Nógrád. 1969. október (25. évfolyam. 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
BEJUTATJUK Fosfásgondok a balassagyarmati húsipari üzemet A balassagyarmati, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és^Húsüzemi Vállalathoz tartozó húsipari üzem fejlődésére két számadat a legjellemzőbb: a felszabadulás előtt hetenként 70—80 mázsa húst dogoztak fel. most egy héten 900—950 mázsát. Reln •Ki . • *í töltelékárut. Az e célra fordított hús minősége egyelőre változó. Előnyös változás csak akkor várható, ha termelőszövetkezeti üzemek, állami gazdaságok emelik az állattenyésztés színvonalát és több. jobb nyersanyagot juttatnak a feldolgozó iparnak. — Remélhető, hogy a kényszerű keretgazdálkodás nem tart sokáig! Méhes József, a főtt-töltelékárut készítő brigád vezetőjének az a véleménye, hogy ha különleges árut akarnak Pál Márton: „Az új technológiával könnyebb lett a munkánk” Lajos, az üzem vezetője végigkalauzolt a telepen. Űj feldolgozócsarnokot építettek, amelyet viszonylag modern gépekkel szereltek fel. A hentesek a csarnokban szalagrendszerben dolgoznak. '.z új rendszerű munka szokatlan volt számukra. De mint Pál Márton, az üzem egyik dolgozója elmondta, a nagy igények kielégítését a régi munkafolyamattal nem tudták volna biztosítani. Lecsókzésről így nyilatkozik: „Az új eljárássá! az eiozo idooeu a naponta elveszített ötven múzsa töltelékáru helyett nyolcvan—száztíz mázsát tudunk elkészíteni. Az új berendezéssel javítottuk az áru minőségét is...” JMehany esztendő óta a húsipari üzem fejlesztése megszakítás nélkül tart. Még az idén kapnak egy 85 literes töltő- és egy darálógépet, valamint egy ezer literes zsírolvasztót. Vásároltak egy csontozó asztalt. Rein Lajos igazgató arról tájékoztatott, hogy ezzel a műszaki felszereltséggel húsz éven keresztül ellátják a megyét a legvátozatosabb húsipari termékekkel. Ide tartozik még az is. hogy a dolgozók életkörülményeinek javítására befejezés előtt áll egy fürdővel, öltözőkkel, étkező- helyiségekkel ellátott épületrész építése. Ez 1.5 millió forintba kerül. Ezt követi egy új TMK- műhely, bélfeldolgozó és mosoda építése. Rendezik a szennyvízhálózatot és használhatóvá teszik saját kútju- kat. Kovács Ernő, az üzem műszaki ellátásának vezetője határozottan állítja, hogy ha elkészülnek a fejlesztéssel, jól felszerelt, modern üzemmé válik a Balassagyarmati Húsipari Vállalat. Természetesen a fejlesztés minden apró részleteit nem soroltuk fel. De amit elmondtunk az üzemről, az már részben valóság, részben pedig megvalósul belátható időn belül. Tulajdonképppen a húsipa- Németh Ferenc: „A minőség rj üzem fejlesztését azért is javításához több szakemberre mutattuk be, hogy érzékel- lenne szükség. Ettől eltekintve tessük, képes-e a vásárlókéi- mindent elkövetünk a Iakostal támasztott magasabb igények kielégítésére. Tudja-e a minőséget, és a választékot emelni? Ezzel kapcsolatban Rein Lajos, az igazgató azt ___ ______ __________________ állítja, az áru minőségét és k ent a régi módszerrel járó választékát állandóan emelni felesleges járkálás. most egymás keze alá dolgoznak, nagyobb mennyiségű töltelékárut tudnak elkészíteni; az eredmény: emelkedett a keresetük. Ehhez az új munkacsarnokhoz tartozik a kutató intézet által készített modern fő- ző-f!,;stAlő berendezés. Kezelője, Meíó Géza, a berende.. k ell. Ennek érdekében vásárolják az új gépeket is. A választékot egyébként jelentősen befolyásolja a húskeretgazdálkodás. Ez azt jelenti. hogy a megye meghatározott mennyiségű húst kan. A húsipari üzemnek ebből kell kielégíteni elsősorban a tőkehúsigényeket, és a visz-1 szaigazolt húsból készítik a •;>t— fmp ság jobb ellátásáért” készíteni, a jobb nyersanyag- ellátás mellett szakemberekre is szükség van. Németh Ferenc, két évtizede a szakmában dolgozó munkás, s szakmunkások mellett még a korszerűbb gépeket is szükségesnek tartja az áru minőségének javítására. Mester Henrik, egy másik szakmunkásnak viszont az a véleménye. hogy a húsipari üzem dolgozói így is túlterheltek a munkával. Csak különórákkal tudják elkészíteni azt az árumennyiséget, amelyet naponta szállítanak a kereskedelemnek. A megoszló vélemények ellenére Rein Lajosnak kell igazgat adni. A húsipari üzem amennyiben megfelélő nyersanyagellátásban részesül, különleges árukat is tud készíteni. Ugyanis a szakmunkások jól felkészültek. Javult az üzem technikai felszerelése is. Az áru elkészítése szervezés és nyersanyagellátás kérdése. Mert ahogy a hagyományos feldolgozási módszerről átálltak a szalagrendszerű, nagyobb termelékenységet lehetővé tevő munkafolyamatra. ezt a feladatot is el tudnák látni. Jelenleg a húsipari üzem 25—30 féle töltelékárut készít. Átnéztünk néhánv megrendelőt. Égy olyan nagy forgalmú üzlet, mint a salgótariá- ni csemege, például minőségi kenőmáiasból öt kilogrammot rendelt, ezzel szemben naav mennyiségű főzőkolbászt. Meggyőződtünk róla: a balassagyarmati húsipari üzem egyre jobban felkészül arra. hogy ki tudia elégíteni az igényeket. Most már a tsz- ibpmeken a sor. hogy javítsák a nyersanyagellátást. Bobál Gyula Miért késik a távirat ? Ha valaki táviratozik, minden bizonnyal fontos közlendője van. Fontos és egyben sürgős is. A távirat rendeltetése éppen e két dolog egyesítése, Szabott a tarifa. Pillanatokon belül megvalósítható a telefonösszeköttetés. készenlétben állnak a kihordók, az ország egyik végéből a másikba órák alatt eljutnak a hírek, Előfordul azonban, hogy egy távirat késik. Késik, pedig időbér feladták, pontosan megcímezték, kifizették az érte járó kemény forintokat. Valóban pontosan címezték? A postások sokat tudnának erről mesélni. Murár István immár két esztendeje motorozik a táskájában lapuló táviratokkal Salgótarján utcáin. Megy esőben hóban, napsütésben, mert . messziről jött üzeneteknek a< kor is célba kell jutniuk, hu mindjárt jégeső hull is fent- ről. Naponta hatvan—hetven kilométert is megtesz, de nem ritkaság a száz sem. — Nem is itt a baj — mondja, miközben helyet ke-‘ res a bukósisaknak az egyik széken. — Saját motorom is van, nagyon szeretek jönni- menni, valahogy megszállottja vagyok a gyorsaságnak, a véremben van a mozgás. Olyan ez, mint a nikotin. Ha valaki megszokta, többet nem tud lemondani róla. Ott tartottam, hogy szeretem a szakmámat. Csak a melléjáró bosszúságot nem. Jellemző a következő eset. Jön egy távirat, a címzése K. J. Salgótarján, X vállalat. Mivel ennek a vállalatnak az emberei a városban többfelé dolgoznak, először irány a központ. A kézbesítő kiindul, táskájában tizenöt—húsz távirattal. Abban a bizonyos központban azt mondják, hogy ilyen nevű dolgozó nincs, de menjen fel a város másik végébe. talán megtalálja, Mit lehet tenni, a kézbesítő négy. mert a távirat fontos itt megint elirányítják egv másik helyre, mondván talán ott van akit keres. Kiderül hogy nem jól mondták a címer, mert akihez küldték, -sak névrokona a távirat tulu.; ;m • sának. Ezután nincs más hátra, mint kérdezgetni, ki ismeri vajon azt, akinek az üzenetet küldték. A keresgéléssel persze órák telnek el, és közben a többi távirat a táskában várja sorsát. Az ilyen és hasonló „detektív” munka elmesélve talán érdekes, a valóságban azonban sokkal bosz- szantóbb. — Sok a hibás címzés? — A táviratoknak közel a felét hiányosan, vagy roszul címezi a feladó. Van úgy, hogy csak annyit írnak rá: Salgótarján, ez és ez az utca. Vagy régi utcanévre és ami a nehezebb ügy, régi házszámra küldik az üzenetet. Az utcák nagy részét ugyanis átszámozták. ^Előfordult olyan Is, hogy teljesen megfordították a számozást. és ami azelőtt, az ut- ca aleje volt, most a végi lelt. Itt aztán lehet nyomozni bőségesen. Nem könnyű tavl-atkézbesí- tőnek lenni S*d : :■/ ír. Még akkor sem. ha motorral jár valaki. Aki pedig a pedált nyomja, még nehezebb a dolga. A táviratok mégis cé. - hoz jutnak. Kevés azoknak i száma, amelyek végső megoldásként. a bontóba kerülnek. Sokszor a levélkézbesitők segítenek. akik legtöbbször név szerint ismerik a kerületükben lakókat Arra is volt pélő'% hogy két napig keresgélték a címzettet, amíg sikerült a nyomára bukkanni. A pontos címzés mindennek elejét venné, a rokonoknak, ismerősöknek pontosan kellene megírni a címet, még akkor is, ha csak a házszám változott meg. Mindjárt kevesebb okunk lenne szidni a kézbesítés lassúságát. Aki állandóan emberek között van, sokat lát, sokat tapasztal. Mert vannak állandó és megszállott távlratozók Is. Murár István búcsúzóul elmesél egy esetet. — Egyszer egyetlen nap alatt öt táviratot vittem ugyanarra a helyre. A címzett amint kibontotta, azonnal fel is olvasta. Egy diák küldhette, mert az elsőben ez állt: Sajnos megkezdődött... A másikban: Egyik tantárgyból lementem... A harmadikban: Ma még egy vizsga lesz... A negyedikben: Ez Is sikerült... És végül az utolsóban: Holnap újra kezdődik ... Ügy látszik akadnak még olyanok, akiknek sok az idejük, és a pénzük ... — Cs. E. — Szakszervezeti értekezlet A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Nógrád megyei Bizottsága tanácskozást hív össze október 24-én, a párt- és tömegszervezetek szakszervezeti bizottságának titkárai számára. Az értekezlet színhelye az SZMT-székház. A tanácskozáson elsőként Aranyi László, a Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei Bizottságának titkára tart tájékoztatót a központi vezetőség szeptember 30-i ülésének anyaga alapján. Ezt követően az értekezlet résztvevői megvitatják, miként alakult az együttműködés, jó-e a kapcsolat, a hivatalvezetés, a hivatali pártalapszerveze- telc, valamint a szakszervezeti bizottságok között. LJj virágüzlet Szép, modem virágüzlet nyílt a közelmúltban Salgótarjánban, az Arany János utcai 22-es számú bérházban. Az üzlet vezetője elmondotta, hogy sok áruval, szebbnél ■ szebb virágokkal várják a vásárlókat, a cserepes növények mellett élő virágokat is árusítanak. Az új üzletet a városgazdálkodási üzem látja el. Az egyetlen szépséghiba, hogy aránylag kevés szegfűt, illetve rózsát kapott az üzlet eddig, pedig nagy lenne iránta a kereslet. ; J Az új munkacsarnokban lehetővé vált a minőségi áruk készítése \apirendeii az önholt sens zó mii ás A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság október 30- án ülést tart, amelyen megtárgyalja a termelőszövetkezetek számviteli helyzetét, különös tekintettel az önköltségszámításra, Ez a téma egyébként a megyei tanács vb-ülése' elé kerül. Második napirendi pontként az idegen vasúti kocsikkal való gazdálkodásról folytatott. vizsgálatot vitatják meg, majd meghallgatják a NEB munkájáról szóló beszámolót, és a vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat. Névadás Amikor lánykánk született, kitört a családi perpatvar. Összeszaladt a rokonság, nevet találni a gyereknek. Nem akartuk eljátszani a nagynénik rokonszenvét, még kevésbé a kilátásba helyezett ajándékokat: meg kellett hallgatni őket. Mivel költőtisztelő vagyok, Lillát javasoltam. — Az nem jó — akadékoskodott az anyósom — lilának csúfolják majd az iskolában. — Halljuk hát a 'javaslatokat? Kereken tizenkét leánynév gyűlt csokorba. Ilyenek: Ho- norka. Abellina, Fatime, Bernadett, Carmen, Brigitta. Luca, Lukrécia, Pepinka, Rita, Polett és Muskátli, A Muskátlira felhorkantam, mintha légy csípett volna, de Kamilla néni megnyugtatott. Ez a lányrtev szerepel az Akadémia által összeállított névgyűjteményben. Hosszabb csatározás után megmaradt öt név, ebből a nagynénik nem engedtek. Muskátlival együtt... Feleségem a szülökórházban nem volt egészen öntudatánál, amikor megkérdezték: — Mi legyen a kislány neve? — Zsófi... — sóhajtotta becsípve a csillapítóktól. így hívták a nővért. Sürgős volt az ügy, menten oda- kanyarította a blankettára Zsófit a nővérke, feleségem aláírásával együtt. Hivatalos „titoknak” számit a névadás, ez csak természetes. Lezárt borítékban továbbították a tanácshoz. Mint kizárólagos apa, megjelentem az anyakönyvnél, hogy beírhassam a neveket. — Zsófit nevezett meg a kórház — mondta az illetékes férfiú. — Még egyet javasolhat. — öt nevet tessék beírni, de Zsófit semmiképp se. Nem szerepel a családi összeállításban. — Az anya Zsófit mondott. Itt az aláírás. Tessék. Előkotortam feleségem személyi igazolványát, saját szignójával. Kiderült a turpisság, valaki odarajzolta a nevét. — A kórház volt a névadományozó — mondtam szilárdam, de szelíd önmérséklettel. — Zsófiról nem tudunk. — Tessék visszamenni a kórházba, ott helyesbítsék. — Ragaszkodom mind az öt utónévhez — makacskodtam. — Azt nem lehet. Kettőt enged a törvény. De várjon csak. — Megnézte a cédulámat. — Válasszon dupla nevet. — Éspedig? — Hát mondjuk: Annabella, Citadella, Pancsatantra. Nem hagytam magam. — Pancsatantra, az egy indus mesegyűjtemény. A Citadella pedig testes várvendéglő. A inairikulaör kedélyesen hunyorított. — De ritka-különleges név. Maguk ilyet akarnak. Mária- Terézia már nem egészen időszerű. — világosított fel. Visszamentem a kórházba, hogy töröltessem a Zsófit. Szó se lehetett róla. Beírták a rubrikába. Még egyet javasolhattam. — Ide se jövünk szülni többet! — indnlatoskodtarn. — Legyen, hát Irma! így lett Zsófi—Irma a lányom. A nagynénik végleg rámcsapták az ajtót. Hunyadi István NÓGRÁD — 1969. október 24., péntek
