Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-06 / 237. szám

NÖGRÄD 1966. október 6. csütörtök Bonn és az NDK párbaja Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Erhard kancellár sok gond- ja-baja közepette is kényte­len volt kedden két órát for­dítani arra, hogy a nyugat­német sportvezetőkkel tanács­kozzék. A megbeszélésen részt vett több miniszter és állam­titkár is. A téma egy, a nyu­gatnémet kormány számára kényes kérdés volt: milyen magatartást tanúsítsanak a nyugatnémet sportolók, ami­kor nemzetközi viadalokon az NDK sportolói nemzeti zász­lójuk alatt vonulnak fel és győzelmük esetén az NDK nemzeti himnuszát játsszák. Ez persze súlyosan sérti Bonn- nak azt a fiktív igényét, hogy minden németet az NSZK képviseljen. A kérdés a Budapesti At­létikai Európai Bajnokságon történtek tették időszerűvé. Mint emlékezetes, az NDK felségjelei a Nemzetközi At­létikai Szövetség jóváhagyá­sával szerepeltek a versenyen. A bonni kormány azt javasol­ta, hogy a nyugatnémet spor­tolók emiatt hagyják ott a versenyt, a sportvezetők azon­ban nem fogadták el a kor­mány javaslatát és tovább­ra is részt vettek a bajnok­ságon. A keddi megbeszélésről ki­adott kommüniké csupán azt közli, hogy három héten be­lül újabb széles körű megbe­szélést tartanak a kormány, a pártok és a spotvezetők be­vonásával. Willi Daume, a nyugatnémet sportszövetség vezetője azonban kijelentette: a problémát meg kell oldanit mert nem lehetséges, hogy minden nemzetközi verseny botrányok színhelyévé váljon. Ismeretes, hogy az NDK felségjelei nemcsak a Buda­pesti Európa Bajnokságon sze­repeltek, hanem még NATO- országokban tartott versenye­ken is. Ez mutatja — jegy­zi meg a szerdai Neue Ruhr- Zeitung — amit Bonnon kí­vül az egész világ tud, hogy két német állam van. A lap hozzáfűzi: a problémát nem lehet addig megoldani, amíg politikai területen is nem hoznak újabb döntéseket. A legjobb, amit addig tenni le­het, az atnit a sportvezetők javasolnak: vegyük tudomá­sul, amit nem lehet megvál­toztatni és ne fújjunk min­den alkalommal riadót, ami által nevetségessé tesszük ma­gunkat. Újabb négyexer amerikai katona szállt partra SAIGON az amerikaiak és szövetségesek . egy harcosa jut — az ameri­Az AP saigcmi jelentése sze- jjaiak azonban az óriási kato- nnt szerdán újabb négyezer naj gépezettel sem tudtak a amerikai katona szállt partra maguk javára kedvező dön- Del-Vietnamban es ezzel a test elérni, délkelet-ázsiai országban levő — amerikai katonaság létszá- A hadszíntérről érkező je- ma elérte a 321 000 főt. A hír- lentések beszámolnak arról, ügynökségek ezzel kapcsolat- hogy kedden Saigontól 480 ki­ben utalnak arra, hogy Dél- lométerre északra tovább folyt Vietnamban ma már — leg- az elkeseredett harc a szabad- alábbis papíron — több mint ságharcosok és az amerikai egymillió főnyi hadsereg áll gyorshadosztály egységei ké­szemben a partizánokkal. A , .. ... . K dél-vietnami kormánycsapatok ZOt ' ^ai®on közelében a sza- létszáma 705 000 fő, ebből badságharcosok aknájára fu- 317 000 a sorkatonaság létszá- tott és elsüllyedt egy dél-vi- ma Dél-Korea 36 500, Ausztrá- etnami romboló. An Khe repü- lia 4500, a Fülöp-szigetek lőterén leszállás közben ki- 1000, Uj-Zéland és Thaiföld gyulladt egy amerikai szállí- együttvéve 360 katonával vesz tógép: tíz amerikai katona részt a háborúban. Mivel Dél- meghalt, húszán megsebesül- Vietnamban 15 millió ember tek. A hivatalos változat sze- él, ez annyit jelent, hogy min- rint a szerencsétlenséget a den harmadik-negyedik kato- rossz látási viszonyok okoz- naköteles korban levő férfira ták. Éles bírálatok az afrikai helyzet miatt NEW YORK CTASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden meg­beszélést folytatott Tumbasz görög külügyminiszterrel, ta­lálkozott a szíriai küldöttség­gel, valamint Harrnel belga külügyminiszterrel. Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülésén folytatták a délnyugat-afrikai vitát Adebo, a nigériai küldött­ség vezetője, aki elsőnek szó­lalt fel, hangoztatta, hegy a délnyugat-afrikai helyzet sú­lyos nemzetközi problémát je­lent. Rámutatott, hogy a dél­nyugat-afrikai vezetőknek nincs is szándékukban meg­adni a függetlenséget. Sürget­te e terület őslakosságának felszabadítását a kegyetlen faji elnyomás alól. A Mon­gol Népköztársaság küldötte kijelentette, hogy a Dél-afri­kai Köztársaságot meg kell fosztani a Délnyugat-Afrika feletti mandátumtól. Buteflika algériai külügy­miniszter élesen bírálta a dél­afrikai fajgyűlölőket és védel­mezőit. Hangoztatta: az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszaká­nak feladata, hogy haladék­talanul megoldja ezt a prob­lémát. A gyámsági bizottságban kedden a délnyugat-afrikai népi szervezet képviselői és mások felszólalása után foly­tatódott a vita. A felszólalók támogatásukról biztosították a délnyugat-afrikai népet, el­ítélték a hágai nemzetközi bí­róság döntését. A vita so­rán bírálták azoknak a nyu­gati hatalmaknak a politi­káját, amelyeknek jelentős pénzügyi és közgazdasági ér­dekeltségeik vannak Dél-Afri- kában, bírálták irányvonalu­kat, amely a Dél-afrikai Köz­társasággal kapcsolatos ENSZ határozatok meghiúsítására irányul. A délnyugat-afrikai képviselők, továbbá a szocia­lista és az afro-ázsiai or­szágok küldöttei élesen bírál­ták a nemzetközi monopolis­ta köröket, amelyek kiszipo­lyozzák Délnyugat-Afrika ter­mészeti és embertartalékait, bírálták a NATO-országokat, amelyek az ENSZ határozat elenére folytatják a fegyver­es olajszállításokat. \ r_ „Az ott Robben-sziget... Szemtől szembe az apartheiddel 99 Verwoerd megölése az ed- kétezer politikai foglyot őríz­diginél is jobban a nemzet­közi érdeklődés reflektorfé­nyében állította a fajüldözés fellegvárát, a Dél-afrikai Köz­társaságot. Robert Kennedy, New York állam szenátora, a meggyilkolt amerikai elnök fi­vére népi sokkal a Verwoerd elleni merénylet előtt járt eb/ nek. Egyedül itt, Robbenen ennyi fekete, fehér, egyetemi tanár, munkás és farmer ül. Emberek, akikre a bőrük szí­ne miatt sújtott le a hírhedt apartheid. Vagy emberek, akik éppen azért vannak itt, mert szót mertek emelni az apart­heid ellen. Meztelenek. Bennszülött munkások ellenőrzése egy dél-af­rikai aranybányában. A Stern megjegyzése: az elnyomottak munkája nélkül Johannesburgnak egyetlen uncia aranya nem leáne... • ben az országban. A Stern Ez a szó afrikáner nyelven című nyugatnémet magazin elkülönítést jelent. Az apart- közzéteszi a New York-i sze- heid igazi tartalma azonban nátor személyes tapasztalatait, ennél sokkal ördögibb. Távol- — Ha a repülőgép Fokváros ról sem egyszerűen arról van fölé ér, utasait csodálatosan sz°> hogy a Dél-afrikai Köz­szép látvány fogadja — kezdi társaságban elkülönítik egy- a nyugatnémet lap Robert niástól a hárommillió fehér, a Kennedy; beszámolóját. — De tizenkét millió néger és a ha valakji komor arccal lefe­lé mutat és azt mondja: „Az ott Robben-sziget”, mindenki ajkára fagy a szó, csend lesz a repülőgépben. Ezen a szigeten több mint NYITÁNY 1941. .október 6-án este 8 óra felé, a háborús elsötétí­tés miatt rosszul világított belvárosi utcákon egyesével és kis csoportokban ifjúmunkások tünedeztek fel. Beszélgetve, nyugodtan sétáltak a Hold utcán, a Báthory utcán, a Kos­suth térért a Batthyány tér felé. Jöttek kettesével, hárma­sával mások is, akik kevésbé voltak nyugodtak, — a de­tektívek. Egy adott pillanatban a munkás fiatalok a tér- közepére gyülekeztek, menetbe sorakoztak, körbejárták a teret, majd némán tisztelegve megálltak a 13 aradi vértanú emlékére emelt Batthyány-örökmécses előtt. Két fiatal ko­szorút helyzett a szobor talpazatára. Nem voltak zászlók, nem volt beszéd, még hangos szó sem hangzott el, s a tisztelgés után a tömeg némán szét­oszlott. Ennyi volt az egész. Sikerült. Néhány száz fiatal résztvevője volt az akciónak, de a siker nagy önbizalmat, bátorságot adott a további nagyobb lépésekhez. A készen­létben álló rendőröknek és detektíveknek nem volt ürü­gyük a beavatkozásra, hiszen azt még ők sem vitathatták el, hogy az aradi vértanúk emlékművét bárki megkoszorúz­hatja. Ez volt a nyitánya, első nyílt akciója annak a harcnak, amelyet a kommunista párt a háború és a fasizmus elleni egységfront megteremtéséért, a független, szabad demokra­tikus Magyarország kivívásáért indított. E programban je­lentős szerepe volt azoknak a forradalmi hagyományoknak, amelyek minden magyar lelkében — 48-ra emelékezve — mélyen éltek. A függetlenség a németekkel való szakítást jelentette. „Ne higgy magyar a • németnek, akármivel hite­getnek” — ezt mindenki már iskolásgyermek korában meg­tanulta. A szabadság és a demokrácia jegyében léptek fel a márciusi ifjak; 1941-ben ennek követelése a magyar fa­siszta diktatúra elvetését is jelentette. Petőfi, Kossuth, Tán­csics minden szava új értelmet nyert. Az első akciót egyre jelentősebb események követték. November 1-én, halottak napján, a Kerepesi temetőben, a Kossuth-muuzóleumnál és Táncsics sírjánál már ezres tö­meg tüntetett. A résztvevők között megtaláljuk már a pa­rasztfiatalok képviselőit és — a Horthy-rendszer idején első ízben — az egyetemi ifjúság küldötteit is. A tüntetéseknél fontosabb volt az a párbeszéd, amely a kommunisták kezdeményezésére a mkgyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult, melynek nyílt fóru­mává a Népszava és a Szabad Szó vájt. A Népszavában a szociáldemokraták mellett a kommunisták is kifejtették nézeteiket, a Szabad Szó pedig a dolgozó parasztság felé közvetítette a Függetlenségi Front eszméit. Munkás—pa­raszt találkozók jöttek létre, falusi csoportok alakultak a mozgalom jegyében. A Függetlenségi Front széles visszhangra talált az ér­telmiség között is. A szocialista és más haladó művészek irodalmi estekkel, kiállításokkal ébresztgették a nemzet lel- kiismeretét. A mottó az irodalmi estek plakátjain: „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak". A vers harmadik sorát már nem nyomtatták ki, de min­denki tudta: „Hogy mi ne legyünk német gyarmat”. Röviddel ezután megalakult a Történelmi Emlékbizott­ság, a függetlenségi mozgalom legális fedőszerve. A bizott­ság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjtése volt. Való­jában a 48-as eszmék jegyében harcra hívta a népet a füg­getlen, demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Történelmi Emlékbizottság szervezte meg: azután a Petőfi- szobornál e korszak legjelentősebb háború- és fasizmus­ellenes tüntetését. Már tízezres — a Horthy-rendszer há­borús viszonyait tekintve hatalmas — tömegtüntetés han­gos szóval hirdette a Függetlenségi Front jelszavait. Spon­tán alakult szavalókórusok kiáltották: „Le a háborúval!” „Vesszen Hitler!” „Független, demokratikus, szabad Ma­gyarországot!” „Szovjet—magyar barátságot!” Zászlók és transzparensek kerültek elő és a szabadságharc hőseinek képei. Ekkor már a rendőrség sem volt tétlen; vágtáztak a lovas rendőrök, csattogtak a kardlapok. Csapatostól fogták el a tüntetőket. A forradalmi népmozgalmaktól megrettent uralkodó osztály véres leszámolása kezdődött. Több mint hatszáz kommunistát tartóztattak le, Rózsa Ferencet és Rezi Károlyt halálra kínozták, Schönherz Zoltánt kivégezték. Baloldali munkásokat büntetőszázadokba osztva kültek — „mozgó vesztőhelyként” a frontra. A meigindult mozgalmat azonban végleg nem tudták megtörni. Az október 6-i kis néma tüntetés kiindulópontjává vált egy| széles körű nagy népmozgalomnak. i \ Szemere Vera kétmillió indiai, valamint fél­vér lakost. Az apartheid iga­zi lényege egy kisebbség kor­látlan uralma az elsöprő több­ség felett. A rendszer lényegét Robert Kennedy így foglalja össze: ha valaki olyan balszerencsés, hogy színes bőrrel Dél-Afri- kában született vagy ott él. 1. életfogytiglan ki van re- kesztve a politikai életből, csak a szigorúan elkülönített rezervációkban lehet. Ez hoz­zátartozik az apartheid-poli­tika lényegéhez: a lakosság 70 százalékát jelentő színes bőrűeket az ország mindössze 12 százalékát kitevő földdara­bon létesített úgynevezett „bantusztánokba" kényszerí­tik. A legnagyobb közülük a hírhedt Transzkei, ahol — úgy látszik erre nem vonat­kozik az elkülönítés —, vala­mennyi zsíros jövedelmű üz­leti és adminisztratív foglal­kozást fehérek töltenek be; 5. A színes bőrű csak akkor élhet a családjával, ha azt a hatóságok külön jóváhagyják. Férj és feleség csak akkor dol­gozhat azonos városban, ha fehérek igazolják, hogy mind- kettejükre szükség van. Ha csak az egyikre van szükség, a feleség, illetve a férj csak a hét kijelölt három napján lá­togathatja meg házastársát, minden esetben külön — órá­kig tartó sorbanállással meg­szerzett — engedéllyel. A „bel­ső útlevél” nélkül néger egy lépést sem tehet Ha erről az igazolványról hiányzik a mun­kaadói pecsét, tehát annak bi­zonyítása, hogy egy fehérnek filléres bérrabszolgaként szük­sége van rá, hat hónapig ter­jedhető fegyház várja a szí­nes bőrűt — utána pedig kito­loncolás valamelyik, a kor­mány által megválasztott ban- tusztánba. Napi ezer négert tartóztatnak le, amiért „nincs rendben” az igazolványuk. Egy néger a közelmúltban elkeseredésében sztrájkot kez­deményezett Az ítélet: élet­fogytiglan Robben szigetén. Albert Luthuli, a Nobel-díjas zulu vezető háziőrizetben van, aki csak a nevét említi, bör­tönbe kerül. Alan Paton köl­tő (legszebb versének címe: „Sírj, imádott hazám”) libe­rális pártját egy tollvonással betiltották. Ian Robertson fe­hér bőrű diákvezetőt, aki meghívta Róbert Kennedyt, háziőrizetbe vették és élet­fogytiglan eltiltották minden közéleti tevékenységtől. Robert Kennedy megjegyzi: az a Vorster akkori rendőr­miniszter határozott így, aki Egyetlen igazoltatás eredménye: az egymáshoz bilincselt négereket a gyűjtőhelyre kísérik semmiféle szavazati joga nincs; 2. csak úgynevezett „ala­csonyrendű” munkát végez­het; 3. Ha ugyanezt a munkát fehérek is végzik, bérük mint­egy tízszerese a négerek fi­zetésének. 4. A színes bőrűnek földje Verwoerd halála után kor­mányfő lett. És mindezt az a Robert Ken­nedy írja, aki annak az ame­rikai államnak a szenátora, amelyben — többek között — Harlem van ... Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom