az ered­mény, ezeket mondta: hogy a ZIL típusú gépkocsik- hét a véletlen műve. Min- nak rendkívül sok jó tulaj- denképpen a szécsényi telep donsága van. S alkatrészei tö­kéletes anyagból készültek, strapabirók. Ügy is fogalmaz­hatnám, hogy ha az ember csak egy kicsit is vigyáz rá, szinte elhasználhatatlan. — Mi a terve, mennyit sze­retne még ezzel a gépkocsi­val futni? kollektíváját dicséri. Ravasz Béla, a vállalat fenntartási osztályának vezetője fogalma­zott igy: — A gépkocsivezetőnek éreznie kell a szó szoros ér­telmében, hogy a gépkocsi az az eszköz, mellyel kenyerét kefesi. Amennyiben idő előtt Lehet, hogy mások nem tönkreteszi, úgy saját maga hiszik, de úgy érzem, mintha ellen cselekszik. Az idei tech­— Talán ott kezdeném, hogy ez a tehergépkocsi most jobb nikai szemle tapasztalatai bi­amikor átvettem ezt a teher­gépkocsit 15 ezer kilométerig kizárólag magam vezettem. így azokat a műszaki előírá­sokat, amelyek egy új gépko­csira szólnak, szigorúan be­tartottam. Gondot fordítot­tam a mindennapi karbantar­tásra, a motort igyekeztem helyesen üzemeltetni. Figyel­lenne, mint újkorában. Most zonyítják, hogy a Volán sem tapasztalok semmi rend- sz. Vállalatánál van példa ar- ellenességet. És, hogy mi a ra, hogy a ZIL típusú gépko- tervem? November 7-e tisz- csit rövid 3—4 év alatt úgy- teletére, motorcsere nélkül le- nevezett nullára futtatni. A futni 500 ezer kilométert. Bí- szécsényi példa nagyszerű, zom benne, hogy a motorral hiszen a ZIL típusúaknál a még ezt az évet kihúzom. Eh- futásnorma 300 ezer kilomé- hez természetesen szükséges tér. Deák III. József példaké- az, hogy semmi rendkívüli ne pe lehet a gépkocsivezetőknek. Elektrotechnikai világszemle Ez év július 12—26. között a zel ötezer kiállítási tárggyal lajdonságok jelentős gazdasá­moszkvai Szokolnyiki park ban tartják az Elektro ’72 nemzetközi elektrotechnikai kiállítást, amelyre 27 ország küldte el termékeit jelenít meg a bemutatón. A szovjet pavilonban látha­gi hasznot hajtanak mind az erőműépítkezés, mind az üze­meltetés során. tó, hogy történelmileg milyen rövid idő alatt vált a Szov- A szovjet pavilonban he- jetunió elektrotechnikai ipara lyet kaptak a nagyfeszültségű A kiállítás, amelyen a világ a szocialista nagyipar fejlett távvezetékekkel kapcsolatos ágazatává, amely lépést tart berendezések, az olaj- és sü- a világszínvonal emelkedésé- ritettgázköpenyes föld alatti nek hallatlanul gyors ütemé- kábelek, valamint a legkorsze- vel. Komoly tudományos, ki- rűbbnek számító mélyhűtött sérleti és ipari bázissal ren- szupravezető vezetékek és a delkezik, a szovjet energia- kábel nélkül villamos ener­_______ _ gazdálkodás igényeit teljes giát továbbító rendszerek. v illamos energiának sokoldalú mélységben kielégíti, biztosít- . f ,.. . fokozását felhasználását, gazdaságos át- 3a az egyes termelési ágaza- alakítását és tárolását, korsze- tok ellátását berendezésekkel rű továbbításának eszközeit ®s villamos energiával, segítsé­villamosgépiparának színe- java képviselteti magát, ezer­nyi gépet, berendezést, mű­szert, komplex készüléket lát­hatnak az érdeklődők. A kiál­lítási tárgyak korunk leguni- verzálisabb energiájának, a reprezentálják. Az Elektro ’72-n felvonul­nak a miniatűr logikai ele­mektől és a legvékonyabb szi­getelt huzaloktól kezdve a nagy teljesítményű generáto­rokig és villanymozdonyokig az elektrotechnikai ipar leg­újabb, legkorszerűbb termé­kei Egyedül a Szovjetunió kö­get nyújt a testvéri országok­nak saját energiabázisuk ki­alakításához és jelentős szál­lítója a világpiacnak. A szovjet elektrotechnikai ipar sokoldalú fejlesztése —a tirisztoros villamos gépek, amelyek a munkagépeknek és berendezéseknek rendkívül nagy sebességet, folyamatos üzemet és pontosságot biztosí­tanak. Ennek nagy jelentősége van nyersvasgyártásban, az acélhengerlésben, a fémförgá­XXIV. pártkongresszus irány- csolásban, az olaj- és gázku elveiben meghatározott célki- tak fúrásánál és a mezőgaz tűzéseknek megfelelően — az daságban. ország további villamosításá­sal kísérik szavait, jelezve, két nemzedék. A régi szak- hogy egyetértenek Sulyok Er- emberek, meg az új, fiatal nővel. — Kapunk két és fél szakmunkások. Tulajdonkép- ezer forintot... Azért így is pen valamennyien értik a megtesszük, ami tőlünk telik... dolgukat, mégsem egyszerű a Valamennyien gazdaembe- munka. Az új gépeken szinte rek voltak, mielőtt a szövet- újra kell tanulni dolgozni kezeibe léptek. Sulyok Ernő- Összességében a gépcsoport jól nek hét hold földje volt. Itt végzi munkáját. A tari Május a közösben vezette a növény^ 1. Termelőszövetkezetben a Vietnami és szovjet egyetemek együttműködése A Szovjetunió nagy segítsé­get nyújt Vietnamnak egyete­mi laboratóriumok felszerelé­sében; szakirodalommal látja el a könyvtárakat és tanesz­közöket ad az oktatóintézmé­nyeknek. Sok szovjet tanár dolgozik Vietnamban. ul állandóan tájékoztatják hanoi kollégáikat a számukra érdekes témák kidolgozásáról. Mint azt vietnami szakembe­rek hírül adták, a szovjet egyetemi diákköröktől kapott műszaki javaslatok közül so­kat már meg is valósítottak a A vietnami egyetemekkel gyakorlatban, köztük a fémek busz szovjet testvermtezmeny , folytat szoros együttműködést. kolroziovec!elmet, az agro- A novoszibirszki egyetem technikát, az építőipari újítá- professzorai és tanárai peldá; sokat. nak végrehajtására irányul, vagyis 1975-ig elvégzett beru­házásokkal biztosítani kell az évi egytrillió kilowattóra energiatermelést. Az energetikai villamos be­rendezések között külön fi­gyelmet érdemelnek az 500, 300 és 1200 ezer kilowatt tel­Nagy érdeklődésre tarthat­nak számot a nap energiájá­nak közvetlen villamos ener­giává történő átalakítására szolgáló berendezések és még sok más érdekesség. A KGST-tagországok be­mutatóin a szocialista gazda­sági integrációra való törek­jesítményű generátorok. Ezek tapasztalható. Az elektro- nemcsak hatalmas teljesítmé- technika ennek megvalósításá- nyükkel — még a közelmúlt- dan hatalmas szerepet játszik, ban is ilyen összkapacitású A Moszkvában megrende- erőmüvel épültek —, hanem zett Elektro ’72 kiállítás két- különleges gerjesztési és hűté- ségkívül hatásos ösztönzését si rendszerükkel, a termelés- jelenti a nemzetközi elektro- elosztási megoldásukkal tűn- technikai együttműködés fej­nek ki. Ezek a kedvező tu- lesztésének. NÓGRÁD - 1972. július 18., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom