Nógrád, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-03 / 28. szám
1968 február 8., szómba! N06RAO 3 Mógrád megye vonzása erősödött Gyarapodó városok, fogyatkozó falvak, elnéptelenedő tanyák Felkészültek a versenyre A vásárlók is jobban járnak Áz urbanizáció — a lakosság városokba, ipari központokba irányuló áramlása — ről 5 715 555-re csökkent. A veszteség tehát 211929 főnyi. Minthogy az ipari jellegű mevilágjelenség, korunk velejá- gyék lakossága növekedett, a rója. Elsősorban Európára jel- fogyatkozás az agrárjellegű lemző — és hazánkban is elég megyékben ennél is nagyobb. határozott folyamat, bár a legutóbbi években valameny- nyire lassult. Magyarország Helységnévtára legújabb kötetének (1967-es kiadás) hasábjain figyelemreméltó adatokat találunk erre vonatkozóan. Az. adatok az 1960. jan. 1-i népszámlálás adatait hasonlítják az . 1966. jan. 1-i állapothoz. E szerint az ország lakossága hat év alatt 9 961 044-ről 10 160 380-ra emelkedett. A gyarapodás tehát 199 336 főnyi. A növekedés azonban tisztán az ipari jellegű területekre és az ipari városokra korlátozódik, a mezőgazdasági jellegű országrészek és városok rovására. Nézzük a számokat. Az ország 68 városának lakossága hat év alatt 4 033 560- ról 4 444 825-re emelkedett, tehát 411 265 fővel, több mint tíz százalékkal gyarapodott. Viszont a megyék lakossága (városok nélkül számítva) ugyanezen idő alatt 5 927 484Jellemző, hogy a legnagyobb a számbeli fogyatkozás éppen Szabolcs-Szatmár megyében volt: 34 546, holott ez a megye mutatja évek óta a legnagyobb természetes szaporulatot — 18.8 ezreléket az országos 13,6 ezreléknyi átlaggal szemben. Az ország 68 városa közül 13-nak csökkent a lakossága. Ezek: Cegléd, Csongrád, Hajdúböszörmény. Hajdúnánás, Hódmezővásárhely, Jászberény, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kisújszállás, Makó, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Túrke- ve. Valamennyi agrárjellegű város. 19 megyénkből hétnek emelkedett a lakossága (városok nélkül számítva). Ezek: Borsod, Fejér, Győr. Komárom. Nógrád, Pest, Veszprém. Valamennyi ipari vagy iparosodó jellegű. Hazánk 113 járása közül csupán 22-nek a lakossága növekedett. Valamennyi ipari gócpont, illetve főváros környéki járás. Így Pest megye 10 járása közül hétnek emelkedett a lakosság létszáma. A Budai járás az ország egyetlen járása, ahol valamennyi község — szám szerint 23 — lakossága gyarapodott. Olyan járás viszont sok van az országban, ahol minden község fogyatkozást mutat. Bács-Kiskun megyében egyetlen község — Kunfehértó — mutat negyven főnyi szaporodást, a többi kivétel nélkül apadt. Az ország 3178 faluja közül csak 656 gyarapodott, tehát alig több a községek egyötödénél. Érdekes még megemlíteni, hogy az üdülőközpontok környékének lakossága mindenütt gyarapodott. Megállapítható tehát, hogy a városok, ipari központok lakossága folyamatosan növekszik. A falusi lakosság ennél kisebb mértékben ugyan, de ugyancsak folyamatosan apad, míg a valamikor annyira jellemző tanyavilag elnéptelenedőben van. Ezt bizonyítják a megszűnő tanyai iskolák, felszántott, omladozó tanyatelepek és volt lakóinak falvakba, városokba áramlása. Miért hallgat? A hőmérő hlganyszála mínusz körül ingadozik, de a Nógrád megyei Textilipari Vállalat nagybátonyi telepén már a tavaszra, illetve a nyárra készülnek. Az adjusztáló- ban kilencen ülnek az asztal körül Az ajtóval szemben egy szemüveges asszony látható, aki munkájába mélyed. Ajtónyitáskor is csak egy pillanatra tekint fel. Akkor leközöl áll tésbe, ha a téma hozzám... Berényi Istvánná négy éve dolgozik itt, amióta egyedül maradt a kislányával. — Az üzemalapítás után két hónappal ültem le az adjusz- tálóba. Azóta is ezt a munkát végzem. Számomra a varrás nem volt szokatlan. Nővéremmel együtt, odahaza a saját ruháinkat mi pődik meg, amikor Caskó lm- meg. De kézimunkázni is na- réné szakszervezeti bizalmi gyón szeretek. séges. — Hangjából kicsendül, arcán pedig látszik: boldog, hogy a kislányáról jót mondhat, s jót mondanak. Pedig ő aztán nem tud segíteni neki. — Most pedig válaszolok arra a kérdésére, hogy mi szeretne lenni a kislányom. Biológiai szakos tanár. Bár már csak ott tartanánk. Talán si- varrtuk kerül — biztatja önmagát az édesanya. mondja: — ő köztünk a.legszorgalmasabb, 6 adja a legtöbbet és jó minőségben. A nyilvános elismerés- csak foOtthonról hozott kézügyességét jól kamatoztatja. Megtalálja a számítását. Átlagban 1500 forintot visz haza kozza az asszonyka átmeneti havonta. „Van amikor több, zavarát, kezdeti elfogódottsá gát, aki nemsokkal később így indokol: — igaz, hogy én többet csinálok, mint a kollégák, az is, hogy valóban csak a munkára figyelek, ritkán hallják a szavam. Ki kell használnom minden percet. Hogy miért? Egyedül tartom el kislányomat. No, persze ez nem jelenti, hogy szótlansági fogadalmat tettem. Néha én van amikor kevesebb. Nem pa- naszkodhatom a keresetre” — vélekedik. Az asztal körül kilencen ülnek, adjusztálók. Asszonyi dolgokról beszélgetnek. Csak Berényi Istvánné hallgat. Munkájába mélyedve dolgozik, miközben a gondolatai kislányánál kalandoznak. Az ő jövő- Kijövök-e belőle? Ehhez jéért dolgozik. Venesz Károly igazítjuk az igényeinket... A hosszú, rövidlábú asztal nagyobb lett. Több gépet he- körül egymással szemben ül- lyeztünk üzembe, és a termének a cipészek. A felsőrész, lés egyes folyamatait — ame- ha útnak indul, kézről kézre lyek nem kívánnak nagyobb jár. Mindenki ad hozzá vala- szaktudást —, betanított mun- mit, míg végül is kész cipő kások végzik — mondja, lesz. Naponta száz pár új láb- _ „ „ alakult a terme. beh kerül a raktarba. Valosá- ^ ^ kapcsolata a szöges kis üzem itt-ott megtűzdelve célgépekkel. Ezek és az okos munkaszervezés gyorsítvetkezetnél? Kétoldalú dolog ez. Előják a termelést. Kell is, mert szőr mi is vevők vagyunk, sőt igény van a salgótarjáni cipőkre. Pálkerti Gyula elnök éppen a modelleket nézegeti, de fejében egész más gondolatok járnak: hogyan lehetne még célszerűbben szervezni a munkát? ne — Heten kezdtük. Még 1945társultunk a megye többi közös szövetkezetével anyagbeszerzésre. Ezt mi bonyolítjuk le. Mintegy 10 millió forint értékű éves anyagforgalomról van szó. Eddig az árut a Bőrellátó Vállalaton keresztül kaptuk. Már kezdetben is szerettük volna közvetlenül a gyártó művektől beszerezni az anyagot, de a kormányrendelet csak az idén ad módot erben toltuk össze a panglit. Az re- Ha közvetlenül a gyártól alapító tagok közül már csak szerezzük be az anyagot, negv ketten vagyunk Sajtos Lajos- százalék a kedvezmény. S a sál — mondja az elnök. — A csökkenés a másik oldalon, a többi nyugdíjba került, de készterméknél is jelentkezik, azért a családhoz tartoznak. Végeredményben verseny van Húsz nyugdíjasunk van, akik a Piacon. Mint eladók — beszámítanak ránk és mi is rá- valy négy modellt gyártottunk. vezmény kedvezően érintette, de a vásárlókért is meg kell vívni a versenyt. Ezt csak tetszetős modellekkel és megfelelő árak kialakításával sikerült. — Egy sor új gond jelentkezett. Többek között az új részlegé, a balassagyarmatié. Ott milyen terveik vannak? — Már történt egy és más Balassagyarmaton is. Tavaly például a tagok munkával való ellátottsága csak 70 százalékos volt. A hiányzó 30 százalékot úgy érzem, az idén sikerül kitöltenünk. Már átszerveztük a munkát Volt gépük, amit tavaly nem használtak. Kijavítottuk és most már az is. termel. Megrendelést biztosítunk annak a részlegnek is, s már a keresetnövekedésben is lemérhető, hogy az egyesülés hasznos volt — mondja az elnök. , juk. — Hogy meddig jutottunk el 22 év alatt? Elég messzire. Ma már 112 fős a létszámunk. Egyesültünk a balassagyarmati cipészekkel. Az a részleg is negyven fős, és ha sikerül a számításunk, év végére kétszáz körül lesz a létszám — mondja. — Tudnak mindig munkát biztosítani ennyi embernek? — A javítás, a méretes tevékenység csökken. Az igény nem jelentkezik egyenletesen. Ha nagyobb, akkor több embert foglalkoztatunk a javítással. Évente hárommillió' forint körül van a javító-szolgáltató munkánk. Ennél most már jóval több a készárutermelés. Valamikor a salgótarjáni áruházzal kezdtük az üzleti kapcsolatot, de tavaly már az ország más részébe is szállítottunk. Az első félévben hatezer pár cipő készült a belkereskedelemnek. Akkor végeztünk egy átszervezést. Nem felejtem el, a barátaim is szidták az új módszerrel együtt. Nekem lett igazam. A második félévben 12 ezer pár lábbeli készült és a kereset is Az idén tíz új modellt mutattunk be a kereskedelemnek. — Milyen sikerrel? — Beszéljenek a számok. Harmincezer pár lábbelit megrendeltek tőlünk. Ez sok mindent elárul — válaszol. Valóban, a gazdaságirányítás új rendszerében sok korábbi kötöttség feloldódott. A szövetkezetét a beszerzésnél jelentkező négyszázalékos kedA szövetkezet zsúfolt, de az anyag útja a szabászoktól a felsőrész-készítőkön. félkész raktározáson keresztül a készáruig jól szervezett. Bővítenék. Hamarosan megtoldják a műhelyt. Az anyagbeszerzést, a készáruszállítást, a megye kétharmadára kiterjedő hálózat ellátását könnyíti az új egy- tonnás gépkocsi. A versenyre felkészültek tehát a Salgótarjáni Cipész Ktsz-nél. Botló János Jack, as életmentő Jack saját életét kockáztatta, hogy megmentse gazdája családját a tűzhaláltól. A kutya faraktárt őrzött La Spei- zanál. A farakások mellett állt az a faház, amelyben gazdája lakott. Egyik éjszaka tűz ütött ki és már a házacska is tüzet fogott. Jack őrülten ugatott, de senki sem hallotta meg, ekkor a zárt ablakon keresztül beugrott a hálószobába. Az üvegszilánkok súlyosan megsebesítették. Ekkor felébredt gazdája. Eugenio Garibelli, és az utolsó pillanatban két, gyermekével együtt kimenekült az égő házból. Jack azonban csak akkor keresett menedéket, amikor a többiek már kinn voltak és majdnem túl késő is lett. Amikor a hatalmas lángok közűi élő fáklyaként kiugrott és súlyos égési sebekkel a kutyakórházba szállították, majdnem menthetetlennek látszott. A csodával határos módon azonban a hős kutya végül is életben maradt. Később a kislányára terelődik a szó... Másodikos gim- a nazista, és ugyanúgy vélekednek róla, mint édesanyjáról. Ö az osztály legjobb tanulója. „Családi vonás az igyekezet?” — kérdem Berényinétől. k> bekapcsolódom a beszélge- Mosolyogva válaszol: — lehetFalurói falura A rendbontók elszigetelődnek zik. Hiszen a munkától függ a közösség, az egyén boldogulása is. Azért még kísértenek... Az emberek gondolkodásában. .. Rossz tüzet Százezer közül első Százezer ifjú tehetség küldte be első „müveit” az Indiában megrendezett gyermekrajz-pályázatra a világ minden tájáról. Ezúttal eey magyar kislány, Kácz Rózsa, a kiskunhalasi gimnázium első- osznílyos tanulója nyerte el a legmagasabb díjat, a köztársasági elnölr. különdíját. Képünk: készül a kis művész legújabb festménye. Mellette szigorú kritikusa, Írén nővére. (MTI foto = Tormai Andor felvétele) A szövetkezet tagjai nyolc esztendő óta először ültek olyan zárszámadást, amikor a beszámoló nem a keserűségüket, elégedetlenségüket szította. Mátyás József elnök minden szava sarjadó reménységüket táplálta. Azt, hogy végre rátaláltak a régen keresett útra, és most már csak mindig jobbat hozhatnak a közeli, meg a távolabbi esztendők. Egymás után lendültek magasba a karok. A férfiak, az asszonyok beszéltek a búzáról, amely 13 mázsát adott holdanként a tervezett 10 mázsa helyett. Szó esett a tbc-mentes tehénállomány kialakításáról, az állathizlalásról, a jövedelemről, g . közös munkáról. Szóval mindazokról a dolgok ról, amelyek az év végi számadáskor előjöhetnek. „,/« vezetőink vannak” Szót kért a közgyűlésen Márkus József traktoros is. Azt mondta: — Korábban az volt a legnagyobb baj Karancskesziben. hogy gyenge volt a vezetés... Sűrűn váltogatták egymást az elnökök, az agronómusok. Az egyik valósággal szökött a faluból, a másiknak meg a tagok kötöttek útilaput a talpa alá... így aztán a közös nem is juthatott előbbre... ‘Megállt a beszéddel. Éppen csak annyi ideig, míg körülhordozta tekintetét a népes hallgatóságon. Aztán tovább folytatta: — Most végre jó vezetőink vannak... Nem én mondom ezt, az eredmények bizonyítják. hogy megállják helyüket. Pintér József, az állattenyésztési brigád vezetője hasonlóképpen vélekedett: — Nagyon mélyről indultunk. .. A munkaegység értéke 12 forint volt. Egy éve már 25 forintot kaptunk egységenként. Igaz, most is vannak gondjaink. De a munkaegység mégiscsak 38 forintot ér... Petróczi László még megtoldotta a következőkkel: — Az elnök, az agronómus nem egyedül dirigál... Az egyszemélyi vezetés helyett a kollektív vezetés elve érvényesül. .. Nyíltan a gondokról is így bontakozott ki aztán a kép. Mármint az, hogy a kollektív bölcsesség segítette a Március 15. Termelőszövetkezetet végül is a rendes kerékvágásba. A vezetőség rendszeresen tanácskozott s megvitatták a gazdálkodás lényeges kérdéseit a tagsággal. A közgyűléseken született határozatokat hajtották végre, amikor időben végeztek a tavaszi munkákkal, a gabona-betakarítással, az őszi vetéssel. A tagok akarata érvényesült akkor Is, amikor új gépeket vásároltak, nagyobb mennyiségű műtrágyázással javították a talaj termőerejét. A befektetés, — a termelési eszközök, a vezetőség és tagság erőfeszítése — nem veszett kárba. Észrevehetően nőttek a hozamok, s az állattenyésztés és a növénytermesztés is többet hozott a tervezettnél. Azt a kétmillió forintos állami támogatást pedig, amit a korábbi években kapott a szövetkezet, most meghozta az ártámogatásos rendszer. Mert a közösség vezetői megragadtak minden lehetőséget, ami csak előbbre viheti a szövetkezetét. Mátyás József elnök nem takargatta a gondokat sem. Van belőlük még most is elég. Aki a közgyűlésen körülnézett. láthatta: a tagok között csak elvétve akadt fiatal. Az idős emberekben meg hiába van meg az igyekezet, ha erejük egyre fogy. Az aratásban rimóci, meg nagvlóci emberek segítettek, s elvittek a faluból 320 mázsa gabonát. Aztán kevés az állatszállás, a takarmány is. A gazdálkodás gondjait csak tetézte, amiről Farkas Ferenc főasronómus beszélt: — A korábbi időkből itt maradt kategóriák tulajdonkén- nen eltűntek. Mert a szövetkezetben minden embert úgy ítélünk meg, mennyit dolgoszítogatnak Olykor-olykor gyűrűzik Is miattuk az egyébként sima felszín. A közgyűlésen is akadt egy-két rendbontó. Többnyire azok élesztették a tüzet, akik csak keveset dolgoztak a közösben. Varga István állattenyésztő, aki párttitkára is a szövetkezetnek, s aki már meghonosodott a faluban, azt mondta: — Az ilyen emberek már csak kevesen vannak... Nem is jelentenek erőt. Sodorja őket magával a nagy többség. Azok, akik sokat és jól dolgoznak a szövetkezetben. Ilyenformán vetettek számot az elmúlt esztendővel a ka- rancskeszi Március 15. Termelőszövetkezet tagjai. Az eredmények mellett — amelyek a korábbi évekhez viszonyítva egészen szembeszöknek — nem maradtak homályban a gondok sem. Nyíltan, őszintén beszéltek a tagok. Vankó Jánosné, aki az imént még folyamatos munkát kért az asszonyoknak, így nyugtatott: — Ez márt annyit jelent, rendjén mennek a dolgok. Igazán viharos közgyűlés már nincs is nálunk... Korábban, amikor majdnem hiába dolgoztak a tagok, akkor valósággal zúgott a terem az elégedetlenségtől Most már úgy vaevunk. hoev dolgozol szeretnénk. . Látiuk ■ú-t-.ime van a fáradozásnak. Vincze Istvánné
