Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-06 / 237. szám
NÖGRÄD 1966. október 6. csütörtök Bonn és az NDK párbaja Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti: Erhard kancellár sok gond- ja-baja közepette is kénytelen volt kedden két órát fordítani arra, hogy a nyugatnémet sportvezetőkkel tanácskozzék. A megbeszélésen részt vett több miniszter és államtitkár is. A téma egy, a nyugatnémet kormány számára kényes kérdés volt: milyen magatartást tanúsítsanak a nyugatnémet sportolók, amikor nemzetközi viadalokon az NDK sportolói nemzeti zászlójuk alatt vonulnak fel és győzelmük esetén az NDK nemzeti himnuszát játsszák. Ez persze súlyosan sérti Bonn- nak azt a fiktív igényét, hogy minden németet az NSZK képviseljen. A kérdés a Budapesti Atlétikai Európai Bajnokságon történtek tették időszerűvé. Mint emlékezetes, az NDK felségjelei a Nemzetközi Atlétikai Szövetség jóváhagyásával szerepeltek a versenyen. A bonni kormány azt javasolta, hogy a nyugatnémet sportolók emiatt hagyják ott a versenyt, a sportvezetők azonban nem fogadták el a kormány javaslatát és továbbra is részt vettek a bajnokságon. A keddi megbeszélésről kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy három héten belül újabb széles körű megbeszélést tartanak a kormány, a pártok és a spotvezetők bevonásával. Willi Daume, a nyugatnémet sportszövetség vezetője azonban kijelentette: a problémát meg kell oldanit mert nem lehetséges, hogy minden nemzetközi verseny botrányok színhelyévé váljon. Ismeretes, hogy az NDK felségjelei nemcsak a Budapesti Európa Bajnokságon szerepeltek, hanem még NATO- országokban tartott versenyeken is. Ez mutatja — jegyzi meg a szerdai Neue Ruhr- Zeitung — amit Bonnon kívül az egész világ tud, hogy két német állam van. A lap hozzáfűzi: a problémát nem lehet addig megoldani, amíg politikai területen is nem hoznak újabb döntéseket. A legjobb, amit addig tenni lehet, az atnit a sportvezetők javasolnak: vegyük tudomásul, amit nem lehet megváltoztatni és ne fújjunk minden alkalommal riadót, ami által nevetségessé tesszük magunkat. Újabb négyexer amerikai katona szállt partra SAIGON az amerikaiak és szövetségesek . egy harcosa jut — az ameriAz AP saigcmi jelentése sze- jjaiak azonban az óriási kato- nnt szerdán újabb négyezer naj gépezettel sem tudtak a amerikai katona szállt partra maguk javára kedvező dön- Del-Vietnamban es ezzel a test elérni, délkelet-ázsiai országban levő — amerikai katonaság létszá- A hadszíntérről érkező je- ma elérte a 321 000 főt. A hír- lentések beszámolnak arról, ügynökségek ezzel kapcsolat- hogy kedden Saigontól 480 kiben utalnak arra, hogy Dél- lométerre északra tovább folyt Vietnamban ma már — leg- az elkeseredett harc a szabad- alábbis papíron — több mint ságharcosok és az amerikai egymillió főnyi hadsereg áll gyorshadosztály egységei készemben a partizánokkal. A , .. ... . K dél-vietnami kormánycsapatok ZOt ' ^ai®on közelében a sza- létszáma 705 000 fő, ebből badságharcosok aknájára fu- 317 000 a sorkatonaság létszá- tott és elsüllyedt egy dél-vi- ma Dél-Korea 36 500, Ausztrá- etnami romboló. An Khe repü- lia 4500, a Fülöp-szigetek lőterén leszállás közben ki- 1000, Uj-Zéland és Thaiföld gyulladt egy amerikai szállí- együttvéve 360 katonával vesz tógép: tíz amerikai katona részt a háborúban. Mivel Dél- meghalt, húszán megsebesül- Vietnamban 15 millió ember tek. A hivatalos változat sze- él, ez annyit jelent, hogy min- rint a szerencsétlenséget a den harmadik-negyedik kato- rossz látási viszonyok okoz- naköteles korban levő férfira ták. Éles bírálatok az afrikai helyzet miatt NEW YORK CTASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden megbeszélést folytatott Tumbasz görög külügyminiszterrel, találkozott a szíriai küldöttséggel, valamint Harrnel belga külügyminiszterrel. Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülésén folytatták a délnyugat-afrikai vitát Adebo, a nigériai küldöttség vezetője, aki elsőnek szólalt fel, hangoztatta, hegy a délnyugat-afrikai helyzet súlyos nemzetközi problémát jelent. Rámutatott, hogy a délnyugat-afrikai vezetőknek nincs is szándékukban megadni a függetlenséget. Sürgette e terület őslakosságának felszabadítását a kegyetlen faji elnyomás alól. A Mongol Népköztársaság küldötte kijelentette, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot meg kell fosztani a Délnyugat-Afrika feletti mandátumtól. Buteflika algériai külügyminiszter élesen bírálta a délafrikai fajgyűlölőket és védelmezőit. Hangoztatta: az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakának feladata, hogy haladéktalanul megoldja ezt a problémát. A gyámsági bizottságban kedden a délnyugat-afrikai népi szervezet képviselői és mások felszólalása után folytatódott a vita. A felszólalók támogatásukról biztosították a délnyugat-afrikai népet, elítélték a hágai nemzetközi bíróság döntését. A vita során bírálták azoknak a nyugati hatalmaknak a politikáját, amelyeknek jelentős pénzügyi és közgazdasági érdekeltségeik vannak Dél-Afri- kában, bírálták irányvonalukat, amely a Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatos ENSZ határozatok meghiúsítására irányul. A délnyugat-afrikai képviselők, továbbá a szocialista és az afro-ázsiai országok küldöttei élesen bírálták a nemzetközi monopolista köröket, amelyek kiszipolyozzák Délnyugat-Afrika természeti és embertartalékait, bírálták a NATO-országokat, amelyek az ENSZ határozat elenére folytatják a fegyveres olajszállításokat. \ r_ „Az ott Robben-sziget... Szemtől szembe az apartheiddel 99 Verwoerd megölése az ed- kétezer politikai foglyot őrízdiginél is jobban a nemzetközi érdeklődés reflektorfényében állította a fajüldözés fellegvárát, a Dél-afrikai Köztársaságot. Robert Kennedy, New York állam szenátora, a meggyilkolt amerikai elnök fivére népi sokkal a Verwoerd elleni merénylet előtt járt eb/ nek. Egyedül itt, Robbenen ennyi fekete, fehér, egyetemi tanár, munkás és farmer ül. Emberek, akikre a bőrük színe miatt sújtott le a hírhedt apartheid. Vagy emberek, akik éppen azért vannak itt, mert szót mertek emelni az apartheid ellen. Meztelenek. Bennszülött munkások ellenőrzése egy dél-afrikai aranybányában. A Stern megjegyzése: az elnyomottak munkája nélkül Johannesburgnak egyetlen uncia aranya nem leáne... • ben az országban. A Stern Ez a szó afrikáner nyelven című nyugatnémet magazin elkülönítést jelent. Az apart- közzéteszi a New York-i sze- heid igazi tartalma azonban nátor személyes tapasztalatait, ennél sokkal ördögibb. Távol- — Ha a repülőgép Fokváros ról sem egyszerűen arról van fölé ér, utasait csodálatosan sz°> hogy a Dél-afrikai Közszép látvány fogadja — kezdi társaságban elkülönítik egy- a nyugatnémet lap Robert niástól a hárommillió fehér, a Kennedy; beszámolóját. — De tizenkét millió néger és a ha valakji komor arccal lefelé mutat és azt mondja: „Az ott Robben-sziget”, mindenki ajkára fagy a szó, csend lesz a repülőgépben. Ezen a szigeten több mint NYITÁNY 1941. .október 6-án este 8 óra felé, a háborús elsötétítés miatt rosszul világított belvárosi utcákon egyesével és kis csoportokban ifjúmunkások tünedeztek fel. Beszélgetve, nyugodtan sétáltak a Hold utcán, a Báthory utcán, a Kossuth térért a Batthyány tér felé. Jöttek kettesével, hármasával mások is, akik kevésbé voltak nyugodtak, — a detektívek. Egy adott pillanatban a munkás fiatalok a tér- közepére gyülekeztek, menetbe sorakoztak, körbejárták a teret, majd némán tisztelegve megálltak a 13 aradi vértanú emlékére emelt Batthyány-örökmécses előtt. Két fiatal koszorút helyzett a szobor talpazatára. Nem voltak zászlók, nem volt beszéd, még hangos szó sem hangzott el, s a tisztelgés után a tömeg némán szétoszlott. Ennyi volt az egész. Sikerült. Néhány száz fiatal résztvevője volt az akciónak, de a siker nagy önbizalmat, bátorságot adott a további nagyobb lépésekhez. A készenlétben álló rendőröknek és detektíveknek nem volt ürügyük a beavatkozásra, hiszen azt még ők sem vitathatták el, hogy az aradi vértanúk emlékművét bárki megkoszorúzhatja. Ez volt a nyitánya, első nyílt akciója annak a harcnak, amelyet a kommunista párt a háború és a fasizmus elleni egységfront megteremtéséért, a független, szabad demokratikus Magyarország kivívásáért indított. E programban jelentős szerepe volt azoknak a forradalmi hagyományoknak, amelyek minden magyar lelkében — 48-ra emelékezve — mélyen éltek. A függetlenség a németekkel való szakítást jelentette. „Ne higgy magyar a • németnek, akármivel hitegetnek” — ezt mindenki már iskolásgyermek korában megtanulta. A szabadság és a demokrácia jegyében léptek fel a márciusi ifjak; 1941-ben ennek követelése a magyar fasiszta diktatúra elvetését is jelentette. Petőfi, Kossuth, Táncsics minden szava új értelmet nyert. Az első akciót egyre jelentősebb események követték. November 1-én, halottak napján, a Kerepesi temetőben, a Kossuth-muuzóleumnál és Táncsics sírjánál már ezres tömeg tüntetett. A résztvevők között megtaláljuk már a parasztfiatalok képviselőit és — a Horthy-rendszer idején első ízben — az egyetemi ifjúság küldötteit is. A tüntetéseknél fontosabb volt az a párbeszéd, amely a kommunisták kezdeményezésére a mkgyar nép sorsáért felelősséget érzők között megindult, melynek nyílt fórumává a Népszava és a Szabad Szó vájt. A Népszavában a szociáldemokraták mellett a kommunisták is kifejtették nézeteiket, a Szabad Szó pedig a dolgozó parasztság felé közvetítette a Függetlenségi Front eszméit. Munkás—paraszt találkozók jöttek létre, falusi csoportok alakultak a mozgalom jegyében. A Függetlenségi Front széles visszhangra talált az értelmiség között is. A szocialista és más haladó művészek irodalmi estekkel, kiállításokkal ébresztgették a nemzet lel- kiismeretét. A mottó az irodalmi estek plakátjain: „Adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak". A vers harmadik sorát már nem nyomtatták ki, de mindenki tudta: „Hogy mi ne legyünk német gyarmat”. Röviddel ezután megalakult a Történelmi Emlékbizottság, a függetlenségi mozgalom legális fedőszerve. A bizottság bevallott célja az 1848-as ereklyék gyűjtése volt. Valójában a 48-as eszmék jegyében harcra hívta a népet a független, demokratikus Magyarország megteremtéséért. A Történelmi Emlékbizottság szervezte meg: azután a Petőfi- szobornál e korszak legjelentősebb háború- és fasizmusellenes tüntetését. Már tízezres — a Horthy-rendszer háborús viszonyait tekintve hatalmas — tömegtüntetés hangos szóval hirdette a Függetlenségi Front jelszavait. Spontán alakult szavalókórusok kiáltották: „Le a háborúval!” „Vesszen Hitler!” „Független, demokratikus, szabad Magyarországot!” „Szovjet—magyar barátságot!” Zászlók és transzparensek kerültek elő és a szabadságharc hőseinek képei. Ekkor már a rendőrség sem volt tétlen; vágtáztak a lovas rendőrök, csattogtak a kardlapok. Csapatostól fogták el a tüntetőket. A forradalmi népmozgalmaktól megrettent uralkodó osztály véres leszámolása kezdődött. Több mint hatszáz kommunistát tartóztattak le, Rózsa Ferencet és Rezi Károlyt halálra kínozták, Schönherz Zoltánt kivégezték. Baloldali munkásokat büntetőszázadokba osztva kültek — „mozgó vesztőhelyként” a frontra. A meigindult mozgalmat azonban végleg nem tudták megtörni. Az október 6-i kis néma tüntetés kiindulópontjává vált egy| széles körű nagy népmozgalomnak. i \ Szemere Vera kétmillió indiai, valamint félvér lakost. Az apartheid igazi lényege egy kisebbség korlátlan uralma az elsöprő többség felett. A rendszer lényegét Robert Kennedy így foglalja össze: ha valaki olyan balszerencsés, hogy színes bőrrel Dél-Afri- kában született vagy ott él. 1. életfogytiglan ki van re- kesztve a politikai életből, csak a szigorúan elkülönített rezervációkban lehet. Ez hozzátartozik az apartheid-politika lényegéhez: a lakosság 70 százalékát jelentő színes bőrűeket az ország mindössze 12 százalékát kitevő földdarabon létesített úgynevezett „bantusztánokba" kényszerítik. A legnagyobb közülük a hírhedt Transzkei, ahol — úgy látszik erre nem vonatkozik az elkülönítés —, valamennyi zsíros jövedelmű üzleti és adminisztratív foglalkozást fehérek töltenek be; 5. A színes bőrű csak akkor élhet a családjával, ha azt a hatóságok külön jóváhagyják. Férj és feleség csak akkor dolgozhat azonos városban, ha fehérek igazolják, hogy mind- kettejükre szükség van. Ha csak az egyikre van szükség, a feleség, illetve a férj csak a hét kijelölt három napján látogathatja meg házastársát, minden esetben külön — órákig tartó sorbanállással megszerzett — engedéllyel. A „belső útlevél” nélkül néger egy lépést sem tehet Ha erről az igazolványról hiányzik a munkaadói pecsét, tehát annak bizonyítása, hogy egy fehérnek filléres bérrabszolgaként szüksége van rá, hat hónapig terjedhető fegyház várja a színes bőrűt — utána pedig kitoloncolás valamelyik, a kormány által megválasztott ban- tusztánba. Napi ezer négert tartóztatnak le, amiért „nincs rendben” az igazolványuk. Egy néger a közelmúltban elkeseredésében sztrájkot kezdeményezett Az ítélet: életfogytiglan Robben szigetén. Albert Luthuli, a Nobel-díjas zulu vezető háziőrizetben van, aki csak a nevét említi, börtönbe kerül. Alan Paton költő (legszebb versének címe: „Sírj, imádott hazám”) liberális pártját egy tollvonással betiltották. Ian Robertson fehér bőrű diákvezetőt, aki meghívta Róbert Kennedyt, háziőrizetbe vették és életfogytiglan eltiltották minden közéleti tevékenységtől. Robert Kennedy megjegyzi: az a Vorster akkori rendőrminiszter határozott így, aki Egyetlen igazoltatás eredménye: az egymáshoz bilincselt négereket a gyűjtőhelyre kísérik semmiféle szavazati joga nincs; 2. csak úgynevezett „alacsonyrendű” munkát végezhet; 3. Ha ugyanezt a munkát fehérek is végzik, bérük mintegy tízszerese a négerek fizetésének. 4. A színes bőrűnek földje Verwoerd halála után kormányfő lett. És mindezt az a Robert Kennedy írja, aki annak az amerikai államnak a szenátora, amelyben — többek között — Harlem van ... Harmat Endre
