Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
A titósok-motorosok Négyütemű motorok olajcseréje A gépkocsik olajcseréjét a gyárak által kiadott kenési utasítások kilométer teljesítmény után határozzák meg. Ezek azonban nem vehetik figyelembe az alkalmazott olajok minőségét, amelyek vagy növelhetik, vagy csökkenthetik a két olajcsere közötti kilométer teljesítményt. A bejáratás ideje alatt természetesen az előírásoknak megfelelően sűríteni kell az olajcseréket. A bejáratás után normális üzemi viszonyokat figyelembe véve az olajcserék idejét az olaj minősége és a motor műszaki állapota határozza meg. A jelenleg forgalomban levő motorolajok már olyan jó minőségűek, hogy az ajánlott kilométer teljesítményig nyugodtan használhatjuk — általában 4—8000 kilométer — csak arra kell ügyelnünk, hogy az évszaknak megfelelő viszkozitású legyen. De ezt is figyelmen kívül hagyhatjuk, ha az olaj úgynevezett többfokozatú ..MULTIGRÁD”, amely minden időszakban egyformán alkalmazható. A téli üzemeltetés alatt az olajok előbb használódnak el, mivel a motorban nagyobb páralecsapódás, ami kedvezőtlen a motorolajra. Az olajcserék közötti kilométer teljesítmények megnövekedéséhez az olajszűrők rendszere is hozzájárul. A gépkocsimotorok olajszűrő rendszerei többfélék lehetnek, ennél fogva karbantartásuk is eltérő. Vannak papír-* vagy filcbetétes olajszűrők, melyeket az olajcserék alkalmával szintén cserélni kell, (Moszkvics, Skoda). Ezek viszont kiegészülhetnek fésűsmechanikus, vagy centrifugális olajszűrőkkel (fésűs: Moszkvics, centrifugális: Fiat). Ezek karbantartása egymástól nagyban eltér, tehát nem hagyható figyelmen kívül sem az üzemeltetés alatt, sem az olajcserék idején. A motoröblítést olajcserék esetén még megemlítik ugyan a kezelési utasítások, de a bejáratás idején túl már nincs jelentősége, mert a jelenlegi olajok olyan adalékokkal vannak ellátva, amelyek az üzemeltetés idején keletkezett égéstermékeket és egyéb szennyeződéseket lebegésben tartják, nem hagyják leülepedni, ezeket felfogják a szűrők. Az olajcserét csak meleg állapotú motornál szabad végrehajtani, hogy a motor minden részéből eltávolodjon az olaj, a következő sorrendben: — Vízszintes helyzetben legyen a gépkocsi; — kicsavarjuk az olajeresztő dugót az olajteknők- ből; — amikor már csak csöpög a leeresztőnyíláson az olaj, a motort 10—15 mp-ig járatjuk alapgázzal, hogy a szűrőházból és a vezetékekből is eltávolodjon a fáradt olaj; — megvárjuk, amíg teljesen lecsöpög, közben kicserélhetjük az olajszűrőbetétet: — utána visszacsavarjuk a leeresztődugót és feltöltjük a motort friss olajjal, az előírt mennyiséggel; — ha nem ismerjük az előírt mennyiséget, az olajní- vópálcán a felső maximum jelzésig töltsük az olajat; — végül beindítjuk a motort, s közepes fordulatszám mellett figyeljük, hogy van-e olajnyomás és nem szivárog-e az olaj a megbontott szűrőnél, vagy egyéb helyeken. A későbbi olajszint-elle- nőrzéseket a reggieli indulások előtt ajánlatos elvégezni, amikor az esti leállás után az olaj az olajteknőben teljesen leszállt és a motor vízszintes helyzetben van. Ajánlatos minden reggeli indulás előtt ellenőrizni az olajszintet, különösen, ha már „olajfogyasztó” a motor. Ügyeljünk arra, hogy a nyári üzemeltetésnél mindig a maximális jelzésnél legyen az olajszint, mert csak így tud eleget tenni a szükséges hűtésnek. De télen sem legyen az alsó minimum jelzéshez közel. A sokféle márkájú és minőségű olajokra való tekintettel nem adunk tanácsot, hogy melyiket használják, mert a benzinkutaknál szívesen adnak tájékoztatást szóban és azÁFOR által kibocsátott prospektusokban arra. hogy az egyes típusú járműveknek milyen olajat ajánlanak, és milyen kilométer teljesítmény után szükséges az olajat lecserélni. Kovács Vince N. GNIGYUK: Fordította: SÁRKÖZI GYULA RipOrtTC^CHV «3. — Igen... Bennünket előre küldtek. Be kellett volna jutnunk Lvovba, és magukkal találkozni. De amint látja, kettőnket a betegség ledöntött lábunkról, a rádiósunk pedig meghalt. Szinte minden nap harcban álltunk. A többi fiú elhatározta, hogy folytatja útját. Nem találkoztak velük? — Nem, nem találkoztunk. — Meséljen, mi van Lvovban? Nagy veszteséget okoztak nekik? Kuznyecov elmesélte, hogyan érkeztek meg Lvovba hogyan próbáltak összeköttetésbe jutni a földalatti mozgalommal, hogyan semmisítették meg Bauert és Schneidert, hogyan jutottak el idáig. — No, most már együtt leszünk — örvendezett Drozdov. — Bevárjuk az osztagot, ott meg ... — Nem — szakította félbe Kuznyecov a beteget —, nem én maradok itt. Nekünk tovább kell mennünk. — Kaminskira és Belovra pillantott. — Nekem ót kell jutnom az arcvonalon. Itt már kevés hasznomat veszik. Drozdov igyekezett rábeszélni Kuznyecovot és két társát a maradásra, de a legendás hírszerző még csak hallani sem akart róla. Miután Drozdov látta, hogy bajtársait nem tudja meggyőzni, sok szerencsét kívánt nekik. Kuznyecov, Belov és Kaminski elindultak északkeletnek Brodi irányába. . ... Július 27-én a szovjet csapatok felszabadították Lvovot. Nemsokára rá, miután felépült betegségéből, megérkezett a városba Medvegyev. összetalálkoztak a ré— 187 — 14 béfyeqqyűjtés és kulturális életünk kapcsolata Érdemes volt bámészkodni Beálltam a bámészkodók közé a Rákóczi út és Kossuth út kereszteződésénél. Néztem a forgalmat Irányító rendőrt, a jármüveket, a gyalogosokat. Elég volt 15 perc, hogy a következőket vegyem észre. Nagyon sok járműnek rossz az Irányjelzője. helyes lenne, ha ezeket ellenőriznék és kijavítanák. A járművezetők a kanyarodási szándékot nem jelzik Időben. Legalább 30 méterrel előbb kellene jelezni. Sajnos, a Járművezetők jó része nem Ismeri a rendőri karjelzéseket Nem ártana egy kis frissítés a KRESZ-ből. Nem egy gépkocsit láttam, amelyik a „Tilos" jelzésnél megállt a gyalogátkelőhelyen. a „zebránál". Ezáltal akadályozta a gyalogáthaladást. A gyalogosokkal Is elég sok a baj. Jönnek-mennek az átkelőhelyen. Amikor az egyik út szabad, a tiloson is nyugodtan közlekednek. Nem tudják, hogy a közlekedést irányító rendőr vál- lával párhuzamosan van a szabad út. Sok a bámészkodói Nem is ez a baj, mert sokaknak ritkaság számba megy, újdonság a forgalomirányítás. Bámészkodhatnak is nyugodtan. Igen ám, de sokan közülük a gyalogátkelőhelynél, a kereszteződésnél állnak, s így zavarják az irányítást. Egyelőre ennyit, az észrevételek közül azzal zárva: hogy e sorok írója a „tilos a megállás" tábla ellenére látott a Rákóczi úton álló tehergépkocsit, amelyre sörösládákat pakoltak. A tilos, mindenkinek tilos. Remélhetőleg a jövőben bírságolnak is. KOSSUTH RADIO: S.20: A bolygó hollandi. Operarészletek. — 9.00: Tudományos körkép. Hajdú megye kutatói között. — 9.25: Kedvelt régi melódiák. — 10.05: Zenekari muzsika. — 11.35: Édes anyanyelvűnk. — 11.40: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — iz.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Mezei Gogó József népi zenekara játszik. — 13.45: A műmárvány. Henri Troyat francia Író elbeszélése. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 15.11: Pol-beat. A Gerilla-együttes műsorából. — 15.20: Bartók: Szonáta két zongorára és ütőkre. — 15.48: Az élő népdal. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: így élűnk mi, juhászok... — 11.05: Kék mezőben fehér glóbusz. .. Amíg az alapokmány megszületett. — 11.25: Mozart: D-dúr (Haffner) szimfónia. — 11.45: Mikro fórum. Az Ifjúsági Rádió műsora lányokról, fiatalasszonyokról. — 18.01: Az Ifjúsági Rádiószlnpad bemutatja. Szeretem és diplomácia. RádiójáA BELYEGGYÜJTES világszerte terjedő nemes szenvedély, amely napjainkban komoly szerepet kap az államok kulturális és gazdasági életének egyes vanatkozásá- ban. Mind többen értik meg a bélyegben és a bélyeggyűjtésben rejlő lehetőségeket. Mind jobban növekszik azoknak a száma, akiknél a bélyeg és a bélyeggyűjtés nemcsak kedves, egyéni szenvedély, hanem összekötő kapocs is más népekkel, kultúrákkal, társadalmakkal. Nem lehet közömbös a bélyeggyűjtőkör és a filatelisták részvétele a közéletben, a társadalmi életben. Országosan a szervezett bélyeggyűjtők száma az 1952. évi 5000-ről napjainkban már csaknem elérte a 240 000 főt. Vannak, akik aggódnak, hogy a szervezett bélyeggyűjtők számának rohamos növekedése nem az igazi „filatelisták” számának gyarapodását jelenti. Ezzel szemben a tagság számának e nagymérvű emelkedése eredményezte a társadalmi szervezetté formálódást, amely tömegszervezeti tulajdonságával, tevékenységével ma már úgy az állami, valamint a társadalmi szervezetek megbecsülését kivívta, s velük együttműködve az emberi tudatformálás területén tölt be fontos szerepet. A társadalmi szervezet jelOéK. — 18.35: A zene nem Ismer határokat. . . — 30.10: „Tiszai tájak.” Irodalmi est közvetítése a szentesi Tóth József színházteremből. — 20.59: Mindent a hallgatóért! Különleges zenei kérdések, kívánságok műsora. —' 23.20: Grabócz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. — 22.30: Láttuk, hallottuk. — 22.50: Barokk muzsika. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nóták. — 8.40: Titkos háború. Ciszterna az alpesi erődben. X. rész. — 9.00— 10.00: A zene hullámhosszán. A Petőfi rádió délelőtti műsora. — 11.44: őszi fény. Magyar költők versei. — 12.00: Kamarazene. — 13.05: Hangképek az irodalomtörténeti Társaság miskolci vándor- gyűléséről. — 13.35: Fúvószene. — 14.00—18.00: Mindenki kedvére — kettőtől hatig. — 18.10: Üj könyvek. — 18.13: Urbán Katalin népdalokat énekel, Németh János cimbalmozdk. — 18.40: Ami ázsiai útijegyzeteimből kimaradt. (III. rósz.) — 19.00: Kapcsoljuk a legét az egyes körök vezetőségének munkatervében rögzített állami, politikai, társadalmi szervekkel való kapcsolatok megvalósítása és termékennyé tétele biztosítja. Komoly segítség a jó munkaterv összeállításához a helyi Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az illetékes tanácsi művelődési szervek programjával egyeztetni. Az utóbbiaknál figyelembe veendők az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök alapításának lehetőségei. A számbeli növekedés egyidejűleg a feladatok megsokszorozódását is felvetette, valamint azt, hogy ez a tekintélyes számú szervezett tagság hogyan válik igazi filate- llstává. Igaz, túlzott követelés lenne azt kívánni, hogy mind a 240 000 szervezett filatelista ugyanolyan meggyőződéses bélyeggyűjtő legyen, mint azok, akik már évtizedek óta nagyobb érdeklődéssel foglalkoznak a bélyeggyűjtés különféle — tudományos, kulturális, politikai, pedagógiai stb. — vonatkozásával. A létrehozott bélyeggyűjtő kollektívák azonban igénylik a szépet, az értékeset és ezáltal nemcsak érdeklődésük, hanem tudásvágyuk is kielégül a gyűjtés során. Megyénkben jelenleg mintegy huszonöt számot kitevő Müncheni Operaházat. Bizet: Carmen. Négy felvonás os opera. — Kb. 20.50—21.15: A színfalak mögött. Portrék a szolnoki Szigligeti Színházból. — Kb. 22.25: Beszélgetés egy versről. — Kb.: 22.40: Népdalok Észak-Magyarországról. — 23.10: Huszka Jenő operettjeiből. TELEVÍZIÓ: 8.25—10.25: Iskolatévé. — 14.55—15.25: Iskolatévé. — 17.25: Iskolatévé. — 17.58: Műsor- ismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Zseb-tévé... — 18.25: Esti mese. — 18.35: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. — 19.00: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Fekete, fehér — igen, nem? ni. elődöntő. — Kb.: 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.40: Dokumentumfilm Mexikóról. —18.00: Motorosok revűje. — 19.00 és 21.35: Tv-híradó. — 20.05: Ismeretlen remekmű. Balzac-elbeszélés tv-vál- tozata. — 20.40: Utazó kamera. üzemi, hivatali, szakszervezeti, városi, ifjúsági stb. bélyeg- gyűjtő körökre kulturális célnak megfelelő feladatok hárulnak. A köri élet tartalmát magának a tagságnak kell kialakítania. Olyan rendszeres, tervszerű, változatos és tartalmas filatéliai életet kell teremteni, amely nemcsak vonzó a tagság számára, hanem ismeretek szerzésére, kutatására is ösztönöz. A körök időnként rendezett bemutatói, továbbá saját erőből vagy más társadalmi szervek segítségével szervezett filatéliai előadások vagy véleménycserék, viták képezhetik a köri élet egyik alapját. Ennek megvalósítását biztosítja az, hogy a bélyeggyűtés kedvelt szenvedélye lett a legkülönbözőbb foglalkozású, hivatásé, életkorú, világnézetű embereknek. Az, említettek valóra váltásához nélkülözhetetlen, hogy a bélyeggyűjtő ismerje gyűjtése tárgyát, tudatába legyen a gyűjtés céljának. Ezt segíti elő a megyei bélyegkönyvtár 102 darabot számláló különféle nyelvű és évfolyamú bélyegkatalógusa, valamint 106 darab filatéliai folyóirata. Ezeken keresztül lehet beszélni a filatéliáról, mint tudományról, mivel a filatélia a kevesek, kiváltságosok „hob- byjából” a társadalom életében történt változás folytán tömegszenvedéllyé, valamint a tudatformáláson keresztül a társadalom fejlődésének egyik értékes eszközévé vált. A SALGÓTARJÁNI városi bélyeggyűjtőkör a művelődési központ klubjában csütörtöki napokon 17—19 óráig tartja rendszeres heti összejöveteleit. A bélyegkönyvtár a körök képviselői által ezeken a napokon megtekinthető, ugyanakkor szolgáltatás is eszközölhető az érdeklődő körök részére. A cél az, hogy minden szervezett bélyeg- gyűjtő a könyvtár anyagát bélyeggyűjtő köre útján megismerje, használja. Bővebben az érdeklődőknek (körük útján) levélben is válaszolunk címzett, bélyegzett boríték ellenében. Az érdeklődő körök levelüket: Bokor János, Salgótarján, Rákóczi út 194. I. emelet 8. ajtó címre küldjék. Bokor János — ács — Mai műsor gi harcostársak, akik az elmúlt két év alatt jóban-rossz- ban együtt voltak. örvendetes hírek érkeztek a frontról: a nácik a szovjet csapatok nyomására nyugat felé hömpölyögtek, s már semmi sem tudta megállítani felszabadító hadseregünk győzelmes előrenyomulását. örültek a medvegyista partizánok. De nyugtalanította őket Kuznyecov, Kaminski és Belov sorsa. „Mi történt velük? — tette fel magának sokszor a kérdést Medvegyev, Drozdovtól és Prisztupától megtudta, hogy Kuznyecov elindult Brodi felé, az Iván Franko Múzeum őre elmesélte a Bauer alkormányzó és dr. Schneider elleni merénylet részleteit, amelynek szemtanúja volt. Tovább semmi hír róluk. Ekkor Medvegyev elhatározta, hogy átnézi a Gestapo anyagát, amelyet a nácik menekülésük közben már nem tudtak megsemmisíteni vagy magukkal vinni. Ebben néhány dokumentum felkeltette a figyelmét. Az egyik Bauer alkormányzó és Schneider megsemmisítéséről szólt, a másik egy autóról, amelyet Kurovicsi közelében találtak, s ebből lőtték le 1944. február 12-én Kanter őrnagy őrparancsnokot”, egy harmadikban azt olvas- \ ta, hogy a nacionalisták elfogták és megsemmisítették azt a szovjet hírszerzőt, aki Siebert néven német tiszti egyenruhában tevékenykedett. * Már véget ért a háború, az ország sebei begyógyultak. A tegnapi katonák és partizánok visszatértek a békés munkához. Náci Németország szétzúzása után tizenöt évvel ismertük meg a legendás hírszerző, Kuznyecov halálának körülményeit. Egy fagyos márciusi éjszakán Kuznyecov és két társa beértek egy faluba, amelyet évszázados tölgyek és bükkfák vettek körül. Meg akartak melegedni, és a legelső házba bekopogtak. A házigazda nyitott ajtót. Kuznyecov németül szólította meg: — Enni szeretnénk. Kaminski társaságában belépett a házba, Belov pedig kintmaradt az utcán. Míg a házigazda oda volt a konyhán tejért és kenyérért, Kuznyecov kihúzta övéből a kézigránátot, a falnál álló lócára tette és egy rongyot borított rá. Nem tudhatta hogy a ház alatti pincében nacionalisták tanyáznak. Váratlanul berontottak a szobába. El— 188 — keseredett harc robbant ki. Kaminskira és Kuznyecovra vetették magukat. Az egyiket hasba rúgta, az elvágódott, a másiknak kifordította állkapcsát, a harmadikat fejével a falhoz vágta... Ám a banditák túlerőben voltak, és sikerült legyűrniük Kuznyecovot. — Kik vagytok banditák? — kérdezte tőlük Kuznyecov németül. — Nem, mi az ukrán felkelő hadsereg tagjai vagyunk — Vágta vissza sértődötten egyikük. — Miért támadtok rá egy német tisztre? — Mi jóban vagyunk a németekkel. Csak az Ilyen csavargóktól, mint maguk, vesszük el a fegyvert. A bolsevistákat pedig megsemmisítjük. — Akkor eresszetek el, ne tartsatok fogva. Hadd fújjam ki magam. — Leülhet — mondta az előbbi bandita. Kuznyecov a lócára telepedett. — Néhány perc telt el. Most egy hatalmas termetű pojáca jött be báránykucsmában. Kezében tartotta azt az igazolványt amelyet az egyik bandita Kuznyecovtól vett el. — Hát, szóval te vagy az? — szólalt meg basszus hangján és súlyos tekintetét Kuznyecovra vetette. — Hogy is hívnak? Belenézett az igazolványba. — Siebertnek, igen? Elővett a zsebéből valamilyen papírt, megvizsgálta, szeme vidáman felcsillant, s így kiáltott fel: — Csak megfogtunk! Fiúk, rajta legyen a szemetek: Tudjátok, ki ez a jómadár! Én meg áthívom az atamán urat: hadd lássa, kit csíptem el. Hadd irigykedjen: a huszonötezer az én markomat üti! Hahotázás közben kiment a szobából. Az utcáról részeg óbégatás hangzott be. — Fiúk, adjatok valami szívnivalót — szólalt meg Kuznyecov. Egyik őrzője szűzdohányt szórt az asztalra, meg egy újságpapír darabot. Éppen erre volt szüksége Kuznyecovnak. Csavart egy cigarettát, és a lámpához közelítette, hogy meggyújtsa. Nyílt áz ajtó és megjelent az ismerős báránykucsmás alak. Ebben a pillanatban elaludt a lámpa. Hangos kiáltás hangzott fel: (Folytatjuk) — 189 —